Szolnok Megyei Néplap, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-29 / 23. szám

XXXI. évf. 23. szám, 1980. január 29., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ország dolga Lezajlóban azok a párt­taggyűlések amelyeken, az MSZMP KB kongresszusi irányelvei adják az első na­pirend témáját. Politikai, társadalmi intézményeink különféle testületéi is sor­ra megtárgyalják ezt a va­lamennyiünk további életére kiható dokumentumot, ame­lyek kiindulópontként szol­gálnak ahhoz: mit tudunk elvégezni a legközelebbi években az elénk tornyosu­ló igen sok tennivaló közül. Hallottam olyan vélemé­nyeket: ezek is olyan irány­elvek, mint a többi volt: alig átfoghatóak annyi min­dent tartalmaznak. Hát per­sze: ország dolgában nem lehet csak úgy futtában, nagyjából helyére tenni, amit kell. Itt és most pe­dig sokmindent kell a he­lyére tenni. Ahhoz, hogy tudjuk, mit Kell csinálni. Együtt. Síért az ország dol­ga ezt jelenti — nem ke­vesebbet. Nem olyasmit, amiből én nyugodtan kima­radhatok. Némiképp másként szól az írás napjainkban, mint azelőtt. Az előző, a XI. pártkong­resszus irányelveinek kiadá­sa idején folyamatos volt a gazdasági növekedés, s a viszonylag akadálymentes gyarapodás légkörében él­tünk valahányan. Most a legfontosabb: megőrizni, amit eddig elértünk. Fi­gyeljük csak meg; míg az öt évvel ezelőtti irányelvek a társadalmi viszonyok to­vábbfejlesztésére helyezte a fő súlyt, a mostani a terme­lési viszonyok tökéletesítését helyezi előtérbe. Mint döntő feltételét annak, hogy a tár­sadalmi viszonyok jobbak legyenek. Nem mindenki gondol er­re, holott mennyire logikus, Egyfajta lehetőség kereteit túlléptük. A termelés szín­vonalának emelkedésétől függ, milyen új lehetőségek kínálják magukat a társa­dalmi — úgy is mondhat­nánk szociális, kulturális, régies elnevezéssel népjóléti — előrehaladásra. Ami bizo­nyos, ma már szűknek tar­tott keretbe az anyasági se­gélytől az újonnan épült nagy kultúrközpontokig, az új autótulajdonosok száz­ezreitől a bölcsődék és óvo­dák számának rohamos nö­vekedéséig sok minden bele­fért. Világos, azonban, hogy újabb célok, vágyak eléré­sét gazdasági megalapozott­ság nélkül kitűzni is kár lenne. Nagy felelősségérzet kell ennek kimondásához, hiszen a párt szót akar ér­teni velünk. Ki-ki maga tudja, hogy könnyű-e ez vagy nehéz. Egy biztos: az ország dolgában ez a helyes, beszéd. Mert így nyer bizonyítást egy bevált politika változat­lansága változó körülmé­nyek között. Érdekes, hogy milyen szép íveléssel tudják közelvinni a hétköznapokhoz a különbö­ző fórumok felszólalói az önmagukban nézve talán kissé elvontnak tűnő meg­állapításokat. Nem mintha panasznapot akarnánk tar­tani, hiszen az indulatuk se olyan töltésű, de amiképpen sorraveszik a szűkebb kör­nyezet szürke realitásait, fölöttébb könnyen megta­lálják az érintkezési pon­tokat az irányelvek egy-egy megállapításával. Jól tud­ván, hogy többet ér egy egé­szen pici konkrétum, a mégoly nagy általánosság­nál is. S ezt az irányelvek báto­rítására teszik. K. I. Gromiko Damaszkuszban Asszad fogadta a szovjet külügyminisztert Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió kül­ügyminisztere hétfőn Da­maszkuszban találkozott Ha­fez Asszaddal, az Arab Új­jászületés Szocialista Pártja (Baath) főtitkárával, a Szí­riái Arab Köztársaság elnö­kével. Gromiko átadta Leo- nyid Brezsnyev baráti üd­vözletét és jókívánságait. Gromiko és Asszad a Szovjetuniót és Szíriát köl­csönösen érdeklő kérdések széles köréről folytatott esz­mecserét. Határozottan el­ítélték azokat a kísérleteket, amelyeket az imperialista erők, mindenekelőtt az Egyesült Államok meghatá­rozott körei tesznek a nem­zetközi enyhülés folyamatá­nak lerombolására, valamint azt a törekvésüket, hogy csapást mérjenek a népek nemzeti felszabadító moz­galmára és a fejlődő orszá­gok függetlenségére. Nagy figyelmet szenteltek a közel-keleti helyzetnek. A felek megállapították, hogy teljes közöttük a nézetazo­nosság azoknak a veszélyes cselekményeknek az elítélé­sében. amelyeket a Camp David-i összeesküvés részt­vevői fejtenek ki és ame­lyek arra irányulnak, hogy állandósítsák az arab terü­(F oly tatás a 2. oldalon) Ahol a tanácsi dolgozói „terem” A gyakornoki rendszer előnyei 4. oldal Megfontolt forintok Művelődés és gazdálkodás 5. oldal Uj öltözők, fürdők, orvosi rendelő Támogatják a kislakásépítőket Egymillió a munkásszállók felújítására Szociálpolitikai tervek a Középtiszai állami Gazdaságban Tovább fokozódott a munkabiztonság... csökkent a nehéz fizikai munka... új lakások épültek... a karcagi kerület orvosi rendelőt kapott... Ez a néhány mondat a Középtiszai Állami Gazdaság tavalyi szociálpolitikai tervének nemrég elkészült értékelésében olvasható. > A gazdaság öt kerületében mintegy kétezer ember munkakörülményeinek ja­vításáról. szociális és egész­ségügyi ellátásáról kell gon­doskodni. Éppen ezért min­den esztendőben nagy fi­gyelmet és körültekintést kí­ván — a gazdasági és a szak- szervezeti vezetőktől egy­aránt — a szociálpolitikai terv elkészítése. Tavaly tovább fokozódott a munkabiztonság a gazda­ságban, korszerű gépek vá­sárlásával könnyítették a megerőltető fizikai munkát. Erre a célra mintegy 12 mil­lió forintot költöttek. A munkaruha-juttatás költsége több mint egymillió forintot tett ki. Az elmúlt esztendő­ben a gazdaság néhány ré­gi lakását lebontották: aki­költözők — tizenketten — 348 ezer forintot kaptak, és tíz dolgozó 344 ezer forint értékben lakásépítési támo­gatásban részesült. A kar­ca g—tilalmasi kerületben épülő két lakásra tavaly 401 ezer forintot költöttek. Tá­mogatják a dolgozók kisla­kásépítését fuvarkedvez­ménnyel is: ’79-ben ennek az összege meghaladta a 600 ezer forintot. Az öt kerületbe a dolgo­zók 13 községből járnak be. Mindennapos szállításukhoz nyolc autóbusz áll rendelke­zésre. (A buszokon kívül igénybe vesznek zárt teher­gépkocsikat is.) A munkás­szállítás költsége tavaly több mint kétmillió forintot tett ki. Az öt munkásszállás fenntartására, üzemeltetésé­re, a berendezések pótlásá­ra egymillió forint ment el. Elkészült a III. kerületben a gépműhely fürdője, öltözője, valamint a betonüzem negv- venszemélyes és az asztalos­üzem százhúsz személyes szo­ciális épülete is, mintegy 2 millió forintért. A karcagi kerületben új orvosi rendelőt alakítottak ki. A dolgozók étkeztetését megoldották: reggelit, ebé­det, vacsorát fpznek az üze­mi konyhán. A gazdaság az üdültetésé­re több, mint százezer fo­rintot költött: a dolgozók szakszervezeti beutalóval pi­henhettek az ország külön­böző üdülőiben, de biztosí­tották részükre helyet a kar- cag-berekfürdői és a gyulai gyógyüdülőkben is. Összesen 246-an éltek ezzel a lehető­séggel. Kulturális és sport­célokra 256 ezer forintot fi­zettek ki. Ez jóval több a tervezettnél. Az ok: mint­egy 150 ezer forinttal járul­tak hozzá a káptalanfüredi úttörőtábor felújítási mun­káihoz. A többgyermekes csa­ládok. a gyermeküket egye­dül nevelők, az idős dolgo­zók gondjain 94 ezer forint segéllyel igyekeztek könnyí­teni. A szociálpolitikai intézke­dések középpontjában az idén is a dolgozók nehéz fi­zikai munkájának könnyíté­se, életkörülményeinek ja­vítása áll. Az újonnan épü­lő sertéstelepen több mint egymillió forint költséggel öltözőt és fürdőt építenek. Befejezik a Karcagon ta­valy megkezdett két lakás építését, erre 500 ezer forin­tot biztosítanak. Az I. kerü­letben dolgozók lakásgond­jainak enyhítésére lakásépí­tési akció indul: 12. jelenleg még Bánhalmán élő dolgozó Kunhegyesen építhet lakást, amihez anyagi támogatást kapnak a gazdaságtól. Javulnak a munkakörül­mények az I. kerület moso­dájában : ruhaszárító gépet kapnak az ott dolgozók. A lászlómajori telep kútjára az idén gáztalanító berende­zést szerelnek. Tovább kor­szerűsítik a munkásszálló: kát: a felújításra egymillió forintot terveznek. Nem fe­ledkeznek el '80-ban sem a rászorulók anyagi támoga­tásáról. erre 130 ezer forin­tot tettek félre. Sz. E. Kapcsolók szalagon A mezőtúri Kon­takte Alkatrész- gyárban tavaly ősz­szel tíz munkahe­lyes szerelősort ál­lítottak üzembe. Az NSZK Ráfi cégtől vásárolt licenc alapján Lumotast- 75 gyártmánycsa­ládhoz tartozó elektromos kapcso­ló- és nyomógom­bokat készítenek. Eddig harmincezret gyártottak belőle. A kecskeméti Konzervgyár tiszakürti telephelyén nemcsak \ hagymát dolgoznak fel, hanem üvegzáró fémlapkákat is ké­szítenek a központ részére. Egy-egy gép mintegy 23 ezer darabot présel belőle Befejeződtek a munkásőr-egységgyűlések II jászberényiek zárták a sort Megyénk munkásőregysé- gei a közelmúlt napokban értékelték a XI. pártkong­resszus óta végzett munká­jukat, szabták meg idei ten­nivalójukat. Az ünnepélyes egységgyűlések sorát a jász­berényi járási Kókai László munkásőr zászlóalj tanács­kozása zárta. Ezt a rendez­vényt vasárnap délelőtt tar­tották a jászberényi Kos­suth Termelőszövetkezet központjában, ahol megje­lent Árvái István, a megyei párt-végrehajtóbizottság tag­ja, az SZMT vezető titkára. Major Tibor, a járási párt- bizottság első titkára, Szí­vós Antal, a városi pártbi­zottság első titkára. Dósa István, a munkásőrség me­gyei parancsnokának helyet­tese, a járás és a város tár­sadalmi és gazdasági életé­nek, valamint a társ fegy­veres erők több képviselője. Beszámolót Gömöri Béla zászlóaljparancsnok tartott. A kiváló parancsnok és ki­váló munkásőr jelvényeket Dósa István adta át. A zász­lóalj legjobb százada az I. lövész század lett. A járási pártbizottság ne­vében Major Tibor köszön­tötte az egységgyűlés részt­vevőit, majd Árvái István szolgálati ' érdemérmeket adott át. A kitüntetettek, a leszerelők, illetve tartalék- állományba' vonulók nevé­ben Zana Péter szólt a zász­lóaljhoz. A munkásőrjelöltek eskütétele után Árvái Ist­ván a megyei pártbizottság elismerését és köszönetét fejezte ki a munkásőrök ál­dozatos helytállásáért. Az egységgyűlés az Internacio- nálé hangjaival ért véget. Szekér Gyula Moszkvába utazott Szekér Gyulának, a Minisztertanács elnökhelyettesének ve­zetésével tegnap magyar delegáció utazott Moszkvába, a KGST-országok atomenergetikai gépgyártási együttműködé­sét koordináló kormányközi bizottság 2. ülésére. Mit vásároltunk és mennyiért? A lakosság minden száz forint pénzbevételéből 81,38 forintot — az előző évinél csaknem két és fél forinttal többet — fordított áruvásár­lásra a múlt évben. Az elő­zetes adatok szerint a kiske­reskedelem 1979-ben 313,1 milliárd forintos forgalmat bonyolított le — folyó áron 11,6 százalékkal, összehason­lítható áron 1.7 százalékkal többet az előző évinél — s áruforgalmi tervét nyolc miillliiárd fonittal túlteljesítet­te. Az áruforgalom összetéte­le a korábbi évekhez képest lényegesen nem változott, sőt a forgalomból az iparcikkek részaránya valamelyest emelkedett is; ezen belüft, to­vább növekedett a vegyes iparcikkek és csökkent a ru­házati cikkek aránya. A for­galom a korábbi évekhez ha­sonlóan .gyorsabban, fejlődött valamennyi főárucsoport­ban a szövetkezeti kereske­delemben, mint az állami­ban. A múlt évben havonként rendkívül ingadozott a ke­reskedelmi forgalom, amely márciusban például mindösz- sze öt százalékkal haladta meg az előző év azonos hó­napjáét, októberben viszont csaknem 20 százalékkal volt magasabb. Júniusban és jú­liusban az élelmiszer és ve­gyesiparcikk forgalom — az árrendezéssel kapcsolatban „előrehozott” vásárlások miatt — növekedett erőtelje­sen, októbertől az év végéig a ruházati és vegyes ipar­cikk értékesítés emelkedett az átlagosnál jobban. A lakosság áruellátásában az év során tartósan vagy időszakosan adódtak problé­mák. Élelmiszerekből és él­vezeti cikkekből egész évben — még az áremelést megelő­zően felfokozott vásárlások idején is — kielégítették az igényeket. A ruházati kíná­lat — eltekintve néhány ter­mék, például szőnyeg, bőr és szőrmeáru, tréningruha szű­kösebb választékától, időn­kénti hiányától — összessé­gében megfelelő volt. A ve­gyes iparcikk szakmában bútorból az egész évi erős ke­resletet nem tudták megfele­lően követni, így az ellátás .is akadozott. Az élelmiszer- és élvezeti­cikk-kereslet az utolsó hó­napban csak a szokásos ün­nepek előtti szintet érte el, a ruházati forgalom 12,8 szá­zalékkal, a vegyes iparcikkeké viszont kiemelkedően 21,9 százalékkal növekedett. December 31-én 324 ezer személygépkocsii-előjegyzést tartottak nyilván — vala­mennyire befizették az elő- legkülönbözetet — - kereken 207 ezerrel kevesebbet, mint egy évvel azelőtt. A korábbi kocsimegrendelést 175 ezren mondták le. A múlt évben 109 ezer új személygépkocsit értékesített a Merkur.

Next

/
Oldalképek
Tartalom