Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-31 / 305. szám
SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXX. évf. 305. sióm, 1979. december 31., hétfő A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Az új esztendő küszöbén ÍRTA: ANDRIKÓ MIKLÓS z óév búcsúztatásának, az új mm esztendő köszöntésének régi MjL hagyománya szerint mérleget készítünk az elmúlt év eredményeiről, gondjairól, előre vetítjük jövőnket, és meghatározzuk azokat a tennivalókat, amelyek a további fejlődést biztosítják. E. tennivalók sorában szerepel a kedvező tendenciák felerősítése és az előrehaladást gátló akadályok leküzdése. Az értékelés és feladatok megjelölése azonban csak akkor lehet reális, ha eredményeinket és problémáinkat egy hosszabb időszak részeként vizsgáljuk, sőt arra is kiterjed figyelmünk, hogy mindezek hogyan illeszkednek az országunkban kialakult általános képbe és ha nem marad el az új követelményekhez való hasonlítás sem. Így sikereink és gondjaink is objektív mérce alapján minősíthetők, amely megóvhat bennünket az önelégültségtől és az indokolatlan kishitűségtől is. Úgy vélem, e felfogás tükrében is elmondhatjuk, hogy 1979-ben, ha ütemében lassabban is, de tovább haladtunk azon az úton, amely megyénk arculatát alapvetően kedvezően változtatta meg és aminek eredményeink jó részét betudhatjuk. Büszkén tekinthetünk vissza 35 éves történelmi utunkra és benne az utóbbi néhány évre is. Az ipart szinte teljesen nélkülöző, alacsony színvonalú földművelést folytató gazdaságunk közepesen fejlett iparral és fejlett mezőgazdasággal rendelkező szocialista gazdasággá változott. A termelőmunka fő területein bekövetkezett gyors fejlődés kedvezően befolyásolta az életkörülmények és a művelődési viszonyok alakulását is. Az egy főre jutó átlagos jövedelem háromszorosára növekedett. Gyökeresen megváltoztak a korábban kimondottan szegényes lakásviszonyok. A kulturális értékek a legkisebb településen is hozzáférhető közelségbe kerültek az ott élők számára. Jelentősen emelkedett a megye dolgozóinak műveltségi színvonala. Mindezek együttes hatásaként az emberek társadalmi tudata, felelősségérzete is fejlődött és a közösségért végzett munka egyre többek. számára vált természetessé, a napi élet szükségszerű részévé, Mégis, az 1979. évnek talán a legfontosabb eredménye, hogy egyre jobban érezhetővé vált a szigorúbb külső és belső feltételekhez való alkalmazkodás szándéka. Sőt, ezt az üzemek, gazdaságok és intézmények nem kis részében már tettek is követték. Megyénk gazdasága tervszerűen, sokoldalúan. céljainkkal összhangban fejlődött. Valamennyi ágazatban előtérbe kerültek a minőségi követelmények. Emelkedett az exportképes termékek száma és aránya, számos új technológiát meghonosítottak üzemeinkben. A fejlődéssel azonban nem lehetünk elégedettek, mert lehetőségeink nagyobbak az ország fizetési mérlegének javításában, mint amit eddig kiaknáztunk, örvendetes. hogy nagyüzemeink mellett egyre több kisebb üzem, szövetkezet is felzárkózott a minden piacon jól értékesíthető cikkeket gyártó szervezetek közé. Mezőgazdasági üzemeinkben 1979. évben felgyorsult az iparszerű termelés fejlődése. Az időjárás elsősorban a gabonatermelő gazdaságokat hozta nehéz helyzetbe, de azt tudnunk kell, hogy akár még néhány évvel ezelőtt is katasztrófát okozott volna a tartós aszály, most pedig a csökkent termésátlag is lényegesen magasabb a korábbi rekord eredményeknél, ami szocialista nagyüzemi mezőgazdaságunk anyagi, szellemi erejét példázza. Nem hagyhatjuk azonban szó nélkül, hogy mind az állattenyésztésben, mind a növénytermesztésben az eredmények túl magas áron születtek, a ráfordítások növekedésének üteme nem kívánatos módon alakult. A gazdasági fejlődés mértéke jól tükröződik a beruházások nagyságában, a tervezettnek megfelelően öt év alatt 25—27 milliárd forint értékű beruházás valósul meg a megyében. A megkezdett, és jórészt be is fejeződő nagy be* ruházások — a martfűi NöVényolajgyár, a Phylaxia karcagi gyára és a zagyva- rékasi baromfifeldolgozó üzem — belépésével célkitűzésünknek megfelelően, egészségesebb arányok alakulnak ki a mezőgazdasági termelés és feldolgozás között, megalapozva további dinamikus fejlődésünk lehetőségeit. Nem lehetünk viszont elégedettek még mindig a beruházások szervezettségével, a résztvevő szervek együttműködésével, a szerződéses fegyelem betartásával. Tovább javultak a lakosság életkörülményei. öt év alatt 17 ezer család költözik új lakásba. Bővült a megyében a kereskedelmi hálózat, — Szolnokon megnyílt a Skála Áruház — az áruellátás, a szolgáltatások köre, mindkettőnek emelkedett a színvonala. E megállapítás értékét még az a gondunk sem halványíthatja el, hogy az új lakótelepeken a kereskedelmi és szolgáltató egységek többnyire megkésve épültek. Az egészségügyi ellátás mennyiségében és minőségében is tovább fejlődött. Növekedett a területi és az üzemorvosi körzetek száma. Jó ütemben halad a megyei kórház 400 ágyas pavilonjának építése. Törekvéseink eredményeként az egészségügyi intézmények integrációja révén gyorsabban juthatnak megfelelő ellátáshoz az arra rászorulók. A megye művelődésügye társadalmi, gazdasági lehetőségeinkkel összhangban fejlődött. Növekedett a művelődés társadalmi rangja. Egyre elfogadottabb, hogy a termelőmunka, az életmód és a műveltség szorosan kapcsolódó tartalmakat hordoznak. Szélesednek, gazdagodnak a közösségi művelődési formák. Hasznos kezdeményezések születtek a munkásság művelődésének előmozdítására. Iskoláink nyitottabbá váltak, szélesedett a nevelés társadalmi bázisa. Ugyanakkor az is igaz, hogy csak lassan csökkennek az iskolák közötti színvonalbeli különbségek. Az oktatási intézményekkel szembeni nagyobb követelményeknek, a növekvő gyermeklétszám ellátásának helyenként csak a zsúfoltság fokozása árán tudtunk eleget tenni. Az elmúlt év jelentős eredménye, hogy a megyeszékhelyen megkezdődött az oktatás a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola nappali tagozatán. Pártunk XII. kongresszusára készülve, alapszervezeteink már megtartották az öt év munkáját mérlegelő beszámoló taggyűléseiket. Ezek azt bizonyították, hogy a kommunisták tudatos egységben állnak ki a párt politikája mellett, személyes tevékenységükkel másoknak is példát mutatnak, és megalapozott bírálatukkal segítik a hibák, a mulasztások kiküszöbölését. Az alapszervezetek jól alkalmazkodtak az elmúlt időszak bonyolultabb körülményeihez. Mindinkább a minőségi, hatékonysági kérdésekre irányították a figyelmet. A taggyűlések vitája ösztönzést adott arra, hogy minél több helyen a megoldás módját először is és elsősorban a gyárkapun belül keressék. Lépjenek fel határozottan a munka szervezettsége, a magasabb követelmények érvényesítése érdekében. Számolják fel az egyes esetekben megnyilvánuló túlságosan „megértő” magatartást a helyi nehézségekkel szemben. A hozzászólók őszinte, kritikus hangvétele serkentően hatott a cselekvési egység további erősítésére, bizonyítva, hogy párttagságunk a szigorúbb feltételek mellett is kész a nagyobb, az ösz- szetettebb feladatok megoldására, s a tömegeket is képes mozgósítani a célkitűzések teljesítésére. A mérlegkészítés azonban még nem fejeződött be. Az összevont taggyűlések, küldöttértekezletek, községi, járási, városi, pártértekezletek fogják még az adott közösségek előrehaladását megmérni és minősíteni. Az új esztendő márciusában pedig a megye legmagasabb pártfórumán, a megyei pártértekezleten végezzük el a számvetést, hogy a reális helyzetelemzésre alapozottan dönthessünk a jövő tennivalóiról. agyon sokat várunk pártunk XII. kongresszusi irányelveinek a következő hetekben zajló vitájától. Az utóbbi két évtizedben meggyőződhettünk arról, és meg is szokhattuk, hogy a párt valamennyi társadalmi osztály'és réteg tapasztalataira, véleményére számít és épít politikájának kidolgozásában. Pártunk célja, hogy a legszélesebb tömegek vegyenek részt a politika formálásában, tudják azt magukénak, és céltudatos tenniakarásukkal segítsék annak megvalósulását. Pártalapszervezeteinknek fontos politikai feladata, hogy fórumot teremtsenek az irányelvekkel kapcsolatos eszmecseréknek. Az új’ esztendő küszöbén, a számvetések időszakában sem állhatunk meg pohárkoccintásnyi időnél hosszabban, a politika, a közélet, a gazdaság, a kultúra területén eddig elért eredményeinknél. A távolabbi jövő megfontolt, körültekintő tervezése mellett, azzal megegyező figyelemmel kell tekintetünket a közvetlenül előttünk álló tizenkét hónap feladataira összpontosítani. A ’80-as év az V. ötéves terv célkitűzéseinek teljesítésében döntő jelentőségű. Változatlanul elsődleges célunk a népgazdasági egyensúlyt javító gazdálkodás. Ez további és gyorsabb előrehaladást igényel a termékszerkezet fejlesztésében, a műszaki színvonal emelésében, a beruházások pontos megvalósításában, az, állóalapok gazdaságos kihasználásában, az ésszerű takarékosságban, a munkaerő hatékony foglalkoztatásában. inden üzemünkben, mindenegyes dolgozó esetében érvényesíteni kell a hatékonyság és a minőség követelményeit. Érzékeltetni kell, hogy ezt elsősorban pontossággal, fegyelmezettséggel, lelkiismeretességgel, gondolkodva, jól szervezett mindennapi munkával tudjuk biztosítani. Ezért az egyéni ösztönzés, az erkölcsi, anyagi elismerés is elsősorban az említett jellemzőkhöz kapcsolódjék. Azoknak legyen jobb a munkahelyi, társadalmi közérzete, növekedjen jobban az életszínvonala, akik a kötelezettségeiknek magasabb szinten tesznek eleget. Így és csak ezen az úton tudunk nehézségeinken úrrá lenni. Csak így lesz elérhető, amit a XII. kongresszus irányelvei megszabnak: „Az előttünk álló időszak fő feladata az, hogy támaszkodva eddigi nagy vívmányainkra, tovább erősítsük társadalmunk szocialista vonásait, megszilárdítsuk a termelés, az életszínvonal és az életkörülmények területén elért eredményeinket, és biztosítsuk népgazdaságunk fejlődését, szocialista építőmunkánk sikeres folytatását.” Harmincöt év történelmi tapasztalatai sok mindenre megtanítottak bennünket. Arra is, hogy alkotni, teremteni csak békében lehet. Nem alaptalanul remélhetjük, hogy a szocialista országok összehangolt, egységes fellépésének a fegyverkezés csökkentésére, a feszültségek enyhítésére irányuló, folyamatosan megújuló kezdeményezéseinek mindig meglesz az eredménye, mert az a testvérpártok, a nemzetközi munkás- mozgalom, a világ haladó erőinek vágyaival, egyetértésével és cselekvő támogatásával, az emberiség egyetemes érdekeivel találkozik. S az is a 35 év tanulsága, hogy munkásosztályunk pártja irányításával, bevált szövetségi politikájával, az értelmiség meggyőződésen alapuló aktivizálásával valamennyi ütközetet megnyert, amelyben népünk érdekeiért, szocialista társadalmunk előrehaladásáért folyt a küzdelem. Joggal remélhetjük tehát, hogy népünk maradéktalanul teljesíti a még előttünk álló feladatokat, a XI. kongresszus határozatait, a XII. kongresszus célkitűzéseit, a fejlett szocialista társadalom építésének programját. Politikai eseményekben különösen gazdag esztendő köszönt ránk 1980-ban. Tanácskozik pártunk XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulóját ünnepli az ország. A pártkongresszus után, alkotmányos rendünknek megfelelően, képviselői és tanácstagi választások lesznek, és megkezdődnek a tömegszervezetek és politikai mozgalmak kongresszusai. E jelentős esemény- sorozatnak akkor válunk méltó módon részeseivé, ha ezzel együtt soron következő gazdasági feladatainkat is jól megoldjuk. Az új esztendő kezdetén a megyei pártbizottság nevében azt kívánom, hogy mindenki céltudatosan dolgozva, képessége szerint vegyen részt feladataink megvalósításában, mindenkinek legyen része az alkotás szépségében, a jól végzett munka örömében, Boldog új évet kívánunk minden kedves olvasónknak!
