Szolnok Megyei Néplap, 1980. február (31. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-01 / 26. szám
.„„ SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXXI. évf. 26. «óm, 1980. február 1„ péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A belső tartalékok jobb hasznosításáért Mezőgazdasági aktíva Szolnokon Tegnap Szolnokon, a Megyei Művelődési «s Ifjúsági Központban a megyei pártbizottság és a megyei tanács mezőgazdasági aktívát rendezett, amelynek témája az 1979. évi ágazati tervek végrehajtásának értékelése és az 1980. évi ágazatpolitikai feladatok megbeszélése volt. Az aktíván jelen voltak a járási, városi pártbizottságok titkárai, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, élelmiszer- ipari üzemek, intézmények vezetői, párt-, KISZ- és szakszervezeti szerveinek titkárai. Részt vett az aktíván dr. Kovács Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. Lázár György Miskolcon Miskolc 1995-ig tartó, hosz- szú távú településfejlesztési koncepcióját vitatták meg a városi tanács tegnapi ülésén, amelyen részt vett és felszólalt Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Miskolc város országgyűlési képviselője is. Mint a beszámolóban elhangzott, a fejlesztés előterében továbbra is a lakásépítés áll. Mintegy húszezer hypósflakont töltenek meg naponta a Karcag és Vidéke Áfész hupóüzemében. Ebből ellátják a megye szükségletét, de jut a környező megyékbe is A megjelenteket Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság titkára, az aktívaértekezlet elnöke üdvözölte. Hangsúlyozta: szükség van az ilyen évnyitó munkamegbeszélésre, mert ezáltal is erősödik megyénkben az élelmiszergazdaságban dolgozók cselekvési egysége, amely nélkülözhetetlen az MSZMP Központi Bizottsága tavaly, december 6-i és a megyei pártbizottság december 19-i határozatának végrehajtásához. Az aktíva előadója Be- oneczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese bevezetőjében kifejtette: az 1980-as év gazdasági életünkben minőségileg új szakasz kezdete. Bizonyítják az azóta napvilágot látott gazdasági intézkedések, az új szabályozó rendszer életbe lépése. Ebben a helyzetben föltétlenül szükséges megvonni az 1979-es gazdálkodás mérlegét, és meghatározni a tennivalókat. A tavalyi év fő célkitűzése az volt, hogy a megye mezőgazdaságának termelése 3,5—1 százalékkal növekedjen. Döntő mértékben nem a gazdaságokon ráült, hogy a tervek nem. teljesültek maradéktalanul. Áz elhatározási és a cselékvési egység megfelelő volt mezőgazdasági üzemeinkben, és a közös jó munkának tulajdonítható. hogy néhány ágazatban a kedvezőtlen körülmények ellenére is elfogadhatóak az eredmények. A megye élelmiszeripara 1979. évi feladatának összességében jól elegét tett. Alacsony eszközállománya ellenére is ellátta a megye lakosságát élelmiszerekkel, és exportkötelezettségeit is teljesítette. Az idei esztendő feladatainak meghatározásakor népgazdaságunk helyzete a mérce. Annak ismeretében a megyei pártbizottság tavaly decemberi ülésén határozta meg a mezőgazdaság és élelmiszeripar kötelezettségeit. E szerint a mezőgazdaságban az összes termelést — változatlan árakon számolva — 6—6,5 százalékkal szükséges növelni, ezen belül a növénytermesztés hozamait 10—11 százalékkal, az állattenyésztését 1—2 százalékkal. A növénytermesztésben 600—650, az állattenyésztésben 50—70 millió forint értékű többlettermékét lehet előállítani reálisan számolva. Az tény, hogy nem minden gazdaság és ágazat rendelkezik a legkorszerűbb eszközökkel, a termelésbőví-- tés forrásaival, azonban e gondók tervszerű munkával áthidalhatók. A gazdálkodás feltételeinek szigorodása Fő feladat: a kisközségek ellátása Afészek küldöttközgyűlése A fogyasztási szövetkezetek Szolnok megyei szövetsége tegnap megtartotta idei első küldöttközgyűlését, amelyen részt vett Bálint Ferenc, az MSZMP megyei bizottsága gazdaságpolitikai osztályvezetője és Simon József a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője. A küldöttek egyebek mellett értékelték az áfészek tavalyi tevékenységét, és megvitatták az idei feladatokat. Megállapították, hogy a fogyasztási szövetkezetek elsősorban a kis települések lakóinak ellátását hivatottak biztosítani. E cél érdekében 1979-ben hat ABC-jellegű áruházat adtak át, amelyek gyorsan, könnyűszerkezetes elemekből készültek. Ebben az évben 14 helységben kívánnak felépíteni hasonló kereskedelmi egységeket. Amíg az áru - . eljut a vásárlókhoz Szűk raktárak, korszerűtlen tárolás A termék minősége, gazdaságossága nemcsak a gyártáson, azon is múlik, hogy amíg a felhasználóhoz, a vásárlóhoz jut, milyen bánásmódban részesül. Ma még sajnos a termelői igyekezet gyakorta a szállítás-raktározás zátonyain kap léket — ezt állapították meg vizsgálódásuk során több megyében is a népi ellenőrök. A tárolás, a csomagolás és a kereslethez igazodó kiszállítás sokhelyütt nehezen megoldható feladat elé állítja a kis- és nagykereskedelmi vállalatokat, főként azért, mert a raktárépítkezések tempója nem zárkózott föl az ipari fejlődéshez, a szükségletekhez, nem egyszer pénz hiányában nem épültek meg a raktárak, máskor a kellő építőipari kapacitás hiányzott. Az új raktárépületek pedig már üzembe helyezésüket követően szűknek bizonyultak, sok vállalat a lakosság ellátást csak nagyobb költséggel tudja megoldani, mind nagyobb távolságokról szállítva az árut. A helyzet feszültségét fokozza, hogy a fejlesztési forrásokból a vállalatok elsősorban a központi bázisok kiépítését szorgalmazzák, leraka- taik modernizálása késik, ami az e helyeken dolgozók túlzott megterhelését vonja maga után. Személyi ügyek minden üzemben kikényszeríti a belső tartalékok felkutatását és hasznosítását. Ennek néhány fontos területéről e fórumon is szó volt: Ilyenek a föld racionális hasznosításában rejlő tartalékok: a biológiai alapok — a növénytermesztésben és az állattenyésztésben a legjobb fajták, hibridek használata, a fajtapotenciálnak megfelelő termelési technológia alkalmazása — növelésében rejlő lehetőségek kihasználása; az energiával, a takarmánnyal való ésszerű gazdálkodás; a termelési szerkezet korszerűsítése, és így tovább. Mindezeken túl racionális beruházáspolitikára van szükség. Gyorsítani kell a beruházásokat, és ebbe a döntés és az előkészítés is benne van. E témakörhöz tartozik: fontos feladat, hogy. a beruházásokhoz szükséges külső erőforrásokat az üzemek a lehetőség szerint maximálisan vegyék igénybe. A jogszabály szerinti állami támogatások, az ágazati hitelek — különösen az export árualapot bővítő hitelek — azért vannak, hogy azokat üzemeink is felhasználják. Az aktíva vitájában Zel- man András, a Szolnoki Cukorgyár igazgatója a gyár munkáját, eredményeit is(Folytatás a 3. oldalon.) Robbanásveszély Rhodesiában Külpolitikai tudósításunk a 2. oldalon A városi tanács elnöke, Kukri Béla nyugdíjba vonult. Ebből az alkalomból — munkája elismeréséül — megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát, amelyet az Elnöki Tanács nevében Barta László, a megyei tanács elnöke nyújtott át. A tanács új elnöke dr. Fenyvesi József lett, aki eddig a városi pártbizottság titkára volt. A városi tanács • vb egészségügyi és szociálpolitikai osztályán január elsején megüresedett az osztályvezető-főorvosi állás. Március 1-től ezt a tisztséget dr. Baki Magdolna tölti majd be. aki jelenleg a megyei tanács vb egészségügyi és szociálpolitikai osztályának helyettes vezetője. Sz. E. Szolnokon, a városi tanács ülésén Elfogadták a város idei költségvetési és fejlesztési tervét John Deere szervizkocsik elektromos kapcsolószekrényét gyártja a kunmadarasi Vas- és Elektromosipari Szövetkezet, kooperációban a karcagi KATISZ-szal Tegnap délután ülést tartott Szolnokon a városi tanács. Az ülésen részt vett Szűcs János, a megyei párt- bizottság titkára, Barta László, a megyei tanács elnöke, Sándor László, a városi pártbizottság első titkára és Árvái István, az SZMT vezető titkára. Az ülés napirendjén szerepelt a városi tanács 1980. évi költségvetésének és • fejlesztési alapjának tervjavaslata. Az írásban beterjesztett anyaghoz Bíró Boldizsár, a városi tanács elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést. Jogos igények „ és alapellátás Többek között megemlítette, hogy tavaly a költség- vetési előirányzat 283 millió forint volt, amely év közben 431 millióra módosult, ebből felhasználtak 339 millió forintot. A felújításra tervezett 14 milliót, az utak, hidak felújítására rendelkezésre álló 35 millió forintot teljes egészében felhasználták. A város 1980. évi költség- vetési és fejlesztési tervjavaslatának' kialakítását széles körű előkészítő munka előzte meg. A különböző megyei' és szakigazgatási szervekkel egyeztetve alakultak ki a terv jellemző és meghatározó tényezői. A feladatok megtervezésénél és az arra szükséges pénzeszközökre vonatkozó javaslatok kialakításánál elsősorban a lakosság jogos igényeinek kielégítésére és az alapellátás biztosítására törekedtek. A város költségvetési előirányzata 331 millió forint, 47 millióval több. mint tavaly. A központi szabályozók módosítása következtében a tanácsi bevételek szerkezete a korábbi évekhez képest jelentősen megváltozott. A saját bevételek — főleg az intézményi térítési díjak emelkedése következtében — 25 százalékkal nőttek. A megosztott bevételek pedig arányukban és tömegükben lényegesen csökkentek az illetményadó, az eszközlekötési járulék és a vállalati gépjárműadó megszüntetésével. Továbbra is tanácsi bevétel marad a vállalatok és a nem mező- gazdasági szövetkezetek városi, községi hozzájárulása. Lakásépítés, közműfejlesztés A gazdasági és kommunális feladatokra a költségvetési előirányzat 61 millió forint. Ebből 27 milliót költhetnek a tanácsi utak, hidak fenntartására. A közvilágítás korszerűsítésére 12,2 millió forintot terveznek. Egészségügyi és szociális célokra 49 millió forint az előirányzott összeg. Ezekből a forintokból 844 bölcsődei. 90 szociális betegotthoni hely, 4 öregek napköziotthona tartható fenn. Kulturális és közművelődési célokra 185 millió forintot használhatnak fel. 1980. évi fejlesztési lehetőségeket a beruházási színvonal határozza meg. A középtávú terv utolsó esztendejében Szolnokon 270,3 millió forint értékű beruházás valósítható meg. A fejlesztési feladatok között első helyen áll a lakás- és közműellátás javítása, a gyermekintézmények építése. Befejeződik a Széchenyi lakótelepen 160. a Sarló utcában 75, az Arany János úton pedig 4 célcsoportos lakás építése. A 239 célcsoportos lakáson kívül OTP- beruházásban 311, ME- SZÖV-beruházásban pedig 186 lakás épül. A tervben ezeken kívül szerepel 99 egyéb állami lakás és 26Q családi ház elkészülése is. Így a város 1095 lakással gyarapodik. A lakások építése mellett nagy figyelmet kell fordítani a közműépítkezésekre is. Erre az idén 46 millió forint jut. Elkészült a Széchenyi lakótelepen a második 150 személyes óvoda és a 16 tantermes általános iskola. Az ugyancsak itt létesülő 1045 négyzetméter alap- területű ABC áruház építéséhez 5,5 millió forint hozzájárulást biztosítanak. Tovább folytatódik a városban a központi szennyvíztisztító mű építése, és elkészült a felszíni vízmű II. ütemének, valamint a Széchenyi lakótelepi víztoronynak a kiviteli terve. Az Északi körút építésére 6 millió forint jut. Befejeződik a Kereskedelmi Szakközépiskola bővítése is. A Török úti gyermekintézmények építéséhez megkezdődik a terület előkészítése. A Tűzoltóparancsnokság épületének bővítésére 5 millió forint áll rendelkezésre. A tanácsülés résztvevői megvitatták, és elfogadták a város 1980. évi költségvetési és fejlesztési tervét. Ezután egyéb tanácsi felada-^ tokról tárgyaltak, majd sze-r mélyi ügyekben döntöttek.
