Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-06 / 285. szám

1979. december 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A napokban helyezték üzembe a cserkésző lői strandon az új gázleváiasztó készüléket, és a termálvíz hőfokcsökkentését biztosító hűtőtornyokat. A gázleválasztó a metántól sza­badítja meg a gyógyvizet, a hűtőtornyok el készültével pedig lehetővé válik a medencék folyamatos vízcseréje, fgy a nyári csúcsidőben minden nap nyitva tarthat a cserkesző­lőí strand Kihűlt fészkek? Gyermeksorsok válás után Válás után általában mindkét fél veszít, vall­ja a népi bölcsesség, de különösen a harmadik. Az, aki az egész ügyben a legártatlanabb, aki sem­miről sem tehet, és talán évek múlva érti. érzi a bontóper következményeit. Igen, a gyerekről, gyerekekről lesz szó, akik rendszerint akaratuk ellenére veszítik el valamelyik vér szerinti szülőt.----------7----------------------------------------------------------------■----------------------------------------------------------­A jogtalan gazdagodás ellen . A személyi tulajdon növelési lehetősége 1971 óta kor­látozott. Jelenleg egy családnak egy lakó- és egy üdülő­telke lehet. Ágnes huszonéves, muta­tós, törökszentmiklósi fiatal- asszony. Beszélgetésünk kez­detékor kikötötte: név és munkahely nélkül írjak sor­sáról, annak ellenére, hogy viszonylag „győztesen” ke­rült ki a válási perpatvar­ból. — A fiúk szerint szép, csi­nos lány voltam, és így ért­hetőbb, hogy jó tanuló lé­temre miért nem iparkod­tam főiskolára, egyetemre. Negyedikes koromra — a szülői tiltás ellenére — menyasszony lettem, és alig vártam, hogy leérettségiz­hessem és összeházasodjunk. Féltettek a fiútól, sok rossz járta felőle: nagy társasági ember, szoknyabölond. En­gem azonban mint tizenéves •fruskát vonzott a fellépése, vagánysága, így igent mond­va én -lettem a negyedik felesége. Majd megváltozta­tom, gondoltam, és kezdet­ben nagyon boldogok vol­tunk. A kicsapongásai a terhes­ségem idején kezdődtek. Ne­hezen viseltem az állapotom, sokszor jártunk a doktorhoz. Nem akarom szaporítani a szót, inni kezdett, részegen jött haza, pofonütött, majd meg is vert. Nem bírtam két évnél tovább — elvál­tunk. Ma sem tudom, hogy én hol és mit rontottam el, hiszen a magam módján ma is szeretem. Ö volt az első férfi az életemben. Él­ni már nem tudnék vele. Van tőle egy gyönyörű fiam, a törvény nekem ítélte. A munkahelyemen szeretnek, becsülnek. Nincs vállalati, munkahelyi ünnepség, jubi­leum, hogy valamilyen tá­mogatást, apró ajándékot ne adnának nekünk. Jólesik a figyelmesség, és még akkor sem szolnak, ha a gyerek miatt nagyritkán egy-két órára munkaidőben el kell rohannom valahová, a töb­biek helyettesítenek. A köz­vetlen főnököm is nő, ő is egyedül nevelte a gyerekeit, talán ezért segít rajtam oly­kor többet is. mint amennyit a paragrafus enged. A ro­konoknál lakunk, a havi ke­resetem háromezer körüli, -és anyagiakban nem szenve­dünk hiányt. Viszont az utóbbi időben a fiam egyre többször követeli az apját. Ö pedig nekem a szemem fénye, miatta nem mentem eddig újra férjhez, és újab­ban sokasodnak a kérdések: az én apukám soha nem jön értem az oviba, ő miért nem vacsorázik velem? Teljesen tanácstalan .vagyok. I Földesiné Krajcsák Edit hasonló problémákkal küsz­ködik. Bölcsődei gondozónő Tiszafüreden, válóperük az idén fejeződött be, azóta a lányával él. Havi jövedelme 2 ezer 150 forint. — Ehhez kapok még közel ötszáz forint pótlékot, vi­szont az albérletért oda is adom. Még szerencse, hogy mindkettőnknek néhány fo­rintért itt a konyhán meg­van az ebéd, reggeli, mert máskülönben nem is tudom, hogy jönnénk ki ketten a havi kétezerből. Sajnos, nem vagyok füredi, a gyereket sem tudom senkire hagyni, így még pótmama-szolgála­tot se vállalhatok. Plusz jö­vedelmem nincs, édesanyám özvegy és már nyugdíjas, így segíteni ő sem tud. Orsi lányom két és fél éves. és bizony olykor követeli az ap­ját, főleg mióta külön élünk. Igyekszem megmagyarázni neki: hogy apu nem tud jönni, máshol él, de érzem, sokszor hiányzik a gyerek­nek. Az állam sokféle juttatás­sal, pótlékkal, pótszabadság­gal, kedvezménnyel segíti a csonka családokat, viszont bizonyos feladatokat nem vállalhat magára. Dr. En­des Mihály gyermekszakor­vos sokéves debreceni, tisza­füredi tapasztalatait sorolja: — A másfél, kétéves csöppségek rugalmasabban viselik el a lelki töréseket, mint a felnőttek. Mégis érez­hető, hogy válás után kere­sik az egyik felet. Ilyenkor a gyerek vagy önmagába zárkózik és dacos, étvágyta­lan lesz, alvászavarokkal küszködik, vagy harsányan hangoskodóvá, verekedővé válik ideig-óráig. Ilyenkor az orvos is vá­laszút elé kerül, mert bár az igaz, hogy étvágyserkentő cseppeket, enyhe idegcsilla­pítót írhatnék vagy írok is fel nekik, ugyanakkor töké­letesen tisztában vagyok az­zal. hogy az alapbaj gyó­gyítására más a recept. Itt már pszichológusi, idegorvo­si közreműködés is szüksé­geltetik azért, hogy a leg­ártatlanabbak, a csöppségek a lehető legkisebb károso­dással vészeljék át a kriti­kus korszakot. Előfordul olyan eset is, hogy a gyerek egyik szülő­je távozásának negatív él­ményeit látszólag észrevétle­nül évtizedekig magával ci­peli, majd hirtelen, robba­násszerűen igyekszik szaba­dulni tőle. Ilyenkor a kör­nyezet érthetetlenül szemlé­li a tényeket, és nem érti, mi lehet az oka annak, hogy esküvő után a fiatalok mindössze tíz napig éltek együtt. Holott lehet az a baj: az ifjú asszonyka a hiányzó apa helyett „csak” férjet és nem apáskodó férjet kapott. Házasságpárti vagyok, de megjegyzem, a rendszeres verés, idült szülői alkoholiz­mus esetén inkább a válás, mint a házi pokol. Kihűlt fészek-e a gyermek számára a válóper utáni otthon? Bizonyos vonatko­zásban igen, hiszen egy né­hány éves fiú vagy lány életében mindenképpen más helyet foglal el az apa, mint magára maradt édes­anyjuknál. Nem törvénysze­rű, hogy a csonka családok gyermekei is elvált embe­rek legyenek, hiszen környe­zetükben számos olyan egye­dül maradt anyuka él, aki a rászakadt gyermeknevelési gondokat nemcsak vállalta, hanem a lehetőségeihez ké­pest a kihűlt fészkek helyére egy idő után meleg otthont is varázsolt Gyermekeiket testi és szellemi egészségben felnevelték és útjukra bo­csátották. Pedig bizonyára sok buktató nehezedett az egyedüli „kormányosok” vállára. D. Szabó Miklós Az újraszabályozás egyik alapvető célja az volt, hogy korlátozza az ingatlanokkal való ügyeskedést, a szocia­lista elveinket sértő, munka (nélkül szerzett jövedelmek — keletkezését. Ha a szemé­lyi tulajdonnal mégis ügyes­kedne valaki, jogszabály sze­rint a szerzett jövedelem egy része elvonásra kerül. Az ingatlanok iránti egy­re fokozódó keresletet (te­lek, lakás) az állami szervek csak részben tudják kielé­gíteni. Ezért a szabad for­galomban az ingatlanok ér­téke (eladási ára) az utóbbi években ugrásszerűen meg­nőtt. Egyesek, kihasználva a kínálkozó lehetőséget, in­gatlanaikat jelentős felárral, a vételt követően rövid időn belül értékesítik. Kétségtelen, hogy lakás- politikai céljaink megvaló­sítását segítik, akik építésre alkalmas telkeiket eladva juttatnak másokat lakásépí­tési lehetőséghez. Ugyanak­kor jövedelempolitikailag nem kívánatos, hogy a ke­reslet miatti gyors árnöve­kedés jogtalan gazdagodást eredményezzen, és ez a tár­sadalmi feszültségekhez ve­zessen. A Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a kö­zelmúltban értékelte a szo­cialista elveket sértő jöve­delmek felderítésére és elvo­nására tett intézkedések ha­tását. Megállapította, hogy a megyében évente 6—7 ezer ingatlant értékesítenek az állampolgárok. Döntő több­ségük nem nyerészkedési Hazajöttünk Jánoshidára — Láttam, a csengőt ke­reste, az udvaron meg azt várta, honnan ugrik elő a ku­tya. Jó ismerősök járnak hozzám, és mert ismerős az egész falu, mindenki előtt nyitva áll a portám. Amikor idekerültem, ro­mán Julinak hívtak, pedig a törvény előtt is Tóróczi Pál- né volt a nevem. A köszöné­semet se fogadták, merthogy velem, az idegennel is a ke­nyérpusztítók száma gyara­podott. Gyötrődtem emiatt, de soha nem haragudtam. Egy erdélyi falucskából ke­rültem Pestre, cselédnek ko- mendáltak, megismerkedtem az urammal, esztendőre ösz- szeházasodtunk és hazajöt­tünk Jánoshidára. 1942-ben ez szerencsének számított, de nem tartott sokáig, Emlék­szem, utunk mindennap a piactérre vitt, vártuk a pos­tást, aztán mentünk a jegy­zőhöz könyörögni, hogy adas­sa ki a hadba vonultak csa­ládjának járó fejadagot, a kenyérsütéshez éppen csak elegendő gabonát. Fejadag ritkán jutott, goromba szót annál többet kaptunk, volt úgy hogy 60 asszony állt oda az iroda elé karon ülő gye­rekkel ... A gyűlöletes ház előtt éb­redtünk rá, hogy bennünket, szegény asszonyokat egy bá­nat gyötör, hogy össze kell fogni. Akkor próbálkoztunk először tenni valamit az iga­zunkért, a végsőkre tartoga­tott filléreket adtuk össze útiköltségre, aztán én voltam a leghangosabb, engem bíztak szándékkal, hanem maga­sabb komfort, fokozatú la­kás építése, vásárlása céljá­ból értékesíti ingatlanát. Gyakori a más településre költözés, a családi élet ke­reteinek megváltozása és még számos egyéb ok húzó­dik meg az adás-vétel mö­gött. [ U Figyelmet érdemel ugyan­akkor, hogy az üdülő, és hobbitelek, továbbá a gará­zsok adásvételénél már na­gyobb számban tapasztal­ható a jövedelemszerzési szándék. Előfordul, hogy né­hány évvel korábban vásá­rölt ingatlant a vételár több­szöröséért értékesítenek. Má­sok nagy kiterjedésű telkük megosztásával, pusztán a parcellázás eredményezte ér­téknövekedéssel tesznek szert jelentős jövedelemre anél­kül, hogy azért munkát vé­geztek volna A végrehajtó bizottság azt is megállapította, hogy az el­múlt években kezdetét vette, és egyre szélesebb körben valósul meg az ilyen jöve­delmek felderítésére és el­vonására irányuló tanácsi munka. A tapasztalatok azt igazol­ják, hogy a lakosság köré­ben nem teljes körűen is­mertek azok a rendelkezé- •sek, amelyek az ingatlanok eladásából származó jövedel­mek szabályozását tartal­mazzák. Ez akadályozza a munka eredményességét, s ami még fontosabb, az ál­lampolgárok önkéntes jog­követése sem valósulhat meg. A leglényegesebb eljárási meg, hogy menjek Pestre, ha kell az istenhez, és mondjam el, mit csinálnak Jánoshidán a kiskirályok... Az „asszonybrigád” a fel- szabadulás után is együtt maradt, csapatostul jártuk a falut, segíteni a begyűjtést, később a téesz szervezését, alapítói voltunk az MNDSZ- nek, én elnöke, sokan pedig most is tagjai a HNF-nőbi- zottságának, közülük kerül­ték ki az első tanácstagok. Nem lennék őszinte, ha azt mondanám, hogy attól kezd­ve csupa napfényes utakon jártam. Gürcöltem utána is annyit, mint egy málhás ló, mindent — a legkisebb ered­ményt is — ki kellett kapar­ni, mégis ezek voltak életem leggyönyörűbb évei. A sok szép közül is legszívesebben arra emlékszem, amikor Já- noshida is kapott bölcsődét, és én lettem az apróságok szakácsa. Előszedtem minden tudásomat, mindent amit édesanyámtól, a „mestersza­kács” szinten főző erdélyi tudnivalók: általános jöve­delemadót kell fizetni azok­nak az állampolgároknak, akik földterület megosztásá­ból, illetőleg több, nem la­kás céljára szolgáló helyiség elhelyezésére alkalmas in­gatlan eladásából származó jövedelemhez jutnak. To­vábbá mindazoknak, akik nem öröklés útján szerzett föld- vagy házingatlanukat 10 éven belül, kétszáz négy­szögölt meg nem haladó be­építetlen földterületüket pe­dig öt éven belül eladják, elcserélik. A jogszabály szerint men­tesülnek az adó fizetése alól azok, akik az így elért, jö­vedelmükből egy éven belül lakóházat vásárolnak, vagy három éven belül újat épí­tenek. Az adómentesség el­nyerésének feltétele azon­ban, hogy az ingatlan adás­vételéből származó jövedel­müket 60 napon belül az il­letékes helyi tanácsnál beje­lentsék. Szabálysértést követ el, aki bejelentési kötelezettségét el­mulasztja. Hogy ez ne kö­vetkezzék be, a télekmeg- mint. a szerződéstől számí­tott 10 éven belüli átruhá­zást az azt követő 15 napon osztást követő eladást, vala- belül az eladónak a tanácsi adóhatóságnál be kell jelen­tenie. Egyidejűleg közölnie kell azt is, hogy a megadott időn belül szándékozik-e újabb lakóházat vásárolni, vagy építeni. 3. Természetesen a terjede­lem szabta korlátok miatt az eljárási szabályokról csak igen rövid tájékoztatást le­het adni. Mindenki részle­tes felvilágosítást kaphat a helyi tanácsoknál. Bakk Zoltán MTVB pénzügyi osztály helyettes vezetője háziasszonytól tanultam. Bol­dog voltam amikor a szülők azt mondták, hogy Juli ma­ma — akkor már úgy hív­tak — finom főztjével elké­nyezteti az apróságokat, bol­dog voltam mert tudtam, hogy ezek az új világban szü­letett drága csöppségek azt kapják, amit régen a hábo­rús években az én gyerme­kemnek, az egy szál lányom­nak nem adhattam. Szakács pályafutásom 2 év­vel ezelőtt ért véget, akkor mentem nyugdíjba és az idén a községben az elsők között kaptam meg a „Jánoshida Községért” kitüntetést. Mit éreztem amikor az ünnepi tanácsülésen mondták a ne­vemet? Azt, hogy a megtisz­telő jelvényt az „asszonybri­gád” kapta. Az egykori had­ba vonultak asszonyai, akik­kel együtt tanultam meg az életre szóló leckét, hogy a sa­ját és a mások igazáért min­denkinek tenni kell valamit. —illés—

Next

/
Oldalképek
Tartalom