Szolnok Megyei Néplap, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-24 / 19. szám
...SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! Két Kongresszus között fit év alatt: négyszázötvenezer mndern, új lakás Az V. ötéves terv, mint ismeretes, 430—440 ezer új lakás építését irányozta elő. Az első négy évben elért eredményeik és az idén várható munka alapján reálisan számolhatunk azzal, hogy az előirányzottnál 10—20 ezerrel több új otthon épül fel az év végéig. Ez a tervidőszak tehát mintegy 450 ezer modern, új lakással járul hozzá a lakásviszonyok javításához, az 1976-tól számított második 15 éves lakásépítési terv sikeres megvalósításához. Az új állami lakások száma ebben a tervidőszakban 160 ezer körül alakul,^ az előirányzatnak megfelelően. Családi házakból is várhatóan annyi épül, mint amennyivel a népgazdasági terv számolt. A túlteljesítést a magánlakásépítés korszerű formái segítették, amelyekkel korszerű módon, telepszerűen és többszintes házakban épültek új lakások OTP-beruházásban, vállalati munkáslakásépítési akcióban, lakásépítő szövetkezetek útján és hasonló társasházépítési formákban. A lakásépítés területi aránya, a városok és községek közötti megoszlása a tervnek megfelelően alakult. A korábban számítottnál gyorsabb ütemben fejlődött a vállalati lakásépítés. Ehhez nagy lendületet adott az a központi intézkedés, amely szerint a vállalati támogatással épülő munkáslakások leendő tulajdonosai a gyermekek számától függő szociálpolitikai kedvezményen felül lakásonként átlagosan 80 ezer forint vissza nem térítendő támogatást kapnak. így most már minden ötödik új lakás építésébe anyagi támogatással is besegítenék a munkáltatók, a vállalatok. Ez az akció az előző tervidőszak közepén kezdődött, s azóta mintegy 40 ezer család jutott ily módon városias, összkomfortos lakáshoz. A jelenlegi tervidőszakban lezárult a lakásépítkezések extenzív szakasza, amelyben elsősorban a lakásmennyiség növelése volt a cél, s emellett krónikussá vált az új városnegyedek életében nélkülözhetetlen kapcsolódó létesítmények késedelmes megvalósítása. — Ebben a tervidőszakban kezdődött meg az intenzív szakasz: az új lakóhely szükségleteit ösz- szességében figyelembe vevő komplex lakásépítés és a kisebb-nagyobb lakásoknak a családok összetételéhez jobban igazodó, differenciáltabb megosztása. Az ország lakásállományának minőségét, összetételét jelentősen javítják a korszerű, új otthonok, amelyekből a felszabadulás óta eddig mintegy 2 millió épült. Az utóbbi években átadott új otthonok szinte kivétel nélkül teljes komforttal rendelkeznek. Az állomány összetételét javítja, hogy évente általában 20 ezer régi, elavult lakást bontanak le, amelynek lakói jobb körülmények közé jutnak. Az új állami lakások alapterülete átlagosan a tervnek megfelelően 53—54 négyzet- méter, a magánerőből építetteké 77—78 négyzetméter, s ezen belül a családi házaké 80—100 négyzetméter. Lakásállományunkat az ötvenes években még az egyszobásak 70 százalékos aránya jellemezte, amely most már 30—33 százalékra csökkent. Az új és a régi lakások minősége közötti feszültség feloldásában jelentős változást hozott az V. ötéves terv, amely majdnem kétszer any- nyit, 30 milliárd forintot irányzott elő a tanácsi kezelésű lakóházak, lakások fenntartására, karbantartására, javítására, felújítására, és korszerűsítésére, mint az előző tervidőszak lakóházjavítási programja. Ennek teljesítése során — a karbantartáson, javításon túl — a teljes felújítással mintegy 60 ezer . lakást fiatalítanak meg, s ebből több mint 18 ezret tesznek komfortosabbá. örvendetes, hogy mind több bérlakás lakója maga is szívesen vállal anyagi áldozatot a korszerűsítésért. Költségeinek egy részét visz- szakapja vagy beszámítják a lakbérbe. A második tizenötéves lakásépítési programnak megfelelően a tanácsok és az építőipari szervezetek a következő tervidőszakban tovább erősítik az utóbbi években kialakult kedvező tendenciákat. Szorgalmazzák a minőségi váltást erősítő komplex lakásépítést, a magánlakásépítés fokozottabb támogatását, s az új otthonok építésével egyenrangú feladatnak tekintve gondoskodnak a régi épületállomány felújításáról és korszerűsítéséről is. aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa ■■■•■■■•■■■■■■■■■■■•■■■•■■•■■•■••■••■■■•a ■ ■■■•■ •• •' « ■■■*••! • • ■•••• •« • a aaaaaa- ia. aaaaaa aaaaai ia «a aaaaaa cat aaaaaa aaaaai ia >a aaaaai <aaaaa aaaaai iai «a aaaaa .... aaaaa aaaaai laa aa aaaaa aaaai aaaaa aaaf »a »■ «aa** ••aaa aaai an a ia aaa aaaaaaaaaaan ....................... Megs zűnik a kontármunka Mezőgazdasági gépek téli javításáról 3. oldalon A nyomdaiparban Gyorsabban, jobb minőség A Papír- és Nyomdaipar idei gazdasági tevékenységének is a takarékosság az alapja — állapította meg Sá- rosi Sándomé könnyűipari miniszterhelyettes szerdán a Nyomda- a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezete központi vezetőségének ülésén. Az alágazat idei terveit ismertetve megemlítette, hogy alaposan megváltoztak a világpiaci körülmények, a cellulóz megdrágult és ez a tendencia tartósnak ígérkezik. Ezzel számolva a papíriparban és a nyomdákban is növelni kell a hazai alapanyagok felhasználásának arányát és csökkenteni a gyártás során keletkező anyagveszteségeket. A nyomdaipar idei feladatairól szólva a minőség javítását és az átfutási idő csökkentését emelte ki a minisz- terhelyéttes. A nyomdák több irányú szerződéses kapcsolatokat tartanak fenn, a szerződéses fegyelmet azonban gyakran megsértik, nem szállítanak határidőre a kiadóknak. Az átfutási idő csökkentésének és a szállítási határidők betartásának az a feltétele, hogy a határidők megállapítása ne becsült igényekre, hanem a ráfordítások pontos felmérésére és a megfelelő programszerűségre támaszkodjék. Szennyvízátemelő szivattyú forgórészét esztergálják a Vízgépészeti Vállalat kunhegyesi I. üzemének forgácsoló műhelyében A megye könyvtárainak, könyveinek állandó karbantartása és az iskolai könyvtárak könyvállományának gondozása a feladata a Verseghy könyvtár szolnoki könyvkötő üzemének Bőséges készletek a Zöldért „éléskamrájában” Szolnok megye egy ikj. „éléskamrájában”, a Zöldért Vállalat raktáraiban a tél derekán még bőven van készlet zöldség- és gyümölcsfélékből. Ez nem véletlen, hiszen a vállalat szerződés alapján a tavalyi jó termésből, a szokásos közületi és lakossági igénynél mintegy 20 százalékkal többet készletezett. Az ősszel burgonyából például 420, hagymából 103, fejeskáposztából 36, sárgarépából, gyökérből és egyéb zöldségfélékből 68 vagonnal tároltak. Gyümölcsből, elsősorban téli almából 85 vagon került a tárolóhelyekre. Gyakorlatilag a szolnoki, a jászberényi és az abádszaló- ki raktárteret teljesen megtöltötték, sőt almát és burgonyát Szabolcsban és Somogy megyében is tartalékolnak. A megfelelő készlet lehetővé tette, hogy eddig is zavartalan volt a kiskereskedelmi egységek és a közüle- tek jó minőségű áruval való ellátása. Burgonyából például naponta, változóan 200— 300 mázsát hoznak forgalomba januárban. Zöldségfélék is folyamatosan kaphatók. A vállalat árpolitikája kedvező, hisz a zöldségféléket -— a káposzta kivételével — a tavalyihoz hasonló árakon értékesíti. A fejes- káposzta ára viszonylag azért magasabb, mert kevesebb van belőle az országos és a megyei igénynél. Az alma ára is körülbelül megegyezik a tavalyival, noha a minőség nem egyenletes. A hűtőraktárban 2—3 Celsius fokon tárolt gyümölcs ugyanis a 18—20 fokos hőmérsékletű üzletekben veszít nedvességtartalmából és a színe is megváltozik. A minőség egyenletességét csak a hűtőlánc megszakítása nélkül lehetne biztosítani. A Zöldért Vállalat a kereskedelem és a fogyasztók igénye szerint tisztított zöldfélét árusít, ebben a szezonban 28 vagon földtől mentes árut értékesítettek, részben csomagolva. A burgonyát és a vöröshagymát necchálókba, a levesbe való zöldségféléket pedig nylonba csomagolva kínálják. A téli időszakban is 40—50 dolgozónak ad elfoglaltságot a tisztítás és csomagolás. A vállalat egyébként vöröshagymából jóval többet tárol, mint a megye 30 vagonos szükséglete. Mint Berényi László, a Zöldért Vállalat főosztályvezetője elmondotta, a raktárakban levő zöldség- és gyümölcskészlet kitart az újig. Biztatóan indult az idei év a szerződéskötések szempontjából is, az előirányzott tervet eddig 105 százalékra teljesítették. E. S. Tisza munkavédelmi cipők Hollandiába Kooperációs szerződést kötött egy holland céggel munkavédelmi cipők gyártására és exportjára a martfűi Tisza Cipőgyár. Az együttműködés keretében a két fél ez év elején 30 ezer pár lábbeli idei hollandiai szállításában állapodott meg. A kooperációs partner gyártmányfejlesztési eszközökkel, modellekkel vesz részt a vállalkozásban. A Tisza Cipőgyárban több mint tíz esztendeje gyártanak munkavédelmi cipőket. A régi modellek azonban már elavultak, nem felelnek meg a korszerűség követelményeinek. A gyár modellőrei speciális, a legszigorúbb nemzetközi szabványnak is megfelelő biztonsági munkavédelmi cipőt fejlesztettek ki, amely olyan anyagokból készül, hogy a kohónál, épp úgy, mint a bányászatban, az építőiparban használható, megvédi a lábat az ütéstől, égéstőL vagy egyéb sérülésektől. A Tisza Cipőgyárban a tavalyinál biztatóbban indult az év, az 1980-ra előirányzott két és fél millió pár, tőkés exportra készülő, cipő kétharmadára már január első félében megkötötték a szerződést, divatos csizmát, férfi és női lábbeliket, sportcipőket szállítanak. Az idei évre előirányzott 11 millió dollár bevételből 6—7 millió dollárt realizáltak. A piackutatást tovább folytatják, és a hagyományos termékek mellett a biztonsági munkavédelmi cipőknek is újabb piacokat remélnek.
