Szolnok Megyei Néplap, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-24 / 19. szám
1980. január 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Operaelőadás a Szigligetiben Donizetti: Anna Bolena A Milánói Scala Maria Elállással Visconti rendezésétien 1957-ben újította fel Donizetti Anna Bolena című ikétfel v onásos operáját, s azóta játsszák újra világszerte, bár nem gyakran, a hétfőn este Szolnokon is bemutatott Donizetti-operát, melyet most a Szegedi Nemzeti Színház operatársulatának előadásában élvezhettünk. A művet 1830-ban mutatták be először, kora egyik legnagyobb librettistájának, F. Romaninak a szövegével. Nem volt könnyű dolga ez idő tájt az operakomponistáknak. Kétféle kérlelhetetlen igényt kellett kielégíteniük. Egyrészt az európai közönség kényes ízlését, mely a muzsikustól a behízelgő, könnyen felfogható dallamok mellett, romantikus, fordulatos színpadi történet megzenésítését kívánjál, s elvárja, hogy a már megszokott hagyományoktól nem túlzottan elrugaszkodva, újabbnál újabb dallamokat hozzon, ám a szépséges hanghatásokkal telt tercettek, quantettek, s a ragyogóra csiszolt, briliáns koloratú- rákkal ékes áriák és duettek az évszázadok során megszokott formában tündököljenek. Másrészt a XIX. század első felében olyan énekes-csodák lépnek fel az , operaszínpadokon, mint például az olasz Giuditta Pasta — ő volt egyébként az első Anna Bolena — akinek remek drámai alakító készsége és átütő erejű egyénisége mellett elsősorban hanganyaga (háromvonalas d-ig terjedő hangterjedelemmel) volt sikerének titka. A Pastak- hoz hasonló énekes csillagok megkívánják a zeneköltőtől, hogy szólamaikat az ő rendkívüli hangterjedelmükhöz, s bravúros technikai képességeikhez méretezve írják, s az opera cselekményét csak olyan szükséges keretnek, háttérnek tekintették, melyr bői káprázatosán kiemelkedhetnek lélegzetelállító, tüneményes, koloratúr futamokkal megtűzdelt áriáikkal. Donizetti pompásan eleget tesz minden korabeli igénynek. Mestere a gyönyörű „olaszos bel canto”-nak, ha kell, szellemes humor vagy éppen megrázó drámai erő árad muzsikájából. Nem volt könnyű dolga az ismeretlen fiatal, több évig külföldön vendégszereplő Terebessy Évának sem, aki most először mutatkozott be Szolnokon ilyen parádés főszerepben, mint az Anna Bolena. A több mint háromórás opera a maga „XIX. század eleji művészi igényeivel” rendkívül próbára teszi az énekes hangjának, de egész pszichikumának és fizikumának teherbíró képességét'. Elmondhatjuk, hogy Terebessy Éva megállta a próbát, s volt ereje — eltekintve a záróhangok előtti fáradtságból eredő kis „szépséghibától” — az utolsó forte kétvonalas magas hang kiénekléséhez is. Szerepformálása és énekesnői kvalitásai a kezdeti elfogódottság után (mely az előadás minden résztvevőjén érezhető volt) egyre több színnel és kifejezőerővel gyarapodott, bontakozott ki. Hangja telten csengő, bársonyos, ereje, magassága van. Hajlékony muzikalitással megformált pianói áriáinak legszebb pillanatai voltak. Kenesy Gábor korrektül, szép hangon énekelte Enrico, angol 'király szerepét, de szerepformálásában nem „hozta” elég érdeklődést keltőén a zsarnok, gonosz, élveteg, vérbő uralkodó, VIII. Henrik portréját, kicsit fakó volt ez a „fényes” király. Lord Percy kezdetben jelentéktelennek tűnő figuráját sikerült Réti Csabának elég temperamentumosnak, s hó- dítóan szenvedélyesnek fel- fűtenie, s így szívesen hallgattuk, mikor tenorjának nemcsak puha hajlékonysága, de férfias vivőereje is volt. Nem könnyű szerep Gio- vanna Seymour .alakjának megformálása sem. D<» Lengyel Ildikó igen imponálóan oldotta meg feladatát. Biztos tudással s kulturáltsággal énekelte nehéz szólamát, hangszíne leginkább az egyvonalas octávban tetszett, de magas hangjai is meggyőzően csengenek. Kiegyensúlyozott megbízhatósággal énekelt*» Smeton apród szerepét Gortva Irén, Lord Rochefort-ot pedig Sza- kály Péter, bár színészi játékuk megcsillogta tására nem sok lehetőségük volt. Sir Hervey szólamában Fekete Imrét hallottuk. Dicséretet érdemelnek még a szólisták, az első felvonás kvintettjéért és a záró szextettjéért. Az opera kórusjeleneteiben a 14 tagú női kar finom hangvételű, hajlékony, muzikális éneklése tetszett, nem úgy a férfikaré, ahol a tenor kissé erőltetett, helyenként nyers, a basszus pedig nem volt hangszínében s erejében biztos támasz. A zenekar jó teljesítményt nyújtott, bár a vonósok nem mindenütt győzték kifogástalanul a Molnár László diktálta eleven tempókat, aki egyébként biztos kézzel s megnyerő temperamentummal tartotta össze az előadást. A sikerben nagy része van Horváth Zoltán rendezőnek, továbbá Vágvölgyi Ilona és Csikós Attila jelmez- illetve díszlettervezőknek. Herényi Bogáta Életeleme: a társadalmi jelleg Önkéntes tűzoltók számvetése A több mint 100 éves .múltra visszatekintő önkéntes tűzoltóságok jelentős szerepet töltenek be a községek és a mezőgazdaság tűzvédelmében, nélkülük elképzelhetetlen e területek megnyugtató védelme. Szolnok megyében is — mint mindenhol az országban — ezekben a napokban kezdődtek, és április 15- ig tartanak — az önkéntes tűzoltóegyesületek beszámoló, több helyen vezetőségválasztó közgyűlései. Több ezer ember fórumai ezek, ahol véleményt nyilváníthatnak, elmondhatják gondjaikat, az ellenszolgáltatás nélkül vállalt szolgálat fejlesztését célzó javaslataikat. Az idei közgyűlések gondos előkészítése, a tervek meghatározása azért is jelentős, mert számot kell adni a párt XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról, a XII. kongresszusra való felkészülésről. Munkajellegű közgyűlésekre, elemző számvetésekre van tehát szükség, amely igényli — épp az előkészületi időszakban — a társadalmi jelleget, a helyi párt, tanácsi, gazdasági, társadalmi szervek képviselőinek és a település lakóinak aktív véleményét. Fontos szempont, hogy érvényesítsék az egyesületi demokratizmust, javítsák a vezetés színvonalát, ős minél több fiatalt, nőt nyerjenek meg e közösségért végzett, emberséges munkára. Sokat segíthetnek a már több éve, évtizede önkéntes tűzoltók a maiaknak, személyes példamutatásukkal, a közösség értékeinek vigyázásával, a felvilágosítással. Cigánysorsok. Kunmadarasról • Botos Péterek tervei • Ha szaga van a munkának • A többség dotgozik • A törvény szigorával is Az ELTE-n Szakfordítókat és tolmácsokat is képeznek Szakfordítókat és tolmácsokat képez az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem fordító- és tolmácsképző csoportja. Az ismereteket a jelentkezők — A magyar felsőoktatási intézmények felvételi tájékoztatója 1980. című kiadványban közöltek- től eltérően nyolc hónapos tanfolyamon sajátíthatják el: az intenzív nyelvoktatás szeptembertől januárig, a levelező oktatás pedig februártól júniusig tart. A jelentkezés határideje: május 15., az alkalmassági vizsgákra júniusban kerül sor. A részvételi díj 6 ezer forint. Ugyancsak eltérnek a felvételi tájékoztatóban közöl- tektől a jogászképzés egyes feltételei. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem állam- és jogtudományi karán 1980 szeptemberében csak a nappali és az esti tagozaton indul képzés. Az esti tagozatra a Budapest és közvetlen környékén lakók adhatják be jelentkezési kérelmüket. A levelező tagozatokra pályázók a szegedi József Attila Tudományegyetem, illetve a pécsi Tudományegyetem állam- és jogtudományi karára jelentkezhetnek. — Szegeden és Pécsett szeptemberben csak a nappali és a levelező tagozaton indul képzés. A tájékoztató kéziratának nyomdába kerülése után született döntés arról is, hogy az ELTE bölcsészettudományi karának levelező tagozatán meghirdetett négyéves pszichológus kiegészítő képzésre csak vidéki lakosok, és pszichológus munkakörben dolgozók jelentkezhetnek. Budapestiek számára esti tagozaton nem kezdődik pszichológus kiegészítő képzés. Nagyobb eséllyel pályázhatnak viszont azok az idén érettségiző vagy korábban végzett fiatalok, akik általános iskolai tanári diplomát szeretnének szerezni a szombathelyi Tanárképző Főiskolán, illetve a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. E két intézmény nappali tagozatára ugyanis az eredetileg tervezettnél 50—50-nel több pályázót vehetnek fel. Botos Péter Rózsa Ferenc úti lakásán csak a feleségét és a két apró gyereket találom. — Nincs szerencséje. Az urammal ilyenkor a Vas- és Elektromos Ipari Szövetkezetben beszélhet. Ott anyag- mozgató. Újságíró? Írni akar rólunk? Tessék, jöjjön be, nincs mit szégyellnünk! A cseréptetős, takaros szo- ba-konyhás kertes ház túlsó oldalán félig kész ól jelzi: lehet rakosgatni a forintot, a befejezés már az idei nyárra maradt. A konyhában mosógép zúg, a gáztűzhelyen étel fő. A szobában tv, lemezjátszó, bútorok, rend. tisztaság mindenütt, noha az egyetlen szobát hetedmagukkai lakják. Pétert a munkahelyén találom. Középmagas, kackiás bajszú, jóképű férfi. Overáll- ja felett bőrkötény, kesztyűjét igazgatja, miközben néhány szót váltunk. —• Hajdanán mi is a telepen laktunk, de tanácsi segítséggel, meg a kuporgatá- sunk eredményeképpen sikerült háztulajdonosokká válnunk. Csak az a baj, kinőttük már. El is határoztuk, jövőre egy csukott veranda következik, azután még egy szoba is kellene fürdőszobával, mivel nőnek a gyerekek. Nem iszom, nem dohányzom, és ha az egészségem engedi, még kitelik az időmből, hiszen csak 37 éves vagyok. Aztán meg lemaradni se szeretnék legnagyobb, ipari tanuló fiam mögött, így beiratkoztam a hatodikba. Be akarom fejezni az általános iskolát, mert hiszek abban, hogy aki többet tud, másképp él, másképp nézi a világot. Láthatta, én beilleszkedtem a társadalomba, meg a magamfajták jórésze is megtalálta a helyét. Aki még ma sem tudott munkát keresni, az csak magára vessen. Valamit azért nem értek: nálunk egy személyre ötszáz forint körül jut. Amink van, a két kezünkkel izzadtuk össze az asszonnyal, és amikor a párom bement a tanácshoz egy kis segélyért, azt mondták, magának Bo- tosné mindene van otthon. Hát bűn az kérem, hogy én becsületes cigány vagyok? Mert aki börtönben ül, meg lecsukják garázdaságért, verekedésért, az asszonyra hagyja a lurkókat, míg ő az állami kosztot eszi. és annak a felesége bemegy egyszer, meg kétszer is, biztos mindig kap valamit. Hogy aztán ebből kenyér lesz vagy pálinka — ez is megérne egy cikket. * * * A ház olyan, mint ahol nem laknak. Hullik a vakolat, kilincsnek nyoma sincs, a nagyajtó csak a dörömbö- lésre nyílik. íme a B. család lakása. Lakás? Ez túlzás, noha olyasmi lehetett valamikor. A padlót feltüzelték, és a népes família nőtagjai odabenn éppen takarítást végeznek. Hogy micélból, az rejtély, mert ők is, ruháik is, a bútorok, meg a falak is ragadnak a piszoktól. Szabadkoznak, nem tudnak leültetni. A szobában ablaküveg helyett műanyag- tápos zsákot lebegtet a szél, és belülről egy csupakosz rongypokrócot erősítettek szögekkel a rámára. A nagyfiú éppen nincs otthon. Hol keressem? Egy esélyes: az étteremben. Előtte sörösüvegek, amelyek mögül bizalmatlanul méreget: — Mi maga: hekus? — Újságíró. — Akkor jó. Akkor azt is megírhatja, hogy ezt a pénzt becsületes úton, nyúlhajtás- sal kerestem. Különben is most fagyszabadságon vagyok. — Mióta? — Június óta. De azért hébe-hóba dolgozom is, nem volt nekem még bajom a rendőrökkel. (Csak nekik volt a huszonéves fiúval.) — Aztán meg ilyen hidegben istenverés dolgozni, nyáron meg a hőségtől izzad az ember — nevet és egyetlen hajtásra lehúzza az üveg tartalmát. Bár Borsós Lajos alig néhány hónapja tanácselnök, ismeri a témát, hiszen korábban a termelőszövetkezet elnökhelyettese volt. Előtte papírlap, onnan sorolja. — Ha a számokat figyelem, jelentős a javulás. Míg Madarason 1965-ben 42 putriban 420 cigány lakott, jelenleg már csak 16 putriban 89 él. Noha a helybeli cigánylakosság száma hovatovább meghaladja az ezret, a munkaképes korúak többsége dolgozik. Ki a téeszben, ki az üveggyárban, ki különféle szövetkezeteknél talált magának helyet. Van azonban vagy hét család, közel ötven ember, akinek még ma, 1980-ban is ahogy mondják, szagos a munka. Való igaz, községünkben kevés az elhelyezkedési lehetőség, hiszen több mint 1 ezer 200 kunmadarasi máshol keresi a kenyerét, de azért keresi, ök azonban se itt, se ott nem keresik. Elhelyezi őket a rendőrség, a tanács. Ideig- óráig megvannak, azután továbbállnak. De valamiből élni kell: és ez a valami a lopás, markecolás, rablás — egyszóval a bűnözés. Azért róluk sem mondunk le teljesen. A tanács kiemelten foglalkozik velük is, és igazat adok Botos Péternek abban : ő is megérdemelné a segélyt. Mi is tudjuk, hogy a gyerekeknek adott forint gyakran a felnőttek torkán csúszik le. Keressük a jobb megoldást: inkább ruhát, cipőt, fehérneműt veszünk nekik, de azért ennivalóra is kell adnunk a családnak amíg az apa a börtönbüntetését tölti. A tiszafüredi Járási Rendőrkapitányságon dossziét tesznek elém a kunmadarasi „nehéz” cigányfiúkról, lányokról. Tavaly 45-tel gyűlt meg közülük a bűnüldöző szervek baja, és a következmény: pénzbírság, súlyosabb esetben börtön lett. Jó jel: a bűnesetek száma nem emelkedett, noha az elítéltek közül többen már régi, rossz ismerősök. A kunmadarasi „kilógókat” is előbb-utóbb munkára kell szoktatni. A hogyan, mi módon kérdéseire keresi a választ a helyi tanács is, de az igyekezet önmagában kevés. Szükséges a gazdasági egységek, környező vállalatok segítése is. D. Szabó Miklós így készül a hanglemez Száznegyvenkét féle. összesen több mint hétmillió lemez készült tavaly a Hanglemezgyártó Vállalatnál. A különböző irodalmi, népzenei, nyelvi, nóta- és operettlemezek mellett hetvennyolc féle komolyzenei és harminckét féle popzenei lemezt adtak ki. A kiváló minőség, és a hazai választék bővülése, színesedése a világszínvonalú új stúdiónak és a korszerű dorogi gyártóüzemüknek is köszönhető. Felvételeik több műfajban is sikert arattak a világ könnyű- és komolyzenei hanglemezpiacán; a hanglemezgyártás ma már valutát is hoz. Képriportunk a fővárosi, Damjanich utcai új stúdióról és a dorogi üzemből ad hírt. Kövécs T.
