Szolnok Megyei Néplap, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-25 / 20. szám
% 1980. január 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az iparban és mezőgazdaságban egyaránt alkalmazható nagy teljesítményű hősugárzókat és hőlégbefúvókat gyártanak Tabon, az Építő- és Vegyesipari Szövetkezetben. Termékeiket téliesített építkezéseknél, üzemcsarnokok fűtésénél, - a hőlégbefúvókat - mezőgazdaságban szárítóként, vagy lakások fűtésére is alkalmazhatják. A berendezés tüzeléstechnikai hatásfoka 91 százalékos, tehát igen gazdaságos. Egyik termékük, — a mini hősugárzó - Angliában a birminghami építőipari világkiállításon is bemutatkozott a szakembereknek múlt év decemberében a nulláról indultunk KISZ-szervezet a karcagi Phylaxiában Gyár a város peremén. Nemrég még csak cölöpök, betongerendák jelezték, hogy építik. Ma már benépesültek az üzemcsarnokok, megkezdődött a termelés. Az üzem egyelőre mintegy kétszáz embernek ad munkát, azonban a létszám napról-napra gyarapszik. A Phylaxia Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalat karcagi gyárában megindult az élet. Fiatal üzem, sok a fiatal dolgozója is. Ezért már az első hónapokban igényelték: legyen KISZ-alapszervezet. Kérték ezt a gépek mellett és az irodában dolgozó fiatalok egyaránt. A kérés megvalósítása nem váratott sokáig: '79 nyarán megalakult az alapszervezet, a KISZ-titkár Bartha Katalin lett. Megtárgyalta a Minisztertanács Takarékosság az energiával — Nem tartozom az „alapítók” közé, tavaly májusban kerültem a gyárba, ide az iktatóba — emlékezik a kezdetre Bartha Kati. — Már akkor mozgolódtak, mondogatták, hogy KISZ-alapszervezetet kellene alakítani. Támogattam ezt a véleményt én is. Annál is inkább, mert gimnazista koromban aktív ki- szes voltam, mint KISZ-tit- kár dolgoztam. Az érettségi után a háziipari szövetkezetben helyezkedtem el, de nem hanyagoltam el a KISZ-t sem. Jelenleg is a városi „polképzési” bizottság tagja vagyok. — Üj munkahely, ismeretlen munkatársak. Mégis, hogyan lettél KISZ-titkár? — A megválasztásomon magam is csodálkoztam. Nem ismertük egymást, mindenki vadidegenként kezelte a másikat. Hogy mégis megválasztottak? ... Erre talán a tagság tudna válaszolni. — Ezután kezdődtek a hétköznapok, sokasodott a munka. — Nem volt könnyű a helyzetem. Ismeretlen kollektívát összekovácsolni — ez bizony kemény diónak látszott. Mégis örültem, hogy titkár lehettem, mert a magam számára ez próbatétel volt. A nulláról indultunk. Nem voltak tapasztalataink, közös eredményeink, élményeink, és nem volt pénzünk sem, amiből esetleg ezt-azt vehettünk volna. Az első közös megmozdulásunk társadalmi munka volt... — Erre élénken emlékszem, ez az első igazi közös élményünk — kapcsolódik a beszélgetésbe Horváth László- né, aki huszonévesen a gyár alapítója, és az üzemgazdasági osztály vezetője. — A gyárkapun belül elég sok hulladék halmozódott fel. Szemet szúrt nekünk, és úgy döntöttünk, hogy «1 takarítjuk. Ezt a társadalmi munkát éppen azért szerveztük, hogy a hulladék ne csúfítsa az udvart és az elszállításért kapott pénzből „alaptőkéhez” jusson a KlSZ-alap- szervezetünk. -Becsületesen végigtakarítottuk az udvart, és amit csak találtunk, mindent kocsira raktunk. Így lett az alapszervezetnek induláskor kétezer forintja. — Húszán kezdtünk — szólal meg Borsi Lajos, a malomüzem fiatal szakmunkása, a koptatógépek kezelője. — Mondhatom, szíwel-lélekkel mentünk, csináltuk amit kellett. Lassanként megismertük, megszoktuk egymást. Most már úgy vagyunk, mintha isten tudja hány éve dolgoznánk együtt. Egyébként 32 tagja van a KISZ- nek üzemünkben. Szívesen kapcsolódtam be az itteni KISZ-munkába, a régi helyemen vezetőségi tag voltam. Láttam,' tapasztaltam, hogy miként lehet egy-egy fiatalt bevonni az ifjúsági mozgalom munkájába, vagy egyáltalán meggyőzni arról, hogy KISZ-tag legyen. Itt más volt a helyzet — nem azt mondom, hogy minden simán ment vagy megy — akik elsőként jelentkeztek, ma is lelkesek, többet és még többet akarnak tenni. Akik később lettek tagjai a KISZ- nek, még kevésbé szokták meg a helyzet adta munkákat. — Én is később kértem a felvételemet az alapszervezetbe, mint ahogy az megalakult—gombolyítja tovább a beszélgetés fonalát Kohári Ilona. — Ennek első és egyetlen oka, hogy ’79-ben érettségiztem a kisújszállási köz- gazdasági szakközépiskolában, ás ezután 'határoztam el, hogy ide jövök dolgozni. Kedvesen fogadtak a fiatalok, a KISZ-titkár megkeresett, elbeszélgetett velem, megismerkedtünk. Most úgy hallottam, hogy a kultúrfelelősi beosztást szánták nekem a következő hónapokra. Most választjuk újjá a vezetőséget. — A kezdeti lelkesedés még mindig tart? — Azt mondhatom, hogy a tagság — válaszol ismét Bartha Kati — szívesen jön társadalmi munkára, politikai vitakörre, zenés klubdélutánra egyaránt. — Persze ehhez hozzátartozik az is — vág közbe Horváth Lászlóné — hogy a rendezvényeinken általában ugyanazok a gyerekek vesznek részt, ugyanazokat az arcokat látjuk. Jó lenne, ha az új tagok is érdeklődnének rendezvényeink iránt. — Úgy okoskodtunk, hogy mivel szétszórva dolgozunk, ki az irodában, ki a távoleső üzemcsarnokokban, nehéz lenne mindig egy embernek végigrohanni a gyárat. Az alapszervezeten belül három csoportot alakítottunk ki — mondja Borsi Lajos. — Én is az egyik ilyen csoportnak lettem a vezetője. — Hallottam, hogyaKISZ- szervezetnek érdekes tervei vannak. — Nagyon szeretnénk, ha megvalósulna, amit elgondoltunk — így a KISZ-titkár. — Ismeretes, hogy városunkban a fiataloknak nincs megfelelő szórakozóhely, ezért úgy gondoltuk, hogy elkérjük az üzemen beiül az egyik faházat. Ezekben az épületekben dolgoztunk, — az adminisztratív állomány — amíg az irodaházunk nem-készült el. Úgy néz ki, hogy megkapjuk az egyik épületet. — És KISZ-klubot akarunk berendezni benne — folytatja Horváth Lászlóné. — Azt hiszem — ha a klub megalakul — a KISZ-kollektíva jól összekovácsolódik. A hivatalos dolgokon, a munkán kívül is találkozhatunk, beszélgethetünk, szórakozhatunk. Tervezzük, hogy sportszobát is kialakítunk, ahol például ping-pongozni, sakkozni, kártyázni lehet. Az új üzemben február végén vezetőségválasztó taggyűlést tartanak a fiatalok, addig is tervezik, készítik a színes, közös programokat, a tagságot összekovácsoló eseményekre készülnek. Szekeres Edit Észt vendég látogatása a megyében Tegnap délután Szolnokra érkezett Henno Toming, az Észt Kommunista Párt Központi Bizottsága külkapcso- látok osztályának vezetője. Látogatásának célja: az MSZMP Szolnok megyei Bizottságával kötött együttműködési tervezet 1980—81-es feladatainak egyeztetése. Az észt vendég kétnapos itt tartózkodása alatt ellátogat a megye több városába, községébe is. Közös munkaterv Április 2-től 11-ig lesznek a magyar kultúra napjai a Szovjetunióban, október 30- t.ól — november 9-ig pedig a szovjet kultúra napjai Magyarországon. Harmadízben rendezzük meg kölcsönösen ezt az eseménysorozatot, amely öt évenként jó alkalom arra, hogy megismertessük országaink kulturális, művészeti eredményeit, törekvéseit, fejlesszük az alkotó művészek, a művelődési intézmények együttműködését, népeik barátságát — mondotta az MTI-nek adott nyilatkozatában Molnár Ferenc kulturális államtitkár, aki a napokban Moszkvában aláírta a magyar—szovjet kulturális együttműködési szerződés idei munkatervét. Április 2-án a Kreml kongresszusi palotájának nagytermében gálaesten nyitják meg a magyar kultúra napjait, amelyen hazánk felszabadulásának 35. évfordulóját is köszöntik. Ezután tíz napon át vendégszerepeinek a magyar művészeti élet képviselői a Szovjetunióban. Ebben az időszakban számos kiállítást is rendeznek a Szovjetunió városaiban. A szovjet kultúra napjait hazánkban a Magyar—Szovjet Baráti Társasággal együtt október 30-án nyitjuk meg. Ez alkalommal Magyarországon vendégszerepei a Szovjet Állami Szimfonikus Zenekar, Jevgenyij Szvetlanov vezetésével, az Ukrán Állami Táncegyüttes, és a Lenin- grádi Gorkij Színház társulata, főrendezőjével, Tovsz- togonov-val az élen. „Szakállas” kereskedelmi törvény szűnt meg a közelmúltban Magyarországon: eltörölték az új lábbelik hathónapos garanciáját. A külföldiek által sajátos magyar módszerként emlegetett jótállással sokan visszaéltek, nem egy vásárló ügyesked- te ki, hogy egy megvett lábbeli évszakonkénti cseréjével minden szezonban új cipőhöz jutott. E tapasztalat mellett irreálisnak minősítették a szakemberek a fél évig tartó jótállást. A Könnyűipari Minisztérium szervezésében és javaslata alapján más módszer kialakításán dolgoznak az illetékesek. Már tavaly öt megyében — próbaként — hálózati cipőjavító bázisokat szerveztek, ahol a vevők által reklamált lábbeliket rövid időn belül kijavították. Az eddigi tapasztalatok szerint jelentősen csökkent országszerte a cipőcsere, a kártalanítás ösz- szege. Hogyan halad Szolnok megyében a javítóbázisok létesítése? — érdeklődtünk az illetékesektől. Három ipari szövetkezetei, a szolnoki BÖRTEX-et. a Jászsági Cipőipari és a kisújszállási KUNSZÖV-öt jeA középtávra szóló energiatakarékossági feladatterv széleskörű felmérések, vizsgálatok, a tárcák és főhatóságok közötti egyeztetések alapján készült el. Céljai a megváltozott világgazdasági körülményekhez alkalmazkodva jelölik ki azokat az új energiagazdálkodási elveket és követelményeket, amelyeket érvényre kell juttatni társadalmi és gazdasági életünk minden területén. Alapvető feladat, hogy mérsékeljük az energiafelhasználás növekedését. A cél: a növekedés üteme legyen kisebb évi 3 százaléknál, ezen belül különösen fontos, hogy a villamosener- gia-fogyasztás emelkedése évi 5 százalék alatt maradjon. Ezt segítse elő a termelési és termékszerkezet, továbbá az energiaátalakító, szállító és felhasználó berendezések korszerűsítése is. E célokat részesítsék előnyben az ipari termelés gazdaságos struktúrájának kialakításában, vagyis: a nagyon sok energiát fogyasztó ágazatok fejlesztésére csak alapos gazdaságpolitikai mérlegelés után, jól igazolható előnyök esetén kerüljön sor. Az energiát használó régi létesítmények folyamatos korszerűsítésével és a gazdaságos, új energiafogyasztók üzembehelyezésével segítik elő, hogy energiastruktúránkban csökkenjen a szén- hidrogének és növekedjen a szén, valamint a hasadó anyagok felhasználásának aránya. A szükségletek kielégítésében a gazdaságosan kitermelhető hazai tüzelőanyagforrásokra és a KGST-or- szágokkal, elsősorban a Szovjetunióval kialakított együttműködésre támaszkodunk. Az energetikai fejlesztéseknél a gazdaságosság és az ellátási biztonság követelményei szerint mérlegeljük a hazai források és a nemzetközi beszerzések lehetőségeit. A népgazdasági és a vállalati tervekben is érvényre kell juttatni az energiafogyasztás mérséklésének követelményét, jobban takarékosságra ösztönözve az energiatermelőket és fogyasztókat. Megoldásra váró feladatok lölték ki az új, de rövid időn belül tönkrement cipők javítására, ahol jelenleg még keresik a legmegfelelőbb módszereket, kötik a kereskedelmi vállalatokkal, a gyártókkal a szerződéseket. A végleges hálózat kialakítása az első félév végéig befejeződik, kialakul a területi megosztás, beszerzik a hiányzó gépeket, átcsoportosítják a munkaerőt. Miért az ipari szövetkezeteket jelölték ki javításra? A lakosság részére végzett javító-szolgáltatásnak ott vannak hagyományai. Az ötödik ötéves terv elején a megyei tanács — a gyorsjavító szolgáltatás fejlesztésére — 2,5 millió forintot adott a szolnoki BÖRTEX- nek, mintegy félmilliót a KUNSZÖV-nek cipőjavító gépek, berendezések vásárlására. Természetesen most újabb munka, és üzemszervezés vált szükségessé a bázishelyeken. A megye minden városának. a települések jelentős részének már kialakult a bázisjavítója, általában az említett három ipari szövetkezet vonzáskörzete szerint. A reklamált lábbeliket ösz- szegyűjtik az üzletekben, majd javítás után visszaveszámos operatív energiaracionalizálási intézkedés meghozatalát kívánják meg. Első helyen említi azokat, amelyek anyagi ráfordítások nélkül teszik lehetővé az energiatakarékosság tartalékainak kihasználását. Az előzetes számítások szerint elérhető, hogy 1985-ig az érintett tárcák megfelelő intézkedésekkel évente 200 ezer tonna kőolajjal egyenértékű megtakarítást érjenek el. Előnyös megoldás lehet az is, hogy anyagi támogatással segítik az új, gazdaságos energiaforrások — a kisebb fűtőértékű, úgynevezett inert földgáz, a geotermikus energia, a hulladékok energetikai hasznosítása — bekapcsolását a szükségletek kielégítésébe. Indokolt, hogy állami támogatással és hitellel is támogassák azokat az energiaracionalizálási beruházásokat, amelyek költsége kisebb, mint ae energiaforrások bővítése, vagy az energiaimporté. * * * A takarékossági követelmények, az ésszerűbb munkaerői elhasználás érdekében a Minisztertanács január 24-i ülésén elrendelte, hogy a közületi személygépkocsik számát ez év végéig további 15 százalékkal csökkenteni kell. A közü leteknél ezzel megegyező mértékben csökken a gépkocsivezetők száma is. Az így felszabaduló munkaerőt a népgazdaság egyéb területeire irányítják át. A személyhez kötött gépkocsi-használat korlátozásával egyidejűleg még kell szervezni a közületek autóparkjának taxi-rendszerű üzemeltetését. A Miniszter- tanács határozata jelentősen tovább csökkenti a reprezentatív állami személygépkocsik számát. A korábbi határozatok lehetővé tették, hogy a dolgozók saját gépkocsijaikat hivatalos utazásaikhoz térítéssel használják. Az új szabályozás biztosítja, hogy a személyi tulajdonú gépkocsik hivatalos használatáért fizethető térítési díj a mindenkori üzemeltetési költséghez igazodjék. szik. Ha nyolc napon belül — anyaghiány vagy egyéb okok miatt — nem tudják orvosolni a panaszt, a vásárló továbbra is jogosult a cserére, illetve a vételár visszafizetésére. A Jászsági Cipőipari Szövetkezetnél a kiskereskedelmi vállalattal, az Egyesült Jászsági és a Jászapáti és Vidéke Áfésszel kötött megállapodás értelmében január elsejétől már több mint 100 pár cipőt javítottak meg a vevők megelégedésére. A tanácsi 'és a minisztériumi vállalatok is keresik az utat az általuk gyártott lábbelik javításához. A körvonalazott tervek szerint a Tisza Cipőgyár például a megyeszékhelyen létesítendő bemutatóterme mellett szeretné kialakítani javítóbázisát egy-két év múlva. Addig a hibás Tisza márkájú termékeket az ország különböző részein működő javítóbázisok hozzák rendbe. a költségeket természetesen a vállalat fizeti. Említésre méltó tény, hogy néhány nagy gyár — a Tisza, a Duna Cipőgyár — kis. náluk nélkülözhetetlen javítógépe- ket kölcsönöz egy-egv hálózati cipőjavító részlegnek. — ,t. sz. e. — Csere helyett „műtét” Cipőjavító bázisokat szerveznek a megyében Három szövetkezet új feladata — Nyolc napon belül javítanak vagy cserélnek
