Szolnok Megyei Néplap, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-06 / 4. szám

Településfejlesztés 1979 430 millió forint értékű társadalmi munka Szolnok megyében Négyszázharmincmillió fo­rint érteik -bizonyítja az el­múlt év településfejlesztési társadalmi munkaakciójának sikerét Szolnok megyében. Mivel 1979 a gyermekek éve volt, a helyi tanácsok és népfrontibizottságok elsősor­ban óvodák, iskolák, kollé­giumok. sportudvarok, ifjú­sági parkok építéséhez, fej­lesztéséhez szerveztek tár­sadalmi munkákat. Törökszentmiklós lakosai önként besegítettek az ott folyó óvodaátalakításba, fel­újításba, villany- és vízve­zetékszerelést végeztek. Foly­tatták az ifjúsági park ki­építését, és ott voltak a gimnázium kollégiumának felújításánál, sportudvará­nak építésénél is. Ezen felül 9 ezer négyzetméter út. va­lamint az új lakótelepen 1100 négyzetméter fásított, füvesített park igazolja, hogy a törökszentmiklósiak tettekkel szeretik városukat. Hasonló mondható el a martfűiekről, a hétvégi munkák eredményeként 20 ezer négyzetméter kultúr- park teszi kellemesebbé a lakótelepi környezetet. Jászárokszálláson érdekes formája fogant meg az ál­dozatkészségnek. Húszezer négyzetméter .út építéséhez úgy adtak segítséget az ot­tani ipari és mezőgazdasági üzemek, hogy teherautóik — amikor erre lehetőség adó­dott — visszfuvarként zú­zott követ szállítottak a Mát­rából. Az útépítés utolsó fá­zisa már a tanácsra várt: bitumenréteggel kell lezá­ratni a felületet. Az útháló­zat bővítéséhez járultak hozzá Tiszafüreden, Jászki- séren és Törökszentmiklósön is. Jászdózsa általános isko­lája konyhájának bővítésé­hez kapott ingyenes segítsé­get: a helybeliek adták ösz- sze a szükséges építőanya­gokat, és végeztek szakmun­kákat. Az elmúlt esztendő­ben a tiszábői általános is­kola négytantermes bővítést kapott, ennek minél gyor­sabb befejezését siettette a községiek tereprendezése. Káptalanfüreden, a szolnoki járás községeinek közös út­törőtáborában négy faházat állítottak fel ingyen, fő­ként délutánokon dolgozva. Tiszajenőn az óvodások ott­honának 50 helyes bővíté­se, Vezsenyben pedig az öre­gek napközijének elkészül­te valósulhatott meg hama­rabb a társadalmi munkák, révén. A tiszaföldváriak ön­kéntes segítsége még 1980- ban is folytatódik, a leen­dő általános iskola területét készítik elő, a régi házakat bontják le, a terepet rende­zik. Az 1979-es településfejlesz­tési társadalmi munkaak­ciókhoz szervesen kapcsolód­tak az MSZMP XII. kong­resszusának és hazánk fel- szabadulása 35. évfordulójá­nak tiszteletére tett felaján­lások is, ezek első összeg­zésére februárban kerül sor. Korszakváltás Tudni már tudjuk, hogy nehéz idők elébe nézünk. Ebben-abban már érezzük is. Értjük is. hogy az ed­digiekhez képest új, más gyakorlatra van szükség. Csakhogy, az eddigiek túl mélyen rakótak már le tu­datunkban. Termelj ma töb­bet, mint tegnap — mozgósí­tó erejű jelszó volt ez. A százszázalékos tervteljesítés pedig hovatovább inkább számított szégyennek, mint dicséretesnek. Ma már mindenképp kü­lön korszaknak kell tekin­tenünk gazdaságépítő mun­kánkban azokat az éveket, amelyekben a teljes foglal­koztatás megteremtése, a eb­ből következőleg az üzemek . vidéki telephelyeinek szapo­rítása állt a gazdaságpoliti­ka homlokterében. Megte­hettük, mert volt munkaerő, amennyi kellett, s a terme­léshez könnyen szerezhet­tünk olcsó energiát, nyers­anyagot. Az említett korszakváltás tulajdonképpen a negyedik ötéves terv utolsó két esz­tendejében következett bet s bár gazdasági rendsze­rünk. mégir.kább árrendsze­rünk sajátosságai fáiként fogták föl a világgazdasági korszakváltás káros követ- '-'ákezményeit, itthon is lát­nunk, éreznünk, talpasztal- pjank.J' kellett, hogy váltá­siunk" kell. A 'fejlesztések­ben nem számíthattunk to­vább arra, hogy pusztán a munkahelyek számának nö­velésével is bővíteni tudjVik a termelést. Alapvetővé -és döntővé váltak a hatékony­ság, termelékenység, gazda­ságosság kérdései. A gyakorlat azonban — . valljuk be — nagyon keve­set és nagyon lassan válto­zott. A késlekedés okát ku­tatva, aligha lenne célrave­zető felelősök után kiálta­nunk. Legfeljebb, ha egy­másra mutogatnánk. A kor­szakváltás megtörtént. Ám, ami volt, túl mélyen rakó­dott le a gyakorlat után baktató tudatunkban. Ez utóbbit egyébként sok minden erősítette még. Kü­lönösen az, hogy ideig-óráig a régi gyakorlat is fel tu­dott mutatni sikereket, ered­ményeket. A „mezőgazdasá­gi” megyékben ez még hat­ványozottan is jelentkezett, hiszen itt az országos átlag­hoz képest lépéshátrányban volt még az iparosítás, nem fejeződött be a mezőgazda­ságban a technikaváltást kö­vető mezőgazdasági munka­erő átáramlása az iparba, vagyis az extenzív fejlődés­nek is maradtak még tarta­lékai. Gondoljunk csakvisz- sza budapesti központi nagy­üzemek legújabbkori térnye­résére ezeken a vidékeken. Ez a korszak azonban már mindenütt lezárult. A korszakok váltását a szemléletátalakulás rend­szerint fáziskéséssel követi. Nagyon sok múlik azon, hogy ez a fázis mennyire nyúlik el. .Mikorra érik meghatározóvá, természetes­sé tetteinkben, gondolkodá­sunkban mindaz, ami néha még most is — konkrét tar­talom híján — üresen cseng fülünkben: a minőségi mun­ka, a minden piacon ha­szonnal értékesíthető ter­mék, a teljesítmény és a bér szoros összefüggése, anyag- és energiatakarékos termelés — vagyis mindaz, ami az új korszakot jellem­zi. Amely nemcsak a szem­léletünket formálja át, ha­nem a jövőnket is alapozza. K. E. P. A szolnoki Lenin Tsz-ben tavaly mintegy 3,5 millió forintos beruházással két, régi épületet alakitottak át ISV rendszerű battériás juhelletés és -hizlalás céljára. A be­telepítés folyamatosan történik. Ettől a rend szertől a gyorsabb bárányforgót és az inten­zivebb súlygyarapodást várják. - nzs *­Szolnok megyéből a határokon túlra gatnémet vásárlók vették meg a vállalatnál készített, transzferbeton fuvarozására szolgáló forgódobokat, Olasz­országban aprítógépgyári agyagipari hengerművek ta­láltak vevőre. Az Aprító­gépgyárnak azonban nem­csak tőkés cégek között van­nak partnerei. A Szovjet­unióba kohászati berende­zéseket exportáltak, Romá­niába pedig 15 darab cső­egyengető berendezést adtak el. A déli szomszédunk meg­rendelésére készített gépek értéke majdnem 70 millió forint. A jászberényi cső- egyengetőkből jutott Len­gyelországba és az NDK-ba is, sőt ezeket a berendezé­seket a vállalat szakemberei szerelték össze a helyszínen. Az idén már nemcsak Gö­rögországban, hanem Török­országban is ad el szénőrlő malmokat az Aprítógépgyár. 1980-ban folytatják aKGST- országok együttműködésével készülő atomerőművi beren­dezések, légtartályok gyár-) tását. A piaci lehetőségek felmérése után arra számíta­nak, hogy tőkés exportjukat ■jelentősen növelni tudják. A másik jászberényi vál­lalat, a Hűtőgépgyár szocia­lista exportjának értéke ta­valy majdnem 22 millió ru­bel volt. A baráti országok­ból származó bevételnek több mint a fele Tyler áru­házi berendezések olaj- és gázhűtők eladásából szárma­zott. A nem szocialista ál­lamokba 23,5 millió dollár értékű árut adott el a Hűtő­gépgyár, 21,5 millió dollárt ‘háztartási hűtőszekrényekért kaptak. Az idén 17,4 millió rubel bevételhez szeretne jutni a Hűtőgépgyár. A tervek sze­rint a nem szocialista ex­port értéke 28 millió dollár lesz. Az idén új piacokat, Nigéria és Spanyolország vásárlóit is szeretnék meg­nyerni a méltán világihírű jászberényi termékeknek. A Tisza Cipőgyár tavalyi szocialista expoirtja majd­nem 2 millió pár lábbeli volt. Legnagyobb megrende­lői, a Szovjetunió vásárlói 1,7 millió párat vettek meg. A tőkés országokban 2,3 millió pár cipőt adtak el, ebből (Folytatás a 3. /oldalon.) Uj piacokra pályázik a Tisza Cipőgyár és a Hűtőgépgyár Kábelvédők Jászberényből Kohászati berendezések a Szovjetunióba A vállalatok nagy része arra törekszik, hogy külföl­di piacokon jól eladható termékeket állítson elő, méghozzá gazdaságosan. Me­gyénk nagyüzemei tekinté­lyes mennyiségű árut expor­táltak, tavaly, s az idei ter­veik azt bizonyítják: 1980- ban még több és jobb mi­nőségű gyártmány utazik külföldre. A Tiszamenti Ve­gyiművek például tavaly to­vább bővítette kereskedel­mi kapcsolatait. Az elmúlt tette a 45 milliárdos beru­házási keretből megvalósí­tott új TVM-üzem produk­tuma is. Mintegy félmillió dolláros árbevételt jelentett a majd milliárdos beruhá­zás egy részének munkába állítása. Tavalyi partnerei között voltak NSZK-beli, jugoszláv,, angol és japán cégek — ezek jó részének az idén is szállít termékeket a szolnoki vállalat. Az áru­alapbővítő beruházások se­gítségével dollárbevétele va­évre 7,2 millió dollár bevé-- telét tervezték, ezt a válla­lat kollektívája túlteljesítet­te mintegy 20 százalékkal. A hagyományos termékei mellett szerepeltek a gyárt­mánylistán újak is, így pél­dául a túlteljesítést elősegí­lószínűleg tovább nő ebben az esztendőben is. A jászberényi Aprítógép- gyár 11, nyugatnémet doku­mentáció alapján gyártott szénőrlő malmot szállított 1979-ben egy Görögország­ban épülő hőerőműhöz. Nyu­B TARTALOMBÓL: flz ifjúsági törvény végrehajtása társadalmi feladat Igazság több tételben Szakosodott taníték várják a pályázatokat Az idei első exportszállítmány darabjait, a szovjet megren­delésre készülő kábelvédelmi berendezéseket szerelik a jász­berényi Műszeripari Szövetkezetnél Ára: 1,60 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXI. évf., 4. szám, 1980. január 6., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom