Szolnok Megyei Néplap, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-04 / 2. szám

xxxi. évi. 2. szám, 1980. január 4., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A Tájnapok haszna Békés megye bemutatko­zik — így hirdették nemré­giben a budapesti Divatcsar­nokban a Centrum áruházak akciójának indulását. S va­lóban, aki az idő tájt a Nép- köztársaság útján levő áru­házba látogatott, megis­merkedhetett Békés megye termékeinek egy részével, az ott készülő fogyasztási cik­kek választékával, sőt a táj­egység kultúrájából, nép­művészetéből. történelmi ne­vezetességeiből is kapott íze­lítőt. Azóta öt megyeszékhely és három további fővárosi áru­ház adott otthont egy-egy megye termékbemutatójának. A tatabányai Centrum Áru-' házban a vasiak, az egriben a Veszprém megyeiek, a sal­gótarjániban a Győr-Sopron megyeiek, a pécsiben a za­laiak, a győri áruházban a baranyaiak vonultatták fel a kis- és nagyüzemek, a szö­vetkezetek áruit. Az újpesti áruházban Heves megye, a pesti Csillagban Csongrád megye tárta a látogatók elé: ezt nyújtjuk az ország fo­gyasztóinak. A Corvinban Bács-Kiskun megye mutat­kozott be főként híres neve­zetes élelmiszeripari termé­keivel. A Tájnapoknak nevezett kezdeményezés elsősorban kereskedelmi jellegű, és közvetlen célja az áruválasz­ték bővítésé. Jelentősége azonban messze túlnőtt ezen. í Amikor — elsőként — az I óbudai Flórián téri áruház- I ban lezajlott a nógrádiak # vendégeskedése, döbbentek i rá az áruházi szakemberek, j milyen nagy lehetőségek szunnyadnak a hasonló ren­dezvényekben. Mi történt Óbudán? A be­vásárlóközpont áruházában összetalálkoztak a főváros III. kerületének állami és pártvezetői a salgótarjániak­kal. Bemutatta a megye fon­tos termelőit — nemcsak a fővárosiaknak, hanem egy- I másnak is. Mert kiderült, { hogy a kis távolság ellenére ; alig van személyes kapcso- ' latuk. De mi haszna van mind- j ebből a vásárlónak? Általá- ; nosságban: ha az ipar és a kereskedelem közelebb ke­rül egymáshoz, ha kapcsola­taik személyesebbé, jobbá válnak, az a fogyasztónak előnyös. Egy-egy megye bemutat­kozása nemcsak gazdasági, hanem társadalmi esemény- nyé is vált. Olyannyira, hogy a vendégeskedő megyék ter­melői már-már tekintélyi kérdést csinálnak abból, be­jutnak-e a Tájnapokra. he­lyet kwpnak-e az árusítással egybekötött bemutatón. Ez nagy szó a mi körülmé­nyeink között, ahol bizony a termelők általában gazdasá­gi erőfölényt élveznek a ke­reskedelemmel szemben, ahol a forgalmazó vállala­toknak gyakorta valósággal ki kell sírniuk, máskor a kötbér eszközeivel ki kell : kényszeríteniük az áru egy részét a termelőktől. A Tájnap-akció tehát bő­víti az áruházak kínálta vá­lasztékot, egyszerre javítja az ipar és a .kereskedelem kapcsolatát és a fogyasztók áruellátását. Az ország har­minc Centrum Áruháza kö­zül eddig tízben rendeztek Tájnapokat; 1980-ban továb­bi áruházakban további me­gyék bemutatkozásával foly­tatódik az akció. És remél­jük. megmarad a jó kapcso­lat azon termelők és áruhá- ; zak között is. amelyek a I Tájnapokon már találkoztak. ; G. ZS. * Sikeres év után nagyszabású feladat Pakson 11 milliárdos program 1980-ban az atomerőmű építkezésén Pakson nagy erők kon­centrálásával, a szervező, előkészítő, ellenőrző és irányító munka javításá­val, a folyamatos mun­karend bevezetésével 1979-ben teljesítették az atomerőmű építésének pénzügyi programját. A felhasznált mintegy 6,5 milliárd forint a műszaki feladatok sikeres megva­lósítását is jelentette. Az eredményekről, qondokról és a további tervekről Balogh Ernő, az Erőmű Beruházási ' Vállalat fő­mérnöke tájékoztatta az MTI munkatársát. Mint elmondotta: az első magyar atomerőmű építése alapvetően eltér a szocialis­ta országokban korábban épült VVR 440 MW típusok­tól. Jellemző erre, hogy a több mint egymillió légköb­métert magában foglaló fő- és segédépület építési fel­adata csaknem kétszerese a korábbiakénak. A minőségi követelmények is szigorúb­bak. Az új berendezések, a biztonsági rendszerek meg­ismerése, beszerzése, a ter­vek kivitelezése jelentős többletlétszámot és időt kí­vánt. Jellemző különbség to­vábbá, hogy míg a korábban létesített atomerőművek be­rendezéseinek 70—90 száza­lékát szovjet gyárak készí­tették, a KGST-kooperáció kiszélesítése folytán ez az arány nálunk 40 százalék. Jelentősen bővült tehát a közreműködők köre, s ez több szervezési és -tervezési munkával járt. A hazai gon­dok fő forrása az volt, hogy a magyar építőiparnak, köz­reműködő gyáraknak, üze­meknek új feladatot jelen­tett az atomerőmű építése. Mindez együttesen 1978-ra, az eredeti tervhez képest késedelemhez vezetett. — Nagy erőfeszítések árán 1979-ben sikerült változtat­ni a helyzeten, s fokozni a tempót. Jellemzésül néhány adat: a létszám ötezerről 9 és fél ezerre növekedett, egy esztendő alatt 70 600 köbmé­ter normál s ezer köbméter nehézbetont nyeltek el az épületek, több ezer tonna építészeti vasszerkezet ké­szült. Befejeződött három óriásdaru szerelése. Megin­dult a gőztermelés két ka­zánban, feszültség alá ke­rült a 120 kV-os szabadtéri alállomás. Üzembe helyezték a vízelőkészítő berendezést, megépült a vízkivételi mű. — Bármilyen imponálóak is ezek az eredmények, az 1980. évi feladatokhoz képest csak előkészítő munkának számí­tanak. A műszaki, építő és szerelő szakembereknek 11 milliárd forint értékű prog­ramot kell megvalósítaniuk. Ezekben a napokban kez­dődnek a rendkívüli tiszta­ságot igénylő „fehérköpe­nyes” szerelési munkák. Ki­emelkedő esemény lesz az első reaktortartály beeme­lése, belső szerelésének in­dítása március végén. A legnehezebb feladat talán a villamos és műszerautomati­kai szerelőkre vár. Renge­teg kábelezési, impulzus- csövezési munkával igazod­niuk kell az ütemhez, és sok helyen már a második félév elejére biztosítaniuk kell a próbák feltételeit a gépház­ban. Az 1. számú turbina jú­liusi, a 2. számú turbina ok­tóberi indítása a cél. Addig négyezer tonna berendezést, csővezetéket. 3000 armatú­rát kell .felszerelni és kipró­bálni. Az első egység üzem­be helyezését megelőző mun­kák finisével egyidejűleg épül a második 880 mega­wattos erőművi egység. A fogyasztók • körében nagy népszerűségnek örvend a Fejér és Komárom megyei Tejipari Vállalat mazsolás és vaníliás krémtúrója. A BNV-dijas termékből naponta 80-100 mázsát készítenek a székesfehérvári tejüzemben Tízmilliós kiesést pótoltak Zárszámadási előzetes Jászalsószentgyörgyön Az elmúlt tél mostoha időjárása és a tavaszi, nyá­ri aszály nem kevesebb mint tízmillió forint értékű gabonatermés kiesésével sújtotta a jászalsószent- györgyi Petőfi Termelőszö­vetkezetet, ennek ellenére a gazdaság az egyik legsikere­sebb esztendőjét zárja. A szövetkezetben úgy irányí­tották, szervezték a munkát, hogy a kiesés mértékét mi­nél kisebbre szorítsák visz- sza. A 600 tsz-tag, élen a 25 szocialista brigáddal, rugal­masan alkalmazkodott a ne­hezebb körülményekhez, ami élment a réven, azt igyekez­tek visszahozni a vámon, s hogy sikerrel, ezt tanúsít­ják a gazdálkodás évi mér­legének előzetes adatai. A gabona és a cukorrépa ki­vételével valamennyi nö­vényből rekordtermést taka­rítottak be, és ugyancsak sikeresen dolgozott az állat- tenyésztési ágazat is, együtt a háztáji állománnyal. Néhány példa a termelési eredményekből: kukoricából hektáronként 56,4, naprafor­góból 28,4, cukorrépából 387 mázsás átlagot takarítottak be. Az egy tehénre jutó tej­hozam 520 literrel emelke; dett, sertéshúsból 400 má­zsával többet állítottak elő a tervezettnél. A közösség részeként számontartott és ennek megfelelően támoga­tott háztáji gazdaságok is a tervezettnél négy millió fo­rint értékkel több árut ál­lítottak elő. Az előzetes mérlegadatok azt tükrözik, hogy várhatóan 20—22 mil­lió forinttal több lesz az elmúlt évben előállított ter­mékek értéke a tervezettnél. A tsz vagyona jóval -megha­ladja a 200 milliót. A brut­tó jövedelem öt-, a nyereség ugyancsak ötmillióval lesz több a vártnál s ami külön említésre méltó, egyharmad- dal nőtt a tsz termékeiből származó exportbevétel. A gazdaság vezetői és dolgozói példásan részt vesz­nek a kongresszusi és a felszabadulási munkaver- sényben, az 1980. végéig szóló többletvállalások 1979 végéig esedékes részét példásan teljesítették. Az elért eredmények fő forrása, hogy a szövetkezeti kollek­tíva kemény erőfeszítéseket tett a rendkívül nehéz idő­járási tényezők leküzdésére, a kiesések pótlására — vé­lik a jászalsószentgyörgyiek. A vezetőség mindent meg­tett a jó együttműködés, a helyes szövetkezeti határo­zatok kidolgozása és végre­hajtása érdekében. Napraké­szen szervezte, irányította a munkát, és kezdeményezte a gazdaságos, célravezető megoldásokat, azoknak a módszereknek az alkalmazá­sát, amelyek legjobban se­gítették a közös ügyet. Az 1979. év gazdasági eredmé­nye jó alapot teremt a Pe­tőfi Tsz tagjainak az 1980. évi még nagyobb és körülte­kintőbb munkát igénylő fel­adatok végrehajtásához. A munkahelyi közösségek, majd a küldöttgyűlés fel­tárta á még meglevő fogya­tékosságokat, és gondosan kimunkálta az idei tervet, figyelembe véve a népgaz­daság igényét a több és jobb termés gazdaságosabb előállítását. E. S. Az Egyesült Izzó 1978-ban kezdte meg a Tungsra-par típusú lámpák gyártását Az idén bővitették a választékot. Kifejlesz­tették a Tungsraphot lámpákat, amelyek nem sugároznak meleget, ezeket Európában az elsők között kezdték gyártani. Az új típusú lámpák különösen alkalmasak kirakat világítá­sára, díszvilágításra, valamint olyan helyeken, ahol pont­fény használata szükséges Losonczi Pál fogadta a diplomáciai képviseletek vezetőit A Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek ve­zetői tegnap az újév alkal­mából jókívánságaikat fejez­ték ki Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének. Az Elnöki Tanács fogadásán részt vett Trautmann Re­zső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, valamint Ka­tona Imre, az Elnöki Tanács titkára. A fogadás szívélyes légkörben zajlott le. Daruexport ( az új év elején Sikeresen teljesítette el­múlt évi termelési tervét a Magyar Hajó- és Darugyár tiszafüredi gyáregysége. Az üzem a Szovjetunió megren­delésére negyvenkét, 5 mp- os portáldarut szállított ki határidőre és megfelelő mi­nőségben. A gyáregység kol­lektíváját dicséri, hogy szer­ződéses kötelezettségét év­végi hajrá nélkül, nyugodt, szervezett munkatempóban teljesítette, sőt jelentős előnnyel átmenő állományt is képezett 1980-ra. így a,z. üzem már az új év első munkanapján megkezdhette idei feladatainak teljesíté­sét. két daru szállítását ké­szítette elő, amelyből az egyik öttonnás berendezést már átadták az exportőrök­nek. A tervszerű munkával, jó szervezéssel szerzett előny bizonyára jól jön majd az idei termelés során, a gyár­egység dolgozói bíznak ab­ban. hogy az 1980. évi ex­portfeladataikat is megfelelő ütemességgel, sőt némi előny birtokában teljesíthetik. Szükség is van erre, mert a tennivalók sokasodtak. Szovjet megrendelésre újabb 44 portáldaru készül, ezen­kívül sor kerül jugoszláv, sőt argentin exportra is. A piaci kapcsolatok bővülése természetesen nagyobb fele­lősséget ró a gyáregységre, ezért a legfontosabb jelszó a minőség. A tiszafüredi üzem egyébként a múlt év­ben bekapcsolódott a nagy vállalat konténergyártási programjába, amely jelen­tős mennyiségű konvertibi­lis valutát hoz az országnak. A múlt évben megkezdett konténerrészegység-gyárt ás 1980-ban éri el a teljes ter­melést. A termelési feltéte­lek javítása céljából már épül, és még az idén elké­szül egy új üzemcsarnok. A bővülés lehetővé teszi a Tiszafüreden és vonzáskör­zetében jelentkező munka­erő hatékony foglalkoztatá­sát. Évente egyszer két hétre leáll a Vízkutató és Fúró Vállalat tiszajenői gyógy- és ásványvíz üzeme. Ilyenkor végeznek karbantartást a Míra víz palackozó gépsorán

Next

/
Oldalképek
Tartalom