Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-31 / 305. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. december 31. Magyar—szovjet közös kísérletek Amíg napvilágra kerül a „fekete arany” Cserébe szenet — tulajdonképpen ezzel kezdődött 1919-ben. „Kun Béla felajánlotta az Oroszországi Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaságnak, hogy magyar bányamérnökök és geológusok egy csoportja segítséget nyújt a donyeci szénmedence Helyreállításához. Csicserin cserében szenet ajánlott fel. Ugyanakkor tárgyalások kezdődtek Magyarország és Ukrajna között a színesfém kohászatban való együttműködésről . . ." Mindezt a Kossuth Könyvkiadó 1974-ben megjelent, A KGST-or- szágok tudományos műszaki együttműködése című könyvében olvashatjuk. A KGST 1949-es szófiai ajánlásai alapján hazánk és a Szovjetunió kormánya július 26-án aláírta a két ország közötti tudományos-műszaki együttműködésről szóló dokumentumot. A képen a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szegedi E üzemének izzópaneles csőkemencéje látható így készült az 1980. évi terv Az Országos Tervhivatalban nagy és hozzáértő szakembergárda foglalkozik a népgazdasági tervezéssel. A jövő évi terv készítésének előkészítő munkálatai már ez év májusában megkezdődtek, éppen úgy, mint a korábbi években. DICSÉRŐ OKLEVÉL Az együttműködés fonala idővel erős kötelékké lett, és ma már a műszaki-tudományos kapcsolat sokkal több, mint amennyit a nemzetközi munkamegosztás követelményei megkívánnak. A megállapodás, amely kezdetben az ipari kapcsolatok fejlesztését szorgalmazta, kiteljesedett, kialakultak széles körű tudományos programok, kifejlődött a közös munka intézményi rendszere. Szólhatnánk arról, hogy a gazdasági és műszaki tudományos együttműködést kormányközi bizottság irányítja s mellette jelenleg 25 ágazati bizottság működik, de beszédesebb ennél néhány szám. Egy negyedszázadnyi időszak alatt a Szovjetunió mintegy 3 ezer műszaki dokumentációt adott át és 1800 teljes, műszaki gyártási tervet kapott tőlünk. Háromezer szakember tanult ezen időszak alatt a Szovjetunióban, s rajtuk kívül 10 ezer magyar szakember utazott oda tanulmányútra. Ugyanakkor onnan a statisztikák szerint több mint 3 ezren jöttek hazánkba, hogy tanulmányozzák az itt alkalmazott technikát, eljárásokat. Egy kötetre valót kitenne a kapcsolat, az együttműködés révén megvalósult vagy megvalósuló műszaki fejlesztési, kutatási programok listája. Néhány belőlük: az atomenergia békés felhasználásához kapcsolódó tudományt teljes egészében a Szovjetunióban tanulmányozták és sajátították el a magyar tudósok, műszakiak. Jónéhány ipari létesítmény megvalósításában jelentősen közreműködtek szovjet intézetek, vállalatok. Az Egyesült Izzó és a leningrádi Szvetlána gyár négy gyártási terület fejlesztését hangolta össze. A Ganz Villamos Gépgyár és a leningrádi Elektroszila a hidrogénhűté- sű és szinkronkondenzátoros turbógenerátort közösen dolgozta ki. Mindennek eredménye: termék világszínvonalon, egyharmadnyi előkészítési idő alatt. Az együttműködés 'harmadik évtizedének jubileuma alkalmából a műszaki-tudományos kapcsolatok fejlesztéséért, abban az aktív közreműködésért, elismerő dicsérő oklevelei adtak át nemrégiben az élenjáróknak. Így például a Nagyálföldi Kőolaj és Földgéztermelő Vállalat kollektívájának. A dél)-alföldi szénhidrogén mezők kincseinek kitermelésében és feldolgozásában közreműködtek a vállallat szovjet partnerei. Az együttműködés eredményéként pedig sikereket könyvelhetnek el közös kutatási munkájukban is. MÁSODIKKÉNT fl VILÁGON Az említett algyői mező műveléséhez úgynevezett generál terv készült a szovjet Össz-szövetségi Kőolaj és Gázipari Kutató Intézet — amelynek vezetője a Lenin- díjjal kitüntetett Krilov akadémikus — szakembereinek közreműködésével. Ez a program meghatározza milyen ütemben termeljék ki a kőolajat a föld mélyéből. Éppen egy évtizede annak, hogy e terv elkészült. Azóta a vállalat szakemberei a szovjet specialistákkal minden esztendőben konzultációs tárgyalásokat tartanak, ahol felülvizsgálják a termelés alakulását, pontosítják, esetleg módosítják a művelési tervet, a menet közben szerzett tapasztalatok, a felvetődő problémák alapján. Itt ezen a mezőn — másodikként a világon — megvalósult egy kezdeményezés: így a termeléssel egyidőben megteremtették az úgynevezett másodlagos termelés feltételéit is. Mindennek aktív részesei voltak a szovjet ..kőolajos” szakemberek is, hiszen Volgograd környékén az algyőihez hasonló szerkezetű rétegekből kerül napvilágra a „fekete arany”. (A másodlagos termelés fontosságáról csak annyit: a föld mélyéből vízbesajtolással és egyéb módszerekkel felszínre segített szénhidrogén, e tennék világpiaci árának növekedésével együtt egyre jelentősebb szerepet kap.) PRÓDD 18 NDP DLDTT Érthető tehát az olajbányászok törekvése: az elsődleges termelést kövesse másodlagos, harmadlagos művelés, amíg a gazdaságosság engedi, vagyis minél kevesebb szénhidrogén maradjon a föld mélyében. Az Eger környéki úgynevezett elége- téses módszer kísérletei is ezt a célt szolgálják. Itt a vállalat és a szovjet partnerek szakemberei együtt próbálják még tökéletesebbé, gazdaságosabbá tenni ezt az eljárást. Együtt regisztrálják, elemzik a kísérletek eredményeit, vizsgálják e metódus hatékonyságát. Az elismerés persze nemcsak az elméleti jellegű feladatok megoldásának szól. Az algyői mezőn két szovjet tervezésű, gyártmányú gázüzem működik. Ezek tervezője a kijevi Gázipari Kutató Intézet volt, a berendezések gyártását különböző szovjet vállalatok végezték. a technológiai szerelést pedig keleti szomszédunk specialistái irányították Al- győn. Minden új létesítményre, így erre is. megszabnak bizonyos próbaüze- melési időt, amely alatt egyebek között kiderülnek a szerelés hiányosságai. Itt a meghatározott hat hónapi próbaidő helyett 18 nap alatt állt. munkába a létesítmény. A vállalat jónéhány mérnöke a moszkvai Gubkin Kőolajipari Egyetemen szerzett diplomát. Közülük legtöbben tartják a kapcsolatot az alma materrel, s más tudományos intézményekkel is, s persze nemcsak ők. A vállalattól szép számmal utaznak Szovjetunióba tanulmány útra rövidebb- hosszabb időre megismerkedni az ott alkalmazott termelési technikával, technológiával. Van olyan fiatal szakembere az NKFV-nek, aki aspirant úrára jár a Szovjetunióba, itt szerzi meg kandidátusi tudományos fokozatát. A vállalati műszakiak egyébként részt vesznek a KGST szakbizottságainak munkájában. Nem véletlen tehát az elismerés, mint ahogy nem véletlenül ülésezett legutóbb a KGST kőolajipari szakbizottsága sem Szegeden. A munkát azzal kezdik, hogy becsléseket készítenek: mekkora lesz év végén a termelés felfutása az iparban, a mezőgazdaságban; milyen mértékben emelkedik a munka termelékenysége; mennyi lesz a nemzetnek a gazdasági tevékenység révén keletkező jövedelme. Megnézik, hogy várhatóan hogyan alakulnak majd az általunk külföldre kivitt és a külföldről behozott termékek árai, tehát hogy a cserearány javul-e-vagy romlik. Ami nehezíti a tervezést Így volt ez ebben az évben is. Sajnos, a cserearányok újabb romlására kellett számítani. Főleg az olajárak emelkedése miatt már májusban világos volt, hogy az általunk behozott termékek árszínvonala gyorsabban nő 1979-ben. mint a kivitt termékek ára. Ez nagyon megnehezítette a tervezési munkát. Miután elkészültek a Tervhivatalban az 1979-re vonatkozó becslések és a legfontosabb előirányzatok 1980-ra. ezt az Állami Tervbizottság megtárgyalta és határozatot hozott. A további munka már ennek a határozatnak az alapján folytatódott. Szeptember elejére kidolgozták az 1980. évi terv irányelveit, főbb szempontjait. Ekkorra már rendelkezésre állt az első félév minden adata, így csak a második félévet kellett megbecsülni, s az 1979. évi várható teljesítést kiszámolni. Most már nemcsak a külgazdasági cserearányok romlása okozott nehézséget, hanem az is, hogy a nyáreleji nagy szárazság miatt a kalászosok termése visszaesett. Ez befolyásolta az 1980. évi tervszámokat is. hiszen gabonafélékből sokat exportálunk, s ennek jó részét tavasszal. A cserearányromláshoz és a szárazsághoz még egy nehézség csatlakozott: a szocialista táboron belül egy idő óta nehezebbé váltak a termelésnövekedéshez többletként szükséges anyagok, olaj stb. beszerzési lehetőségei. Minden szocialista országban folyamatos a termelésnövekedés, és így az anyag, és energia-felhasználás emelkedése is. A Szovjetunió évről évre jelentősen növeli az olajkitermelést, de most éppen olyan feltárási szakaszban van, amikor aránytalanul nagy erőfeszítésekkel tudja csak az új szükségleteket fedezni. Hosszabb távon valószínűleg ez nem okoz gondot, de most — két-három évig — igen. Szükséges volt az 1980. évi tervkészítés során figyelembe venni, hogy nem nőhet olyan mértékben a felhasználás, mint a termelés. Vagyis növelnünk kell az anyagkihozatalt, csökkenteni kell a gyártmányok egységére jutó anyag- és energia-felhasználást. Jelentős megtakarítási tartalékaink birtokában ez reálisnak, megvalósíthatónak tűnik. A számítások kiderítették. hogy az ideihez képest nem kell a gazdasági növekedés ütemét tovább lassítani, hiszen a tartalékok feltárása is hoz valamit. Mindezt alátámasztotta, hogy az 1979. év jobban sikerült, mint az 1978-as. Sok olyan termékünk van. amiből fokozni tudjuk a termelést. Nem lesz ez könnyű, hiszen főleg az exportot kell növelnünk. A külföldi piacokon pedig nehezebb az árukat elhelyezni, mint belföldön. Itthon nem fog nőni a lakossági kereslet, mert a nemzeti jövedelem belföldi felhasználását vissza kell fognunk, csak így tudjuk pénzügyi helyzetünket javítani. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának csökkentése a tervezési szakembereket nehéz feladatok elé állította, hiszen eddig szinte mindig csak növekedést terveztünk mindenben. Szokatlan volt az új feladat. A számítások azt igazolták, hogy a belföldi felhasználás csökkenése már 1979-ben bekövetkezik, tehát tovább csökkenteni nem kell. A beruházások az 1978. évi szinten maradtak, a készletnövekedés üteme jelentősen csökkent. A lakosság fogyasztása valamivel az 1979. évi tervszám alatt maradt, főleg a fogyasztói árak emelésének és a nem teljes ellentételezést nyújtó .jövedelemkiegészítésnek a hatására. „Egyensúlyi politika” Amikor a Minisztertanács szeptember elején az irányelveket megtárgyalta, már ezeket a fejleményeket alapul tudta venni. Ekkorra befutottak a gazdasági minisztériumok értékelései, javaslatai is. A Minisztertanács határozata alapján meg lehetett kezdeni a tervszámok végleges kidolgozását — figyelembe véve a bekövetkezett cserearányromlást, a tervezettnél kisebb mező- gazdasági - termést és a beszerzési piacok nehézségeit. Persze a baj nem jár egyedül. Befutott egy negyedik nehézség is: nőtt év közben a bizonytalanság a nemzetközi pénzpiacokon. Ezért még inkább be kellett építeni a tervbe a szigorú „egyensúlyi politikát”. Ekkor mór október volt. Közben a Pénzügyminisztériumban, a Munkaügyi Minisztériumban és több más központi irányító szervben befejeződött a gazdasági szabályozórendszer módosításának rendeletekbe foglalása, s ez meg is jelent november első hetében — majdnem háromszáz oldal terjedelemben. Főtt is a vállalati vezetők feje, hiszen még sok mind,ént maguk sem tudták 1980-ra vonatkozóan. Annyit azonban mégis tudtak. hogy 1980-ban a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának mértéke az előző évhez képest nem csökken. A lakossági fogyasztás valamelyest nő, a vásárlóerőben kifejezett bérek — az úgynevezett reálbérek — az 1979. év második felének szintjén maradtak. A beruházásra fordított nemzeti jövedelem némileg csökken. Igen nehéz volt a mező- gazdasági termelés emelkedésének megtervezése, hiszen az alapul vett év — 1979. — igen furcsa év volt. A nagy szárazság ellenére a mező- gazdasági termelés nem esett vissza. Több termékből rekordtermésünk volt. Ki tudja megjósolni, hogy mi lesz jövőre? Becslések lehetnek, d.e tervszámot kidolgozni nehéz. Egyelőre az időjárást nem tudjuk tervezni, az esőnek nem tudunk parancsolni. És mennyi lesz a vállalatok nyeresége, az állami költségvetés bevétele? Hiszen ettől függ, hogy az államnak mire lesz pénze! Január elsejétől új termelői árrendszer lép életbe. Megváltozik az árkalkuláció rendje. Nagyon sok terméknél az árat a külföldi beszerzési. illetve eladási árhoz kell igazítani és ezek jelentősebb és tartósabb változásait a hazai' termelői — gyári eladási — árakban folyamatosan követni. A becslések azt mutatták, hogy — bár egy-egy vállalatnál a nyereség jelentősen •változni fog, a népgazdaság egészében nagyjából az 1979. évi szinten lesz. Reméljük, a vállalatok majd rácáfolnak a Tervhivatalnak erre a józan tervszámára és tovább növelik nyereségüket a termékek korszerűsítésével, a berendezések és a munkaidő jobb kihasználásával. Szükség is lesz erre. hiszen a terv feltételezi, hogy a munka termelékenysége az iparban és az építőiparban gyorsabban nő majd. mint maga a termelés. Húsz—harminc ezer ember felszabadul olyan gazdasági és más területekre. ahol égető a munkaerő- hiány. Zakatoltak a számológépek Egyébként az Országos Tervhivatal szakemberei azt mondják, hogy jövőre a munkaerőhiány már nem lesz ' olyan elviselhetetlen, mint az utóbbi évékben volt. Munkanélküliség persze nem lesz. bár előfordulhat, hogy egy-egy megyében, járásban kisebb foglalkoztatási gondok jelentkeznek. Bíznak abban, hogy a termelésüket felfuttató vállalatok, ágazatok a felszabaduló munkaerőt gyorsan és zavarmentesen foglalkoztatják. Rengeteg számítás készült az elmúlt hónapokban, zakatoltak a számológépek. Amikor valamelyik feltétel megváltozott, mindent újra kellett számolni. Mert bizony a gazdaság olyan, mint a pókháló: egyetlen pontot elmozdítok — elmozdul az összes szál és az összes többi pont. A vállalatok, a családok, az egyének is számolgatnak: mi lesz jövőre, hogyan osz- szák be a pénzüket; mit tegyenek, hogy helyzetük, életszínvonaluk a nehéz körülmények között is valamit nőjön. Számolgatják, hol mit lehet megtakarítani, a pénzt hogyan lehet jobban beosztani. A matematika az egész ország számára főtantárggyá vált. P. O. Hajnal József A PHYLAXIA Oltóanyagéi Tápszer- termelő Vállalatnál mintegy nyolcszázmillió forint értékű felújítómunka fejeződött be. Ennek sorára új épületszárnyba került a vakcina- és olló- anyagtermelő laboratórium is. A laboratórium száz- húsz-százharminc millió forint értékben gyárt különböző vakcinákat, melyekből a hazai igények kielégítése mellett Franciaországba, NSZK-ba, Spanyolországba, Belgiumba és a KGST országaiba is exportálnak
