Szolnok Megyei Néplap, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-08 / 5. szám
1980. január 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Bemutatjuk... ...II BOLGÁR KULTURÁLIS KÖZPONTÚT Jő eredmények, jelentős tennivalók A Hazafias Népfront a közművelődésért ftfijfijjfohdlánihosszán A jeles napok, karácsony, szilveszter tömegtommuni- kációs élvezetei (és fáradalmai) után a rádióhallgatók — s a rádiósok — élete visz- szazökkent a rendes kerékvágásba. S ha netán bárkinek kétségei volnának: az elmúlt heti rádióadások alapján nyugodtan kijelenthetjük: maradt minden a régiben — a rádió érdekes, fontos, változatos tartalmú hallgatni, megtudni valókkal szolgál az új esztendőben is. Kora hajnaltól késő estig, országos és vidéki adók közvetítésében. Ha írásba foglalnánk mindazt, ami csak egyetlen nap alatt elhangzik a magyar adókon — meghökkentően hatalmas méretű kötet lenne a végeredmény. S rádiósaink — többnyire — győzik szívvel, tehetséggel, leleménnyel, erővel. Rögtön az új esztendő első napján az utóbbi idők legjobb, legszellemesebb s leggördülékenyebben szerkesztett „Társalgó”-j át hallhattuk. Ezúttal vidám, köny- nyebb fajsúlyú anyagok töltötték ki a két órát;meglehet ezért röpült gyorsabban a műsoridő. Bár valószínűbb, hogy a különböző műfajok ügyes „mixelése” tette röpkévé a rádió mellett töltött perceket. Megtörtént — egy új évtized első napján miért ne —, hogy a műsorban Sándor György egy bravúros monológban „szóra bírta” a csendet, vagyishogy: a csendből csinált elgondolkodtató csattanót. Kár, hogy a hétvége — véleményem szerint: legjelentősebb — művészeti, művészet-tárgyú műsorát, a 90. születésnapját ünneplő Molnár Antallal készített interjút, meglehetősen késői időpontban sugározták. Talán érdemes lett volna ezt az interjút, nem mint a komolyzene-kedvelőik „rétegműsorát” adásba iktatni. Mert nemcsak zenetörténetről, zeneesztétikáról, pedagógiáról, komponálásról. hanem emberi értékekről, a munkáról, a munkaszeretetről is beszélt Molnár Antal aki jóval több mint fél évszázadon át volt a magvar zenei kultúra, ízlés tevékeny formálója. (Hogy egyebet ne említsünk: muzsikusként, kritikusként már a század 10-es évei elején fölismerte Bartók és Kodály jelentőségét.) A műsor riportere: Varga Bálint András kitűnően — és példamutató felkészültséggel — kérdezett, s a válaszok nyomán nemcsak egy alkotó élet tárult fel, de izgalmas kontúrokkal rajzolódott ki — sajátos „idősűrítményként” — a század magyar zenetörténetének képe is. Figyelemre érdemes, hogy a rádió — a születésnapi köszöntőműsor folytatásaként — ezen a héten Molnár Antal rádióelőadásaiból álló sorozatot sugároz. Röviden Az első — vasárnap elhangzott — rész alapján úgy tűnik, emlékezetes lesz a Hans Ballada „Halálodra magadra maradsz” című regényéből készített négyrészes. vasárnap délutánonként jelentkező sorozat, amelyet Gáti József rendezett. „Jól mutatkozott be” az új évben a „Világirodalmi dekameron”, amely ezúttal az ókor pikáns, szerelmes történeteiből nyújtott át néhányat a hallgatóknak — mintegy a könyvespolc, a könyvtár félé mutatva: lapozgassuk e kor szerzőinek műveit is. — eszjé — 1952-ben kezdte meg működését hazánkban a Bolgár Kulturális Központ. Feladatai közé tartozik, hogy erősítse a két nép barátságát, terjessze a bolgár kultúrát, nézetét, írók, költők alkotásait. Az igazgató, dr. Sztojan Radev. a történelemtudományok kandidátusa, már hatodik éve tartózkodik hazánkban — kitűnően, árnyaltan beszéli nyelvünket. Több munkáját lefordították magyarra is. — Nem könnyű nyelv az Önöké, de nehézségében van szépsége, gazdag, választékos kifejezésmódja, a variációs, kötetlen formák gazdag tárházát nyújtja fordítóinknak. A kulturális központ mindig előre tervez, éves munkaprogramokat, terveket dolgoz ki, figyelembe véve igényeket, szokásokat. A Hazafias Népfront fővárosi, megyei vezetőségeivel együtt készítik el a rendezvénysorozatok forgató- könyveit. Bőséges kulturális, politikai, tudományos anyag áll bemutatásra várva a bolgár nép történelméről, múltjáról, jelenéről, művészetéről, költészetéről. — A bolgár centrumban sokoldalú munka folyik, melyeket jól felkészült, képzett munkatársaink végeznek — folytatta az igazgató. — Kulturális feladataink mellett komoly segítséget nyújtunk üzemeknek, vállalatoknak is, kölcsönös tapasztalatcserék, csereüdültetések, kiállítások, bemutatók közös megszervezésében. — Kapcsolataink vannak klubokkal, üzemekkel, szocialista brigádokkal, termelőszövetkezetekkel. Az intézet művelődési házakkal közösen számos rendezvényt, barátsági napot rendezett. Néhány példa. Egész hetes programokat szerveztek Zala és Csongrád megyében. A barátsági és bemutatkozási heteken, illetve napokon jeles bolgár népdaiénekesek, zenészek, Az 1800-as évek Párizsa. A Rue des Ours-i ház egyik elegánsan berendezett szobájában angyalarcú, szőke kislány szalad be Cambray gráfja élé. — De jól aludtam! Nem keresett a mama ? — Nem. De mindjárt megkeressük — mondja a szürke köpenyes gróf. E röpke jélenet többször ismétlődik Óbudán, az Ár- pád-híd lábánál álló zsinagógában, amely most a televízió egyik műterme. Itt forgatja Zsurzs Éva rendező Jókai Mór „Névtelen vár” című regényéből készülő hatrészes televíziós filmsorozatot. A fenti párbeszéd az első epizódban hangzik majd el. — A forgatást ősszel kezdtük Foton — mondja a rendező. — Hetek óta itt dolgozunk a műteremben, majd ismét kiköltözünk a szabadba. Legközelebbi színhelyünk Budakeszi, ahol a havas tájon játszódó felvé1881. március 25-én született Bartók Béla. korunk egyik legnagyobb zeneszerzője. Századik születésnapja méltó megünneplésére tegnap a Parlamentben Bartók emlékbizottság alakult. Az emművészek találkoztak a magyar közönséggel,. Az előadássorozatok átfogó képet nyújtanak a mai Bulgária életéről. Legtöbbször filmvetítéssel illusztrálják az elhangzottakat, ezeket vitakörök követik, melyeket tudományos munkatársak, előadók élménybeszámolóival tesznek színessé. — Magyar képzőművészek több hetet töltöttek el Bulgária legszebb helyein — s a látottakat megörökítették. Az elkészült műveket hazánkban ■ és Magyarországon is bemutatták. A kiállítás anyaga, a képek, a festmények. a szobrok mind a két nép körében sikert arattak. Az intézet egyik munkatársa — Király Zoltán — egyben műfordító is. Nagy László személyes ismerőse, jó barátja volt. ösztöndíjjal végezte el az egyetemet Szófiában. A két nép közötti barátság, kapcsolat fejlesztéséért és fordítói munkája elismeréseként kapta meg tavaly a Ciril-Metód Érdemérmet. — A bolgár nyelv nagyon kifejező, talán • ez az oka, hogy nagyon sok fiatal érdeklődik az intézet ingyenes nyelvoktatása iránt, amely minden év őszén indul. Évente több százan jelentkeznek, százötven tanuló végzi el a szemesztereinket. A Bolgár Kulturális Központ minden jelentős történelmi évfordulóról, meg, emlékezik, színes bemutatókat, fényképes illusztrációkat, előadásokat szervez. 1978- ban ünnepelték az ötszáz éves török elnyomás alóli felszabadulás centenáriumát. Most már készülnek a bolgár állam fenállásának 1300. évfordulójára. amely 1981-ben lesz. Ezekkel a megemlékezésekkel, kiállításokkal is ismertebbé teszik, bemutatják Bulgária küzdelmes útját, jelenét, erősítve a két nép egymásról alkotott ismereteit, a közös barátságot. teleket készítjük el. Tavasz- szal Szentendrére, Visegrád- ra, Sopronba, Martonvásárra látogatunk, és néhány napig Csehszlovákiában forgatunk. A névtelen várat ugyanis a csehszlovákiai Lehotán találtuk meg. A kislány, akit az óbudai Párizsban megismertünk, a kilenc és fél éves Király házi Henriett. A rádió gyermekkórusának tagja, s ő játssza Armélie-t, a francia főváros, nyoilcesztendős kémjét. The- mire-t, Párizs szépasszonyát Torday Teri, Vavel grófot Koncz Gábor, Cambray grófot Márkus László személyesíti meg. A főszereplők között találjuk Pap Verát, Pécsi Ildikót, Inke Lászlót és Juhász Jácintot is. Az operatőr Lukács Lóránt. A filmsorozat a tervek szerint a nyáron készül el. Képünkön: Márkus László, a kis Királyházi Henriett, továbbá Zsurzs Éva rendező. lékbizottság elnöke Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, tagjai: Bartók Béla hozzátartozó; a társadalmi, politikai és kulturális élet kiemelkedő személyiségei. Év vége, év eleje: a számvetés időszaka. A különböző társadalmi szervek, szervezetek, mozgalmak, szakmai egyesületek is ilyenkor vonják meg az eltelt időszak mérlegét. A Hazafias Népfront megyei bizottsága — ugyancsak egyfajta mérleg- készítés szándékával — az elmúlt év végén tanácskozást tartott, amelynek napirendjén egyetlen téma szerepelt: a HNF-bizottságok közreműködése a közművelődési feladatok megoldásában. „Ütőképes csapatok” A népfrontmozgalomnak mindenkor, kezdeti korszakaiban s későbbi története során is lényeges részét képezte a kulturális tevékenység. Ez a fajta munka az idő sodrában természetesen változott, differenciálódott, s napjainkra rendkívül szerteágazóvá, sokrétűvé vált. örvendetes módon ez a sokrétűség tükröződött a föntebb említett tanácskozáson elhangzott beszámolóban — és az azt követő hozzászólásokban is. A mozgalmi munka személyi feltételeiről szólva megállapították, a megyében dolgozó népfrontvezetők általános és politikai felkészültsége jelentősen emelkedett az elmúlt esztendőkben, a közép- és főiskolát, valamint egyetemet végzettek aránya: 79 százalék. Mindez természetszerűleg a közművelődésbe való bekapcsolódásra is serkentőleg hatott. Többek között kiépült a megyében működő népfrontbizottságok művelődési munkaközösségeinek hálózata, amely összesen 42 bizottságban 506 aktívát tömörít. Az adatok önmagukban meglehetősen keveset mondanak. Ám, ha hozzátesszük, hogy a munkaközösségeket a települések legaktívabb lakói — munkások, parasztok, értelmiségiek, nők és férfiak, fiatalok és idősebbek egyaránt — alkotják, akkor máris „ütőképes csapatók”-ról beszélhetünk. A munkaközösségek, az aktívahálózat bővülése — nagyon szerencsésen — Szinte egy időben történt a mezőgazdasági szövetkezetek, áfész-ek egyesülésével, a közös tanácsok Több mint két évitizede rendezi meg minden évben a Magyar Képzőművészek Szövetsége Közép-Magyarországi Területi Szervezete és a Damjanich János Múzeum a szolnoki művésztelepen és a megyében élő alkotók „seregszemléjét”, a téli tárlatot. A kiállítást vasárnap délelőtt a Damjanich János Múzeumban Tálas László, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa nyitotta meg, szép számú érdeklődő rendszerének kiépülésével. Mindez a közművelődési tevékenység tágabb horizontjait nyitotta meg. I smeretterjesztés, tanyai estek A népfrontmozgalom keretén belül végzett közművelődési tevékenységnek — mondhatni — hagyományosan erős oldala volt mindig is a politikai ismeretterjesztés. Az elmúlt években nagy figyelmet fordítottak a régi, kissé már „megcsontosodott” ismeretterjesztő formák fel- frissítésére, bővítésére. Eredmény: számokkal is jól kifejezhető módon növekedett az ismeretterjesztő alkalmak iránti érdeklődés. 1974-ben 34 ezer látogatója volt a tanfolyamoknak, vitaköröknek, akadémiáknak, fórumoknak, míg az 1978 79-es „idény”- ben 43 500 érdeklődőről adhattak számot. Különösen az állampolgári, politikai, helyi „mikropolitikai” ismeretek bővítését jól szolgáló féli tanfolyamoknak volt sikerük. A tanyai estek rendezésével ugyancsak hiánypótló munkát végeznek a népfront- bizottságok. Korántsem véletlen, hogy a kulturálisan meglehetősen ellátatlan tanyaközpontokban megrendezett fórumok, előadások egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Hagyományokat folytatva, újat keresve A Hazafias Népfront Szolnok megyei bizottságainak kezdeményező készsége, folyamatos munkája számottevő módon járult hozzá a köz- művelődési mozgalmak kibontakozásához, eredményességéhez is. Az „Olvasó népért” mozgalomban — karöltve a könyvtárakkal — több új, életképes továbbfejleszthető formát alakítottak ki. Mezőtúron a „Munkások és a könyv” elnevezéssel pályázatot, Jászberényben „Add tovább” címmel „könyvstafétát” rendeztek, a tiszafüredi járásban a „Könyvtárat az iskolának” akció keretében szocialista brigádok, üzemek, jelenlétében. A megnyitón részt vett Sipos Károly, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Boros Ottóné, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Jákaitics Árpád, a szolnoki pártbizottság titkára, valamint a megye s a város számos párt és állami vezetője is. Az idei téli tárlaton új színt jelent, hogy a kiállító művészek között találjuk azokat az alkotókat is, akik szövetkezetek anyagilag segítették az iskolai könyvtárügyet. Martfűn — ugyancsak követésre méltó példaként — a gyermekgondozási segélyen levő kismamák bevonásával bonyolítottak le olvasópályázatot. • Az olvasási kultúra hagyományos formáinak folyamatos támogatása mellett a népfrontbizottságok „bábáskodásával” született és honosodott meg megyénkben egy új közművelődési forma: az olvasótábor. 1979-ben 14 olvasótábort rendeztek Szolnok megyében — a különböző gazdasági kulturális szervek, tömegszervezetek jó együttműködésének eredményeképp. Áz eddigi tapasztalatok szerint az új forma jól bevált, további lehetőségei is vannak, s néhány felmérés igazolta, hogy hatása nem pusztán a tábort jártak életmódjára, műveltségére van, hanem tovább „gyűrűzik” a hatás a táborozok otthoni, munkahelyi, iskolai környezetében. A közösségi művelődésért Sok szó esett a megyei bizottság ülésén a honismereti mozgalomról, amelynek néhány megyei eredménye országosan is számottevő. A hozzászólók hangsúlyozták, hogy a közművelődés e területének továbbra is a népfront tevékenységének középpontjában kell maradnia, hiszen tömegessége és sokoldalúsága miatt a hazafias nevelés egyik leghatékonyabb eszköze. A népfront, támogatással, irányítással működő közösségek — nő-, nyugdíjas-, cigány-, kisiparos-, családi, honismereti, kertbarátklubok és -szakkörök több mint 4300 tagot tömörítenék. Sajnálatos módon azonban a csoportok némelyikének működése — a legkülönbözőbb okok miatt — egyenetlen. Néhány klub munkájának megerősítése a közeljövő tennivalói közé tartozik. De ugyancsak a közeljövő célkitűzései között szerepel öntevékeny művészeti csoportok létrehozásának, működtetésének társadalmi támogatása is. 1976-tól hosszabb-rövidebb ideig a szolnoki művészitele- pen vendégként dolgoztak. Így többek között Bényi László, Szili Géza, Rékassy Csaha és Donáth Gyula műveit is láthatjuk a művésztelep s a megye képzőművészeinek alkotásai között. A kiállítás, amelyen huszonhárom művész — szobrász, grafikus, festő — ötvenöt műve szerepel, február 6-ig látogatható. H. Sz. Gy. Hatrészes Jókai a képernyőn Párizsi palota az - Árpád-hidnál Csehszlovákiában bukkantak a névtelen várra — Henriett, a gyermekkém — se — Bartók emlékbizottság alakult Sz. J. Szolnokon Hetinvílt a téli tárlat A kiállítás egy részlete. Az előtérben Simon Ferenc: „Egy a sok közül” című alkotása
