Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-11 / 289. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. december 11. „Szerencsét” is hoznak Ha füstöl a kémény TISZTÍTÁSI IDŐ HÁROM PERC Arra a kérdésre, hogy ho­gyan kell kéményt söpörni 1639-en tudnának szakszerű választ adni az országban, mindössze alig több mint másfélezer kéményseprő, akik falun és városon 6 millió ké­ményre vigyáznak: .ellenőr­zik, helyesen működnek-e a tüzelőberendezések, milyen a kémények állapota, nem szennyezik-e korommal a le­vegőt. Mindezt három perc alatt! Átlagosan — a lét­számhoz viszonyítva — eny- nyi idő jut egy háztartási, il­letve gyárkémény kötelező időszakos tisztítására. Elkép­zelni is nehéz ezt a burleszk filmbe illő, gyorsított mun­katempót!, nemhogy a gya­korlatban véghez vinni. Kevés a kéményseprő, job­ban mondva: egyre keve­sebb. Elöregedik a szakma, nincs utánpótlás, az ország harminc vállalatának mind­össze nyolc szakmunkásta­nulója van, mert nem vonzza a fiatalokat a „tüzeléstechni­kai karbantartó és kémény­seprő” mesterség. A század- fordulón még népszerű szak­mát most lenézik. Pedig a legősibb mesterségek közé tartozik. Egy kis történelem: a középkorban tekintélye volt a kémények őrének, hisz nagy részben tőle függött a várostüzek megelőzése. Nem­csak a kormos kémények seprésével foglalkozott, ha­nem mint tűzrendész is szol­gálta a lakosságot. Hazánk­ban olasz és morva vándor- legények honosították meg ezt a szakmát. Először 1748- ban Mária Teréziától kapott kiváltságlevelet a pozsonyi és budai céh. Később is az iparűzés jogát engedélyhez, képesítéshez és megbízható­sághoz kötötték. A kémény­seprőt szívesen látott, „sze­rencsét”, biztonságot hozó emberként fogadták a házak­nál. És ma? Sokan zaklatásnak veszik, ha vállán kaparóvas­sal, csőkefével, mérőgolyóval megjelenik a kéményseprő, holott munkájától élet- és vagyonbiztonságuk függ. Hogy miért nem tartozik a divatszakmák közé a ké­ményseprés, annak ellenére, hogy az éves átlagkereset a 46 000,— forintot is eléri? Elsősorban mert nem tiszta munka, bár a városokban dolgozóknak csaknem minde­nütt van fekete-fehér öltöző­jük, zuhanyzójuk, de a vidé­ki kéményseprők többségé­nek szociális körülményeik nem kielégítőek. Esőben, sár­ban, forró nyárban, hideg télben naponta 3f)—60 kilo­métert is kerékpároznak, olykor egyik tanyától a má­sikig vagy faluról falura. A városiaknak sem könnyű: a kéményseprő kormos ruhája miatt nem utazhat autóbu­szon, villamoson, csak kétke- réken. Persze van, akit ép­pen a változatos, a minden nap újat hozó munkakör vonz. Akik nehezen tűrik a kötöttséget, a bezártságot, a nyolcórás műszakokat az üzemekben, szívesebben vá­lasztják ezt az „örökmozgó” szakmát, még akkor is, ha fárasztóbb. A mesterség szépsége azonban nemcsak a mozgásszabadságban rejlik, hanem az emberi kapcsola­tokban: a kéményseprőt nem egy helyen régi ismerősként fogadják, elbeszélgetnek ve­le a család dolgairól. Természetesen ez a szak­ma is — mint annyi más ré­gi mesterség — korszerűsö­dött a technika fejlődésével. Az új energiahordozók — olaj, gáz — elterjedésével az iparban, a háztartásokban megváltoztatta a tüzelőbe­rendezések tisztítási techno­lógiáját. A kéményseprő vál­lalatoknál az utóbbi évtize­dekben átképezték a dolgo­zókat, akiknek szakmai tudá­sa össze se hasonlítható a századeleji, házakat járó ké­ményseprőkével. Ma egy tü­zeléstechnikai karbantartó- és kéményseprő szakmunkás­nak ismernie kell az üzemek, középületek bonyolult fűtés- rendszerét, a kazánoktól a kéményfejig. Műszerek, kis­gépek, vegyszerek segítik, könnyítik munkáját. A szak­mának van jövője, sőt egyre nagyobb jelentőségű a gaz­dasági életben, mivel ez a szolgáltatás lényegesen befo­lyásolja az energiafelhaszná­lást. Csak egy példa: a ka­zánok hőtermelő hatékony­sága rendszeres karbantar­tással, tisztítással 6—8 szá­zalékkal növelhető, helyes tüzeléstechnikával nagy mennyiségű fűtőanyag taka­rítható meg. A környezet védelméért is sokat tehetnek a kéménysep­rők. Ellenőrzik, beszabályoz­zák a tüzelőberendezéseket, ezzel megakadályozzák, hogy az el nem égett gázok eltá­vozzanak a kéményből. A szolgáltatás most kétirá­nyú: megmaradt a hagyomá­nyos, a lakosságot kiszolgáló munka, vagyis a kéménysep­rés, másrészt, alkalmazkodva az ipar fejlődéséhez maga­sabb szakmai színvonalon is betölti szerepét, vagyis több- irányúan képzett munkások­ra van szüksége a vállalatok­nak. A kéményseprés lega­lább annyira becsülhető szakma, mint a lakatos, vil­lanyszerelő, a bádogos és vil­lanyszerelő. Az előítéletek megszűnése csak idő kérdé­se. Pályaválasztáskor ebben sokat segíthetnek a pedagó­gusok, mert kevesen tudják: nemcsak szakmunkásképzés folyik a szolgáltatóágban, ha­nem középiskolai fokon a ko­hó- és öntő szakközépisko­lákban is tanulhatnak a jövő szakemberei. H. A. A kellemes időben a célzás is könnyebb Volt, aki így tudott felmászni a gerendára lárőrverseny diákoknak Vasárnap Törökszentmik- lóson rendezte meg az MHSZ a középiskolások hon­védelmi vetélkedőjének me­gyei döntőjét. A megye 25 közéoiskolájából érkezett 35 csapat tagjainak az írásbeli feladatokon túl lövészeten, akadályfutáson kellett bizo­nyítani elméleti és gyakor­lati felkészültségüket. A lá­nyok közül a szolnoki Vá­sárhelyi Pál Közgazdasági és Szakközépiskola csapata bi­zonyult a legjobbnak, a fiúknál a törökszentmiklósi Székács Elemér Mezőgazda- sági Szakközépiskola diákjai végeztek az első helyen. Az MHSZ alapította vándorku­pát a Vásárhelyi nevét vi­selő szakközépiskola nyerte, mivel az iskola leány és fiú csapata egyaránt jól szere­pelt. A fiúk szinte valamennyien könnyen átjutottak a deszkapa­lánkon Fotó: T. Katona László Túl jutottunk rajta, pihegtek elégedetten a jászberényi Le­hel Vezér Gimnázium leányai Mi kerül a gyerek tányérjába? mai műsor A sok szülőt és diákot foglalkoztató kérdést dr. Fe­renci Györgynek, a Gyer­mekélelmezési Vállalat igaz­gatójának tettük fel: — Sommásan azt monda­nám, hogy mindannak a tápanyagmennyiségnek — fehérjéknek, vitaminoknak, ásványi sóknak, kalóriá­nak, stb. — 60 százaléka, amennyire a gyermek szer­vezetének naponta szüksé­ge van. A hiányzó 40 szá­zalékot otthon kell a gyer­meknek megkapnia! — Nincs mindenütt így? — Gyakorló pedagógusok­tól tudjuk, hogy sok szülő, sajnos, reggeli nélkül küldi gyermekét az iskolába. Ez pedig nagy hiba, mert a napközisek reggelit nem kapnak, az ő háromszori étkezésük tízóraiból, ebéd­ből és uzsonnából áll. A tízórai pedig rendszerint 9 óra tájt érkezik — a gyerek gyomra addig üres! — és mindössze egy péksüte­ményből, vagy kalácsszelet­ből és két deci meleg tej. kávé, kakó italból áll. Ez délig semmiképp sem ele­gendő „muníció” a fejlődő gyerek szervezetének. Mi viszont képtelenek vagyunk többet nyújtani, hiszen az iskolásoknak megszabott na­pi 13,60 forintos nyersanyag- normából 1,90-nél többet nem költhetünk a tízóraira. — Kidolgozták a gyer­mekélelmezés irányelveit. Mit tartalmaznak ezek a do­kumentumok? — A gyermekek táp­anyagigényeit, a különböző szakmai és közegészségügyi előírásokat — például: va­das ételek, főzött tojáskré­mek, halételek nem adha­tók, főtt tésztából maximáli­san 1000 adag készíthető, tilos a gyorsan romló hús­áruk (virsli, krinolin, pari- zer) kiszolgálása április 15- től október 15-ig, stb. — to­vábbá különböző konkrét előírásokat, például, hogy a gyerekek étrendjében tíz na­ponként háromszor szerepel­jen főzelék, egyszer tejes étel, havonta négyszer le­gyen baromfi (az óvodások­nak csont nélkül!), az isko­lások havonta kétszer kap­janak tojásételt, vagy tojás- feltétet. s hogy gombát főz­ni a gyerekeknek tilos! — Otthon is? — Ellenkezőleg: otthon mindig adjanak a gyere­keknek, ha a család gom­básételt eszik. Nagy meny- nyiségben főzni, szállítani azonban veszélyes. — Ügy tudom, az étlapo­kat mindig a konyhavezetők és a séfek állítják össze. Mi van akkor, ha túllépik a megszabott pénz-kereteket? — Ha egyik nap túllépik, másnap ki kell gazdálkod­niuk ; mi negyedévenként tartunk ellenőrzést, s a ha­vi elszámolást nagyon szi­gorúan vesszük: egyaránt büntetjük a túllépést és a megtakarítást! A nyers­anyagnormák olyan szoro­sak, hogy azokból megtaka­rítani — csak a gyerekek rovására lehet. Ny. É. MOZI Szolnok Vörös Csillag: A Szabadság fantomja (II. hely­áron), Tisza: A hét mesterlö­vész (II. helyáron). Tallinn: A burzsoázia diszkrét bája (II. helyáron, 16). Vegyiművek: Su- garlandi hajtóvadászat (14, II. helyáron), Reptér: szünnap, Szandaszőlős Terv: Szabadíts meg a gonosztól (16). Terülj, terülj asztalkáiéi. Abádszalók Petőfi: Todo modo (16). Jász­apáti Táncsics: Emir kincse, Jászberény Lehel: Severing. Karcag Déryné: A vasálarcos férfi (II. helyáron). Kisújszál­lás Ady: Gyilkos a tetőn (16). Kunhegyes Szabadság: Katona­zene. Kunmadaras Petőfi: Az elveszett múlt (14). Kalandok Irka-firkaországban (ovimozi). Kunszentmárton Körös: Vendé­gek vadnyugaton (II. helyáron). Mezőtúr Béke: Mr. Süket trükk­jei (14), Ottó. a világhírű va­dász. Dózsa: Agyő, haver (16), Balanel az úszómester. Szabad­ság: Indiánkaland Ontarióban (14, II. helyáron). Tiszafüred Tisza: Októberi vasárnap. Tó­szeg Petőfi: Trombitás (16) Tö- rökszentmiklós Dózsa: A két­balkezes és az örömlány (14, III. helyáron). Hunyadi: Ók ketten (14). Tűrkeve Vörös Csillag: A márványember I— II. (14, dupla helyáron). RÁDIÓMŰSOR SZOLNOKI STÜDIO: 17.00: Hírek. — A Beatles együttes felvételeiből. — 17.15: Exportőrök premierje. Riporter: Zlentai Zoltán. — A törteli áfész népizenekara játszik. Vígh Ferenc vezetésével. — 17.40: Nők negyedórája. Szerk.: Kar­dos Ernő. (A tartalomból: Hol szorít a csizma? — Egy élet műve. — Tükröm, tükröm . . . Mikrofonpódium.) — Könnyű hangszerszólók. — 18.00: Alföldi krónika. — Máté Péter énekel. — 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. KOSSUTH: 8.27: „Eszmék faggatása”. — 8.57: Daljátékokból. — 9.44: Rímek és ritmusok. Verssel, muzsikával kisdobosok között. — 10.05: MR 10—11. Különki­adás Finnországból. I. — 10.35: Népdalok, népi táncmuzsika. — 11.00: Dusolir.a Giannini és Beniamino Giga aperaáriákat énekel. — 11.39: A sziget. Ro­bert Merle regénye rádióra al­kalmazva. XJ V. rész.. — 12.35: Törvénykönyv/. — 12.50: Kap­csoljuk a P/iagyar Nemzeti Ga­lériát. Hangverseny délidőben. — 13.55: A magyarországi dél­szlávok népzenéje. — 14.21: Ro­se Marie. Részletek Friml film­zenéjéből. — 14.40: Arcképek a Szovjetunió népeinek irodal­mából. Tádzsikisztán. — 15.10: A Prágai Madrigálisták felvé­teleiből. — 15.28: Nyitnikék. — Kisiskolások műsora. — 16.05: Bemutatjuk új felvételeinket. — 17.07: Mozgásterek. — 17.32: Verdi: Don Carlos. Posa és Fü- löp kettőse az I. felvonásból. — 17.45: A Szabó család. — 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . 19.1!5: Hallgassuk együtt! — 20.00: Külpolitikai klub. — 20.30: Gencsy Sári. Bódy Jó­zsef és László Annie nótákat énekel, Járóka Sándor népi ze­nekara játszik. — 21.05: Iro­dalom a gyorsuló időben. — 22.2K>: Világtörténelem dióhéj­ban. — 22.30: Richard Strauss: Salome. Közjáték és zárójele- net. — 22.50: Meditáció — 23.00: Zenekari muzsika. — 0.10: Gá­bor s. Pál táncdalaiból PETŐFI: 3.05: Indulók fúvószenekarra. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.33: Társalgó. — 10.33: Zene- délelőtt. — 12.25: Látószög. If­júsági jegyzet. — 12.33; Meló­diakoktél. — 13.25: Növényked­velőknek. — 13.30: Éneklő Ifjú­ság. — 14.00: Operaslágerek. — 14.30: Hírek. Körzeti, időjárás. — 14.35: Tánczenei koktél. — 15.20: Könyvről könyvért. Iro­dalmi rejtvényműsor tíz perc­ben az Állami Könyvterjesztő Vállalat budapesti Varga Jenő könyvesboltjából. — 15.30: Ta­lálkozás a stúdióban. — 16.28: Műsorismertetés. — 16.30: Hí­rek. — 16.33: Csúcsforgalom. Találkozóhely: Posta központi járműtelep (Bp. XIV. Egressy út 35—51.) — Telefonszám az adás ideje alatt: 343-732. — 18.00: Tip-top parádé. — 18.33: Népdalkörök országszer­te. — 18.53: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. — 19.20: Értelmiség a középkor­ban. — 19.30: Csak fiatalok­nak. — 20.33: Csehov három jelenete. — 21.15: A Rádió Dal­színháza. — 22.30: Könnyűzene Tallinnból. — 23.15: Verbunko­sok, nóták. 3. MŰSOR: 8.08: Zenekari muzsika. — 9.00: Iskolarádió. — 9.30: Az Állami Orosz Énekkar Csaj­kovszkij-felvételeiből. — 9.53: A kamarazene kedvelőinek. — 11.05: Válaszolunk hallgatóink­nak — még egyszer. — 11.20: 8.00: Tévétorna. 8.05: Iskolatévé. 10.20: Óvodások filmműsora. Kisfilm-összeáLlítás. 1. Kezdődjék a játék. NDK bábfilmsorozat, (sz.) 1. rész. Paprika Jancsi Potsdamból (Ism.) 2. Egérálom. Csehszlovák rajzfilm. (Ism.) 10.40: Kézilabdasuli. A támadók fegyverei. Támadási rend­szerek (Ism., sz.) 12.05: Földrajz. (Alt. isk. 5. oszt.) A Balaton és kör­nyéke. 14.50: Iskolatévé. 16.30: Hírek. 16.35: Marianske Lázné. Cseh­szlovák rövidfilm. (sz.) 16.45: Melyiket az ötezerből? Pályaválasztási műsor gyerekeknek: Az olvasztár. (Ism.) 16.55: Egészségünkért! Az Or­szágos Egészségnevelési Intézet műsora a gyer­mekkori testtartási hibák­ról (sz.) 17.05: Postafiók 250. Takács Má­ria műsora, (sz.) 17.20: Mindenki iskolája. Mate­matika. Terek és formák. 17.50: Reklám. 17.55: Fizika. Egyszerű gépek. 18.25: Akik bátrak kezdemé­nyezni. „Aki nem halad, [lemarad”. Dokumentum- film. 18.55: Téli könyvvásár. I. Irodalom. 19.10: Reklám. 19.15: Tévétorna, (sz.) 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. (sz.) Herbert von Karajan Johann Strauss-műveket vezényel a Bécsi Filharmonikus Zenekar élén. — 12.06: Lully, Purcell és Händel operáiból. — 13.07: Ma­gyar Irodalmi Arcképcsarnok. — 13.26: Dzsesszfelvételekből. — 14.00: Ránki Dezső Haydn-szo- nátákat zongorázik. — 14.30: A Csendes ember. — 15.00: Ber­lioz: Rómeó és Júlia — drama- tikus szimfónia. — 16.32: Hang­szerszólók. — 16.44: Labirintus. — 16.59: Magyar zeneszerzők. — 17.27: Harminc perc alatt a Föld körül. — 17.57; A walkür. Wagner háromfelvonásos zene­drámájának közvetítése a bay- reuthi ünnepi játékokról. — 19.05: Nem tudom a leckét. — 19.35: Az operaközvetítés foly­tatása. — 22.20: Napjaink ze­néje. 20.00: Gyökerek. Magyarul be­szélő amerikai tévéfilmso­rozat. XIII/3. rész. (sz.) 20.45: A kongresszusi irányel­vekről. Interjú Óvári Mik­lóssal, az MSZMp Politi­kai Bizottságának tagjá­val, a KB titkárával, (sz.) 21.30: Zene. zene, zene. Körkép, (sz.) 22.30: Tv-híradó. 3. (sz.) 2. MŰSOR: 20.00: Az Ermitázs faragott drá­gakövei. Szovjet kisfilm. (sz.) 20.30: Dalok és táncok a Pirin hegységből. Bolgár rövid­film. (sz.) 20.50: Tv-híradó. 2. (sz.) 21.10: Autó-motorsport. A Tele­sport technikai magazinja, (sz.) 21.30: Száraz György: Worafka tanácsos úr. Tv-játék. BUKAREST: 15.05: Iskolatévé. 15.30: Angol nyelvoktatás. 16.00: Szocialista országokból. 16.20: Pioniralmanach. 16.40: Szinbad a tengerész. Rajzfilm. 17.05: A mezőgazdaság dolgozói­nak. 17.30: Társadalmi szemle. 17.50: A legkisebbeknek. 18.00: Tv-híradó. 18.20: Társadalmi kérdések. 18.40: Riportműsor. 19.20: Finn színházi est. Testvérek — Obsanen regényéből. 20.35: Tv-híradó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom