Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-23 / 300. szám

4

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1979. december 23.

KÖZLEMÉNY

az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága 1979. december 19-i üléséről

(Folytatás a 3. oldalról.)

zökkenőktől eltekintve, áru- és személyszállítási feladatait ellátta. Az úthálózat fejlesztése, az utak megerősítése és fenntartása tervszerűen folyik. A postai hálózatban több kisebb rekonstrukcióra, hálózatfejlesztésre ~ került sor. A távbeszélő-el- lá'tás helyzete nem. javult, tovább nőttek a feszültségek.

3 A kiskereskedelmi for- ■ galom folyóáron 11 százalékkal bővült. Az áruellátás — országosan is jellemző hiánycikkek kivételével — kiegyensúlyozott volt. A hálózatfejlesztéssel és rekonstrukcióikkal kulturáltabbá vált a kereskedelem. Az idén átadott új létesítmények alapterülete 11500 négyzetméter. Elkészült a Skála „Tiszavidék” Áruház,

15 ABC-áruhéz és 6 ven- dégléitóipari ü23et.

— A lakosság életkörülményei a tervnek megfelelően javultak. Az előirányzottal egyezően, 3100 új lakás épül. ebből 368 célcsoportos, 350-et pedig mun- káslakás-építési akció keretében adták á*t. A gyermek- intézmény-hálózat 160 bölcsődei, 860 óvodai hellyel bővült. Felépült 24 általános iskolai tanterem, 50 hellyel bővült az öregök napközi otthona.

— A megyében a beruházások növekedési üteme tovább mérséklődött. Négy új beruházás kezdődött meg 1979-ben. A cselekvési programban ez évi befejezéssel tervezett, többségében

II.

A megyei pártbizottság 1980-ban legfontosabb feladatnak tartja:

1

A Központi Bizottság ■ 1979. december 6-i határozatának szervezett, tervszerű és összehangolt megvalósítását. A megyei párt- bizottság ötödik ötéves tervidőszakra szóló cselekvési programját a pár'tszervek és szervezetek a tervezésben és a szervező, ellenőrző munkában maradéktalanul juttassák érvényre.

A jövő esztendőben változatlanul elsődleges cél a nép- gazdasági egyensúlyt javító gazdálkodás, amely ‘további és gyorsabb előrehaladást követel a .termékszerkezet korszerűsítésében, a gazdaságosság növelésében. A szelektív fejlesztést kell előtérbe helyezni. Ennek alapja a jövedelmezőség, a hatékonyság és az export, ezen belül is a ‘tőkés exportképesség javítása.

Gazdaságpolitikai céljaink és feladataink végrehajtása az eddigieknél is nagyabb szervezettséget és következetességet követel. Mindenütt gondoskodni kell a VI. ötéves tervidőszakra va.ló gondos felkészülésről, az átmenet zökkenőmentességéről.

2 Minden gazdálkodó egy- ■ ségnél kiemelt feladat:

— A termelés Jótékonyságának növelése. amelynek minden elemét jjavítani szükséges. A gazdálkodás valamennyi tényezőjének figyelembe vételével kell megszabni a konkrét teendőket, a végrehajtást ennek alapján. kell szervezni és ellenőrizni,.

— A gazdaságosság, minőség, exportképesség együttes követelményeinek kell elegét tenni. A gazdaságosság reális megítéléséhez szükséges, hogy az üzemek megalapozott, termékenkénti ön- költség-számításofca't végezzenek.

— Javítani kell a munkaerő-gazdálkodást. Minden üzem rendelkezik tartalékkal, amelynek feltárása és hasznosítása érdekében jelentősen előre kell lépni a munkaidő-kihasználásban, a munkafegyelem megszilárdításában. Biztosítani kell a tervszerű és szervezett munkaerő-átcsoportosítást a iterkonvertálható export árualapok bővítését szolgáló beruházások — a zaigyvarékasi Baromfifeldolgozó Üzem kivételével — megvalósultak, egy részük határidő után és a tervezettnél magasabb költséggel készült el.

— A munkaerő-gazdálkodásban lassú a kedvező irányú változás. Az üzemek jelentős része azonban 'továbbra sem fordított kellő figyelmet a felesleges létszám feltárására, belső átcsoportosítására, hatékonyabb mum- kiaterüle'teken történő foglalkoztatására — ez fékezte a tervszerű és szervezett munkaerő-átcsoportosítást.

A pánt- és ‘társadalmi ■ szervek a gazdaságpolitikai követelményeknek megfelelően javították politikai munkájukat, jelentősen hozzájárultak az 1979. évi gazdasági eredményekhez. A tömegszervezetek jól segítették a munkaverseny kibontakoztatását, a termelési mozgalmakat, a munkahetei demokratizmus fejlesztését.

A tanácsok és a tömegszervezetek, mozgalmak, valamint az érdekképviseleti szervek eredményesebben látták el a termelésszervező, segítő feladataikat. A településfejlesztési célok megvalósításához nagyban 'hozzájárult a lakosság által végzett mintegy 450 millió forint értékű társadalmi munka. A tanácsok figyelmet fordítottak feladataik célszerű rangsorolására, a rendelkezésre álló források takarékos felhasználására, de intézményeinkben nem váll általánossá a takarékos gazdálkodás.

mékszerkezet korszerűsítése érdekében. Vizsgálni kell a technológiai létszámszükségletet, felül kell vizsgálni az adminisztratív és kisegítő munkaterületen foglalkoztatottak számát, középtávra intézkedési tervet kell kidolgozni a felszabadítható munkaerők tervszerű átcsoportosítására.

— A munkaerő-gazdálkodásnak szerves elemét képezze a hatékony, fegyelmezett munkára ösztönző bérezés. Alapvető feladat a teljesítményhez kötött bérezés kiszélesítése, ahöl lehetséges, általánossá tétele, követelmény a normák folyamatos karbantartása és a műszakilag 'kellően megalapozott normák kidolgozása és alkalmazása. A bérfejlesztés jobbam kapcsolódjon a vállalati eredményességhez, a bérek emelése pedig az egyéni teljesítményekhez.

— A fejlődés nélkülözhetetlen feltétele a veszteség- források megszüntetése. Kiemelt figyelmet kell fordítani a munkafolyamatok célszerű kialakítására, az anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazására, a technológiai fegyelem megszilárdítására, a vállalati belső szervezeti és irányítási rendszer korszerűsítésére.

— Az átfogó és ésszerű takarékosság valamennyi üzemben elsődleges feladat legyen. El kell érni, hogy a termelés anyag- és energia- szükséglete a termelésnél kisebb mértékben növekedjen.

— A készletgazdálkodásban a szerződéssel lefedezett biztonságos beszerzésekre, az időben és összetételben a termeléshez ■ igazodó készletállomány kialakítására kell törekedni.

— Differenciált és hatékony fejlesztést kell a gazdálkodó egységeknek megvalósítani. Erőforrásaikat él- elsősoirban a folyamatban levő beruházásokra, rekonstrukcióra, korszerűsítésekre kell koncentrálni. A beruházások kivitelezési ideje csökkenjen, a tervezett határidőre és költséggel kerüljenek átadásra. A műszaki fejlesztésre kiemelt figyelmét kell fordítani.

— Erősíteni kell a gazdálkodó egységek közötti együttműködést, kooperációt

és a szerződéses fegyelmeit. Az együttműködés kiszélesítése terjedjen ki a fejlesztési források közös, társulási formában való kihasználására is.

3 Az iparban gyorsítani ■ kell a termékszerkezet korszerűsítését, a versenyképes vagy azzá tehető, minden piacon gazdaságosan értékesíthető termékek dinamikus fejlesztését, a gazdaságtalan termelés visszaszorítását. Az újonnan belépő kapacitások 6—8 százalékos termelésbővülést, eredményeznek. A termelés, üzemenként eítérő mértékben,

2—3 százalékkal növekedjen. A termelés bővítése túlnyomórészt gazdaságosan értékesíthető tőkés export növelését szolgálja, fő forrássá a ‘termelékenység javítása legyen. Az exportképesség fokozása mellett fontos feladat az import (elsősorban a tőkés import) csökkentése.

— Az alföldi kőolaj- és földgázhány,ászát az ásványvagyon ésszerű (termelésével a népgazdaság energiaszük- ségle'téhez tervszerűen járuljon hozzá;. A vegyipar fokozza gazdaságos tőkés kivitelét, a tőkés dmpoirtanyag- felhasználás egyidejű csökkentése mellett. A gépipari üzemek kooperációs kapcsolataikat bővítsék, biztosítsák a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítését. A könnyűiparban a keresle'thez jobban igazodó termékválaszték bővítésével, a minőség javításával növeljék az értékesítést. Az építőanyag-ipar korszerű, előregyártóit termékeinek mennyiségi és minőségi növelésével, a választék bővítésével rugalmasan alkalmazkodjon a vásárlók igényeihez.

Az élelmiszeripari vállalatok között tovább kell fejleszteni az együttműködést és a munkamegosztást. Szerződéses kapcsolataikban a számítások ütemességére fo- kozo'ttan ügyeljenek. Az alapanyagtermelő és feldolgozó üzemek, a termelési rendszerek együttes feladata, hogy növekedjék az alápainyageMtás. Az állami szervek ellenőrizzék, hogy a szükséges alapanyagot, szerződésekkel biztosítják-e.

A tanácsi vállalatok és ,az ipari szövetkezetek bővítsék a helyi árualapba történő termelésüket. Szélesítsék és hosszabb távra alapozzák meg a nagyvállalatokkal meglevő termelési kapcsolataikat.

A lakosság szolgáltatási igényeit a szolgáltatási forrnák korszerűsítésével és színvonaluk javításával kell kielégíteni. A kisebb településeken a lakossági igényeket a kisipari tevékenység bővítésével, a MÉSZÖV. KI- SZÖV és KIOSZ együttműködésének javításával kell teljesíteni.

— Az építőiparban megközelítően az 1979. évivel azonos termelést kell elérni. Az építőipari szervezetek. gondoskodjanak a termelés műszaki színvonalának emeléséről. törekedjenek a munkaerő, az eszközök racionáli- sabb és koncentráltabb fel- használására, a szervezettség, a minőség, a szerződéses fegyelem javítására, a szerződés szerinti határidők betartására.

Társulás útján segítsék elő az ipari háttér összehangolt kiépítését, a korszerű építési módok és technológiák alkalmazását.

A mezőgazdaságban

■ fenn kell tartani a korábbi években kialakított termelési szerkezetet. A termelést 6—6,5 százalékkal,, ezen belül a növényi termékekét 10 százalékkal, az állattenyésztés hozamait, 1—2 százalékkal hell növelni. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek használják ki még jobban termelési adottságaikat.

— A gabonafélék közül a búza vetésterületét az előző évihez képest növelni kell. A szemeskukorica termelését a vetésterület és a hozamok egyidejű növelésével fokozni kell. A rizstermesztésben a lehetséges mértékben folytatni kell a rekonstrukciókat. a termelés biztonságának megalapozását, A napraforgó termesztésében az elért eredmények megtartása, a cukorrépánál a hektáronkénti cukorhozamok ingadozásának mérséklése, a vetésterület stabilizálása a feladat. A zöldség- és gyümölcstermelés összetétele igazodjon á kereslethez és a gazdaságos exporthoz.

— Az állattenyésztésben továbbra is a fajlagos termelési és tenyésztési mutatók, valamint az állategészségügyi helyzet javításában kell előbbre lépni. Gazdaságaink növeljék ‘tovább a törzsállományt, fordítsanak gondot a férőhelyek jobb kihasználására. iNövelnii kell a hústermelést, amelynek jelentős tartaléka az állat- elhullás csökkentése.

— Az abrakfelhasználás hatékonyságát tovább kell javítani. A melléktermékek hasznosítása, a írét-, legelőgazdálkodás javítása útján növelni kell az olcsóbb tö- megitakanmány mennyiségét. A háztáji és kistermelők ‘takarmány-ellátására irányuljon nagy figyelem. A háztáji, a kisegítő gazdaságok termelési eredményeit stabilizálni toll, a zavartalan termelés és értékesítés feltételeit a nagyüzemek irányításával és szervezésével biztosítsák.

— Továbbra is tervszerű

és . következetes munkára van szükség a racionális faldlhasznála‘t érdekében, Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a vízkárok, különösen a belvízkárok elhárítására és a vetetten területek csökkentésére. A kedvezőtlen termőhelyi

adottságú, ár- és belvízve- szélyeztetett területeken gazdálkodó üzemek részére támogatást kell biztosítani.

A termelési rendszerek 'további fejlődése megköveteli a szolgáltatások körének ki- terjesztését. A takarékos gazdálkodás érdekében az eddigieknél jobban ki kell használni az üzemek közötti együttműködésben, a társulásokban rejlő lehetőségeket.

— Az erdőgazdálkodásban előre kell haladni az együttműködésben. Nagyobb mértékben kell alkalmazni a hazai, a megyében rendelkezésire állá nyár- és egyéb fafajok programozott kitermelését, felvásárlását és feldolgozását

— További előrehaladás szükséges az üzemi öntözésfejlesztésben. Ehhez a vízügyi szervek adjanak hatékonyabb szakmai segítséget. A mezőgazdasági nagyüzemek és a ibelvíztársuliatok erősítsék a belvíz elleni szervezett védekezést. Elő- ‘térbe kell helyezni a takarékos öntözési technológiákat.

Az áruszállítási felada- * tok hatékonyabb ellátása érdékében javítani kell a szállítás szervezettségéi, a munkamegosztást. Mindezt a korszerű eszközök és módszerek alkalmazásával érjék el.

— A szállítási kapacitás egyenletesebb kihasználása érdekében tovább kell növelni az előszállítást. A személyszállítási igények kulturáltabb kielégítése érdekében javítani kell a menet- rendszerű járatok megbízhatóságát és az utasok 'tájékoztatását. A zsúfoltság csökkentése érdekében ki kell szélesíteni a lépcsőzetes munkakezdést.

— A megye úthálózatának korszerűsítése, megerősítése a tanácsi utakkal összehangoltan, a forgalmi igényeknek megfelelően történjen. Mindezt az energiatakarékos és költségkímélő technológiák szélesebb körű alkalmazásával. jobb minőségű munkával kell elérni.

— A postai szolgáltatás terén folytatni kell a kis postahiázak építését, korszerűsítését. a kisgépesítési. A hírlapszolgálat mennyiségi és minőségi javítása érdekében növelni kell az elárusító helyek közötti lapmozgatós

operativitását, a hínlapkóz- besítés megbízhatóságát. Nyilvános távbeszélő állomások telepítésével enyhíteni toll az ellátatlan területeken élő lakosság gondjain.

—• A lakossági ellátásban kiegyensúlyozott árukínálatot kell biztosítani.' Az irányító és a kereskedelmi szervek fordítsanak nagy figyelmet az olcsó és középáras cikkekre. Törekedjenek az ellátási színvonal megtartására, lehetséges javítására. Erősítsék az ipar, mezőgazdaság, nagy- és kiskereskedelem közötti együttműködést, bővítsék a közvetlen termelői árubeszerzést. Javítsák a kiszolgálás kulturáltságát, gondoskodjanak a kereskedelmi dolgozók szakmai felkészültségének gyarapításáról.

BE KELL FEJEZNI;

1

A pártszervek és szer- ■ vezetek fegyelmezettebb, pontosabb munkával, folyamatos pártellenőrzés- sel segítsék a gazdaságpolitikai célkitűzések végrehajtását.

Ösztönözzenek a kiváló teljesítmények elérésére, az ésszerű kockázatvállalásra, a jövedelmek teljesítmény szerinti differenciálására. Határozottan lépjenek fel a pazarlás, a szervezetlenség és a hanyag munkát végzőkkel szemben. Támasszanak magas követelményt a vezetőkkel szemben.

— A tanácsok erősítsék a megye gazdaságát átfogó, a lakosság ellátását szervező, irányító ’ tevékenységüket. Nagyobb körültekintéssel keil a rendelkezésükre álló forrásokat felhasználni.

Gondoskodjanak a települések arányosabb fejlesztéséről, fokozottan törődjenek a lakáselosztás elvei alapján a családalapító fiatalok lakásgondjai megoldásával. Követeljék meg az intézményi gazdálkodás színvonalának javítását, tegyék általánossá a takarékosságot. Biztosítani kell a hatodik ötéves tervidőszakra való folyamatos és zökkenőmentes átmenetet. Érjék el, hogy a lakosság által végzett társadalmi munka a tanácsi tervekben lévő új feladatokra, rekonstrukciókra irányuljon. A közös öszefogás eredményeként javulnak a megye felépülései^ a lakosság életkörülményei.

2 A társadalmi szerve- ■ zetekben dolgozó kommunisták aktívabban segítsék elő a népgazdasági ér8 Továbbra is alapvető ■ cél a beruházások szervezettségének, hatékonyságának javítása. Ennek érdekében a létesítmények megvalósítását rangsorolni kell. Erősíteni kell a beruházók szerepét. A tervezésben jobban érvényesítsék az energiatakarékos üzemelésű, gazdaságos építészeti megoldásokat, biztosítsák a tipizált és szabványosított termékek szélesebb körű alkalmazását.

A megyében rendelkezésre álló építőipart kapacitást mindenekelőtt a folyamatban levő. a (termelési szerkezet korszerűsítését, az export árualapokat bővítő fejlesztések gyorsítását jelentő munkákra kell összpontosítani.

dekek érvényesülését. Fordítsanak nagy figyelmet a termelő munka segítésére, hogy a jövedelmekből minden dolgozó a végzett munkájának minősége, egyéni teljesítménye alapján részesedjen. Az új követelményeket érvényesítem kell a kollektív szerződésekben. A társadalmi szervezetek tekintsék fontos feladatuknak, hogy a XII. kongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaver- seny-mozgalom tartalma a népgazdasági célokat szolgálja, lendülete megmaradjon.

— A szövetkezeti szövetségek ösztönözzék tagszö- vetkezeteiket a gazdaságos termékszerkezet kialakítására. Szorgalmazzák a fejlesztési pályázatokat, elfogadásuk esetén azok megvalósítását. Segítsék elő a szövetkezetek kádermunkájának fejlesztését, a munkaerő- és bérgazdálkodás követelményeinek érvényesítését. Ösztönözzenek a helyiipari árualap bővítését szolgáló termeltetésre, valamint a lakosság áru- és szolgáltatási ellátására,

ezen belül a kisebb településeik és a külterületek alapellátásának javítására.

— Az agitációs és propaganda munkában a gazdaságpolitikai célok megismertetése és elfogadtatása a feladat. Az agitáció terjessze a jó módszereket, mutasson rá a hiányosságok kijavításának lehetőségeire, népszerűsítse a célok érdekében kifejtett kezdeményező,

eredményes tevékenységet a megye egész gazdaságában.

— a gépiparban a tömegtakarmány-betakarító adapter gyártásfejlesztés I. és II. ütemét, a forgódobok és a faipari gépek gyártókapacitásának fejlesztését;

— a könnyűiparban a gumitalpgyártás rekonstrukciós fejlesztését, a Papíripari Vállalat rekonstrukciójának előkészítő munkáit;

— az építőanyagiparban az Alföldi Téglagyár mezőtúri vázkerámia, burkoló és falazó üzemének építését, üzempróbáját;

— az élelmiszeriparban a Növényolajipari és Mosószer- gyártó Vállalat martfűi növényolajgyárának beruházását, a Szolnoki Cukorgyár rekonstrukcióját, a zagyvarékasi baromfifeldolgozó üzemet;

— a mezőgazdasági üzemeknél előkészített állatférőhelyek és tárolók építését;

— a karcagi 250 személyes egészségügyi gyermekotthont;

— az 1980-as évi tanácsi tervekben szereplő oktatási és egészségügyi beruházásokat; 600—650 óvodai, 40 bölcsődei hely, továbbá 50 általános iskolai tanterem építését;

— a kereskedelemben a Széchenyi lakótelepi 1040 négyzetméter alapterületű ABC-áruházat, a TÜZÉP szolnoki új telepét;

— 3200 lakás építését.

TERVSZERŰEN FOLYTATNI KELL:

— a megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás létesítését;

— a közlekedési és hírközlési ágazat fejlesztését;

— a rakodásfejlesztési alapból megvalósuló beruházásokat;

— az új postaműszaki épület előkészítését;

— a Hetényi Géza kórházban a 400 ágyas pavilon, valamint a jászberényi kórházban az 50 ágyas gyermekpavilon építését;

— a tanácsi beruházásokból a hatodik ötéves tervre való folyamatos és törésmentes átmenetet biztosítókat;

— a víztermelő és szennyvíztisztító kapacitások üzem- beállítását, Szolnokon a városi szennyvíztisztítómű kivitelezésének előkészítését, az ipari védtöltés kiépítését.

Ili