Szolnok Megyei Néplap, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-06 / 4. szám

1980. január 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 80—90 C a „szárazgőzben” &Ü Sfo OM Ü&& ém£ íwt Még egyszer a gyógyszaunáról Nálunk is terjed a szauna. Egyte több helyen — szállodák­ban, uszodákban, gyógyfürdőhelyeken — található a tisztál­kodásnak és az egészségvédelemnek ez az ősi, de teljesen modernizált formája. Finnország és a Szovjetunió északi ré­szén élő lakosság ősrégi, természetes fürdőzési módja a szaunázás. Egy régi finn közmondás szerint, ha a betegen^ nem segít a pálinka, a kátrány vagy a szauna, akkor a be­tegség halálos. A szaunázás helyes alkalmazása érdekében szükséges, hogy az emberek jobban megismerjék e fürdőzé­si mód fontosabb szabályait. A szaunát a turisták, a sportolók, a gyógyulást kere­sők tapasztalt orvos irányí­tása mellett edzésre, felüdü­lésre, a teljesítményképesség növelésére és egyes betegsé­gek gyógykezelésére alkal­mazzák. A szaunázók oxi­génigénye körülbelül húsz százalékkal magasabb, mint a szabad levegőn tartózkodó­ké, ilyenkor az óránkénti 6—8-szőri légcsere elenged­hetetlen. Napjainkban a lég­kondicionált berendezések­kel működő elektromos sza­lmák terjedtek el. A szauná- zó helyiség fejmagasságban mért 80—90 Celsius fok hő­mérséklete a legmegfelelőbb. Az emberi testben szerteága­zó reakciókat vált ki ez a fürdőzés. Aktivizálja a ter­mészetes ellenállóképességet, biztosítja az egész szervezet jobb vérellátását, fokozza az anyagcserét — ez utóbbin alapszik gyógyhatásúnak leg­nagyobb része —, erősíti az idegrendszert, eltávolítja a szervezetből a felesleges le­rakódásokat, megelőzi és gyógyítja a hűléses, a reu­matikus megbetegedéseket. Sikerrel alkalmazható egyes idült mozgásszervi, bőrgyó­gyászati, nőgyógyászati és felsőlégúti megbetegedések esetén is. A szauna értékes fizikoterápiás eszköz Ezt so­kan tudják, mégsem alkal­mazzák. A rendszeresen sza- unázó fizikai és szellemi tel­jesítőképessége egyaránt fo­kozódik. A túl sok szauná­zás viszont fárasztó hatású, ezért heti két alkalom a meg­felelő. A száraz szaunában az erős izzadás folytán a súly­veszteség 1—1,5 kilogrammot is elérheti. Ezért fogyókúrá­zóknak is javasoljuk. A sza­una kedvezően befolyásolja a közérzetet is. Álmatlanság esetén ez a legjobb termé­szetes gyógyszer. Fokozatosan kell hozzá­szokni a szaunához, s itt nem szabad versenyezni, hogy ki bírja tovább. Szívbetegek, magas vérnyomásnak csak módjával és orvosuk tudtá­val és beleegyezésével ve­gyék igénybe. Nem szabad szaunázni a terhesség har­madik hónapjától kezdve. Kerüljék a szaunát a lázas betegek, az aktív tuberculó- zisban szenvedők, azok, akik éppen menstruálnak, és akik­nek pajzsmirigy túltengésük van. A szaunázás egészségügyi szabályai: 1. Az először szaunázók kérjenek tanácsot a fürdő or­vosától, vagy kezelő szaksze­mélyzetétől. 2. Telt gyomorral szaunáz- ni nem szabad! Étkezés után egy, másfél órával vehető csak igénybe. 3. Nehéz fizikai munka után félórát pihenjünk, és csak utána menjünk szau- názni. 4. Csak akkor szaunázzunk, ha rendelkezünk elegendő szabadidővel. Sietve a jó ha­tása nem tökéletes, vagy tel­jesen elmarad. 5. Mérjük meg magunkat szaunázás előtt, Mérlegelés előtt keressük fel a WC-t! 6. Zuhanyozzunk le forró vízzel! Az egész testfelületet megnedvesítjük, leszappanoz­zuk, forró (38—40 °C) zu­hany alatt leöblítjük a szeny- nyeződést. 7. Pár perces várakozás után menjünk a szaunakam­rába, ahol 7—10 percig tar­tózkodhatunk, lehetőleg ad­dig, ameddig az erőteljes iz­zadás jelentkezik. Időközön­ként a kövekre másfél, két deciliter vizet öntünk. Elő­ször az alsó ülőpadra helyez­kedünk, 2—3 perc múlva a felső ülőpadra ülünk, lefek­szünk, majd 4—5 perc után a felső ülőpadról óvatosan lejövünk. Elhagyva a szauna­kamrát, hideg vízzel lezuha­nyozunk, és a hideg vize» medencébe merítkezünk, fél percig úszkálunk. 8. A szaunakamrában al­kalmazhatjuk a nyírfavesz- sző masszázst, mely a bőr alatti hajszálerek vérkerin­gését fokozza, mindezt egy­más után 3—4 alkalommal ismételhetjük. 9. Szaunázás után keressük fel a pihenőhelyisóget. Bő­rünket töröljük szárazra! Méretkezzünk meg újra! Ezután 20—30 percet pihen­jünk. Lepedővel takarózzunk be, de ügyeljünk arra, hogy újból ne izzadjunk ki. Vár­juk meg a test lassú lehűlé­sét. 10. A folyadék és az ásvá­nyi sók pótlására igyunk ás­ványvizet, vagy más hűsítőt, ugyanis az erős izzadás kö­vetkezményeként az ember testsúlyából veszít. A szau­nakamrában semmilyen test­gyakorlatot ne végezzünk, kapcsolódjunk ki, ne beszél­gessünk. A szaunázás valóságos di- adalutat jár be számos euró­pai és tengerentúli ország­ban. Nem lehet ellene azt fel­hozni, hogy az edzésnek ez a módja a mi klímánk alatt fölösleges. Szolnak megye fürdőkultúrájának ilyen irá­nyú fejlesztése hozzájárulhat az emberek egészségesebb életmódjához. Dr. Kocsis Károly Hurka, kolbász Rakott hurka Hozzávalók 4 személy ré­szére: 1 csomag burgonya­püré, fél liter víz, 2,5 dl tej, só, 30 dkg véreshurka,, mirelit zöldborsó (30 dkg), mirelit sárgarépa (30 dkg), 1 vöröshagyma, 1 evőkanál vaj, 2 dl tejfel, só, bors, cukor, 10 dkg sajt. A burgonyapürét előírás szerint elkészítjük. A véres­hurkát és a borsót, sárga­répát a burgonyapürével együtt tűzálló tálba tesszük rétegesen. A hagymakariká­kat forró vajban megpárol­juk. Tejfellel és fűszerekkel ízesítjük. Majd a felső bur­gonyapüréréteg tetejére tesszük. Tetejére sajtdarab­kákat teszünk és előmele­gített sütőben körülbelül 10 percig sütjük. Töltött kolbász Hozzávalók 4 személynek: 4 szál (12 dkg) kolbász. 1 csomag petrezselyem és kapor, l ká­véskanál mustár, 2 kis szelet sajt (6 dkg). 4 vékony hosszú szelet szalonna, 3 evőkanál olaj. A kolbászdarabokat hosszá­ban mélyen bevágjuk. A pet­rezselymet és kaprot megtisz­títjuk és feldaraboljuk. A kol­bász bevágott részébe mustárt teszünk, és beszórjuk az apró­ra vágott petrezselyemmel és kaporral. A sajtot hosszában kettévágjuk és a kolbásznyí­lásba tesszük. A szalonnacsí­kokat a kolbász köré csavar­juk. Majd a töltött kolbászda­rabokat olajban lassú tűznél ropogósra sütjük. Karalábéfő­zelékkel és burgonyapürével körítjük. Kolbászos burgonyasaláta Hozzávalók négy személy részére: 1,,20 kg burgonya, fél liter sósvíz, 4 tojás. 1,5 dl ecet, 1 kávéskanál cu­kor, só, bors, 2 fej hagyma, 6 paradicsom, fél ecetes Uborka, 3 csemege uborka, 20 dkg borsos kolbász, pet­rezselyem. A burgonyát héjában fel­tesszük főzni. Fél órai főzés után lehámozzuk és felka- rikázzuk. A tojásokat ke­ményre főzzük. A vízben feltesszük főzni a hagyma- darabokat, sót, cukrot, bor­sot és ecetet teszünk hoz­zá. Majd a burgonyaszele- tekre öntjük. A hűtőszek­rénybe tesszük és állni hagyjuk. A tojásokat és a paradicsomot 4 részre vág­juk. Az uborkát felkari- kázzuk. Majd mindezeket a burgonyához keverjük és egy tálba tesszük. A kol­bászt felkarikázzuk. hozzá­keverjük és apróravágott petrezselyemmel megszór­juk. Gyermek­monológ Verbűczy Antal: Fénykép négy gyertyás a tortám és nem kell villával ennem csak hadd maszatoljam természetesen jó csokoládésra magam, mert szünnapomon Apu mindig fényképez. Juszti megmondta az igazságot Anyu becsaptál. Azt mondtad úgy születik a kisbaba. hogy a hím ivarsejt megtermékenyíti a nő ivarsejtet dióhéjban és a kisbaba fejlődni kezd az anyuka hasában. Anyu becsaptál. Tegnap az oviban Juszti megmondta az igazságot; a kisbabát a gólya hozza. yerekek zsibongtak az utcán, most jöt­tek ki az iskolá­ból. Hideg szél fújt és fagyos rögökön jártak, de a fiúk meg a lá­nyok cseppet sem fáztak, mert jó meleg kabát volt valamennyin. A terített asztal volt min­denki eszébe, s vidáman szedték a lábukat hazafelé. Csak egy gyerek torpant meg hirtelen, az égre nézett és azt mondta: — Jó volna már egy kis hóesés, hogy fehérbe öltöz­zenek a házak és a fák, aztán szánkázzunk és hó­labdázzunk a réteken. — Én tudok egy hócsalo­gató mondókát — szólt egy nevetőszemű kicsi lány —, bűvöset és fellegekbe szállót. Ha utánam mondjátok jó hangosan, esni fog a hó; így olvastam egy mesében. A gyerekek örültek és kacagtak, és a kisláüy máris fújta: — Hóhahó, hóhahó, éb­redj fel már, Télapó! Fel­hők felett, felhők alatt, ráz­zad meg a szakálladat. hadd hulljanak a hópelyhek, ezt szeretné minden gyermek! Hóhahó, hóhahó, ébredj fel már. Télapó! A sok gyerek együtt kiál­totta, és lám, hangjuk mesz- szi szállt, egyenesen Tél­apó feihöágyáig, ahol éppen szunyókált. Hanem nyomban abbahagyta a horkolást; fel­ült és lenézett a földre, hát ott látta a sok zsivajgó gye­reket. Nosza, tapsolt és azt kiáltotta: Téli világ — Hé. hótündérkéim, ide mind! Halljátok, mit kiál­toznak a gyerekek? — Persze, hogy halljuk — nevettek a tündérkék. — A hópihék hullását kívánják, hogy fehér legyen a mező, az erdő, a bokrok és a szé­naboglyák. Mert az az igazi §zép téli világ! — Akkor uccu — ugrott ki ágyából Télapó <—, hozzá­tok a hókamra kulcsát, és mindjárt kiosztom nektek a dunyhákat! Hozták a rettentő nagy kulcsot, kinyitották a még rettentőbb nagy hókamrát, és Télapó szétosztotta a sok dunyhát. — Nosza, rajta! — adta ki a parancsot. — Rázzátok, rázzátok! Kinyílt a sol; dunyha, és a hótündérkék rázták fci a sok gombolyag pihét, mert éppen ott álltak a felhők szélén. Hullott a hó', egyre csak hullott, s belepett ud­vart, utcát, réteket. A gyerekek éppen akkor fejezték be az ebédet, s amikor letették a kanalat, kiszaladtak hógolyózni és hóembert építeni. És azt kiáltották messzi­re, tán fel a felhőkbe: — Hóhahó. itt a hó, meg­köszönjük, Télapó! Zsombok Zoltán Ha nagy a konyha Egy vázlatfüzet hosszú évek során összegyűjtött anyagából ismertetünk né­hány ötletet. A lapokon a megvalósított megoldások vázlatain, tervalternatíváin, rajzain, a • folyóiratokban, könyvekben látott példák egy-egy gondolatának to­vábbfejlesztését látjuk. Le­másolni, változtatás nélkül átvenni csak a példák jó gondolatait lehet. ame­lyeket összeforgatva, majd újként összerakva, az adott­ságokkal a lehetőségeket reálisan átformálva, a meg­oldás eredménye jól hasz­nálható, barátságos és szép otthon lesz. Néhány vázlatot közlünk egy öreg bértváz nagyméretű konyhájának a korszerűsí­téséhez, amely alapján a tulajdonos és felesége a le­hetőségek ismeretében ki­választotta az igényeinek legjobban megfelelő alter­natíváit. „L” formában beépített bútorokkal és szellőztetett kamra­szekrénnyel felszerelt konyha. Az étkezőasztal a padokkal a sarokba kerül. Az étkezősarkot a bejárat felől körülbelül 2 m magasságig nyúló térelválasztó fal különíti el. A sarok falambéria burkolatának melegsége, a padló színes műanyag szőnyege és a mélysugárzó lámpa fényköre szinte önálló he­lyiségként határolja el a konyha üzemi főzőrészétől. Az étkezőasztalt a helyiség közepén lévő munkahelyre merőlegesen telepítették két oldalán ülőhelyekkel. Az étkező elkülönültségét a részben üvegezett kötényfal beépítésével még fokozni is lehet. További előnye az elren­dezésnek, hogy a háziasszony munka közben is szemben áll­hat az étkező mellett ülőkkel, figyelheti a gyermekeket, vagy részt vehet a családi beszélgetésben ad,dig is, míg a házi munkát végzi. Kis méretű konyha sarká­ba beépített kétszemélyes étkező, amelynek munka­helytől való leválasztására az asztal elé állványos polcot építettek be. Az állványok polcain tárolják az étke­zéshez használható edénye­ket is és az asztal síkjába eső polc segíti az áttálalást is. Újszerű konyhaelrendezés a tér közepére telepített kö­rüljárható főző-sütő hely és a munkahely ugyancsak kö­rüljárható bútorszigete, amely mögött az étkezőasz­tal áll. A háziasszony szem­ben dolgozik az asztal mel­lett ülőkkel, így kapcsolatuk közvetlen lehet és könnyíti is a munkáját, hogy azéte­lek karnyújtásnyira, mele­gen tartva, az étkező közelé­ben vannak. Természetesen ezt csak nagy alapterületű konyhában lehet alkalmazni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom