Szolnok Megyei Néplap, 1980. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-18 / 14. szám

1980. január 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Róba-Mann motorok hengerfejtömitésének alkatrészeiből mintegy hárommillió darabot gyárt az idén az ARMAFILT Egyesült Tömitő és Gépszakmai Ipari Szövetkezet túrkevei részlege. A különböző típusú (gépkocsik olaj- és levegőszűrőinek alkatrészeiből több száz­ezres tételeket készítenek Uj lehetőség a korszerűsítésre Uj törvények, jogpolitikai törekvések a bírói ítélkezésben Interjú dr. Szakács Ödönnel, a Legfelsőbb Bíróság elnökével Az ítélkezési gyakorlat jobbító formálá­sa és még egységesebbé fejlesztése érde­kében a korábbiaktól eltérő feladatai is adódtak és lesznek a következő időszak­ban a Legfelsőbb Bíróságnak. Az elmúlt években ugyanis a társadalmi-gazdasági fejlődés a jogrendszer továbbfejlesztését, viszonylag nagy számú új jogszabály meg­alkotását tette szükségessé a büntető, a polgári és a munkajog, valamint az eljá­rásjogok területén. Ezekről a feladatokról, a nagy jelentő­ségű új jogszabályok támasztotta követel­ményekről, az ítélkezés jogpolitikai tö­rekvéseiről adott interjút dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke Tóth Ferencnek, az MTI tudósítójának: A mezőgazdasági nagyüze­mek fejlesztése 1980-ban, az új szabályozó rendszer élet­belépésével körültekintő ter- vező-korszerűsítő mimikát ki. ván. Az ágazat különleges helyzeténél fogva azonban mindenekelőtt az eltérő ter­mészeti hatások és a nem mindig egyenletes értékesíté­si lehetőségek miatt — bi­zonyos mértékű, de minden­kor józan kockázatvállalásra is szükség van. Ezt a gazda­ságok egy része — kihasz­nálva az új szabályozás ad­ta lehetőséget — az idén tu­datosan beépítheti a fej­lesztési tervekbe, miután le­hetővé vált, hogy a mezőgaz­dasági alaptevékenység után is — nem csupán az ipari tevékenység alapján. mint eddig — műszaki-fejlesztési alapot képezzenek. A lehetőség jól kiegészíti — Úgy se marad itt sokáig. Egy hónap múlva szedi a sátorfá­ját .. „....—Eddig mái­két férfi jött a műhelybe, de egyik se bírta só­ikéig. Majd pont ő...” Hlyen és hason­ló vélemények kí­sérték az első na­pokban. Ha meg­látták, összesúg­tak a háta mögött, megmosolyogták szögletes, sokszor gyerekes mozdula­tait. Teltek a napok, a he­tek, a hónapok — és Jan­csi nem hagyta el az üze­met, a varrógépét, a munka­társait. Megszeretett a mű­helyben — őt is megszeret­ték. A korábbi vélemények is megváltoztak. Lassan már egy esztende­je, hogy a Fákon Ruházati Vállalat kisújszállási üzemé­nek többszáz varrónője kö­zött dolgozik — egyedül fér­fi varróként — a tizenhat éves Baktai János. — A hetedik osztály után úgy gondoltam, hogy jobb lesz nekem, ha munkába me­gyek — meséli, és közben fürge ujjakkal „tereli” a tarka anyagot a tű alá. — Nem azért döntöttem így, mintha nem fűlött volna a fogam a tanuláshoz... De a testvéreim is dolgoztak, pénzt keresitek. Én se akar­tam lemaradni tőlük. Ügy okoskodtam, hogy beállók valahová munkásnak, és es­tin leteszem a nyolcadikat. Apámék azt mondták, az én dolgom, hogy mit csinálok, csak később meg ne bán­jam. Fogtam magam tavaly május elején és bejöttem Kisújra — merthogy ken- deresi vagyok — ide a Fé- konba. Jelentkeztem. Mond­tam. elmennék a raktárba vagy a szerelőkhöz... Ak­kor a főnök azt mondta, nincs hely csak a varrodá- ban, tanuljak meg varrni. a fejlesztés helyi erőforrá­sait. A gazdaságoknak mim denekelőtt azért előnyös, mert az új alapot a költsé­gek terhére hozhatják létre, s így nem adóznak utána. Egyúttal a nagyobb váila- lalati önállóságot is szolgál­ja a műszaki-fejlesztési alap azzal, hogy az üzem saját belátása szerint ebből tértít- het meg olyan költségeket, amelyekből a gazdaság meg­rendelésére tudományos ku­tatók új módszereket dol­goznak ki. Az üzemi próbák várható többletkiadásait szintén ebből fedezhetik. Az alapból költhetnek egyebek között licencek, know-how-k és szabadalmak megszerzésé­re. a kivitelezés költségeire, továbbá például az energia- takarékos megoldások felku­tatására. Hát, úgy gondoltam, nem lesz abból semmi bajom-, ha megtanulom ezt a mestersé­get. Átvillant ám az agya­mon, hogy majd a haverok kicikiznek, hogy fiú létemre varrni tanulok. De aztán úgy voltam vele. mindenki azt mond, amit akar. Min­den csoda három napig tart. — No, mondja a főnök, gyere, megmutatom a var­rodát. Hát, majd hanyatt es­tem. Ameddig elláttam, min­denütt nők dolgoztak. Na­pokig levegőt is alig mertem venmi. Ügy éreztem, min­denki engem néz, rólam be­szél. Zavarban voltam, pe­dig hát segítettek. Először is hulladék rongyokon gyako­roltatták az egyenes varrást. Három nap múlva bedobtak a mélyvízbe.. . Most már az Interloch gépen vagyok, uj- jatoldást csinálok. A norma egy műszakban 720 darab. Van úgy. hogy nyolcszázat csinálok, de olyan nap is van, amikor fáradtabb, lus­tább vagyok, és csak hatszáz sikeredik, örülök, mert azt mondják, javul a teljesítmé­nyem minden hónapban. Ér­zem én is. hogy már bizto­sabban fogok bele a mun­kafolyamatokba, pedig még csak ötöt ismerek. — A pénzem nagyon jó. Összejön egy hónapban 2700 —2800 fo-rint is. Amikor elő­ször kaptam fizetést, per­zselte a zsebemet. Legszíve­sebben minden embernek megmutattam volna. hogy Számítógéppel Egyenletesebb a tejellátás Hatmillió forint és 90 em­ber munkája — ennyi meg­takarítást hoz évente a Bu­dapesti Tejipari Vállalatnál a számítógépes munkaszer­vezés. A vállalat naponta egymillió liter tejből 60 fé­le terméket készít, s 4200 el- áirusítóhelyet iát el friss áruval. Munkájának irányí­tásához ma már elengedhe­tetlen a gépi adatfeldolgo­zás. A nagy teljesítményű R— 20-as számítógéppel elért legnagyobb eredmény, hogy segítségével ésszerűsítették a szállítást: megszűntek az üresjáratok, egyenletesebb a boltok áruellátása. A számítógépes munka- szervezés lehetővé teszi, hogy a korábban naponkénti rendelések helyett heti ren­delések alapján dolgozzanak. azt én kerestem. Otthon azt mondták, nem veszik el tő­lem a pénzt, gazdálkodjak vele, kölitsem arra, amire szükségem van. Meg azt is mondták, hogy tanuljam meg becsülni, örültem, hogy a pénzt magamra költhetem. Vettem már farmert, cipőt, sapkát, öltönyt.. Úgy vas vök vele, ennyi lány között mu­száj divatosan járni. — Két műszakban dolgo­zom. Eleinte nehéz volt a hajnali félötös kelés. Most már megszoktam, és mire Kenderesről beér a busz, nem is vagyok álmos. De azért jobban szeretem a dél- utános műszakot, mert akkor délelőtt tizenegyig is szun­díthatok. A gépék zakatolá­sa is zavart sokáig. Olyan volt a fejem nyolc óra után, mint •> méhkas. — A tanulásról nem tet­tem le. Most járom a nyol­cadikat. Utána szeretnék szabás-varrás tanfolyamra vagy valami hasonlóra jár­ni, mert az üzemben a szakmunkás-bizonyítványt csak a húsz évet betöltötték szerezhetik meg. Nekem adr dig szűk három évem van hátra. Persze beránthatnak még katonának is. .. Elül­tették a bogarat a fülembe, 'biztatnak, hogy próbáljam meg a ruhaipari szakközép- iskolát. Még nem tudom, mit csinálok, egyelőre jól akarók vizsgázni a nyolca­dikos anyagból. — Befogadtak maguk kö­zé a műhelybeliek. Szep­tember óta tagja vagyok az üzemi KISZ-szervezetnek, de bármilyen rendezvény van, engem mindig megtalálni. Szeretek itt az üzemben. Olyan hamar elszalad egv- egy nap. Sokszor szinte nem akaródzik hazamenni. Ott­hon általában segítek a ház körül, vagy tanulok. Gyak­ran járok diszkóba, moziba. A tévét nem nagyon nézem, csak ami este kilencig tart. ■Pihennem kell, hiszen már dolgozom... — szekeres — — Az új BTK milyen „újdonságokat” hozott a büntető ítélkezésben? — A bűnözésben vissza­esőkkel szembeni büntető­jogi küzdelem hatásosságá­nak fokozása érdekében a BTK a korábbiaktól telje­sen eltérő olyan megoldást vezetett be, amely nem csu­pán kodifikációs-technikai szempontból, hanem egész szemléletét tekintve is újsze­rű. Ennek az a lényege, hogy a visszaesés minősítésének differenciálttá tétele végett annak három lépcsőjét ala­kította ki az elkövető sze­mélyében rejlő, a társada­lomra való veszélyesség fo­ka alapján, valamennyi szándékos bűncselekmény esetében. A bűnismétlés egy­séges értelmezése érdeké­ben a Legfelsőbb Bíróság teljes ülése átfogó irányelv­ben adott a bíróságokra nézve kötelező iránymutatást. A BTK hatályba lépése előtt a Legfelsőbb Bíróság — az ítélkezési munka segí­tése, pontosítása érdekében — átvizsgálta korábban meghozott valamennyi bün­tető elvi döntését, és a több mini 30 elvi iránymutatás közül mindössze háromnak a további fenntartását fo­gadta el; ezek az ittas álla­potban elkövetett bűncselek­ményért való büntetőjogi felelősséggel, a bűnszövetség értékelésével, valamint a büntetés végrehajtásának felfüggesztésével foglalkoz­nak. Alaposan megrostáltuk a büntető kollégiumunk ne­gyedszázad alatt felgyülem­lett állásfoglalásait is, s ezek számát a korábbi 206- ról 91-rp csökkentettük. Elvi iránymutatást adtunk az egyes bűncselekmények mi­nősítése szempontjából mérvadó értékhatárokról; a jelentős kárt 100 ezer forin­tot, a különösen nagy kárt egymillió forintot meghala­dó összegben állapítottuk meg. — A polgári jogalkal­mazás áll talán a legkö­zelebb az állampolgárok­hoz, tudati nevelésük és érdekeik érvényesítése szempontjából egyaránt. Itt mik a főbb törekvé­sek az ítélkezés gyakorla­tában? — A Legfelsőbb Bíróság a polgári jog területén ki­fejtett tevékenysége körében azt az általános szempontot tartotta, tartja szem előtt, hogy a polgári jognak és al­kalmazásának is a társadal­mi-gazdasági fejlődés által teremtett környezetbe kell beilleszkednie és hatéko­nyan funkcionálnia. Ezért a polgári kollégium az utób­bi években különösen nagy figyelmet fordított a társa­dalmi, a csoport- és egyéni érdek összehangolására, a szocialista együttélés szabá­lyainak megtartására, az állampolgári fegyelem meg­szilárdítására. s továbbra is következetesen fellép a tár­sadalmi tulajdon megkárosí­tóival, az állami fegyelem megszegőivel szemben. En­nek szellemében irányítja az országos ítélkezési gyakorla­tot. A módosított Polgári Tör­vénykönyv új rendelkezése­ket tartalmaz a szavatossá­gi. jótállási felelősségről. A Legfelsőbb Bíróságnak itt fontos feladata, hogy elvi iránymutatásaival ezeknek az új rendelkezéseknek olyan országos alkalmazásáról gon­doskodjék, amely nevel a szerződésben vállalt kötele­zettségek maradéktalan tel­jesítésére, elősegíti a jó mi­nőség védelmét és hatéko­nyan védi a fogyasztók jó- gos érdekeit. Fontos esemény volt a Legfelsőbb Bíróság működé­se szempontjából is a pol­gári eljárási szabályok mó­dosítása. Ez különösen a ha­tásköröket illetően ielent lé­nyeges változást. Korábban azok a vagyonjogi perek tartoztak első fokon a me­gyei bíróság hatáskörébe, amelyek tárgyának értéke a 300 ezer forintot megha­ladta. Viszonylag sok ilyen ügy került fellebbezés foly­tán a Legfelsőbb Bíróság elé is. A hatásköri szabályok mostani módosulásával az értékhatár egymillió forint­ra emelkedett, s ez való­színűleg a Legfelsőbb Bíró­ság az eddiginél is több munkát és nagyobb gondot fordíthat az elvi irányításra, az országos ítélkezési gya­korlat helyes irányú befo­lyásolására. — A Munka Törvény- könyve ez év január 1-ével hatályba lépett módosítá­sától egyebek között a munkafegyelem javulását is várjuk. Hogyan alakul a munkaügyi ítélkezés? — A fegyelmi felelősségre- vonással kapcsolatban indult munkaügyi vitákban a mun­kaügyi bíróságokat legin­kább az a kérdés foglalkoz­tatja, hogy a fegyelmi bün­tetés arányban áll-e az el­követett vétséggel. A mun­kaügyi döntőbizottságok és a bíróságok általában megfe­lelően mérlegelik az eléjük kerülő fegyelmi ügyeket, mégis a Legfelsőbb Bíróság több esetben észlelt olyan hibákat, amelyek kiigazítása végett közbe kellett lépnünk. Például a munkaügyi bíró­ság egyes esetekben indoko­latlanul enyhítette a súlyos vétség miatt kiszabott fe­gyelmi büntetést, leginkább úgy. hogy egv évi próbaidő­re felfüggesztette az elbo­csátás végrehajtását, rend­szerint a dolgozó személyi körülményeinek téves, el­túlzott értékelése alapján. A törvény — a korábbi helytelen szabályozást meg­változtatva — most már ki­zárja annak a lehetőségét, hogy a két legsúlyosabb fe­gyelmi büntetés, az áthelye­zés és az elbocsátás végre­hajtását felfüggesszék. A fegyelmezés másik ol­dala sem közömbös. Arra gondolok, hogy a munkálta­tónak a fegyelmi jogkörét és egyéb munkáltatói jogait — például a felmondási jogát is — e jogok társadalmi ren­deltetésének mesfe'elően kell gyakorolni. Az ítélkezés már évtizedek óta oltalmat adott a dolgozóknak a mun­káltatói joggal való vissza­élés ellen. A Munka Törvénykönyvé­be került új szabályozás érinti mind a dolgozó, mind a munkáltató anyagi fele­lősségét is. A dolgozó a munkáltatónak vétkesen okozott káirért továbbra is korlátozottan felel: de havi átlagkeresetének 15 százalé­ka helyett most már 56 szá­zalékáig terjedhet a kárté­rítési kötelezettsége. Az ilyen tárgyú munkaügyi vi­tákban a birói mérlegelés szerepe előreláthatólag nö­vekedni fog. A vállalat anyagi felelősségét is növe­li az új jogszabály, például azzal, hogy a részéről tör­tént, a dolgozóját sújtó kár okozásakor az anyagi káron felül a nem vagyoni kárt is meg kell térítenie a dolgo­zó részére. Ilyen nem va­gyoni károsodás lehet pél­dául a dolgozónak az üze­mi baleset miatt bekövetke­zett maradandó arcsérülése. Az e téren jelentkező szá­mos kérdést a jogértelme­zésnek kell majd megolda­nia — mondta befejezésül dr. Szakács Ödön. (MTI) Az ország minden részéről érkező napraforgóból és repcéből előállított étolajból évente tizennyolc-húszezer (tonnát palackoznak a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat rá­kospalotai gyárában. A korszerű konyha ma már növényi olajat használ, ezért termékük egyre Ikeresettebb Jancsi, a varrodában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom