Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-13 / 291. szám
XXX. évf. 291. szám, 1979. december 13.. csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ismeri a szomszédot? Azt hiszem, sokkal nagyabb horderejű kérdések előtt is állt már beszélgető- partnerem. Ismerik-e a szomszédot? Nem túlságosan — hangzott válasza — s kiderült, úgyszólván semmit sem tudnak arról, hogy szomszédságukban., abban a mezőtúri gyárban egy újfajta — legalábbis a hazai üzemek többségének újdonsült — munkaszervezési módszer bevezetésével foglalkoznak. Nem is ismerik, hogy közelükben milyen eredménnyel alkalmazzák ezt a metódust. A távolság az oka? Aligha. Beszélgető- partnerem mondja, magyarázatként, hogy még csak pár hónapja dolgozik ebben a gyárban, így nem túlságosan járatos a városban. Persze, érdeklődhetnénk e téma iránt máshol is. Sűrűn előforduló jelenség ugyanis, hogy nem ismerik egymást a szomszédok. A házgyári lakások lépcsőházai gyakran némaságba burkolóznak, amikor elhaladnak egymás mellett az egy szinten lakók. Azt hihetnénk, ez a sokszor emlegetett elidegenedés eredményezi: nem tartják számon az üzemek, a gyárak szomszédaik, partnereik dolgait. Pedig dehogy. Mást ne említsünk: jól tudják a brigádok, melyik iskolának, óvodának ki a patrónusa településükön, hiszen együtt dolgoznak társadalmi munkában. Azután: megközelítőleg ismerik a hasonló szakmájúak fizetését is, nemcsak egymás közeiéiben, hanem egymástól ötven—száz kilométer távolságra tevékenykedő üzemekben is. Csak éppen a termeléssel szorosan összefüggő témák maradnak ki eme vizsgálódás, kérdezősködés szempontjából. Nem tolakodtak az érdeklődők például, hogy megtudják, mi a lényege és a haszna a jászberényi Hűtőgépgyárban a filmszalagos elemzésnek. Nem sokan- kérdezték meg: milyen szervezési fogásokkal kelt életre a DH-mozgalom a Tisza Cipőgyárban, és mit is tud az MTM-módszer a mezőtúri Kontakta gyárban. Ezeknél az eseteknél nehéz lenne a tudakozódás Mániának anyagi, pénzügyi következményeit megbízhatóan kimutatni. Más példáknál viszont, így a párhuzamos, egymástól elszigetelten zajló műszaki tudományos fejlesztéseknél már bebizonyít- hatóan, pénz hullik ki a népgazdaság „zsebéből”. Nemrégiben megjelent gazdasági hetilapunk írja, hogy egy terméktípus fejlesztéséhez például a legtöbb nagy hazai intézet egymástól függetlenül készített azonos célú programot, egyenként egymillió forintért. Említhetnénk még példákat, de legalább ennyire bizonyítják a szomszéd, a partner ismeretének fontosságát az említettek ellentétjét képviselő esetek. A cukorgyáriak újítóinak megbeszélései a hűtőgépgyári KISZ-esek kirándulása a kooperációs partnerhez vagy a MTESZ tagegyesületek néhány programja. Lehet, hogy az ismeretség a sokszor emlegetett takarékosság egyik formája is, hiszen nem csak tapasztalatokkal gazdagodhatnak így a kérde- zősködők. A tudakozódás olykor időveszteség kiküszöbölésével járhat, a tapasztalatok alkalmazása pedig néha tetemes anyagi haszonnal. Ami megér néhány kérdést. H. J. Kádár János fogadta Pjotr Gyemicsevet Aláírták a magyar—szovjet kulturális egyezményt Tegnap az Országházban aláírták a magyar—szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság XVI. ülésének jegyzőkönyvét. A dokumentumot Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar és Pjotr Gyemi- csev kulturális miniszter, a szovjet tárgyaló delegáció vezetője látta el kézjegyével. Az ünnepélyes eseményen jelen volt Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. Kádár János, az MSZMP KB első titkára (tegnap a Központi Bizottság székházéban megbeszélést folytatott Pjotr Gyemicsevvel. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón részt vett Aczél György és Óvári Miklós. Jelen volt Vlagyimir Jakovle- vics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Pjotr Gyemicsev az esti órákban elutazott Budapestről. ■•■■■•■■■■■•■a •■■■•••aaaaaaa aaaaaaaaaaaaaa aaaaaaaaaaaaaa aaaaaaaa aaaaaaaa aaaaaaaa aaaaaaaa •aaaaaaaaaaaaaaaaa■ aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa » j! aaaaa iiiSS aaaaa aaaaaal ••aaa aaa---------* - - ■ a a a a aaaaaaaaaaaaaa : aaaaaaaaaaaaaaaa aaaaaaaaaaaaaaaa aaaaaaaaaaaaaaaa aaaaaaaaaaaaaaaa aaaaaaaaaaaaaaaa aaaaaaaaaaaaaaaa aaaaaaaaaaaaaaa Ez benne volt a gyárban Az Orion letelepedett Jósz- fényszarun 3. oldal Jövőre már minden egy helyen Jászberényben is bevált az üqyfélszolqálati iroda 5. oldal T elefongondok az országban, a megyében Bővítik a távhívóhálózatot Napjainkban új telefonok felszerelése, a meglevő hálózat bővítése, korszerűsítése országos ügy. Az eldugott kis falvak, a száz főnél nagyobb lélekszámú települések bekötése az országos távközlési hálózatba — a posta egyik legfontosabb feladata. A telefonellátás helyzetéről, a tervekről, a gondokról a Postavezérigazgatóságon elmondották, hogy a távhívó rendszer kiépítésével, a Crossbar központok üzembehelyezésével már 158 helységből hívhatják az előfizetők közvetlen tárcsázással az ország más vidékein levő előfizetőket anélkül, hogy emberi beavatkozásra szükség lenne a kapcsoláshoz. A megyében csak Szolnokról hívhatók más helységek Crossbaron keresztül, azaz összesen 3649 előfizető tud távhívásos kapcsolatot teremteni. A távbeszélőhálózat országos fejlesztése elsősorban nem postai ügy, hanem gazdasági lehetőségeink függvénye. Erre utal az is, hogy az elmúlt években már nem a helyi hálózatok fejlesztésére fordították a nagyobb összegeket, hanem a hatékonyabb országos távközlési nagyüzem kiépítésére, a belföldi és a nemzetközi távhívási rendszer megteremtésére. A kétségtelenül látványos eredmények mellett a posta úgy ítéli meg a hely-" zetet, hogy az országban a távközlési fejlesztés színvonala elmaradt az általános műszaki-gazdasági fejlettségtől. Különösen a fővárosban, de egyes megyeszékhelyeken is fokozza a posta gondjait az elavult közmű- és kábelhálózat. Szolnokon ez kisebb gondot jelent, mert a 4-es főút mellől máshová fektetett kábelek már vazelinesek — műanyag köpennyel — a talajvíz nem árt nekik. A patkányok viszont, főleg a tárház és a Kolozsvári út térségében gyakran „megtréfálják” a távközlési üzemet és az előfizetőket, mert a falánk állatok még az ólmot is szétrágják. A postát ostromolják a telefonigénylők. A központok bővülésével a hálózat fejlesztésével minden évben új előfizetők ezrei kapnak telefont. A múlt évben 25 270 állomást kapcsoltak be, ebből 15 230-at vidéken. Az összes telefonnak több mint a fele üzemek, intézmények alközpontjaira csatlakozó mellékállomás. Ezek napközben a kapacitásukat többszörösen meghaladó forgalmat bonyolítanak le. Ekkora terhelést c?ak nagyon nehezen viselnek el a központok berendezései, az előfizető pedig vonalra vár és dühöng... Ebben az évben bekapcsolják az országos távhívó rendszerbe Salgótarjánt, Szekszárdot és Paksot. Jövőre két megyeszékhely kerül még be a távhívó hálózatba: Kecskemét és Békéscsaba. Végül jó hírrel szolgál a posta azoknak, akik telefonra várnak: a jövő évben 52 572 új állomást szerelnek fel, 30 252 állomást a fővárosban és 22 320 állomást vidéken. A tervek szerint a megyében 333 új telefonállomás lép be, ehhez azonban el kell készülnie a szolnoki Jubileum téren az új alközpontnak. A Budapesti Finomkötöttárugyár női ruhákat, kosztümöket, blúzokat, pulóvereket, valamint férfialsóneműket gyárt. Az idén a termékszerkezet-módosításnak eredményeként megkezdték a poliészter és pamut keverékből készülő alsó- és felsőruházati termékek gyártását. Ebből az anyagból készült termékek tulajdonságai igen jók, megtartják a szintetikus és a természetes anyag jó jellemzőit Harminchat országba exportálnak mézet a HUNGARONEKTÁR mézüzeméből. Az utóbbi tíz év legnagyobb mézterméséből, az ideiből kilencszáz vagont szállítanak exportra, többek között Japánba és az USA-ba 650 kilométer védvonal Évente 40 millió forint Belvíz ellen: hordozható szivattyúk Folyamatos felkészülés az ár- és belvíz elleni védekezésre A Középtiszavidóki Vízügyi Igazgatóság egy évben átlagosan negyven millió forintot fordít az árvíz elleni védekezésre, a ücárok megszüntetésére. Az idén ez az összeg ötvenmillióra nö- vékedett a gátak biztonságosabbá tétele érdekében. Az árvízvédekezést tulajdonképpen folyamatosan végzik az igazgatósághoz tartozó 650 kilométer hosszúságú szakaszon, mert a károk kiküszöbölése után szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végeznek, télen is. A védekezéshez szükséges anyagok már a raktárakban vannak és bármikor „bevethetők”. Csupán rőzsehenger- ből nincs pillanatnyilag elegendő, de ha beköszönt a tavasz, ebből a védekezési eszközből sem lesz hiány. Különösen az őszi hónapokban tartanak gyakran úgynevezett bejárásokat, de a téli hónapokban is eljutnak a szakemberek a gátakra, hogy a tapasztalt hiányosságokat azonnal pótolni tudják. A védelmi osztag csupán a gépek karbantartására több' mint 400 ezer forintot költ. Az összegből fedezik a műtárgyak (duzzasztók) mindig üzemiképes állapotban tartását. Egyébként ahol duzzasztott szakaszok vannak, — mint például a Hármas Körös Békésszent- andrás fölötti szakaszán, vagy a Tisza II. vízlépcső fölötti szakaszán, ott a műtárgyakat csak decemberben tudják ellenőrizni, amikor várhatóan alacsony lesz a vízállás. A KÖTIVIZIG természetesen felkészül a belvíz elleni védekezésre is. összesen 123 hordozható szivattyúja van, melyek többségét már elszállították a kritikusabb védekezési pontokra. A csaknem 1500 kilométer hosszúságú csatornahálózatot megtisztították, kikotonták. A legnagyobb erőket a Kisköre és a Tiszaszőlős—Tiszaderzs térségében levő hatvanöt ki-, lométemyi főcsatorna kotrására vonták össze. A belvízkár elhárítását segíti néhány társulás és üzem, de a hatásosabb védekezéshez az eddigieknél sokkal szorosabb összefogásra lenne szükség, amelyben részt vennének, például azok a termelőszövetkezetek is, amelyek termését leginkább veszélyezteti a belvíz. — B — Az építőtáborokba Jövőre is várják a fiatalokat Elkészültek az építőtáborok jövő évi tervei. A KISZ az idei évhez hasonlóan a központi táborokba 56 ezer fiatalt hív, a megyei táborokban 9000, az egyetemi, főiskolai táborokban pedig mintegy 10 ezer fiatal részvételére számítanak — jelentették be tegnap a csillebérci úttörőnagytáborban megtartott tanácskozáson, amelyen az ez évi építőtáborozás eredményeit és a jövő évi tennivalókat vették számba. A meghívott szervezők, vállalatok, üzemek, gazdaságok vezetői, és a táborvezetők eíőtt Nagy Sándor, a KISZ KB titkára vonta meg az ez évi építőtábor-mérleget. Az idén az építőtáborokban tízezerrel több diák dolgozott, mint az elmúlt esztendőben, s a fiatalok ismét jelesre vizsgáztak tettrekészségből, tenni- akarásból. A táborozok teljesítménye munkabérben számítva mintegy 42 millió forint, a diákmunka termelési értéke pedig megközelítette a 200 millió forintot. Jövőre változatlanul elsősorban a mezőgazdaságba és az élelmiszeriparba hívják a fiatalokat, munkájukra főleg a gyümölcs- és zöldség- valamint a szőlő- és hibridkukorica-termesztésnél számítanak. Természetesen ott lesznek az önkéntes munkát vállaló fiatalok a nagyberuházásoknál is, így Budapesten az új nagy sportcsarnoknál, az Örs vezér téri bevásárlóközpontnál, a metró, valamint a Ferihegyi repülőtér építésén; Diósdon a Gördülőcsapágyművek építkezésén, a Lenin Kohászati Művekben. A felkészülést már a napokban megkezdik. Jóelőre gondolnak a táborokban végzett nevelőmunkára és a szabad idő hasznos eltöltésére is. Minden táborban megszervezik a politikai fórumokat, amelyeken a XII. pártkongresz- szu.s dokumentumaival ismerkednek meg a diákok. A tanácskozás végén kitüntetéseket adtak át az építőtáborok szervezésében élenjáróknak és a legkiválóbb táborvezetőknek.
