Szolnok Megyei Néplap, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-25 / 20. szám

Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜUETEK! XXXI. évf. 20. sióm, 1980. január 25., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA ÚJABB FELDOLGOZÓ ÜZEMEK ÉPÜLNEK „Közelebb" kerül egymáshoz a mezőgazdaság és az élelmiszeripar teljesítménye Magasabb feldolgozási fokú termékek gyártását, az állat- tenyésztés fejlesztésére hozott kormányprogramok nyomán növekvő mennyiségű termékek feldolgozását, továbbá a gaz­daságosan exportálható élelmiszerek előállítását segítik az 1980. évi élelmiszeripari beruházások. Egyúttal a lakossági ellátást is javítják azzal, hogy egyes termékeket az eddiginél szélesebb körben kínálhatnak. Mindent egybevetve: az idei beruházások hozzájárulnak ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelés és az ipari feldolgozás teljesítménye, amely egyes ágakban korábban eltávolodott egymástól, folyamatosan ki­egyenlítődjék. A húsipar az idén újabb lehetőségeket kap. A Szek­szárdi Húskombinát közel 3 milliárd forintos beruházási programja — amely teljes egészében 1981-ben fejeződik be — olyannyira előrehaladt, hogy ebben az évben részle­gesen munkába állíthatják a sertésfeldolgozó vonalat. Az új nagyüzem, amely a teljes átadás után évente 550 ezer sertést és 45 ezer szarvasmar­hát dolgoz majd fel, nemcsak a lakossági ellátást javítja, hanem az ezer vagon telje­sítményű dobozos sonka és húskonzerv részleg exportra is termel majd. A kombinát főbb épületei már elkészül­tek, jelenleg a belső szerelé­sen, burkoláson és a gépek felállításán dolgoznak. A Bácskai Húsipari Közös Vál­lalat, amelyet a környező mezőgazdasági nagyüzemek és az állami húsipar együttes beruházással hoznak létre, az idén már üzemszerűen ter­mel. A 700 millió forintos beruházás évente 200 ezer sertés levágását és feldolgo­zását, valamint jelentős mennyiségű konzerv-sonka külföldi értékesítését teszi le­hetővé. A baromfiipar két nagy­üzemében Szentesen és Kis­kunhalason 1980-ban befeje­ződik a rekonstrukció és a bővítés. Üj, korszerű feldol­gozó vonalakat kapnak az üzemek. Az idén folytatják a debreceni és a békéscsabai üzem korszerűsítését és a tel­jesítmény fokozását. 1980. negyedik negyedévé­ben megkezdi a termelést a legnagyobb magyar növény­olajgyár, amely 2,3 milliárd forintos költséggel Martfűn épül fel. Naponta ezer tonna olajas magvat dolgoznak fel, s ezzel az üzemmel a hazai növényolajipar megkétszerezi teljesítményét. Szabadegyházán az Euró­pában egyedülálló teljesítmé­nyű és rendeltetésű cukor­gyár beruházási programja jó ütemben halad. A jövő év első negyedévében kezdődik a próbaüzem. Ebben az üzem­ben nem cukorrépából, ha­nem kukoricából állítják majd elő a folyékony cukrot, mégpedig gazdaságosabban, mint a hagyományos, répára épülő technológiával. A felhasználást segíti az is, hogy á cukrot nem kell fel­oldani, folyékony állapotban alkalmazhatják például a tartósító iparban. A négymil- liárd forintos beruházás le­hetővé teszi nagy mennyiségű szesz előállítását is. Debrecenben 430 millió fo­rintos költséggel napi 200 ezer liter teljesítményű tej­üzemet adnak át. Szekszár- don sajt- és citopán üzemet helyeznek üzembe 930 millió forintos beruházással. Az üzem egyik termékét,'a cito- pánt a sütőiparban használ­ják fel; jobb minőségű ke­nyeret gyárthatnák segítsé­gével. Az idén indul a bajai hű­tőház bővített részlege. A fejlesztési program során évi 10 ezer tonna befogadóképes­ségű mélyhűtő tárolóteret építettek és növelték a gyors- fagyasztott termékeket gyár­tó részleg teljesítményét. A Kecskeméti Konzerv­gyárban 1980-ban kezdik meg az üzemi próbákat az évi 7 ezer tonna teljesítményű bé­biétel-gyárban, amely export­ra is ad'magas tápanyag tar­talmú termékeket. A Borsodi Sörgyárban 10 ezer tonnás maláta-gyárrészt helyeznek üzembe. Az idei beruházási prog­ram lehetővé teszi a gabona­tárolótér bővítését, valamint az állati takarmányok gyár­tásának fejlesztését. Befejeződtek a héki kísérletek Gépek, eljárások a Szovjetunióból A szovjet—magyar tudo­mányos együttműködés ki­magasló eredményeket hozott a mezőgazdaságban. Említ­hetnénk például a Bezoh- sztaja búza magyarországi meghonosítását vagy a mint­egy 30 különböző típusú mozgó laboratórium közös kifejlesztését. Az együttmű­ködés 30 éves jubileuma al­kalmából elismerő oklevelet kapott a Héki Állami Gaz­daság kollektívája. Ez a mezőgazdasági üzem az el­múlt években részt vett több közös szovjet—magyar kutatási program megvalósí­tásában. Kint található a földeken például a szovjet vállalatok és a VITUKI ál­tal kifejlesztett Fregatt ön­tözőberendezés. A kapcsola­tok másik oldala: baráti vi­szony alakult ki az állami gazdaság és az észt VEIME- LA szovhoz között. Ismerik, számon tartják egymás ered­ményeit, termésátlagait, kez­deményezéseit. A két gaz­daság részt vesz páldául a Imunkaverseny mozgalmak­ban, és időről időre tájé­koztatják egymást a sikerek­ről, esetenként a gondokról. Az említett oklevél mind­ezeken kívül azonban első­sorban a cukorrépatermesz­tési kísérletek sikeres lebo­nyolításának szól. „ Kormányközi megállapodás alapján magyar szakemberek kukoricatermesztési kísérle­teket folytatnak a Szovjet­unióban, míg a kijevi Össz- szövetségi Cukorrépatermesz­tési Tudományos Kutató In­tézet munkatársai a Héki Állami Gazdaságnál próbál­ták ki cukorrépatermesztési technológiájukat. Három éven keresztül 487 hektáron zajlott az 1979-ben befeje­ződött kísérlet. (Miért itt? A gazdaság gesztora annak a cukorrépatermesztési rend­szernek amely e termény vetésterületének több mint 10 százalékát adja.) A kísérletekhez a gépeket a szovjet fél adta, a munká­latokat magyarok végezték szovjet szakértők irányítása mellett. A figyelem az eljá­rás iránt — miniszterhelyet­tesi szinten koordinálták a tennivalókat — nem volt véletlen. Mind nehezebb e növény termesztéséhez a megmunkáló gépek beszerzé­se, a próbák bizonyíthatták, mi az ami alkalmas e metó­dusból a hazai viszonyokra. Három ízben rendezett a gesztorgazdaság gépbemuta­tót a kísérletek során, ame­lyeken a magyar szakembe­rek nem csak megismerked­hettek a szovjet technikával, hanem tárgyalóasztal mellett kicserélhették termelési ta­pasztalataikat is. Megbizonyosodhattak ar­ról, hogy a nagyüzemi igé­nyeknek kiválóan megfelel a kísérletek során alkalmazott szervestrágyaszóró, s tulaj­donságai alapján jól tudják alkalmazni a hazai gazda­ságokban a szovjet techno­lógiai sorban használt kulti- vátort, amely univerzálisan több műveletet végez el. Az­zal, hogy kipróbálták a ma­gyarországi talajokon ezt a technológiát, nemcsak mód­szereket, hanem új gépek működését, munkáját is ta­nulmányozhatták a magyar szakemberek. Ilyen előzmé­nyek után szerezték be pél­dául azt a lánctalpas trak­tort, amelynek járófelülete keskenyebb mint az itthon ismerteké. Vagy ennek kö­vetkezménye a megvásárolt 50 garnitúra MTZ—80-as traktorhoz alkalmazható kes- kenyballonos kerék. Az em­lített három esztendő alatt persze a szovjet szakembe­rek is tanulmányozhatták a héki gazdaság technológiáját, s az így szerzett tapasztala­tokat nyilván kamatoztatják otthoni munkájukban. H. J. Tegnap délután a karcagi Győrffy István Nagykun Múzeum­ban nagyszámú érdeklődő jelenlétében nyitották meg a Tartui Állami Néprajzi Múzeum anyagából összeállított észt népmű­vészeti kiállítást. Az értően válogatott népművészeti tárgyak, eszközök hű keresztmetszetét adják északi testvérnépünk for­mai jegyeiben és megvalósításában sokrétű és sokszínű nép­művészetének. A várhatóan nagy sikerű tárlatot előreláthatóan március végétől Szolnokon is bemutatják. (Felvételünk a ki­állítás megnyitóján készült.) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter­tanács tegnap ülést tartott. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökihelyettese be­számolt a KGST Végrehajtó Bizottságának 93. üléséről. A kormány jóváhagyólag tudo­másul vette a jelentést, és megbízta a Nemzetközi Gaz­dasági Kapcsolatok Bizottsá­gát, hogy tegye meg a szüksé­ges intézkedéseket az ülésen elfogadott ajánlásokból adó­dó feladatok végrehajtására. Borbándi János miniszter^ elnök-helyettes beszámolt a Magyar—Vietnami Gazdasá­gi és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság ülésszakáról. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tu­domásul vette. A kormány a nehézipari miniszternek és az Országos Tervhivatal elnökének elő­terjesztése alapján meghatá­rozta a középtávra szóló energiatakarékossági prog­ram kidolgozásának felada­tait. A Minisztertanács a köz­lekedés- és postaügyi minisz­ter, a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter, vala­mint a pénzügyminiszter elő­terjesztése alapján határoza­tot hozott a lakosság áruszál­lítási igényeinek, s a mező- gazdasági termeléssel fog­lalkozó háztáji és kisegítő gazdaságok gépi munkaigé­nyeinek jobb kielégítéséről. A kormány újraszabályoz­ta, ennek keretében tovább korlátozta a közületi sze­mélygépkocsik használatát. Az elhatározott intézkedések végrehajtásával jelentős lét­szám és költségmegtakarítás érhető el. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Elődök nyomdokában Damaszknszi jegyzetek Szolidaritási gyűlés Kabnlban (Külpolitikai tudósítá­saink a 2. oldalon) A Kender Juta és Textiliparban 1979 januárjában megkezdték az úgynevezett szelepes zsák gyártását. Ez az új termék po­lipropilénből készül, s az áruk védelme érdekében kívülről is kap egy védőréteget, fgy a mechanikai hatásoknak jobban ellenáll, a benne lévő áru többszöri átrakás közben sem ká­rosodik A KISZ KB az irányelvekről Kádár János látogatása a KISZ KB székházában Az ifjúságpolitikai szem­pontok is megfelelő hang­súlyt kapnak a kiemelke­dően fontos társadalmi kér­désekkel foglalkozó kong­resszusi irányelvek őszinte, reális hangú helyzetelem­ző és feladatmegjelölő do­kumentumában — állapítot­ta meg tegnap a KISZ Köz­ponti Bizottsága. Az új szék­házban tartott tanácskozá­son részt vett és felszólalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára is. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, a KISZ Központi Bizottságá­nak első titkára bevezető előadásában összegezte az előzetes eszmecserék tapasz­talatait. Ezután vita követ­kezett. Az ülés részvevői kife­jezésre juttatták: a KISZ Központi Bizottsága az egész magyar ifjúság és politikai tömegszervezete megbecsü­lésének fontos jeleként ér­tékeli az irányelvek vélemé­nyezésének megtisztelő le­hetőségét, kiemelték, általá­nos tapasztalat, hogy az irányelvek megjelenését a fiatalok körében is nagy vá­rakozás előzte meg ország­szerte. Az élénk érdeklődés, a KISZ-szervezetek széles körének felelősségteljes ál­lásfoglalása arról tanúsko­dik. hogy szilárd a bizalom a párt évtizedek óta kipró­bált, helyesnek bizonyult és következetesen folytatott politikája iránt. A KISZ Központi Bizott­sága helyesli és üdvözli az MSZMP azon törekvését, hogy nyílt, őszinte légkör­ben — minden jobbító szán­dék és valamennyi újító ja­vaslat figyelembe vételével — széles társadalmi alapo­kon és részvétellel fogalma­zódjanak meg a következő időszak legfontosabb fel­adatai. A gazdasági munkában előttünk álló feladatok kap­csán a KISZ KB kifejezés­re juttatta: a fiatalok támo­gatják a pártnak azt a tö­rekvését. hogy a jövőben következetesebben szerez­zünk érvényt a munka sze­rinti elosztás elvének, s mindenki elvégzett munká­jának arányában részesül­jön a javakból. A fejlett szocialista tár­sadalom építésében elért je­lentős vívmányaink egyik eredményeként csökkentek a társadalmi egyenlőtlenségek — állapította meg a KISZ Központi Bizottsága, ugyan­akkor hozzátette: néhány gond viszont újratermelődik. A korábbiakhoz hasonlóan a a fiatalok megoldandó gond­jai között jelenleg is a la­káskérdés a legsúlyosabb. Az áremelések a fiatalok egyes rétegeit erőteljesen érintették. Mindenekelőtt a lakáshoz jutás feltételei let­tek nehezebbek, ugyanak­kor növekedtek a gyermek- nevelés költségei is. A KISZ Központi Bizott­ságának véleményét, javas­latait eljuttatják az MSZMP Központi Bizottságához. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és a Központi Bi­zottság titkárai tegnap az esti órákban látogatást tet­teik a KISZ KB székházá­ban és időszerű kérdésekről megbeszélést folytattak a KISZ KB Intéző Bizottságá­nak tagjaival. lövő heti rádió- és tévé műsor 4. oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom