Szolnok Megyei Néplap, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-09 / 6. szám

XXXI. évf., 6. szám, 1980. január 9., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Munkásőrök számvetése Ha jól emlékszem Simca gyártmányú kocsi volt. Jól futó, alig bejáratott, falta a kilométereket. Egyetlen szépséghibája nevezetesen az, hogy három ülése hiány­zott, nem homályosította el erényeit. Szalmára terített pléden, törökülésben utaz­tunk rajta. Közvetlenül az ellenforra­dalom után kapta szerkesz­tőségünk azt a kocsit a pufajkásoktól. Az idősebbek bizonyára emlékeznek még rájuk —• így hívták akkor a karhatalmistákat. Azóta elröppent jó két év­tized, régen elfelejtettem az együléses gépkocsit. A mi­nap jutott ismét eszembe, amikor kézbe vettem a munkásőr zászlóaljak ünne­pi egységgyűléseinek prog­ramját. A karhatalmisták többsége ugyanis munkásőr lett, alapító tagja a testület­nek. Gondolatban ismét átfu­tottam az elröppent éveket, kutatom, hogy milyen utat tett meg, mit hozott azóta a pufajkásokból lett munkás- őrök autója? Ha az ellenfor­radalmi időket átélők felte­szik maguknak ezt a kér­dést, talán azt válaszolják először, hogy rendet, nyu­galmat. A mai fiataloknak ez a helyzet magától érthe­tő, — de aki látta az utcai akasztásokat és az ellenfor­radalmárok egyéb gaztetteit, jól tudja, hogy volt olyan idő, amikor a nyugodt élet érdekében csak a fegyverek nyelvén lehetett beszélni. Nem véletlen tehát, hogy a párt legjobb fiai mellett a munkában, közéletben egyaránt kitűnt pártonkívü- liek kezébe adta a fegyvert, s bizalomteli gonddal figyel alapítása óta a testületre. A munkásőrség léte egy­magában természetesen nem záloga a rendnek, a nyuga­lomnak. Azok elsőrendű feltétele a párt helyes po­litikája. A munkásőrség szerepe mégsem lebecsülen­dő. Mégpedig az évek múlá­sával arányosan nemcsak tagjainak áldozatvállaló szolgálatáért, az ellenséges elemek visszarettentéséért, hanem egyéb okok miatt is. Így például a termelő mun­kában való példamutató helytállásukért, akitív köz­életi szereplésükért, fiatal társaik jellemformáló segíté­séért, eszméink meggyőző terjesztéséért. Az utóbbi években több­ször találkoztam velük fá­rasztó munka utáni éjszakai gyakorlaton, vasárnapi pihe­nő helyett tartott lövészeten, és főleg a termelő munka ezernyi területén. Meggyő­ződéssel vallom: a testület ereje elsősorban nem fegy­verzetében, állandó és ma­gasfokú harckészültségé­ben van, hanem tag­jainak korszerű világnézeté­ben, áldozatvállaló segítő­készségében, a közösség bol­dogulásáért kifejtett munká­jában. Ennek alapján az ünnepi egységgyűlések a közeli napokban szép ered­ményekről adhatnak számot, —tovább növelve a munkás­őrség társadalmi megbecsü­lését. Az ünnepi egységgyűlése­ken a területileg illetékes pártbizottságok és bázisvál­lalatok, gazdaságok vezetői bizonyára az idén is kifeje­zik köszönetüket a munkás­őrök pártmegbízatásának mintaszerű teljesítéséért. Meg is érdemelnek minden elismerést. S. B. I MOSZKVÁBAN Szovjet—francia pártközi tárgyalások Moszkvában tegnap dél­előtt megkezdődtek a tár­gyalások a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Francia Kommunista Párt küldöttsége között. AzSZKP delegációját Leonyid Brezs- nyev a KB főtitkára, az FKP küldöttséget Georges Marchais, a párt főtitkára vezeti. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen Leonyid Brezsnyev és Georges Marchais tájékoztatást adott a Szovjetunió, illetve Fran­ciaország helyzetéről, az SZKP és az FKP tevékeny­ségéről. Mindkét részről nagy figyelmet szenteltek a nemzetközi helyzet kérdé­seinek, a béke, a leszerelés és az enyhülés problémái­nak. Érintették a két párt kapcsolatainak és együttmű­ködésének kérdéseit is. TÖBB FŰSZERNÖVÉNY ÉS EXPORTLIBA A TÉESZEKBŐL 0 Tiszai Üntözö Gazdaságok Együttműködésének terveiből A Tiszazugban és a Tisza közelségében gazdálkodó tíz mezőgazdasági termelőszö­vetkezet legfontosabb terme­lési feladatait koordinálja 1977 óta a TÖGE, azaz a Ti­szai Öntöző Gazdaságok Együttműködése. A szervezet szakemberei már elkészítet­ték — a társulási tanácsülés január utolsó napjaiban hagyja jóvá — a munkaprog­ramot, amely meghatározza az együttműködés 1980. évi feladatait, a partnergazdasá­gok öntözési-vízgazdálkodási, fűszernövény- és vetőmag­előállítási, állattenyésztési, műszaki-fejlesztési és ügyvi­telszervezési tevékenységének segítésében.- A második tiszai vízlépcső üzembe állításával 5500 hek­táron építették ki a körzet­ben a felszín alatti nyomó­csőhálózatot. Más öntözési eljárással további 9000 hek­tárra, összesen a TÖGE-gaz- daságok földterületének egy­negyedére juttatható rend­szeresen mesterséges csapa­dék. Éppen ezért ebben az évben is egyik legfontosabb feladat lesz a tíz együttmű­ködő téesz 60 ezer hektárnyi termőföldjén az eddiginél is komplexebb, az öntözést a fajtaválasztással és a talaj­erőgazdálkodással együtt ra­cionalizáló vízgazdálkodás megvalósítása. A Karcagi Talajtani Kutatóintézettel közösen 1980-ban végzendő meszezési kísérletek az in­tenzívebb öntözéssel járó ta- lajkilúgozódás mértékének megállapítását, ellensúlyozá­sát szolgálják majd. Az eddigi három helyett az idén már hat téeszben foly­tat a TÖGE a Tiszamenti Ve­gyiművekkel közösen műtrá­gyázás! kísérleteket annak megállapítására, hogy a leg­újabb nyomelemes és szusz- penziós műtrágyák közül me­lyeknek van legkedvezőbb hatásuk a termésátlagokra, a kultúrák béltartalmára. Ez évtől a Szarvasi Öntözési Kutatóintézet is tagja lesz az együttműködésnek. Belépésé­től sokat várnak a partner­gazdaságok, elsősorban az öntözési kísérletek beállítá­sában, elemzésében és a víz- takarékosabb öntözés feltéte­leinek kidolgozásában. A té­eszek mesterséges csapadék- ellátással kapcsolatos mun­kaerőgondjainak megoldásá­ra is gondolnak. Az idei nyá­ron először megnyitásra ke­rülő öntöző-építőtábor meg­szervezéséről tárgyalnak a TÖGE szakemberei a MÉM öntözési szolgálatának és a KISZ Központi Bizottsága illetékeseivel. Az együttműködés taggaz­daságaiban kialakult harma­dik fűszerpaprikatermelő táj­körzetből az elmúlt évben mintegy 600 hektár terület­ről 400 vagonnyi, a mezőhéki Táncsics Tsz szárítóüzemé­ben előfeldolgozott paprikát szállítottak Kalocsára. A fel­dolgozó iparnak az őrlőkapa­citással és a piaci lehetősé­gekkel összefüggő gondjai miatt csak korlátozott lehető­ség van ebben az évben a fű- szerpaprika termőterületének bővítésére. A mezőhéki szá­rítóüzem kapacitásának meg­felelő kihasználása azonban szükségessé teszi a fűszernö­vény termesztésének növelé­sét a TÖGE-gazdaságokban. Ezért a terv szerint a tavalyi húsz hektár helyett öt gaz­daságban összesen hatvan hektáron termesztenek az idén petrezselyemzöldet, amelyből szárított állapotban mintegy 100 vagonnal érté­kesített tavaly jó áron, NSZK exportra, a mezőhéki Tán­csics Tsz. Ezenkívül a ken­gyeli, a tiszaföldvári és a mezőhéki téeszekben mintegy 200 hektáron állítanak elő póréhagyma, levélzöldség és vöröshagyma vetőmagot, a partnergazdaságok és a Ve­tőmagtermeltető Vállalat ré­szére. Az állattenyésztési felada­tok között a kalóriaszegény takarmányon hizlalt liba elő­állításának fokozása is sze­repel a TÖGE idei terveiben. Tavaly még csak a mezőhé­ki téesz foglalkozott export- liba-tenyésztéssel, összesen húszezret szállítottak az NSZK-ba. További három gazdaság, az öcsödi, a cser- keszplői és a cibakházi té­esz bevonásával ebben az évben 50 ezer, úgynevezett soványliba előállítását terve­zik exportra. A felnevelésük­höz szükséges takarmány elő­állítására, — a keverőüzemek kapacitásának jobb kihasz­nálását is remélve — együtt­működési megállapodást kö­tött a mezőhéki és á tisza­földvári téesz, valamint a megyei Malom és Gabona­ipari Vállalat. Már a tavaszra készülnek a Szolnok megyei Vetőmagtermeltető Vállalat 1. sz. üzemében. Jelenleg a napraforgó, a lucerna és a retek magját tisztítják, csomagolják. Ezekből éven­te mintegy ötszáz vügon nyit szállítanak exportra ■HW«».; Túlteljesítette elemgyártási tervét az Alföldi Szilikátipari Vál­lalat törökszentmiklósi üzeme: többmillió darab R 5, R 10 és R 20 jelű elemet készítenek az idén is Országos mezőgazdasági tanácskozás Gödöllőn — Az idei év, de mond­hatjuk a 80-as évek mező- gazdaságának egyértelmű követelménye az eddigit fe­lülmúló, minden tekintetben nagyobb hatékonyságú okos gazdálkodás, a javak előál­lításának és hasznosításá­nak minden forrásával esz­közével és módszerével — mondotta Romány Pál mi­niszter, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar vezető szakembereinek tegnap Gö­döllőn megkezdődött orszá­gos tanácskozása bevezető előadásában. Az immár ha­gyományos évnyitó értekez­let munkájában részt vett Borbély Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titká­ra is. Romány Pál bevezető elő­adását vita követte. Mezőtúron, az egészségügyi és szociálpolitikai intézményekben Javuló bér- és kereseti viszonyok Nem megfelelő munkakörülmények Az egészségügyi és a szo­ciálpolitikai intézmények dolgozóinak élet- és mun­kakörülményeit tűzte napi­rendre a közelmúltban a me­zőtúri városi tanács végre­hajtó bizottsága. A téma iránti figyelem sokféle szem­pontból indokolt — nem utolsósorban azért, mert az említett intézmények 435 dol­gozójának 81 százaléka nő. Ennek ellenére magasabb vezetői beosztásban egy sem dolgozik közülük, középfokú­ban is mindössze 19. Jóré­szük is csak azért, mert pél­dául vezető óvónő férfi nem lehét. Vigasztalóbb a kép, ha az egészségügyi és szociálpoliti­kai intézményekben dolgo­zók élet- és munkakörülmé­nyeinek néhány jellemző mutatóját vizsgáljuk. Vegyük például a lakáshelyzetet. A szóban forgó dolgozók közül 249 saját házban, 27 OTP-s, 5 tanácsi órtékesítésű, 25 tanácsi bérlakásban. 35 szol­gálati lakásban, 15 nővérszál­láson, 64 pedig családtag­ként lakik. Ha lakásgondjuk nem is teljesen megoldott, alapjában véve arra vall, hogy az egészségügyi és szo­ciálpolitikai dolgozókról messzemenően gondoskodnak. Az utóbbi időkben javul­tak bér- és kereseti viszo­nyaik. A város egészségügyi intézményeiben dolgozók ha­vi átlagbére például, 1976- hoz viszonyítva, több mint ezer forinttal emelkedett. A dolgozókat sok címen illeti pótlék. A felemelt ügyeleti díjiak is jelentős mértékben növelik a keresetet. Ugyan­így a másod-, illetve mellék­állások. A családi körülményeket is figyelembe veszik a veze­tők. Fokozott gondot fordí­tanak a nagycsaládosok és a gyereküket egyedül neve­lők segítésére. Ilyen címen az utóbbi: négy évben 480 alkalommal osztottak ki, át­lag 430 forint összegű, se­gélyt. Emellett a gyermekek bölcsődei, óvodai elhelyezé­sét is biztosítják. Sokan — köztük nyugdíja­sok is — élnek az üzemi ét­kezés adita lehetőséggel. A központi keret mellett a szakszervezet helyi lehetősé­geket is keres az üdültetés szélesebb körűvé tétele ér­dekében. Cserkeszőlőn. Mát- rafüreden, Visegrádon és Miskolctapolcán 'bérelt he­lyiségek révén három év alatt több mint háromszáz dolgozó üdülhetett. Ami pedig a művelődést illeti: azokkal akik szakmai fejlődésük érdekében foly­tatnak tanulmányokat, a leg­több esetben tanulmányi szerződésit kötnek, és an­nak megfelelően biztosítják részükre a törvényesen járó kedvezményeket' és pénzbeli juttatásokat. A tudományos munkát folytatók rendelke­zésére 700 kötetes orvosi könyvtár, 12 külföldi és 30 hazai szakfolyóirat áll. Az előbbieknél jóval ke­vesebb jót lehet elmondani a munkakörülményekről. Az épületek többsége nem a je­lenlegi célra készült, elavult. Ebből adódóan nagy a zsú­foltság. A munkaeszközök­ben, főleg a műszerezettség­ben tapasztalható hiány is nehezíti a munkát. Az or­voshiány túlterheltséget okoz. Ezeknek a negatívumoknak a felszámolása a következő évek feladata. ♦ * ♦ * * CT- 18 • fl szerkesztőség postájából Két hét jogszabálvaiból 4. oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom