Szolnok Megyei Néplap, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-30 / 24. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. január 30. Kommentárunk Irán, elnökválasztás után Irán lakossága a sah elűzése után egy évvel Abol Hasszán Baniszadr személyében megválasz­totta a köztársaság első elnökét. Baniszadr fiatal, energikus ember, vallá­sos muzulmán, ugyanak­kor modem képzettségű és gondolkodású közgaz­dász. Megválasztása se­jtheti az országot abban, hogy a korábbinál gyor­sabban lábaljon ki a for­radalmi változások után szinte elkerülhetetlen, többé-bevésbé kaotikus állapotokból. Erre utalt első beszédé­ben maga Baniszadr is, aki nem véletlenül szólt nagy hangsúllyal az inf­lációról, a munkanélkü­liségről, az iráni közeg­ben oly fontos bazárok problematikájáról, az egész helyzet jellegéből adódó gazdasági gondok­ról. A téma -gyons és őszinte felvetése felelős­ségérzetről tanúskodik, ami egyértelműen pozitív jelenség. Kevésbé örvendetes azonban az államfő meg­választását követő né­hány megnyilatkozás, amelyek jól érzékeltetik a helyzet bonyolultságát, a bel, és külpolitikai erő­vonalak kuszaságát, de az elnök személyének eset­leges ellentmondásait is. Baniszadr az iráni nép szenvedéseiért megfelelő súllyal tette felelőssé az Egyesült Államokat, el­utasította az Egyiptom­mal és Szaúd-Arálbiával kötendő paktumra csábí­tó szirénhangokat, ugyan­akkor viszont első beszé­dei és interjúi nem vol­tak mentesek (főleg Af­ganisztánnal kapcsolat­ban) a szovjetellenes ki- - rohanásoktól sem. Bár az iráni történe­lem első megválasztott államfője a leadott 14 millió szavazat több mint hetvenöt százalékát meg­kapta. úji magas funkció­ja a korábbinál is lát- ' hatóbbá tehet bizonyos belpolitikai törésvonala­kat. Ennek már az első órákban két — bizonyos külpolitikai kihatásokat sem nélkülöző — belpo­litikai jele volt: 1. Baniszadr a Le Monde-nak adott, tehát széles nyugati tömegek­hez (és politikusokhoz) eljutó interjújában éle­sen bírálta a rádió- és televízió vonatkozásában -gyakorolt „botrányos cen­zúrát”. Nyílt titok, hogy ez a két kulcsintézmény változatlanul annak a Ghotfozadeh-nek az irá­nyítása alatt áll, akinek — a túsz-ügyben tanú­sított különvéleménye miatt — Baniszadr kény­telen volt átengedni a külügyminiszteri szé­ket ... % 2. Bár a megválasztott elnök hangsúlyozta, hogy a túsz-ügy megoldása el­sősorban Washington ma­gatartásán múlik, kije­lentette: „nem ért egyet mindennel, amit a kö­vetséget megszállva tartó diákok tesznek” és hoz­zátette: „nem lenne jó, ha hatalmuk független lenne a kormánytól”. Természetes, hogy az új elnök a központi ha­talom megszilárdítását szorgalmazza, ez valóban a konszolidáció egyik fel­tétele. De legalább ilyen természetes, hogy a ha­talmi struktúra kiépítése többféle személyi, sőt po­litikai előjellel történhet. E. ________________________ R end és nyugalom Afganisztánban (Folytatás az 1. oldalról.) ségi döntést hoz majd az állami szimbólumokról, A politikusokkal folytatott- beszélgetésekből kiderül, hogy az elmúlt politikai korszak súlyos történelmi kérdéseire máris keresik a választ. Időközben azonban a kövélemény elé tárják Taraki elnök halálának kö­rülményeit. A kabuli tele­vízióban az elnöki palotaőr­ség volt parancsnoka, Dzsandard őrnagy után az eltelt napokban nyilvánosan hallgatták ki Ikbal főhad­nagyot, a palotaőrség felde­rítő tisztjét, majd — leg­utóbb — Vudut főhadna­gyot, az őrség híradóstiszt­jét. A tisztek letartóztatás­ban vannak és bíróság elé kerülnek. Az elhangzott vallomások­ból — bár mindegyikük úgy beszél, mintha maga ártat­lan lenne Taraki megölé­sében — az a kép bonta­kozik ki. hogy tavaly októ­berben Amin utasította Ja- kub vezérkari főnököt a merényletre, Jakub pedig to­vábbadta a parancsot, „Pártvezetőségi” határozatra hivatkozva, a volt vezérkari főnök Dzsandad őrnagyot bízta meg a gyilkossággal, majd Dzsandad. három kato­natisztet szólított fel arra, hogy megöljék a párt és a kormány vezetőjét. A három tiszt az említett Ikbal, Vu­dut, és a nyilvánosan még ki nem hallgatott Ruzi fő­hadnagy. A Karmal-kormány tiszta lap-politikáját provokátor elemek próbálták megzavar­ni az elmúlt napokban. A lakosságot a karhatalom tagjai ellen elkövetett, el­szigetelt egyéni terrorcselek­mények nyugtalanítják. Az éjszaka sötétjében eldördü­lő lövések indokolják, hogy továbbra is érvényben ma­radjon az éjszakai kijárá­si tilalom, amely 23 órától 6 óráig otthonukba rendeli a kabuliakat. Fegyveres jár­őrtevékenység folyik az éj­szakai Kabulban, a straté­giai fontosságú épületeket gondosan őrzik, bár a fegy­veres testületek tagjai ügyelnek arra, hogy jelenlé­tük ne zavarja a lakosság békés életét. Az afganisztáni karhatalmat a szovjet kon­tingens alakulatai és az Af­ganisztáni Népi Demokrati­kus Párt fegyveres aktivis­tái segítik munkájukban. Olimpia 80’ Döntések a részvételről Kurt Waldheim szóvivője az ENSZ főtitkára nevében hétfőn hangoztatta: „min­den erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy csökkenjen a jelenlegi feszültség és ne sértsék meg az olimpiai célok nagy ha­gyományait”. Mexikó határozottan visz- szautasította a moszkvai versenyek bojkottálását sür­gető felhívásokat. közölte Mario Vazquez Rana, a Mexikói Olimpiai Bizottság elnöke, s hangoztatta, hogy meggyőződése szerint sikere­sek lesznek a szovjet fővá­rosban megrendezendő ver­senyek. Carter amerikai elnök boj­kottfelhívásával szembeszáll- va hétfőn közölték, hogy az olasz és a finn sportolók részt vesznek a nyári moszk­vai versenyeken. Ugyancsak a versenyek megrendezéséért szállt síkra a holland sport- szövetségek többsége is. A Brit Olimpiai .Bizott­ság közölte, hogy támogat­ja azokat a sportolóikat, aikik el akarnak utazni Moszkvá­ba, de „nem ítéli el azokat sem, akik nem kívánnak el­utazni”. Japán várakozó álláspon­ton Van, döntését a Japán Nemzeti Bizottság a NOB lépéseitől teszi függővé. Ugyanakikor a liberális-de­mokrata párt a kormánytól a bojkott támogatását sür­geti. A Belga Olimpiai Bizott­ság hétfői nyilatkozatában közölte, hogy részt vesz az 1980-as moszkvai olimpián. Raoul Mellet elnök a bi­zottság nevében sajnálkozá­sát fejezte ki, hogy a spor­tot és annak legtekintélye­sebb eseményét, az olimpiát politikai nyomásra használ­ják fel. Az Indiai Olimpiai Szövet­ség főtanácsosa vasárnap ho­zott határozatában támogat­ta a NOB-nak az 198(t-as olimpia Moszkvában történő megtartására vonatkozó dön-. tését. Számos indiai sport- szövetség határozottan tilta­kozott az olimpia bojkottjá­ra irányuló nyugati kísérle­tek ellen. Indonézia, Guayana. Cip­rus és Uruguay Nemzeti Olimpiai Bizottsága úgy döntött, hogy sportolóik részt vesznek az olimpián és en­nek érdekében folytatják felkészülésüket. ■ Hasonló döntést hoztak 18 francia nyelvű afrikai ország sport­vezetői Cotomouban megtar­tott találkozójukon. Hétfőn Bahrein és Chile hivatalosan bejelentette, hogy csatlakozva Washing­ton bojkottfelhívásához, nem küldi el sportolóit a moszk­vai olimpiára. Szovjet—magyar jegyzőkönyv Ötmilliárd rubeles árucsereforgalom az idén Véget ért az iszlám konferencia Az iszlám konferencia ülésszakán részt vevő har­minchat ország Islamabad- ban összegyűlt külügymi­nisztereinek hétfő esti ülé­sén született meg az „Afga­nisztán ügyében” hozott ha­tározat, Ez a dokumentum „katonai agressziónak” mi­nősíti az Afganisztánnak nyújtott szovjet segítséget, több megtorló intézkedést helyez kilátásiba az afga­nisztáni kormánnyal szem­ben, „míg a szovjet csapa­tok ki nem vonulnak az or­szágból”. Így felfüggeszti az országnak az iszlám konfe­rencián betöltött tagságát, az Afganisztánhoz fűződő diplomáciai és egyéb kap­csolatok megszakítására szó­lítja fel a konferencia szer­vezetének tagjait. Ez utóbbi intézkedés ellen komoly fenntartásait hangoztatta több ország, köztük Algéria, Irak, Irán és Líbia. Az Izraellel különalkura lépett s ezzel az arab érde­keket eláruló egyiptomi kormány teljes politikai, kulturális és gazdasási boj­kottjára szólította fel tag­jait a keddien elfogadott ha­tározatban az iszlám konfe­rencia. A részt vevő harminchat ország külügyminiszterei el­ítélték a Dél-Libanon ellen indított izraeli agressziós tá­madásokat és felszólították, az iszlám államokat, minden erőfeszítésüket latba vetye igyekezzenek véget vetni en­nek az agressziónak. Brzezinski Pakisztánba készül Zbigniew Brzezinski, Car­ter elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója maga vezet küldöttséget Pakisztánba és Sza ú d - Arábiába, hogy az amerikai politikai és kato­nai tervekről tárgyaljon a térségben. A külügymimsz- térium szóvivője az MTI tudósítójának kérdésére kedden megerősítette, hogy Brzezinski a hét végén Is- lamabadiban találkozik a pakisztáni elnökkel, majd Szaúd-Arábiáiba utazik. A küldöttség tagja lesz Warren Christopher külügyminisz­ter-helyettes. Thatcher rágalmai A brit alsóház külpo­litikai vitájában Marga­ret Thatcher miniszter- elnök példátlan rágal­maktól hemzsegő kiroha­nást intézett a Szovjetunió ellen és jelezte, hogy kormánya csak a régi­fajta erőpolitika alapján hajlandó kapcsolatait ala­kítani vele. Hangoztatta, hogy Anglia fokozza Pa­kisztán. katonai támoga­tását, erősíti kapcsolatát Kínával és a Szovjetunió minden potenciális ellen­felével. Moszkvában kedden ün­nepélyes keretek között irta alá Veress Péter, ha­zánk külkereskedelmi mi­nisztere és Nyikolaj Pa- tolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi miniszte­re az 1980. évi maqyar- szovjet árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet. A jegyző­könyv az ötéves árucsere- forqalmi megállapodás, valamint más qazdasági egyezmények előirányza­tai alapján szabja meg a jövő évi áruszállítási programot. Az idei árucsereforgalom értéke meghaladja az ötmil­liárd rubelt, s ez a tavalyi év forgalmához képest mint­egy ötszázalékos növekedést jelent. A Szovjetunió legnagyobb kereskedelmi partnerünk: a Szovjetunióból szerezzük be például a magyar népgaz­daságban felhasznált kőolaj 76 százalékát, a fűrészáru 65 százalékát, a földgáz 27 százalékát és a villamosener­gia 23 százalékát. Az idei jegyzőkönyv ki­dolgozása során elsősorban a két ország 1980. évi nép- gazdasági feladatait vették figyelembe. Az áruszerkezet ebben az évben is a már ki­alakult tapasztalatokat tük­rözi : a magyar kivitelben nagy része van a gépek, be­rendezések, valamint egyes közszükségleti cikkek ex­portjának, behozatalunk je­lentős részét a nyersanya­gok, energiahordozók, a fél- késztermékek és gépi be­rendezések importja jelenti. Az idei jegyzőkönyv ér­telmében például 7.5 millió tonna kőolajat — egész im­Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter január 27— 29. között tett szíriai láto- igatásáról Damaszkusziban közös közleményt adtak ki. A dokumentum megállapít­ja, hogy a tárgyaló felek le­szögezték: határozottan el­utasítják a Camp David-i alkut és az aktív washing­toni támogatással létrejött egyiptomi—izraeli külön­szerződést. Elítélték az im­perialisták. mindenek előtt az amerikai imperialisták kí­sérletét, hogy megtorpedóz­zák az enyhülést, csapást mérjenek a nemzeti felsza­badító mozgalmakra. A közlemény szerint rend­kívül fontos, hogy az arab országok és nének akcióegy- sékben. lépjenek fel a k" zel-keleti ügyekben tapasz­talható minden fajta kapi­portunk több mint kilenc­ven százalékát — 3,8 milli­árd köbméter földgázt — ennek jó részét már az orenburgi vezetéken — 800 ezer tonna kokszot, 7,5 mil­liárd kilowattóra villamos- energiát, 2,2 millió tonna vasércet, 1,1 millió köbméter ipari fát, 850 ezer köbmé­ter fenyő-fűrészárut hozunk be a Szovjetunióból. Az idén 45 ezer Lada személygépkocsi érkezik Ma­gyarországra. A belkereske­delmi választék bővítésére, egyes Magyarországon nem gyártott cikkek pótlására a többi között 20 ezer hordoz­ható televíziót. 65 ezer por­szívót. 100 ezer kerékpárt, 28 ezer hűtőszekrényt, 25 ezer háztartási varrógépet, 3,7 millió rubel értékű tran­zisztoros rádiót importálunk s szovjet automata mosógé­pek is érkeznek majd a ma­gyar üzletekbe. Az idén mintegy hatezer Ikarus autóbusz érkezik a Szovjetunióba, a Lada gép­kocsik gyártásához 410 ezer különféle komplektumot szállítanak. Változatlanul a Szovjetunió a legnagyobb vásárlója a magyar úszó­daruknak is. Jelentős szerepet kapnak az exportban a magyar köny- nyűipar, az élelmiszeripar termékei is, vegyipari árúk, fogyasztási cikkek, a kivi­teli listán például 85 millió rubel értékű konfekció,' 53 millió rubel értékű kötött­áru. igen jelentős mennyi­ségű húsipari termék. 65 millió palack bor. 300 ezer tonna gyümölcs. 12 millió náír cipő, 120 millió rubel ér­tékű gyógyszer szerepel. tuláció ellen, é6 azért, hogy elérjék a térség igazságos és tartós békéjét. A felek kije­lentették, hogy együttesen küzdenek az igazságos és átfogó közel-keleti rendezés eléréséért. A felek véleménye szerint az imperialista körök és csatlósaik — az iráni és az afganisztáni eseményekkel kapcsolatos kampány leple alatt — az arab népek fi­gyelmét el akarják terelni az izraeli agresszió következ­ményeinek felszámolásáért vívott harcról, bomlasztani szeretnék az arab és a mu­zulmán országok kaDcsol n- tait. éket verni közéjük és a Szovjetunió, illetve a szo­cialista országok közé. alá­aknázni az el nem kötele­zett mozgalom egységét és akcióképességét. Andrej Gromiko hazautazott Damaszkuszból Andrej Gromiko. az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere befejezte a Szíriai Arab Köztársaságiban tett hivatalos baráti látogatását és ha­zautazott Moszkváiba. ÜJ—DELHI Valéry Giscard d’Estaing, befejezte ötnapos hivatalos indiai látogatását kedden hazautazott Párizsba, a re­pülőtéren a francia államfőt Nilam Szandzsiva Reddi, India köztársasági elnöke és Indira Gandhi miniszter- elnök búcsúztatta. Hétfőn a két ország képviselői a gaz­dasági együttműködésről szóló megállapodásokat ír­tak alá. ADDISZ ABEBA Az afrikai országok köve­telni fogják az ENSZ-köz- gyűlés rendkívüli ülésszaká­nak összehívását abban az esetben, ha Nagy-Britannia a bizottsági tanácsban meg­vétózza a zimbabwei kér­désekről beterjesztett hatá­rozati javaslatukat —• jelen­tette ki Addisz Abebában Edém Kodjo, az afrikai egy­ségszervezet főtitkára. érkezett PEKING A kínai külügyminisztéri­um kedden Pekingben beje­lentette, hogy egy időre fel­függesztették a tárgyalásokat Vietnammal a két ország közötti kapcsolatok rendezé­séről. A minisztérium a dön­tést azzal indokolta, hogy a kínai tárgyaló küldöttséget vezető Han Nien-Lung kül­ügyminiszter helyettes „egyéb elfoglaltsága miatt” a közel jövőben nem tud időt szakítani a tárgyalások­ra. RÓMA Francesco Cossiga olasz kormányfő hétfőn este a képviselőházban bejelentet­te, hogy kormánya bizalmi szavazással köti egybe a ter­rorizmus elleni harccal kap­csolatos törvénytervezetéről folyó vitát. Az olasz kor­mány azért kérte a bizalmi szavazást, mert a szélsőséges Radikális Párt parlamenti obstrukciós magatartásával meg akarta akadályozni a törvénytervezet február 14-ig történő elfogadását. WASHINGTON Az amerikai külügyminisz­térium hétfőn hivatalosan megerősítette: az Egyesült Államoknak továbbra is szándékában áll, hogy gaz­dasági tilalmakat rendeljen el Irán ellen. Jody Powell, a Fehér Ház szóvivője újság­írók kérdésére válaszolva ugyancsak kijelentette, hogy Carter elnök „nem másította meg elhatározását” az ügy­ben. MOSZKVA A Szovjetunió Miniszter- tanácsa Viktor Satukalint külügyminisater helyettessé nevezte ki. Khomeini támogatja az új iráni elnököt Az ország elnökének meg­választását követően iráni egyházi körökben kedden hangoztatták: a vallási ve­zetés ellenőrizni fogja, hogy az új államfő tiszteletben tartja-e az iszlám alapelveit. Az iszlám köztársasági párf lapja keddi számában úgy vélekedett: „a választá­sok után olyan irányzat érezhető, amely háttérbe akarja szorítani a forrada­lom eredeti erőit főként a vallási köröket”. Baniszadr első nyilatkoza­tára —: amelyben kijelen­tette, hogy a törvényhozási választások után feloszlatják az iszlám forradalmi taná­csot, s annak a szándéká­nak adott hangot, hogy „egyedül, a hatalom' eddigi tényleges birtokosainak be­vonása nélkül kíván kormá­nyozni” — az iszlám köz­társasági párt mellett rea­gált Behesti ajatollah, a for­radalmi tanács titkára is. Keddi nyilatkozatában úgy vélekedett: az államfői funkció jelentőségét nem szabad eltúlozni, az alkot­mány értelmében „elsődle­ges fontossággal a kormány és a parlament bír”. Egyút­tal leszögezte: „hajlandó tá­mogatni az új államfőt, amennyiben követi az isz­lám forradalom irányvona­lát”. KhomeinLajatollah ugyan­akkor teljes támogatásáról biztosította az ország elnö­kévé megválasztott Abol Hasszán Baniszadr-t. A fő­pap keddi rádiónyilatkoza­tában felszólította az iráni népet és Baniszadr ellenje­löltjeit, hogy „működjenek együtt a győztessel”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom