Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-31 / 305. szám
6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. december 31. vízműtársulat alakul Csépa legégetőbb gondja a víz A közös igazgatás alá tartozó 3 tiszazugi község, Tiszasas, Tiszaug és Csépa közös gondja a hiányos vízellátás. A közös tanács vezetői mindhárom községben keresik a megoldás lehetőségét. A három faluban évente 6—7 ezer szerződéses sertést értékesítenek. Szinte minden család tart fejőstehenet, de a háztáji tejtermelés mellett jelentős a hízómarha-állomány is. A községekben galamb-, házinyúl- és juhtenyésztő szakcsoportok alakultaik. és működnek eredményesen. A lakosság ellátásában, jobb megélhetésében igen jelentősek a zöldség- és gyümölcstermelő háztáji kisegítő gazdaságok. Mindezeknek gátjává válhat a krónikus vízhiány. A 2800 lakosú Csépa vizét 4 fúrt kút adja. Ebből három vízhozama csökkenőben van. A kutak nem alkotnak egységes vezeték- rendszert, nincs gerincvezetékhálózat. Az udvarok, lakások 60 százalékába bevezették a vizet. Az 1100 lakás fele fürdőszobás, hiszen a tanács már jóideje fürdőszobához köti az új vagy újjáépítendő lakások építési engedélyének kiadását. A fürdőszobák nagyrésze azonban használhatatlan, illetve kistárolóval vagy hidroforral használható. A hidrofor felszerelése viszont Csak csöpög Csapok évszakok szerint ■■■■■■■■ ■■■■■■■■ ■■■■■■■■ ■■■■■■■■ Vízműre 33 millió jelentős többletköltséggel, — körülbelül 7—10 ezer forint — jár, amit nem minden család tud vállalni. Marad tehát a régi megoldás, a napközben összegyűjtött vizet tűzhelyen melegítik, és nem lavórban, tek nőben, hanem fürdőkádban tisztálkodnak. Az iskolák, a vendéglők az óvoda, a napköziotthon külön hidrofor beépítésével kap vizet. Az új, 8 tantermes iskola építésénél ez félmilliós többletköltséget okozott. A dolog másik oldala, hogy a hidroforrendszer tovább rontja a vízellátást. Az évi 13 millió forint termelési értéket hozó tésztaüzem vízigényének kielégítése szintén megoldatlan. Nyáron csak a kutak közvetlen közelében vagy a mélyebben fekvő helyeken van víz. Így a tanács kora tavasztól késő őszig részleges vízkorlátozást kénytelen elrendelni évről-évre, télen pedig külön gondot fordít a téli csapok használatának szabályozására. Nem csoda, hogy a lakosság minden községi fórumon a helyzet megoldását sürgeti. A községi vízmű építését az V. ötéves terv időszakára tervezte a községi tanács. Megvalósítását 1978-ban kezdték szorgalmazni. Mindhárom községben felmérték az igényeket, elkezdődött a szervezés. A szervezettség Csépán meghaladja a 90 százalékot. Ez az arány már önmagában is bizonyítja, hogy itt a legsürgősebb a megoldás, és itt kezdték legkorábban a szervezést. A községi vízmű tervezett költsége 1980-as árakon 33 millió forint. Ebből a megyei tanács a VI. ötéves tervben 3 millió 100 ezer forint támogatást ád, a többi helyi forrásból — a vízmű társulati tagok és a közületek hozzájárulásából — áll össze. Csépán 1980 elején megtartják a vízműtársulat alakuló ülését. Közvetlenül utána megkezdődnek, és előreláthatóan 1982 második felében befejeződnek a munkálatok, miközben a vezetők keresik a másik két községben is a megfelelő vízellátás megoldásának lehetőségét, — E — E zekben a hetekben még rövidek a nappalok, hamarabb szökik a fény, és estefelé korábban felragyognak a girbe-gurba utcácskák lámpafűzérei. Délután négy óra körül megelevenednek a mozdulatlannak látszó kertes házak tornácai. Felkerülnek a nagykucsmák, a meleg kendők, gumicsizmák — itt az esti etetés ideje. A korahajnali malacvisítások egykori tettesei már megbékélten hevernek hurka, kolbász, tepertő, zsír formájában. Lement egy nagy nyűg, sóhajt a háziasszony, miközben elégedetten szemléli a temérdek finomságot. Hamarosan vacsorához ül a család, bár a nagygyerek egyetlen falatot sem képes lenyelni. Gondterhelten kucorog a dívány sarkában, idegesen hajtogatja a lapokat, hiszen két nap múlva kollokvium, majd másfél hét és szigorlat. Hiába no, dühöng a vizsgaidőszak. A lányhoz megérkezett a várva várt udvarló; csók csattan és néhány perc múlva már felkerekednek a diszkóba. Kilenc óra. Egymás után borulnak sötétbe az ablakok fényes bogárszemei, aludni tér a falu apraja, nagyja. Szükség van a pihenésre, erőgyűjtésre, hiszen holjiap újabb nap kezdődik Kunhegyesen is, Tornajmonostorán is. D. SZ. M. Bocsánatot kérünk, de szinigaz: most az egyszer leselkedtünk. Esti szürkület a Csokonai utcában. Fotó: T. Katona Mire tele lesz a szakajtó, eljön az etetés ideje. Heten rugaszkodtak hajnalban Molnár Antal portáján a 350 kilós bízónak. A sok lúd itt is disznót győzött nevetik az esti koccintások közepette. Molnár Erzsébet főiskolai hallgató félévi vizsgáira készül. LAlíAS ^TkOSKÖZPONT- KAN levő egy szoba hallos tanácsi lakásom kis családi házra cserélem. ..Tavaszi csere” jeligére a szolnoki hirdetőbe. (H. 3292.) ELCSERÉLNÉM há- jmszobás, I. eme- szövetkezeti la- kálpm két különálló I másfél szobás taifácsira. „Egyik Igánház' is lehet” üligére a szolnoki hirdetőbe. (H. 3735.) BUDAPESTI három- szobás. összkomforté • szolnoki---------hasonló ' E LCSERÉLNÉM két és fél szobás, központi fütéses. tanácsi lakásom családi házra. Érdeklődni 18 órától 19.30 óráig. Hengere a siaotro (6947.> Szolnok központjában levő kétszobás, hallos, II emeleti. bás^-gramygs, ossz3ffíiP zetbe” jeligére a ELCSERÉLNÉNK szolnoki, Tanács u cai kétszobás t< hermentes öröklak; siinkat kisebbr Érdeklődni: flMI 283 mellék, teleit non„ ^SZOLNOKI . másf szobás, összkomfo tos, 1. emeleti, t nácsi lakásomat c cserélném egri, sz gedi vagy budape ti tanácsi lakásr „Napfényes” jelig re a szolnoki hí ^detöbe. (H. 3641^ Mi lakást cserélünk? Ingujjra vetkőzött férfi nyit ajtót. Hatalmas felső teste, hosszú fekete haja minden belátást éltakar. Köszönök, mondom, hogy a hirdetésre jöttem. Végigmér, de nem ál félre, csak a vállát támasztja a fóliához. — Családi háza van? — Nem. kicsi tanácsi. — Tárgytalan, nekem ház kell. — A hirdetésben az volt, hogy kisebbre vagy családi házra. Nem zárta ki a bérlakást. — Hallhatja, nekem ház kell. Nem megyek 'kalitkába, meggondoltam, egyébként is, a ház nagyobb érték. És ez az új lakás, .hiába van a prérin, akkor se 'kutya! Azt se mondja, hogy viszlát. erőteljesen becsukja az ajtót. Kezdetnek nem a legjobb — gondolom, amíg elbotor- káloik a buszmegállóig. Persze, akik végigcsinálták, élőre figyelmeztettek, legyek állhatatos, készüljek föl lélekben mindenre, s kényelmes cipőt húzzak, ha megyek lakást nézni. Meglehet, igazuk lesz! A kétszámyas, kovácsolt vassal díszített ajtó mellett rozsdás a csengő. Nyomkodom, nekidűlök a nyitott folyosó korlátjának. Végre va- lahára bent fény villan, s óvatosan a kovácsoltvas mögötti kis ablakot kinyitja egy fejkendős öregasszony. — A hirdetésre jöttem. — Egyedül tetszik lenni? Beenged. Előszar reszkető kézzel a biztonsági láncot kapcsolja ki, aztán idegesen forgatja a zárban a kulcsot. Hatalmas előszobába lépek. Sokáig nézem a mennyezetet. Nagyon magasan van. A tulajdonos követi pillantásom, összébb húzza magán a berliner kendőt, s csak úgy, magának mondja: — Magas ház. nagyon magasak a szobák is. Nem fűtök csak egyben, de így is elég a nyugdíjból a gázszámlát kinyögni. A szobák valóban magasak és enyhén szólva taka- rítatlanok. A madártestű öregasszony mutatja a 'kilátást. dicséri a szobák fekvését. A legfőbb érve. hogy a város szívében van, innét minden elérhető. Aztán ő kérdez: — A magáé mekkora, kedves ? — Ötven négyzetméter. — Ez keréken száz! —•’ Azért ott is van két szoba, egy nagyobb meg egy kisebb. — Ilyen keld nekem. — Ugye. a kásszobát kiadhatnám albérlőnek, az megfizetné a lakás rezsijét, a fűtést, a világítást. — És hogy tetszik gondolni, pénz, mennyi? Ijedten, tiltón rebben a keze. — Drágám, pénzről én egy szót se. Ha magának jó, az ünnepeken itthon lesz a fiam is. a vejem is. Küldje el a kedves férjét, majd a férfiak elintézik az anyagiakat, az ugye nem való nekünk, nőknek. — Nincs — mondom kereken. — Nincs pénz? — Pénz van, férj nincs. Megkönnyebbül, mondja, hogy ezt ő már nehezen érti, manapság olyan más a világ. Ö szégyellne pénzről vitázni. A fia se vitázott. Megmondta kereken, hogy hetven ezer, csak ügyvéddel tárgyal, s minden hivatalos költséget vállaljak. Két nap múlva levélben értesített, hogy a csere tárgytalan. Később tudtam meg, hogy valaki tízzel többet ígért. Már a bejárati ajtón látom, hogy gondozott, felújított. szép lakás. Amikor kinyílik, a hófehér hosszú köntösbe burkolt hibátlan szőkére festett szép asszony látása is megnyugtató. — Csak egy nem stimmel; úgy hirdettek, hogy idős házaspár. A férj dolgozószobájába vezet. Az íróasztalnál] kopasz, szemüveges férfi ül. Az asszony elnézést kér, dolga van. — Mire nyugdíjba megyek, túl alkarunk esni-mindenen — mondja, s én rájövök, tényleg idős. Meggondolnak, elhatározőttnak látom. Az is arra vall, hogy nem kezdi mutogatni a magáét, érdeklődik, mekkora, hol van az enyém. Mondom, másfél szoba. összkomfort, bélváros, közel a vízpart, csendes, majdnem új_még. Nagy sebbel-lobbal érkezik a feleség. Drága, ezüst tálcán aranyszél'ű herendiben kávét szervíroz. Magamban megállapítom, hogy ez tényleg szervrrozás. Mosoly, csín, dolgos, de nagyon gondosan rendbentar- tct't kezek. A kávé Omnia. Előveszem a cigarettámat. A szépasz- szony megrezzen, fölugrjk, s átmegy a másik szobába. Szemben ülök, látom, hogy a nagy intarziás vitrinből herendi hamutartót vészelő. Három szép szoba. A bútorok mértékkel, jól megválogatott darabok, a parkett tükörfényes, a szőnyegek, a fái színe megnyugtató. — önnek milyen bútora van? — az asszony most szólal meg először. — Lakótelepi, gyári bútorok. — Azért lehet kedves, kényelmes, — vigasztal a férj joválisán. — Minket ugyanis asszonyom, a bútor is érdekel. Az a helyzet, hogy tudjuk, ezek a stílbútorok nehézen férnének ól ott. Megijedek, Nincs annyi pénzem, hogy ezeket is megvegyem. Az asszony rámnéz, s ő folytatja: — A fiunk ezeket elviszi. Olyan Iákása van, hogy megéri a messzire szállítás. Mi meg ugy<> beleszámolnánk az Ön bútorait is. Megegyeznénk, persze először mi is mindent látni akarunk... Nem egyeztünk meg. Kértek ... ezret kápé, s akkor elkottyintottam. hogy hol dolgozom. — Nahát kérem. — áll fel az asszony, s mintha a máz egyszerre és mindenhonnan peregni kezdene. Nem szégyellli magát? Maga komoly vevő? Nem is az, csak beszéltet bennünket. Majd a férjem eljár, elintézi. majd az ügyvédünk közbelép... Szolnokon 1979-ben 90 lakáscserét bonyolítottak lé, egymás közötti megállapodás alapján, tanácsi bérlakásokkal. Kilencvenet, amire a halóság is rátette a pecsétjét. s megkötötték a szerződést, befizették az illetéket. Azaz dehogyis fizettek illetéket. Azt akkor szabhatnának, ha leírnák, mennyiért adják a nagyot kicsiért. — Ilyenre ezekben az „egymás közötti” cserékben nem volt példa, helyesebben mindösz- sze egy. A többiek régi ismerősök, szegiről-végről rokonok. Mert ez így szokás. Szívességi lakáscserék lebo- nyolíttatnak. A lakáscserék között nem ritka a hármas, amikor egy városban vagy három városban egyezkednek a felek. A tanács tehetetlen. Pénzről nem ejtenek, egy szót se, ha mégis gyanús az ügy, s behívják a partnereket, azok szerényen tiltakoznak. Végső soron a tanácsnak még örülnie is kell — mondhatnák, — hiszen így megoldódik egy sor. különben ráháruló nehézség. Nagy család költpzhet kényelmeset)!), komfortosabb lakásba, magára maradt öreg jut kis- bérű, neki megfelelő otthonhoz. Ha a tanácsnak lenne megfelelő lakáskerete, s ki tudná elégíteni azokat, akik minőségi cserét kérnek, — kisebb vagy nagyobb lakást igényelnek, meg lehetne gátolni a ku- fárkodást. Mivel erre nincs — s a lakásigénylők nagy számát ismerve sokáig nem is lesz — a tanácsnak lehetősége, az alkalom adott. Általában, ha minden szükséges papír rendben, s egyik cserélőnek sincs lakbér-, adó- vagy használatbavételi hátraléka, harminc napon belül költözhetnek. Ha az ügyintézés során- mégis úgy alakul, hogy a tanácsnak éppen van egy kisebb lakása s igyekszik meggyőzni a cserére készülődet, pénzszaga lesz a dolognak. A tanács illetékese ugyanis ilyenkor azt javasolja (kéri), hogy ajánlja fel a nagy lakását, a tanács biztosít igénye szerintit., Tiltakozás tiltakozást követ ilyenkor. A cserélőnek csak a partner környezete megfelelő. Lakótelepre nem megy. régi házba mégúgyse, garzontól isten óvja — kimeríthetetlen a kifogás. Ha a tanács a felfüggesztés jogához nyúl, — van rá példa, nem is egy — panaszáradat következik. Ha szót emel: két és fél szobánál nagyobb lakás három személynek nem járhat, rögtön akad egy dédnagymama. vagy nagyapa, akiért a fiatalok mindent,'... A lakáscserék rég divatosak. Ebben az évben azonban nem a tanácsi bérlakások cseréje volt a legjellemzőbb, hanem a tanácsi bérlakásokért családi házat cserélőké. Az ügyintézésben a legtöbb munkát a más városokba cserélők okozzák. Gyanítható, hogy ezek a legdrágább ügyletek. hiszen egy pesti lakáscsere egyúttal föloldja az öt évi fővárosi tartózkodás, munka- vállalás feltételeit is. Nem egyértelműen káros az egymás közötti lakáscsere — legfeljebb morális szempontból kifogásolható, nyerészkedésre gyaníthatunk a szaporodásokból. Ki, kivel, mivel, mennyiért? Lakása, embere válogatja. Semmi se biztos, csak egy: megfoghatatlan! Mármint az adok-veszek. Csak csere van. Te eladod én megveszem, én eladom, te megveszed (nyilvánosság kizárva, a mi dolgunk ez, sic!) Mi lakást cserélünk! Sóskúti Júlia ELCSERÉLNÉM Széchenyi lakótelepi emeleti, szövetkezeti 2 szoba +j :bédlős lakásomat# illornás környém tasonlóra. „Tanári i érdekel” jeligéje rVfczolnoki hirdet*- >e.—(H, 3382.) 1 UbsERÉLNÉM \ n'--es kétszobás^ 3i írlo
