Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-29 / 303. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. december 29. filmajánlat Elkészült Kit Hair Színes amerikai filmmusical Őszi Maraton Szovjet film Fierro fiai Argentin film Csendes társ Kanadai film Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét? Színes magyar film a MOKÉP jövő évi filmbemu­tatóinak terve. A programban közel két és fél száz alkotás (játék- és dokumentumfilm. il­letve összeállítás) szerepel. Va­lamennyit nem sorolhatjuk fel: „előzetesünkben” a legérdeke­sebb művekre szeretnénk fel­hívni az olvasók figyelmét. A műsorról általánosságban elmondható, hogy a lehető leg­szélesebb körű érdeklődés ki­elégítésének szándékával állí­tották össze. A MOKÉP kíná­latában helyet kapott fontos társadalmi problémákat boncol­gató dráma és könnyed vígjá­ték, súlyos lélekrajz és kom­mersz siker: jelentős és jel­legzetes filmek egyaránt. A változatosság mellett a fris­seség a jellemző az 1980-as tervre, hiszen számos film úgy­szólván a világpremierrel egy- időben kerül a magyar közön­ség elé. 1980-tól a filmművészek és a forgalmazók egyaránt „frontát­törést” remélnek az itthon ké­szült produktumok fogadtatá­sában. Talán nem is alaptala­nul, ugyanis több új magyar film kiemelkedően jó minőséget kép­visel. Szabó István a BIZALOM- ban egy háborús szerelem tör­ténetét meséli el. A VASÁR­NAPI SZÜLÖK (Rózsa János munkája) egy intézetben ne­velkedő fiatal lány bukdácso­lásának állomásait ábrázolja. Fábri Zoltán ismét Balázs Jó­zsef prózáját választotta ihle- tőül: ezúttal a FÁBIÁN BÁ­LINT TALÁLKOZÁSA ISTEN­NEL elevenedik meg a vász­non. HOGYAN FELEJTSÜK EL ÉLETÜNK LEGNAGYOBB SZE­RELMÉT? — kérdezi Szász Pé­ter vígjátéka címében. A köz­életi politikummal átitatott és rendkívül fordulatos komédiá­ból megtudhatjuk a választ is (mely meglepő: életünk legna­gyobb szerelmét nem lehet el­felejteni). Huszárik Zoltán CSONTVÁRY-filmjének több síkja van. A felejthetetlen SZlNDBÁD rendezője a ha­gyományos életrajzi elemek fel­vonultatása helyett az úgyne­vezett Csontváry-jelenséget Igyekezett megragadni. Mai köz­érzetünkről szól Dárday István HARCMODOR és Vitézy László BÉKEIDŐ című dokumentarista Jellegű, kritikus szemléletű és vitára késztető krónikája. Per­gő ritmusa, eleven atmoszférá­ja és izgalmas cselekménye miatt bizonyára sokan megte­kintik majd Rényi Tamás ÉLVE VAGY HALVA című kaland­filmjét. Bacsó Péter visszatért a szatirához: a KI BESZÉL ITT SZERELEMRŐL? képsorain a mai fiatalok érvényesülési le­hetőségeit vizsgálja. Weöres Sándor különös hőseit a fiatal Bódy Gábor álmodta filmre a NÁRCISZ ÉS PSYCHÉben, mely egyszerre légies és nyers, ko­mor és elbűvölő. Egész estét betöltő razjfilm-musical a HABFÜRDŐ rendezője Kovász­nál György. A következő év­ben egyébként összesen 26 új magyar filmet jelentetnek meg. 11 „szocialista termésbőr’ a következő alkotások emel­kednek ki: Immár történeti ranggal bír Szergej Eizenstein ÉLJEN MEXIKÓ! című nagyszabású freskója, melyet a szovjet mű­vész eredeti elképzelései alap­ján rekonstruált Grigorij Alek- szandrov, az egykori társszerző. (Az ÉLJEN MEXIKO! az 1979-es moszkvai fesztivál szenzációjá­nak számított.) Georgij Danye- lija nevéhez fűződik az ŐSZI MARATON. Témája közhelyszerű (egy negyvenes éveiben járó fér­fi őrlődése két nő között), fel­dolgozásmódja azonban rend­kívül friss: a szomorú komé­dia hamisítatlanul életszerű helyzetekben bővelkedik. Andrej Koncsalovszkij SZIBÉRTÁDÁja igazi hősköltemény: az ANDREJ RUBLJOV forgatókönyvírója, AZ ELSŐ TANÍTÓ rendezője nem „fegyvert és vitézt” éne­kel meg, hanem Szibéria for­radalmi változásait. Dmitrij Ke- szajanc A KATONA ÉS AZ ELEFÁNT című vígjátékban harsány eszközökkel nevettet. A bolgár Rangel Vilcsanov gyermekkora fényeit és árnyait idézi fel AZ ISMERETLEN KA­TONA LAKKCIPŐJÉben. Egy mai életművész kalandjait lát­hatjuk. Günter Reisch ANTON, A VARÁZSLÓ című NDK-film- jében. Folytatódnak találkozá­saink Andrzej Wajdával és Krzysztof Zanussival: előbbi az ÉRZÉSTELENÍTÉS NÉLKÜLt. utóbbi a SPIRÁLt rendezte. Az ÉRZÉSTELENÍTÉS NÉLKÜL egy sikeres külpolitikai újságíró fél- reállításának körülményeit tag­lalja, a SPIRÁL pedig egy életvitel szomorú csődjét. Szel­lemes az ugyancsak lengyel Janusz Rzeszewski és Mieczys- law Jahoda HALLÓ, KECSKE- SZAKÁLL! című zenés bohó­zata. Néhány fejlődő ország filmköveteivel is találkozhatunk 1980-ban. Kettő közülük nagy sikerre számíthat. A PANTA­LEON ÉS A HÖLGYVENDÉ­GEK című dominikai film ér­dekessége, hogy egyik rendező­je maga az író (Mario Vargas Llosa Jose M. Gutierrez-Santos társaságában irányította a fel­vételeket.) A könyv nálunk is több kiadást ért meg. A Fülöp- szigetek első, nálunk bemuta­tásra kerülő filmje Az ASZ- SZONY, A LÁNY ÉS A SZE­RETŐ (rendező: Lino Brocka). II kapitalista filmművészet mai törekvéseit gazdag pano­ráma ismerteti meg közönsé­günkkel. A HAIR, Milos For­man musical-remeke tartalmas élmény és ugyanakkor kellemes kikapcsolódás. Sidney Lumet a HÁLÓZATban az amerikai té­vémanipulációkról rántja le a leplet. Francis Ford Coppola az APOKALIPSZIS, MOST döbbenetesen szuggesztív beál­lításaival a vietnami háború hátterére, az embert megnyo­morító hatására irányítja a fi­gyelmet. Ismét borzonghatunk katasztrófafilmen (Corey Allen: LAVINA), a tudományos-fan­tasztikus filmek műfaját a NE­GYEDIK FÁZIS (Saul Bass) képviseli, a westernt pedig — egyebek között — Sidney Pol­lack SK ALP VADÁSZOKj a. Woody Allen az ANNIE HALL című vígjátékban a kapcsolat- teremtés nehézségeit kissé ke­serűen tárja fel. Két remek mulattató, Jack Lemmon és Walther Matthau tör folyton egymás orra alá borsot a CÍMOLDALban (Billy Wilder rendezése). Claude Leloucht ezúttal amerikai színekben lát­juk viszont: az ismert recept szerint készítette el az EGY FÉRFI **ÉS EGY Nő újabb vál­tozatát EGY MÁSIK FÉRFI ÉS EGY MÁSIK Nő. Jövőre elég sok francia és olasz film színesíti a reperto­árt, de az egyre tekintélyesebb NSZK-filmművészet több új­donságával is találkozhatunk. • Alain Resnais GONDVISELÉSé- nek középpontjában egy idős író meditációi állnak. Louis Maile a SZÍVZÖREJben egy meglehetősen szabálytalan lé­lektani szituációt jelenít meg: anya és kamaszfia különös von­zalmát. Moshe Misrahi világhí­rű regényt filmesített meg: az „ELŐTTEM AZ ÉLET”-et. Edou­ard Molinaro egy fülledt lég­körű lokál kulisszái mögé pil­lant az ŐRÜLT NŐK KETRE- CÉben. Néhány felújítás: ismét láthatjuk a szovjet FEL- TAMADASt, a lengyel FARAOt, az amerikai SZELÍD MOTORO- SOKat. Reprízben jelenik meg A NAGY MEDVE FIAI (NDK), a JÖJJÖN EL EGY KAVÉRA HOZZÁNK (Olasz), a FANTO- MAS (francia) és a FOLYTAS­SA, COWBOY (angol). Nyolc mesesorozat egészíti ki a vá­lasztékot. Ajánlatunk végére érve kézen­fekvő a következtetés: 1980-ban sokszor lesz érdemes mozije­gyet venni. .. (X) Apokalipszis most Amerikai film Az ötös számú vágóhíd Amerikai film "W n Bizalom Magyar film No, megállj csak! Színes szovjet mesefilmsorozát fájaú Itv,,’* ■ mi i Örült nők ketrece Francia film TARTALMAD Ül ÉVET AKOXÄST ,xo; *tozE!>*V Szelíd motorosok Amerikai film Pantaleon és a hölgy vendégek^ Dominikai film

Next

/
Oldalképek
Tartalom