Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-22 / 299. szám

1979. december 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az országgyűlés elfogadta a jövő évi költségvetést Hódmezővásárhelyen, az Alföldi Porcelángyár gyáregységében új, korszerű eljárásokat vezettek be, melyek eredményeként korszerű södött és nőtt a termelés. A díszített porce­lán edények nagyrésze exportra készül A Dunai Vasmű dolgozóinak sikere (Folytatás az 1. oldalról.) dű és rangú szereplője vál- txrataitmi tud és akar a meg- szokottságain, amelyek nem Púja Frigyes (Békés m. 7. vk.), külügyminiszter hang­súlyozta: a szocialista és a fejlett tőkésországok kétol­dalú kapcsolatainak alakulá­sa igen fontos szerepet ját­szik a nemzetközi életben. E kapcsolatok mia már szé­leskörűek; gyakoriak a poli­tikai eszmecserék a legma­gasabb szinten,s fejlődtek a gazdasági és kulturális kap­csolatok is. A szocialista és a fejlett tőkésországok két­oldalú kapcsolatainak to­vábbi bővülését azonban za­varja, hogy egyes nyugati körök beavatkoznak a szo­cialista országok belső ügyeibe, propaganda-kampá­nyokat bontakoztatnak ki, gazdasági diszkriminációt, egyes esetekben embargót alkalmaznak ellenük. Küz­deni kell e jelenségek ellen; ezzel az enyhülés, a nemzet­közi együttműködés ügyét védelmezzük. A Magyar Népköztársaság határozottan támogatja a Vietnami Szocialista Köz­társaság, a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság, a Kambodzsai Népköztársaság kormányát és népét abban a hősies küzdelemben, amelyét a kínai expanzionisták ellen folytatnak. Sajnáljuk, hogy számos kormány akad még — így az Asean-országük kormányai is —, amely a senkit sem képviselő Pol Pót-csoportot tekinti Kam­bodzsa képviselőjének. Csak idő kérdése, hogy minden dél-kelet-ázsiai ország fel­ismerje ennek a csoportnak az igazi szerepét, és azt, hogy honnan fenyegeti őket az igazi veszély. A közel-keleti válság to­vábbra is komoly veszély­nek forrása. Egyiptom pál- fordulása kedvezett az ame­rikai-izraeli céloknak, de egyben új ellentétek sorát szülte. Az elmúlt két esz­tendő eseményei teljes mér­tékben igazolták a szocialis­ta országok álláspontját; az izraeli csapatoknak a meg­szállt arab területekről tör­ténő teljes kivonása, a Pa­lesztinái arab nép önren­delkezési, államalapítási jo­gának biztosítása nélkül a közel-keleti válságot megol­dani nem lehet. Amint azt az események tanúsítják, a Camp David-i megállapo­dás végrehajtása zsákutcába került; a tartós, igazságos béke helyett Izrael törekvé­sei válnak valóra. Bízunk abban, hogy az igazságos ügyért küzdő arab országok felismerik, kik az igazi barátaik, és nem nyúj­tanak támogatást azoknak, akik látszatra talán nem, de a valóságban az amerikai- izraeli—egyiptomi tervek szálláscsinálói. A magyar nép melegen üdvözölte az iráni nép kemény küzdelem­ben kivívott győzelmét. Az iráni fordulat jellege még nem mindenben tisztázott de fő tartalma a jelek sze­rint antiimperialista. Magyarország Európa szí­vében fekszik, népünk itt él, dolgozik, alkot. Közelről érinti mindaz, ami az euró­pai kontinensen történik. Érthető hát, ha különleges figyelmet szentel az európai eseményeknek. Kormányunk kezdettől fogva fellép az amerikai nukleáris rakéták nyugat­európai telepítése ellen. Két­oldalú tárgyalásokon, meg­beszéléseken rámutattunk azokra a nagy veszélyekre, amelyek ebből következnek. November végén a diplomá­cia csatornáin nyomatékosan felhívtuk a NATO-országok kormányainak figyelmét lé­pésük súlyos következmé­nyeire, különösen arra, hogy az új lökést ad a fegyver­cjupán a szabályozók függ­vényei. Például, a szerződé­ses fegyelem megjavítása soha nem volt égetőbb, mint a jelen helyzetben. kezesi versenynek. A NATO- országok képviselői hangsú­lyozták ugyan, hogy enyhü­lést, leszerelést akarnak, de kitartottak eredeti elgondo­lásaik mellett. Márpedig a nukleáris rakéták ilyen tö­meges nyugat-európai tele­pítése a legjobb indulattal sem nevezhető a leszerelést, az enyhülést előmozdító ak­ciónak. A szocialista országoknak van kitartásuk, folytatják a tárgyalásokat. Annál is in­kább, mert a nyugati köz­vélemény is kezdi már tisz­tábban látni, hogy kiik és miért nyújtják a végtelen­Puja Frigyes külügymi­niszter felszólalása be a közép-európai haderő­csökkentés ügyét. A Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának ez év máju­sában Budapesten megtar­tott ülése javaslatot dolgo­zott ki a bizalomerősítő in­tézkedésekkel foglalkozó po­litikai konferencia összehí­vására. Az elfogadott doku­mentumot a külügyminiszte­ri bizottság megbízásából a magyar diplomácia juttatta el a helsinki záróokmányt aláíró országok kormányai­hoz, s gyűjtötte össze a vé­leményeket. A külügyminisz­teri bizottság december ele­jén Berlinben tartott ülése az összegyűlt tapasztalatok alapján új elemekkel gazda­gította a javaslatot. Az új javaslat lényege, hogy a politikai konferencia témája kibővülne, és több szakaszban bonyolódna le. Az első szakasz a bizalom- erősítő intézkedésekre kon­centrálódna, a későbbiekben a katonai enyhülés és a le­szerelés egyéb kérdései ke­rülhetnének előtérbe. Másik fontos eleme az új elképze­lésnek, hogy a konferencia előkészítésében a rffadridi találkozó is szerepet kapna. A jelek arra vallanak, hogy a külügyminiszteri bizottság javaslata nagy figyelmet kelt. Minden remény meg­van arra, hogy kellő előké­szítő munka után a katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó európai konferen­cia tervéből valóság lesz — hangsúlyozta Púja Frigyes. További hozzászólások Barcs Sándor (Bp., 1. vk.), az MTI vezérigazgatója ar­ról szólt, hogy a magyar országgyűlés külügyi tevé­kenységében nagy szerepet játszik részvételünk a nem­zetközi tanácskozásokon. Vass József (Nógrád m., 8. vk.), a tolmácsi Lókos- völgye Tsz nyugdíjas elnöke kiemelte: továbbra is szük­ségesnek tartják az alapte­vékenységen kívüli munkák differenciált, szelektív. a népgazdasági igényekkel összhangban levő fejlesztést, elsősorban az ipari üzemek­kel való kooperációval és a szabad kapacitások még jobb kihasználásával. Németh István (Baranya m., 6. vk.), a bicsérdi álta­lános iskola igazgatója rá­mutatott: a tanácsi felada­tok megoldásában tevékeny szerepet vállaltak a külön­böző vállalatok és szövet­kezetek, s nem feledkezhe­tünk meg a lakosság ön­kéntes munkafelajánlásáról sem. — Nagyon örülünk annak, hogy —jövő évi céljainkkal együtt a költségvetés egésze is jó fogadtatásra talált a vitában. Erőt merítünk az elhangzott biztatásból, ab­ban a jó reményben, hogy teljesíteni is fogjuk megfo­galmazott feladatainkat — mondta Faluvégi Lajos. Osz­tatta azokat a véleményeket, amelyek szerint minden te­rületen tovább kell javítani a két fő ágazat, az ipar és a mezőgazdaság kapcsolatát! A miniszter bejelentette: a kormány döntése értelmé­ben a jövőben a központi költségvetési előirányzatok terhére nyomban átveszik a társadalmi erőből létrehozott intézményeket, és így gon­doskodnak fenntartásukról, működtetésükről. A létszám­takarékosságot — józanabb szervezéssel, a fölösleges adatszolgáltatás leépítésével — legjobb felülről kezdeni az államigazgatásban. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1980. évi költségvetéséről szóló tör­vényjavaslatot általánosság­ban és részleteiben, az ere­detileg beterjesztett össze­gekkel egyhangúlag elfo­gadta. Interpellációk Horváth László (Somogy m. 4. vk.), a nagybajomi Lenin Tsz elnöke a föld­törvény végrehajtása és a kisajátítási jogszabályok kö­zötti ellentmondások meg­szüntetése érdekében inter­pellált. Dr. Markója Imre igazságügyminiszter válaszá­ban elmondta; az eljárás — ha helyes döntést hoznak — nem okozhat gazdasági hát­rányt a termelőszövetkeze­teknek. Természetesen, ha a gazdaságtól nagyobb terüle­tet vesznek igénybe, mint amekkorát az államtól ka­pott, a többletterületért a szövetkezetei — az általá­nos szabályok szerint — kártalanítás illeti meg. Ugyancsak kártalanítást kap a .gazdaság a különböző minőségű földekből adódó értékelésért és megtérítik a föld értékét növelő mun­kák ellenértékét is. Fábián Márton (Szolnok m. 8. vk.), a karcagi Május 1. Tsz elnöke interpelláció­jában arra kért választ, hogy mikor kapnak kártalanítást azok a gazdaságok, amelyek a 750 kilovoltos távvezeték létesítése és üzemeltetése miatt jól hasznosítható föld­területeket vesztettek el. Simon Pál Nehézipari Mi­niszter elmondta: a kérdést az illetékes szervekkel együtt nagyon alaposan megvizs­gálják. s a vizsgálat ered­ményei alapján a kormány­hoz fordulnak a végleges döntés meghozataláért. Gyurkó László (Bp„ 44. vk.), író a Balaton védel­mét szorgalmazta az épí­tésügyi és városfejlesztési miniszterhez intézett inter­pellációjában. Ábrahám Kál­mán hangsúlyozta: azokban az esetekben, amikor a ta­nács hivatali apparátusának, egyes ügyintézőknek vagy akár a tsz-vezetőknek a vétkessége bebizonyosodott, fegyelmi, illetve büntetőel­járást indítottak a mulasz­tók, a szabálytalankodók el­len. A kormány által módo­sított új rendezési terv mel­lett elfogadtak egy olyan intézkedési-végrehajtási •programot, amely a teendők megoldásának határidejét éppúgy tartalmazza, mint — személy szerint — a felelő­söket. Az interpellálok és az országgyűlés a válaszokat tudomásul vette. Ezzel az országgyűlés téli ülésszaka befejezte munká­ját. Ünnepi ülés Debrecenben Együttes ülést tartott teg­nap Debrecenben a Hajdú- Bihar megyei Tanács és a Hazafias Népfront megyei Bizottsága abból az alkalom­ból, hogy 35 évvel ezelőtt, 1944. december 21-én Deb­recenben, az ősi Református Kollégium oratóriumában összeült az ideiglenes nem­zetgyűlés, s megválasztotta az ideiglenes kormányt. Az ülésen részt vett Kállai Gyu­la, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke. A Himnusz hangjai után Fazekas Károly, a Népfront megyei bizottságának elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Kolozsvári Lajos, a me­gyei tanács vb-titkára, a Népfront megyei bizottságá­nak elnöke mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta: 1944. december 21-e forradalmi változás kiindulópontja, az új demokratikus, népi jelle­gű államhatalom létrejötté­nek első állomása volt. A magyar történelem legöntu- datosabb erői ekkor már munkálták a minden eddigi­nél magasabb szintű progra­mot. Az ideiglenes nemzet- gyűléssel olyan erő jött lét­re, amely a második világ­háborúban útját vesztett ma­gyarság igazi képviselete volt, s vele megteremtődött a magyarság további szabad, demokratikus fejlődésének közjogi alapja. Választmányi ülés a MTESZ-ben Választmányi ülést tartot­tak tegnap Szolnokon, a MTESZ Szolnok megyei Szervezeténél. Az ülés első napirendi pontjaként Mohá­csi Ottó, a megyei pártbi­zottság titkára tartott elő­adást a megye gazdaságának idei fejlődéséről, és az 1980- as év gazdaságpolitikai cél­kitűzéseiről. A tanácskozás ezután sze­mélyi kérdésekben döntött. Érdemei elismerése mellett, saját kérésére, felmentette Bereczki Lajost a szervezet elnöki tisztsége alól, s meg­választotta dr. Hangyái Ká­rolyt, a Cukortermelési Ku­tató Intézet főigazgatóját a MTESZ Szolnok megyei Szervezete e1 nőkének. Elméleti konferencia Tegnap Szolnokon, a me­gyei pártbizottság Oktatási Igazgatóságán vezető propa­gandisták számára elméleti konferenciát rendeztek. Szikszai Béla, az MSZMP Központi Bizottsága gazda­ságpolitikai osztályának he­lyettes vezetője ,,A vállalati gazdálkodás időszerű kérdé­sei” címmel tartott előadást. Az év vége előtt tíz nap­pal teljesítették kongresszusi vállalásaikat a Dunai Vas­mű dolgozói. A berendezé­sek jobb kihasználásával, új módszerek bevezetésével a tervezettnél 80 ezer tonná­val több kokszot, kétezer tonnával több nyersvasat gyártottak, és az acélmű dol­gozói is megdöntötték min­két kertészeti üzem - a rákóczifalvi Rákóczi Tsz és a Szolnok városi Tanács vb kertészete - látja el friss vágott és cserepes virággal, dísznövénnyel. A városi tanács kertészete évekkel ezelőtt kitelepült a Vörös Csillag útról, és a Holt-Tisza partján „gyökere­sedett meg”. A telepen decemberben sem áll a munka, hisz az üvegházakban télen is bim­bózik a szegfű. Hálózzák, kötözik, öntözik és szedik a virágot. A szegfűt 3700 négy­zetméteren termesztik. Szem­re az egyéves állomány mu- tatósabb, viszont a kétéves hozza a nagyobb hasznot. A 26 dolgozó ezenkívül 300 négyzetméteren aszparáguszt, 1500 négyzetméteren csere­pes növényeket, 700 négyzet- méteren faiskolai gyökeres zölddugványt gondoz. A „cserepes” házban Gön­czi Lászlóné kertész szak­munkás a szaporítóból cse- repezi ki a dracaénákat. A növénynek nincs magyar ne­ve, de ez itt nem szokatlan. Göncziné egyébként a tanu­lóéveket is beleszámítva 14 éve foglalkozik a növények ápolásával. A szakma szere- tetét nagyapjától örökölte. Kertes házban laknak, így aztán nap mint nap odaha­za folytatja a kertészkedést. Mizsei Béla a krizantén termesztésének országosan elismert. szakembere, de a gumós begóniáról is rend­szeresen jelennek meg cikkei a „Kertészet és szőlészetben”. Nemrégiben Budapesten tar­den eddigi termelési rekor­dot: a tavalyinál 25 ezer tonnával több, várhatóan 1 millió 200 ezer tonna acélt állítanak elő december 31-ig. A Dunai Vasmű termékei­nek javuló minőségét is jel­zi, hogy az előirányzott 2,5 milliárd helyett az idén ösz- szesen 3,3 milliárd forint ér­tékű hengerelt árut küldtek exportra. tott TIT-előadást a krizan­tén fajtáiról, termesztéséről, váza tartósságáról. A városi tanács kertésze­tének 5 virágüzlete van Szol­nokon. Egy átlagos napon 300—800 szál szegfű fogy el, de ünnepnapkor, nevezetes névnapon a duplájánál is több. Ilyenkor előfordul, hogy segítséget kell kérni tá­volabbi kertészetektől, más alkalommal viszont a szol­nokiak küldenek vágott vi­rágot Debrecenbe, Kisújszál­lásra, Mezőtúrra, Törökszent- miklósra. Elsősorban oda, ahova cserepes növényt is szállítanak szerződéssel. Ebben az évben exportál­tak is a szombathelyi Ker­tész Tsz-en keresztül, ötszáz­ezer fikusz Ausztráliába, ezer főnixpálma Csehszlová­kiába utazott. A telep árbevétele — a ta­valyi 3 millió 750 ezer utón — az idén eléri az öt és fél millió forintot. — Az árbevétel és a nye­reségesség elsősorban a tech­nológiától és a cserepes nö­vényforgó gyorsaságától függ — mondja Sztankó Éva üzemmérnök, a telepvezetője, aki nagyüzemből, a ceglédi Magyar-Szovjet Barátság Tsz kertészetéből jött Szolnokra. — Nálunk viszont az ár­bevétel mellett gondolnunk kell a város parkjaira, sétá­nyaira, ahová az egynyári ^növényeket ültetjük — foly­tatja. S ha a művésztelep vagy a Marx park nyári szí­nei eszünkbe jutnak, el kell ismerni, hogy környezetünk gondozása nemcsak kertésze­ti melléküzemág, így az üz­leti hasznosság sem lehet egyedüli szempont. Egri Sándor Púja Frigyes felszólalása Fikusz Ausztriába, főnixpálma Csehszlovákiába Virágzik a szegfű az üvegházban Szolnokot és környékét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom