Szolnok Megyei Néplap, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-06 / 4. szám
Településfejlesztés 1979 430 millió forint értékű társadalmi munka Szolnok megyében Négyszázharmincmillió forint érteik -bizonyítja az elmúlt év településfejlesztési társadalmi munkaakciójának sikerét Szolnok megyében. Mivel 1979 a gyermekek éve volt, a helyi tanácsok és népfrontibizottságok elsősorban óvodák, iskolák, kollégiumok. sportudvarok, ifjúsági parkok építéséhez, fejlesztéséhez szerveztek társadalmi munkákat. Törökszentmiklós lakosai önként besegítettek az ott folyó óvodaátalakításba, felújításba, villany- és vízvezetékszerelést végeztek. Folytatták az ifjúsági park kiépítését, és ott voltak a gimnázium kollégiumának felújításánál, sportudvarának építésénél is. Ezen felül 9 ezer négyzetméter út. valamint az új lakótelepen 1100 négyzetméter fásított, füvesített park igazolja, hogy a törökszentmiklósiak tettekkel szeretik városukat. Hasonló mondható el a martfűiekről, a hétvégi munkák eredményeként 20 ezer négyzetméter kultúr- park teszi kellemesebbé a lakótelepi környezetet. Jászárokszálláson érdekes formája fogant meg az áldozatkészségnek. Húszezer négyzetméter .út építéséhez úgy adtak segítséget az ottani ipari és mezőgazdasági üzemek, hogy teherautóik — amikor erre lehetőség adódott — visszfuvarként zúzott követ szállítottak a Mátrából. Az útépítés utolsó fázisa már a tanácsra várt: bitumenréteggel kell lezáratni a felületet. Az úthálózat bővítéséhez járultak hozzá Tiszafüreden, Jászki- séren és Törökszentmiklósön is. Jászdózsa általános iskolája konyhájának bővítéséhez kapott ingyenes segítséget: a helybeliek adták ösz- sze a szükséges építőanyagokat, és végeztek szakmunkákat. Az elmúlt esztendőben a tiszábői általános iskola négytantermes bővítést kapott, ennek minél gyorsabb befejezését siettette a községiek tereprendezése. Káptalanfüreden, a szolnoki járás községeinek közös úttörőtáborában négy faházat állítottak fel ingyen, főként délutánokon dolgozva. Tiszajenőn az óvodások otthonának 50 helyes bővítése, Vezsenyben pedig az öregek napközijének elkészülte valósulhatott meg hamarabb a társadalmi munkák, révén. A tiszaföldváriak önkéntes segítsége még 1980- ban is folytatódik, a leendő általános iskola területét készítik elő, a régi házakat bontják le, a terepet rendezik. Az 1979-es településfejlesztési társadalmi munkaakciókhoz szervesen kapcsolódtak az MSZMP XII. kongresszusának és hazánk fel- szabadulása 35. évfordulójának tiszteletére tett felajánlások is, ezek első összegzésére februárban kerül sor. Korszakváltás Tudni már tudjuk, hogy nehéz idők elébe nézünk. Ebben-abban már érezzük is. Értjük is. hogy az eddigiekhez képest új, más gyakorlatra van szükség. Csakhogy, az eddigiek túl mélyen rakótak már le tudatunkban. Termelj ma többet, mint tegnap — mozgósító erejű jelszó volt ez. A százszázalékos tervteljesítés pedig hovatovább inkább számított szégyennek, mint dicséretesnek. Ma már mindenképp külön korszaknak kell tekintenünk gazdaságépítő munkánkban azokat az éveket, amelyekben a teljes foglalkoztatás megteremtése, a ebből következőleg az üzemek . vidéki telephelyeinek szaporítása állt a gazdaságpolitika homlokterében. Megtehettük, mert volt munkaerő, amennyi kellett, s a termeléshez könnyen szerezhettünk olcsó energiát, nyersanyagot. Az említett korszakváltás tulajdonképpen a negyedik ötéves terv utolsó két esztendejében következett bet s bár gazdasági rendszerünk. mégir.kább árrendszerünk sajátosságai fáiként fogták föl a világgazdasági korszakváltás káros követ- '-'ákezményeit, itthon is látnunk, éreznünk, talpasztal- pjank.J' kellett, hogy váltásiunk" kell. A 'fejlesztésekben nem számíthattunk tovább arra, hogy pusztán a munkahelyek számának növelésével is bővíteni tudjVik a termelést. Alapvetővé -és döntővé váltak a hatékonyság, termelékenység, gazdaságosság kérdései. A gyakorlat azonban — . valljuk be — nagyon keveset és nagyon lassan változott. A késlekedés okát kutatva, aligha lenne célravezető felelősök után kiáltanunk. Legfeljebb, ha egymásra mutogatnánk. A korszakváltás megtörtént. Ám, ami volt, túl mélyen rakódott le a gyakorlat után baktató tudatunkban. Ez utóbbit egyébként sok minden erősítette még. Különösen az, hogy ideig-óráig a régi gyakorlat is fel tudott mutatni sikereket, eredményeket. A „mezőgazdasági” megyékben ez még hatványozottan is jelentkezett, hiszen itt az országos átlaghoz képest lépéshátrányban volt még az iparosítás, nem fejeződött be a mezőgazdaságban a technikaváltást követő mezőgazdasági munkaerő átáramlása az iparba, vagyis az extenzív fejlődésnek is maradtak még tartalékai. Gondoljunk csakvisz- sza budapesti központi nagyüzemek legújabbkori térnyerésére ezeken a vidékeken. Ez a korszak azonban már mindenütt lezárult. A korszakok váltását a szemléletátalakulás rendszerint fáziskéséssel követi. Nagyon sok múlik azon, hogy ez a fázis mennyire nyúlik el. .Mikorra érik meghatározóvá, természetessé tetteinkben, gondolkodásunkban mindaz, ami néha még most is — konkrét tartalom híján — üresen cseng fülünkben: a minőségi munka, a minden piacon haszonnal értékesíthető termék, a teljesítmény és a bér szoros összefüggése, anyag- és energiatakarékos termelés — vagyis mindaz, ami az új korszakot jellemzi. Amely nemcsak a szemléletünket formálja át, hanem a jövőnket is alapozza. K. E. P. A szolnoki Lenin Tsz-ben tavaly mintegy 3,5 millió forintos beruházással két, régi épületet alakitottak át ISV rendszerű battériás juhelletés és -hizlalás céljára. A betelepítés folyamatosan történik. Ettől a rend szertől a gyorsabb bárányforgót és az intenzivebb súlygyarapodást várják. - nzs *Szolnok megyéből a határokon túlra gatnémet vásárlók vették meg a vállalatnál készített, transzferbeton fuvarozására szolgáló forgódobokat, Olaszországban aprítógépgyári agyagipari hengerművek találtak vevőre. Az Aprítógépgyárnak azonban nemcsak tőkés cégek között vannak partnerei. A Szovjetunióba kohászati berendezéseket exportáltak, Romániába pedig 15 darab csőegyengető berendezést adtak el. A déli szomszédunk megrendelésére készített gépek értéke majdnem 70 millió forint. A jászberényi cső- egyengetőkből jutott Lengyelországba és az NDK-ba is, sőt ezeket a berendezéseket a vállalat szakemberei szerelték össze a helyszínen. Az idén már nemcsak Görögországban, hanem Törökországban is ad el szénőrlő malmokat az Aprítógépgyár. 1980-ban folytatják aKGST- országok együttműködésével készülő atomerőművi berendezések, légtartályok gyár-) tását. A piaci lehetőségek felmérése után arra számítanak, hogy tőkés exportjukat ■jelentősen növelni tudják. A másik jászberényi vállalat, a Hűtőgépgyár szocialista exportjának értéke tavaly majdnem 22 millió rubel volt. A baráti országokból származó bevételnek több mint a fele Tyler áruházi berendezések olaj- és gázhűtők eladásából származott. A nem szocialista államokba 23,5 millió dollár értékű árut adott el a Hűtőgépgyár, 21,5 millió dollárt ‘háztartási hűtőszekrényekért kaptak. Az idén 17,4 millió rubel bevételhez szeretne jutni a Hűtőgépgyár. A tervek szerint a nem szocialista export értéke 28 millió dollár lesz. Az idén új piacokat, Nigéria és Spanyolország vásárlóit is szeretnék megnyerni a méltán világihírű jászberényi termékeknek. A Tisza Cipőgyár tavalyi szocialista expoirtja majdnem 2 millió pár lábbeli volt. Legnagyobb megrendelői, a Szovjetunió vásárlói 1,7 millió párat vettek meg. A tőkés országokban 2,3 millió pár cipőt adtak el, ebből (Folytatás a 3. /oldalon.) Uj piacokra pályázik a Tisza Cipőgyár és a Hűtőgépgyár Kábelvédők Jászberényből Kohászati berendezések a Szovjetunióba A vállalatok nagy része arra törekszik, hogy külföldi piacokon jól eladható termékeket állítson elő, méghozzá gazdaságosan. Megyénk nagyüzemei tekintélyes mennyiségű árut exportáltak, tavaly, s az idei terveik azt bizonyítják: 1980- ban még több és jobb minőségű gyártmány utazik külföldre. A Tiszamenti Vegyiművek például tavaly tovább bővítette kereskedelmi kapcsolatait. Az elmúlt tette a 45 milliárdos beruházási keretből megvalósított új TVM-üzem produktuma is. Mintegy félmillió dolláros árbevételt jelentett a majd milliárdos beruházás egy részének munkába állítása. Tavalyi partnerei között voltak NSZK-beli, jugoszláv,, angol és japán cégek — ezek jó részének az idén is szállít termékeket a szolnoki vállalat. Az árualapbővítő beruházások segítségével dollárbevétele vaévre 7,2 millió dollár bevé-- telét tervezték, ezt a vállalat kollektívája túlteljesítette mintegy 20 százalékkal. A hagyományos termékei mellett szerepeltek a gyártmánylistán újak is, így például a túlteljesítést elősegílószínűleg tovább nő ebben az esztendőben is. A jászberényi Aprítógép- gyár 11, nyugatnémet dokumentáció alapján gyártott szénőrlő malmot szállított 1979-ben egy Görögországban épülő hőerőműhöz. NyuB TARTALOMBÓL: flz ifjúsági törvény végrehajtása társadalmi feladat Igazság több tételben Szakosodott taníték várják a pályázatokat Az idei első exportszállítmány darabjait, a szovjet megrendelésre készülő kábelvédelmi berendezéseket szerelik a jászberényi Műszeripari Szövetkezetnél Ára: 1,60 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXI. évf., 4. szám, 1980. január 6., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA