Szolnok Megyei Néplap, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-20 / 16. szám

\ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. január 20. 14 Gyászhír Mély fájdalommal tudatjuk, hogy elvtársunk és barátunk, MOLNÁR ZSIGMOND a túszárólfi és vidéke általános fogyasztási és értékesítő szö­vetkezet volt elnöke, a VAS- VILL kereskedelmi vállalat egri igazgatóhelyettese tragikus hir­telenséggel, szívinfarktusban, életének 44. évében elhunyt. Te­metése 1980. január 23-än 14JI0 órakor lesz a tiszaroffi temető­ben. Vállalatunk gazdasági ve­zetése, pártszervezete saját ha­lottjának tekinti. Észak-magyar­országi Vas- és Műszaki! Keres­kedelmi Vállalat, Eger, Heves megyei kirendeltsége. A gyá­szoló család. apróhirdetés INGATLAN MEZŐTÚRON, Bacsó Béla út 3. alatt 5 helyiségből álló ház­rész - azonnal beköl­tözhetően eladó. Varsányi Pál. (191.) LÁBAZATIG elké­szített CSaládiházu alap 184 négyszögöl telekkel, kis alsó­épülettel eladó. Ér­deklődni lehet: Rá- kóczifalva, Rákóczi u. 89. Bíró. (228.) GÉPJÁRMŰ GÉPKOCSI alváz- és üregvédelmét a legkorszerűbb tech­nológiával. 2 év garanciával válla­lom. Nyőgérl Fe­renc, gépésztechni­kus, autómosó kis­iparos. Szolnok, Dó­zsa Gy. u. 11. Tel.: 11-456. (148.) A Martfűi Növényolajgyár sürgősen alkalmaz lengyel műszaki tolmácsot meghatározott időtartamra, esetleg mellékfoglalkozásban is. Jelentkezés: személyesen a gyár munkaügyi előadójánál (Rákócziújfalu és Martfű között a gyár telephelyén). (H. 95.) D Szolnoki Tejipari Vállalat pályázatot hirdet megfelelő szakmai gyakorlattal és képesítéssel rendelkező PÉNZÜGYI OSZTÁLYVEZETŐI valamint középfokú szakképesítéssel rendelkező NORMATECHNOLÓGUSI ÁLLÁS BETÖLTÉSÉRE. Jelentkezés: írásban, önéletrajz csatolásával a vállalat személyzeti vezetőjénél. Cim: SZOLNOK, Mártírok u. 13. (229.) DOLGOZÓKAT ALKALMAZUNK ÁLLATIFEHÉRJE TAKARMÁ­NYOKAT ELŐÁLLÍTÓ VÁLLA­LAT pályázatot hirdet admi­nisztratív vezetői (gazdasági he­lyettes) munkakör betöltésére. Feltétel főiskolai végzettség vagy mérlegképes könyvelői képesítés. Pályázatokat részletes önélet­rajzzal, Allatifehérje Takarmá­nyokat Előállító Vállalat, Szol­nok, Tószegi út címre kérjük feladni. (H. 114.) A kisújszállási KUNSZÖV azon­nali belépéssel felvesz legalább mérlegképes könyvelői oklevél­lel rendelkező belsőellenőrt. Fő­iskolát végzettek előnyben^ Je­lentkezés a személyzeti előadó­nál. Kisújszállás, Felszabadulás u. 7. telefon: 90. (30.) fűszert fiók, szolnok, CSABA U. 26. SZ. felvételre ke­res kocsikísérőket. Jelentkezni lehet a fenti címen a személy­zeti előadónál, II. em. 16. ajtó. (H. 94.) A SZOLNOK MEGYEI TEMET­KEZÉSI VÄLLALAT azonnali belépéssel gépíró-adminisztrátort keres felvételre. Jelentkezni le­het a vállalat központjában. Szolnok, Április 4. út 18—21. (239.) A SZOLNOK MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT azonnali belépéssel felvesz gyakorlattal rendelkező GYORS- GÉPÍRÓKAT. Jelentkezni lehet: Szolnok megyei ÁÉV 5001 SZOLNOK, Ady E. u. 37. személyzeti és oktatási osztály (292.) TXT Fehér hetek, __ Skála hetek ^ #. h ó 9—26-ig SKÁLA a/kAla „TISZIIVIDEK ff Áruházban. Skála választék, előzékeny kiszolgálás Evőeszközeink történetéből Mióta ismeri az ember a villát? Rákóczi György erdélyi feje­delmek udvarában is voltak értékes evőeszközök, mint pl. Rákóczinál gyémántokkal kirakott kés és villa. Híresek voltak a magyar- országi habán fajanszmes­terek, akik 25 féle kést is készítettek, gyöngyháznyél­lel, berakásokkal, díszes ki­vitelben. A szegedi, kecske­méti és más városokban élő késes kisiparosok munkáit mindenhol ismerték. Nagyon sokféle kés készült hazánk­ban: kisebb és nagyobb mé­retű kések étkezéshez, ke­nyérvágáshoz, bolti célokra, zsebkések, villa-kés kombi­nációk, vadászkések stb., stb. 1842-ben egy Damm ne­vű ékszerész szabadalmaz­tatta az evőeszközök tömeg­gyártási technológiáját és tömegtermelését, módszere az egész világon elterjedt. Tömeggyártás, sima felüle­tekkel, gyakorlati célokra. Ez a folyamat nagyrészt meg­szüntette á kisipari gyár­tást és a modern, tömege­ket kielégítő formák kerül­tek előtérbe. így pl. kisebb méretűek lettek az evőesz­közök, a kanalak szára rö- videbb, a kések vágásra va­ló felületét fűrészéllel lát­ják el. Az evőeszközök anyaga is sokféle: alumínium, alpak­ka, ezüstözött, műanyag, por­celán, ónozott vas stb. A tö­megcikkek mellett azonban újra fellendült az ötvösmun­ka, mely díszkanalak, egye­di munkák (kések, villák) készítésével is foglalkozik. A tömegcikkek mellett ugyan­is újra jelentkezik a művé­szi igény, — bár a tömeg- termelésben is mind na­gyobb szerepet kap a forma­művészet, mely praktikus^ de szép formák kialakításá­val kedveskedik a haszná­lónak. R. J. Fedett termálfürdő Berekfürdőn Értesítjük Kedves Vendégeinket, hogy a már jól ismert szolnoki Tisza Szálló Gyógyfürdő, a cserkeszőlői téli fürdő és a jászberényi termálfürdő mellett vállalatunk 1980. február 2-án W órakor Berekfürdőn egy új, kiváló gyógyvizű, fedett termálfürdőt nyit. Pihenés/ Regenerálódás! Gyógyulás! Meleg és langyos vizű medencék! Gyógyszolgáltatás, a fürdőben orvosi rendelés, kezelés! A kiváló hatású gyógyvíz alkalmas reumatikus és mozgásszervi megbetegedések gyó­gyítására. Nyitva: naponta lOh-tói — 18 h-ig hétfőn szünnap Megközelítés: vasúton — közúton autóbuszjárat. Szállás: a Szolnok megyei Idegenforgalmi Hivatal 60 ágyas Touring Szállójában. Étkezés: A Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat strandvendéglöjében. Hűsítő italok, kávé, szendvicsek, sütemények a fedettfürdő büféjében. Kellemes pihenést, gyógyulást kívánunk kedves vendégeinknek Szolnok megyei Víz- és Csatornamű V. A nyitott fürdőt Berekfürdőn karbantartási munkák miatt 1980. február 1-én bezárjuk. (258.) Az ember legrégebbi sze­mélyi tárgyai közé tartoznak az evőeszközök, melyeket ősidők óta ismer és használ. Az ókorban a görögök és rómaiak félig fekvő hely­zetben étkeztek, a kést a szilárdabb ételek, húsok fel- darabolására használták. Ez a munka a scissor vagy comptor feladata volt. (Ez természetesen csak a vagyo­nosoknál, a vezető rétegnél volt így, a köznép önmagát szolgálta ki, ha volt mi­vel ...) A levágott húsdara­bokat kézbe vették, a folya­dékokat pedig csészékből it­ták. A kanál valószínűleg a késsel egyidőben, vagy nem sokkal később vált ismertté. Eleinte kagylóhéjat használ­tak, később a könnyebb ke­zelhetőség érdekében a kagylóhéjat fanyélhez erősí­tették. Sok helyen hoztak az ásatások felszínre ilyen ka­nálmaradványokat. Ezek kör- alakúak voltak, csak később vettek fel hosszúkás formát. Időszámításunk előtt 5000 évvel Egyiptomban a kana­lat fából vagy kőből készí­tették, az asszírok vörösréz­ből. Svájcban újabb kőkor- szakbeli, jól konzervált fa­kanalakat találtak. Hazánk­ban az őskorból származó, agyagból való, rövidnyelű kanalakat leltek a régészek. A kanalak és más evőesz­közök díszítése kezdettől fogva divatos volt. A villát az ókortól kezd­ve ismeri az ember. Akkor ugyan még nem a most is­mert célokra használták, de villa volt ez is. A biblia em­lítést tesz pl. az áldozatok bemutatásáról, amikor is a húsokat kétágú villával emelték fel. A rómaiak, előbb pedig a görögök idejé­ben használták a hegyes, tőralakú fémpálcát, ame­lyekkel kiszedték a húst a közös tálból. A kétágú vil­lát csak később, a 12—13. században ismerték meg, a háromágú villa használatára a 15—16. századtól került sor. A villa elterjedéséig az étkezők újaikkal szedték ki a húst a középre tett, vagy körülhordott tálakból. A villa - Olaszországban vált először ismertté, innen terjedt el Franciaországba és Európa más részeibe is, XIV. Lajos csak idős korá­ban használt villát. Egy an­gol utazó. Coryat, az 1700- as években azt írta, hogy Olaszországban látott először villát, és amikor egyet ma­gával vitt Angliába, ott ki­nevették érte, hogy e szo­katlan szerszámmal étkezik. Az evőeszközök díszítése, formája, anyaga állandóan változott. Uralkodók és gaz­dag emberek kérkedtek nagy értékű készleteikkel. Szo­kássá vált, hogy a vendégek magukkal hozták étkészlete­iket, melyeket bőr-, vagy fémtokba zártak. 1072-ben Petrus Daimianus azt írta, hogy a bizánci császárnő nagy feltűnést keltett Ve­lencében, amikor a magával hozott villával étkezett. Magyarországon is számos emléke van az étkészletek történetének. Az Iparművé­szeti Múzeumnak 2000 da­rabos gyűjteménye van és ezek 1400-tól napjainkig be­mutatják az evőeszközök modem fajtáját, a legegy­szerűbbektől á drágakövek­kel kirakott különlegessége­kig. Írásban is sok emlékünk maradt meg, melyek azt mutatják, hogy az evőeszkö­zöket hazánkban sokszázéve ismerik és használják. Né­hány példa: 1495-ben Paz- dicsi Vilmosné 12 ezüstka­nálból kelyhet készíttetett. 1515-ben Frangepán Isotha 24 kanalat kapott ajándék­ba. 1529-ben Maghy Pál hagyatékában több villa is szerepel. Mátyás király udvarában kristálynyelű kést használ­tak. Báthori Kristóf és I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom