Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-28 / 302. szám
1979. december 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Új épülettel bővül a mezőtúri szociális otthon. A 11 millió forintos beruházás elkészültével ötven rászoruló idős embernek tudnak helyet biztosítani Karácsony második napja. A lopakodó sötétség már koraeste leereszkedett a tiszafüredi házakra, ködgomolya- gokat hengerített a faágak■ közé, és elkergette a csillagokat. Az utcákon csak a szelek han- cúroznalc, rakoncátlan módon megöklelik a házfalakat, zörgetik a behúzott nagyajtók vaskampóit, besurrannak az ablakkeretek repedései között, és langymeleggé szelídülve bámulják a fenyőfák billenő gyertyalángocskáit, a csillagszórók aláhulló szikrazáporát, a gyermekzsivajt, a családi poharaz- gatást. Lámpafények Csak a tanácsi segély A Felsőbuda utca túlsó részén, a kaptató felett a jár- dás oldalban egy apró, cserepes ház kucorog. Parányi ablakai mögött halványsárga fény harap szeszélyes mintát a kiszolgált sötétítőbe. A földes szobáiban éjszínű, régi bútorok, egymás mellett két ágy, az egyik vas. Vele szemben sublót, átellenben szekrény, a tetején néhány üveg befőtt. A petróleum- lámpa lobogása el-eltűnő fekete hullámokat kavar a falakra, miközben egy magányos testvérpár, a hatvan év feletti B. Margit és Ida életét idézi. —• Magunkra maradtunk, nem mentünk férjhez — kezdi Ida néni. Villanyunk, rádiónk, tévénk nem volt, és már nem is lesz. Amíg erővel bírtuk, házakhoz jártunk, varrtunk, hímeztünk, így aztán nyugdíjunk sincs egy fillér sem. Szerencsénk, hogy a tanácstól' kapunk havi ezeregyszáz forintot kü- lön-külön. Ebből élünk, ru- házkodunk, vesszük a tüzelőt, fizetjük az adót. Mára Vettem egy fagyasztott csirkét. pörkölt volt az ünnepi ebéd, meg sütöttem hozzá ©gy tepsi piskótát. Ha maga elmegy, énekelünk a zsoltá- ros könyvből, hálát adunk a községnek, a tanácsnak, hiszen színigaz: nélkülük régen éhen pusztultunk volna. Fenyőfára nem futotta, és ha a nyolcat elüti az óra, bebújunk az ágyba, nézzük a sötétséget, amíg álom nem lopakodik a szemünkre. Hiányzik az emberi beszéd M. Andrásné Ilonka néni szintén egyedülálló. Lakása egy százötven éves, vertfalú, palatetős ház. A vaskaput a szeretet napján is már hat órakor lakat őrzi. Odabenn régi típusú bútorok, az asztalon váza. benne feldíszített fenyőgally. Az olajkályha jóleső melegetsu- gároz. — Magamra maradtam kedves, egyszál magamra — sóhajt Ilonka néni. Gyerekünk nem született, és szegény jó uramat is eltemettem hét éve. Kapok utána 1 ezer 590 forint özvegyi nyugdíjat és anyagilag még úgy ahogy szegényesen kijövök, de az ember azért ember, hogy legyen valaki körülötte, akihez szólni tud. Számomra az öregek napközije jelenti a családot, és ma ds ott voltam két óráig. Aztán hazajöttem, tettem, vettem, majd bekapcsoltam a rádiót, de nem a zene érdekel: a hangöt, az emberi beszédet keresem. Ülök egy sort. és merengem az életemen. Azbn a karácsonyon. amikor még a drága jó szüleim is éltek, és az öcséimmel körbeültük a fát. Bár szűkén csörgött a krajcár, arra az estére honnan, honnan nem, anyám tejes kalácsot varázsolt elénk, édességgel, játékokkal együtt. Aztán leszedtük a terítéket, és éjfélig dióra kártyáztunk, ugyanis a mondás szerint ez a gazdagság feltétele. Látja kedves, ez maradt belőle. Napközben a napköziben Virág Józsi bácsi alacsony, pirospozsgás férfi. Haját hetvenhárom tél meszelte deresre, amelyből tizenötöt nyugodtan letagadhatna. Noha egyedül él. háza, Iákása, szobája jómódról vall. — Kosárfonó voltam, és a két kezemmel gürcöltem ösz- sze mindezt. Anyagiakban nem szenvedek hiányt, de az baj, hogy nincs, akihez szóljak. A feleségem meghalt, a vejem is, és egyetlen lányom a két ímunokámmal Debrecenben él. A karácsony estéje ma ilyen magányosra sikeredett. A nap mégcsak eltelt, elballagtam az öregek napközi otthonába, hazatérve meg bekapcsoltam, a tévét, az asztalon egy üveg bor idézi az ünnepeket, és a po- harazgatások közepette záróráig a műsor rabja vagyok. Igaz. közben egy sort, szunyókálok is, és arra a karácsonyra gondolok, amikor még élt az anyjukom, meg a vejem, és az unokák hazajöttek az ünnepre hozzánk. Kíváncsian bontogatták a fa aliá tett csomagokat, hiszen minden kis meglepetés jólesett, mert nem az érték volt fontos, hanem az: szívből adtuk egymásnak, szívből fogadtuk egymástól. Magányosok a családoknál Este kilenc óra múlt, a keskeny, saras járdán hazafelé iparkodom. Néptelen a köz, hiszen a kialakult, évszázados hagyományok értelmében a karácsonyesteket — hacsak mód és lehetőség van rá, — otthon, családi körben illik tölteni. Ugyanakkor csak Tiszafüreden hozzávetőleg mintegy kétszáz magányos öreg egyedül ünnepelt az idén. Közülük ötvenen havonta rendszeres segélyt, pénzbeli kiegészítést kapnak, noha többségüknek minden bizonnyal nem ez hiányzott legjobban a négy pirosbetűs nap estéjén. Lámpafények vagyunk mi már csak, legyintett az egyikük, bár tapasztalatunk, életismeretünk temérdek, de az erőnket elrágták az évtizedek. Természetesen mi is vágyódunk a család után, és különösen szívszorítóbb ez az érzés az ünnepestéken, hiszen ilyenkor talán még a percek is lassabban futnak. Sokáig foglalkoztatott a magányos „lámpafények” sorsa, azután eszembe jutott a rádió egyik karácsonyt megelőző felhívása. Ugyanis jónéhány fővárosi lakos telefonált a Bródy Sándor utcába, szívesen vendégül látna családja körében egy-egy magányos, idős férfit vagy nőt karácsonyestére. Nem tudok a dicséretes kezdeményezés sorsáról, vajon hány egyedülálló embernek szépítette meg a kérés a fenyőillatú estéket — de hiszünk a sikerében. És abban: jövőre még több család csatlakozik a felhíváshoz. Nemcsak a fővárosban, hanem már a mi megyénkben is. D. Szabó Miklós január elsejétől Uj, fontos rendeletek Január 1-től új fontos rendeletek, törvények és jogszabályok lépnek hatályba. Ezek — néhány kivételével, amelyeket’ várhatóan ezután tesznek közzé —, már korábban megjelentek. Olvasóink tájékoztatására közöljük a legfontosabb változásokra vonatkozó közérdekű tudnivalókat. A módosított Munka Törvénykönyve a fiatalkorúak testi és szellemi fejlődésének elősegítése és fokozottabb védelme céljából 14-ről 15 évre emelte a munkakezdés korhatárát. A törvényes munkaidő heti 44 óra. Két munkanap között minden dolgozónak 11 óra pihenőidőt köteles biztosítani a munkáltató. A nők — terhességük negyedik hónapjától — nem oszthatók be éjszakai munkára. A munkafegyelem javítása, s az okozott kár megtérítése érdekében — fegyelmi büntetésként — bércsökkentés is kiszabható, s e kártérítés összege a dolgozó bérének 50 százalékáig terjedhet. A pénzügyminiszter illetékekről szóló rendeletének módosítása kedvezőbb feltételeket teremt a lakáscserékhez. Ha valaki tanácsi bérlakásban lakott és szövetkezeti vagy öröklakást, vagy családi házat vásárol, az eddigi 17 százalékos illetékadó helyett (ami gyakran elérte a 100—150 ezer forintot is), a jövőben csak 7 százalékos átruházási illetéket kell fizetni. Mentesülnek az örökösödési illeték alól azok a személyek is, akiknek örökségértéke nem haladja meg az ötezer forintot. Változnak a vasúti szállítás tarifái, s módosul a tehergépjármű-díjszabás is. Az utóbbit az eltelt idő, a megtett kilométer, a rakodás és egyéb szempontok figyelem- bevételével állapítják meg. A fizetendő összeg azonban a kisebb tehergépkocsiknál 100 forintnál kevesebb nem lehet. A tehertaxival történő fuvarozásért 12 forintos alapdíj és súlytól függően, 250— 350 méterenként 2 forint egységdíj fizetendő. A módosított pótszabályzat szerint, levélpostai küldeményt — ha mérete és súlya lehetővé teszi — csak borítékban és leragasztva szabad feladni. A lezárás nélküli küldeményeket nem továbbítja a posta. Boríték nélkül adható fel a levelezőlap, az ehhez hasonló nyomtatványlap, a hírlap és a könyv. Háromszáz kereskedelmi ellenőr számvetése 1980-ban is téma az élelmiszer minősége és az építőanyag-ellátás A megyei tanács vb kereskedelmi osztálya és a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa tegnap értékelő tanácskozásra hívta a kereskedelem legjobb társadalmi ellenőreit. A munkaértekezleten Lakatos István kereskedfelmi osztályvezető-helyettes tartott tájékoztatót a lakosság ellátásának 1979. évi eredményeiről, a társadalmiellenőrhálózat ez évi munkájáról. Szolnok megyében 1979- ben 13 témában — többek között az árváltozások végrehajtásában, a takarmányok és tápok forgalmazásában, az árumegrendelések és előlegezések helyzetében, a zöldséggyümölcs ellátásban, az idegenforgalom kulturáltságának témájában — végeztek átfogó ellenőrzést a kereskedelmi ellenőrök. A megyében az idén összesen 750 vizsgálatot folytattak, s ezekben a munkákban háromszáz társadalmi ellenőr vett részt, 150 vizsgálatot különösebb irányítás és segítség nélkül önállóan folytattak le. A vizsgálatok nyomán 88 pénzbírsággal, harminc hatósági figyelmeztetéssel, — összesen 146 kisebb-nagyobb felelősségrevonással sújtották a szabálysértő kereskedelmi dolgozókat. Ahol arra lehetőség volt, a vásárlókat is kártalanították. Az ellenőrzések során azonban nem fukarkodtak a dicsérettel, az elismeréssel sem, hiszen a kereskedők nagy többsége becsületesen dolgozik az ellátás javításáért, a vásárlók gondos kiszolgálásáért. A tanácskozáson elemezték a következő esztendő főbb teendőit is. Átfogó vizsgálatokat terveznek néhány alapvető élelmiszer minőségét és szavatosságát illetően, visszatérnek az építőanyag-ellátásra és az örökös panaszáradatra okot adó üveg-vissza- váltásokra is. A munkaértekezleten megjutalmazták azokat a társadalmi ellenőröket, akik az év során a legtöbbet dolgoztak. Megtárgyalta a Minisztertanács Szerződéses kapcsolatok, fegyelem A különböző vállalatok, gazdálkodó egységek szerződéses kapcsolatait jelenleg is a szállítók — másként szólva: vállalkozók — gazdasági erőfölénye jellemzi. Talán ez a legfigyelemreméltóbb megállapítása annak a jelentésnek, amelyet — az igazságügyminiszter és az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének előterjesztésében —tegnap tárgyalt a Minisztertanács. A szerződéses fegyelemről az érdekelt minisztériumok és országos hatáskörű szervek, valamint a fővárosi és a megyei bíróságok gazdasági kollégiumainak megállapításai nyomán kerekedett a kép, amelynek egy-egy részletét néhány nagyvállalatnál tapasztaltak gazdagítanak. Az Igazságügyi Minisztérium, az Országos Anyag- és Árhivatal, a Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészség képviselőiből alakult munkabizottság az Egyesült Vegyiművekben, a Ganz-MÁVAG-ban. a Lenin Kohászati Művekben, valamint a Délmagyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalatnál tájékozódott. Hasznosították a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság és a Pénzügyminisztérium bevételi főigazgatósága idevágó vizsgálatainak eredményét is. A szerződési rendszer fő célja annak biztosítása, hogy megfelelő gazdasági kapcsolatok alakuljanak ki, s hogy a szerződésszegők kényszeríthetők legyenek kötelezettségeik teljesítésére, amint erre a jog lehetőséget is nyújt. Csakhogy a lehetőség önmagában véve kevés, élni kell, kellene vele! Ezt sugallja a jelentés, amelyből kitűnik, hogy a vállalatok együttműködése a szerződés megkötését megelőzően sem megfelelő. A megrendelő általában akkor kénytelen föladni rendelését, amikor még nem tudja tel- jeskörűen fölmérni kötelezettségeit. A szállító viszont — az anyagbeszerzés gondjai miatt — későbbi megrendelést már nem fogad, el. s ha mégis, úgy nem a kért határidőre. A gazdasági kooperáció következő lépcsőfoka: a szerződés megkötése. Az írásos megállapodások tartalmát tekintve szembeötlő, hogy a szerződésekben többnyire a szállító érdekei érvényesülnek, akár a mennyiségről, akár a minőségről vagy a határidőről legyen szó. Általános tapasztalat, hogy több évre szóló szerződést ■— az élelmiszeripar és a fuvarozás egyes ágazatait kivéve —1 nem szívesen kötnek a vállalatok, főként a változó piaci viszonyok és árak, valamint a szállítási bizonytalanságok miatt. Túlontúl sokszor módosítják indokolatlanul a szerződéseket, nem ritkán az egyik fél gazdasági erőfölényét kihasználva kényszeríti ki az ilyen változtatást, hogy elkerülje a szerződésszegést követő szankciókat. A megrendelők, nem akarván veszélyeztetni jövőben gazdasági kapcsolataikat, hajlamosak megalkudni a számukra kedvezőtlen helyzettel. Néha ugyan formálisan érvényesítik a késedelmes szállítás miatti kötbérigényüket a bíróságnál, de utóbb bejelentik: a vitás kérdést peren kívül rendezték. S ez nem véletlen, hiszen volt olyan eset, amikor a szállító, mert meg- kötbérezték, újabb szerződést már nem kötött. A felmérés nyomán az illetékesek leszögezték, hogy a kialakult helyzet — amíg a megrendelők között válogatni lehet — az erőfölényben levő termelő vállalatokat aligha ösztönzi arra, hogy hatékonyan, jó minőségű terméket állítsanak elő. A szerződéses kapcsolatokban mutatkozó lazaság másfelől arra késztet különböző gazdálkodó szervezeteket, hogy importból szerezzenek be olyan árut, amelyhez a hazai piacon is hozzájuthatnának. Kétségtelen, hogy a felügyeletet gyakorló szervek irányító munkája az utóbbi időkben jelentősen fejlődött, s ez kihat a szerződéses kapcsolatokra is. ám a változás csekély mértékű, s nem is tekinthető általánosnak. A Minisztertanács ülésén rámutattak arra, hogy mivel a szerződéses kapcsolatokban tapasztalt visszásságoknak alapvetően gazdasági okai vannak, a megoldás is gazdasági intézkedésektől várható, olyan döntéséktől, amelyek eredménye a termelési szerkezet célszerű átalakítása, az indokolatlan monopolhelyzet visszaszorítása. Az 1980. január 1-én hatályba lépő módosított szabályozórendszer várhatóan olyan új helyzetet teremt m,ajd a beruházások és termelőeszközök piacán, amely elősegíti az egészség ges gazdasági kapcsolatok kialakulását. Hatását azonban csak a gyakorlati tapasztalatok alapján lehet majd felmérni, s megállapítani, hogy a megváltozott helyzetben milyen intézkedések szükségesek. A szabályozás egyrészt jó lehetőséget teremt a gazdálkodó szervezetek önállóságának, kezdeményezéseinek kibontakozásához, másrészt lehetőséget nyújt arra, hogy az illetékesek fellépjenek a központi irányítás. egyszersmind a nép- gazdasági érdek érvényesülését gátló törekvésekkel, magatartással szemben. Mindezt a jog eszközeivel is elő kell mozdítani: a bíróságok gyakorlatában fokozott figyelmet kell fordítani a gazdasági jogviták gyors és megalapozott eldöntésére, elősegítvén a tisztességes szerződéses kapcsolatok térhódítását. Megoldotta dolgozóinak féli foglalkoztatását a tiszafüredi Haman Kató Tsz. A kertészeti munkások egyik csoportja négy es fel vagon szárított kamilla szárítását és csomagolását vég- zi, a brigád másik fele gyümölcsös ládák készítésével foglalkozik. A nyáron gépeken dolgozó szakmunkások, hegesztő, forgácsoló, maró részmunkákat végeznek a diósgyőri gépgyár részére
