Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-22 / 299. szám

Ara 1.20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜUETEK! Az országgyűlés elfogadta a jövő évi költségvetést Befejezte munkáját a téli ülésszak Tegnap a jövő esztendei állami költségvetés tervezeté­nek vitájával folytatta munkáját az országgyűlés téli ülés­szaka. Részt vettek a tanácskozáson: Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Lázár György miniszterelnök is. Veress Péter hozzászólása Veress Péter elöljáróban hangsúlyozta: az 1979. évi gazdasági folyamatok egyik legjelentősebb eredménye, hogy a dollár elszámolású behozatali többletet sikerült jelentősen mérsékelnünk. Jo­gos az a reményünk, hogy tőkés külkereskedelmi mér­legünk hiánya 1979-ben a tervezett körül alakul. Dol­lár elszámolású exportunk értéke dinamikusan nőtt, behozatalunk az előző' évi szintet közelíti meg. A számok mögé tekintve azonban már nem lehetünk egyértelműen elégedettek az összességében kedvező folya­mattal. Ugyanis az export legnagyobb hányadát — kö­rülbelül 44 százalékát — ki­tevő anyag és félkész jel­legű termékek kivitele nö­vekedett a - leggyorsabb ütemben), 36 százalékkal. Emellett több mint 24 szá­zalékkal emelkedett a gép­ipari termékek exportja is, de ez továbbra is szerény hányadot, csupán mintegy 10 százalékot képvisel az összes dollár elszámolású kivitelünkben. A külkereskedelem jövő évi feladatait bonyolult, el­lentmondásos nemzetközi po­litikai és gazdasági körülmé­nyek közepette kell megol­danunk — mondotta Veress Péter. A fejlett tőkés és a fejlődő országok többségét lassú termelésnövekedés jel­lemzi. Az Egyesült Államok­ban új gazdasági visszaesés bontakozott ki 1979 folyá- mán. Hatása 1980-ban más országok gazdaságában is érződni fog. A lassú fejlő­dés ellenére az infláció ál­landósult, s jelentős zavarok forrásává vált a világgazda­sági — különösen a nemzet­közi pénzügyi — kapcsola­tokban és az egyes államok belső gazdasági életében. Ebben vitathatatlanul szere­pet játszott az energiaellá­tás feltételeinek rosszabbo­dása, az energiahordozók, mindenekelőtt az olaj árá­nak az előrejelzéseket is meghaladó és tovább foly­tatódó emelkedése. A világgazdaság kedvezőt­len változásai a mieinkhez hasonló gondokat okoznak más szocialista országoknak is. Ez érezteti hatását az egymás közti kapcsolatokban is. Mérséklődik a fejlett ipa­ri országok gazdasági növe­kedésének üteme, importjuk csökkentésére, kivitelük fo­kozására törekszenek. En­nélfogva .éleződik a verseny a piacon, szigorúbbá válnak a minőségi, műszaki és szál­lítási követelmények. Erő­södnek a szocialista part­nerek minőségi igényei is. Egyre jobban előtérbe kerül mindenütt a magas színvo­nalú, korszerű termékek iránti igény. Ezek ára köny- nyebben tud lépést tartani a nyersanyagokéval. Hazánk nemzetközi meg­ítélése — problémáink elle­nére — továbbra is kedve­ző, gazdaságunkat megbízha­tónak ítélik külföldön. A magyar vállalatok évente mintegy 50—70 kooperációs Veress Péter külkereske­delmi minisztler beszél szerződést kötnek, a fejlett tőkés országok cégeivel, el­sősorban a gépipar területén, de ■ jelentősek a konfekció- ipar és az utóbbi időben a gyógyszer- és műanyagipar szerződései is. Lényeges, hogy a megkötött szerződé­sek több mint egyharmada tartalmazza a közös fejlesz­tést, szellemi termékek át­vételét vagy átadását, ezál­tal biztosítva a piaci ver­senyképességhez szükséges műszaki és minőségi eleme­ket. Legszilárdabb kereskedel­mi partnereink továbbra is a szocialista országok, első helyen a Szovjetunióval. Legjelentősebb energia-, nyersanyag-, gép-, berende­zés-, és nem utolsó sorban fogyasztásioikk-szállítóink és egyben legnagyobb vevőink is. Erőfeszítéseinkben a szocia­lista integrációra támaszko­dunk, s ennek érdekében mindent megteszünk. Az 1980. évre szóló árucserefor­galmi megállapodások létre­hozására irányuló tárgyalá­sok még folynak. Jövőre a szocialista országokkal körül­belül 5 százalékkal nő az árucsere. A nehezedő kö­rülményekhez e piacokon is jobban — az exportképesség javításával és .több, jobb vásárlással — kell alkalmaz­kodnia a magyar gazdaság­nak. Tervünk szerint jelen­tősen kell növelnünk kivite­lünket a tőkés országokba, feldolgozott gazdaságos ter­mékeink arányának növelé­sére, az ármunka javításá­ra, a kooperációs kapcsola­tok további szélesítésére tö­rekedve. A terv export elő­irányzatainak teljesítése igen jelentős erőfeszítéseket kí­ván a termelő és a keres­kedelmi munka minden te­rületén. A lehetőségek sze­rint tovább fejlesztjük gaz­dasági kapcsolatainkat a fej­lődő országokkal is. Egyik legfontosabb felada­tunk a — többségében im­portból származó — ener­gia és a nyersanyagfelhasz­nálás fajlagos csökkentése. Az energiafelhasználás 5 százalékos csökkentése a mai árakon mintegy 200 millió - dollárral javítaná külkereskedelmi mérlegün­ket. A miniszter aláhúzta: minden viszonylatban erő­södő követelmény a jó mi­nőség. bővebben értelmezve a szállítási feltételek pontos betartása, a termelő- és kül­kereskedelmi vállalatok együttműködésének, a kül­kereskedelem vállalati szer­vezetének továbbfejlesztése. Törekvéseink azt célozzák és ezt várjuk termelő part­nereinktől is, hogy a kül­kereskedelem és a termelés egységei között hatékony vállalati, kulturált emberi kapcsolatok alakuljanak ki, és széles körű összefogás jöjjön létre közös céljaink eléréséért — fejezte be hoz­zászólását Veress Péter. II vita folytatása Dr. Bognár József (Bp. 24. vk.) akadémikus, az MTA Világgazdasági Kutató In­tézetének igazgatója anra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbinál szigorúbb fel­tételék jellemzik majd a kö­vetkező időszak gazdasági poilitiikáját és gyakorlatát. Minden területen következe­tességre, erélyre, és türelem­re lesz szűkéig a hazai gaz­dasági mechanizmus, az irá­nyítási rendszer továbbfej­lesztéséhez. A célok világo­sak: meg kell szüntetni a népgazdasági, a csoport- és egyéni érdekek konfliktusait — természetesen mindig a magasabb rendű érdek ja­vára-, gazdaságos exportra, a minőség javítására, a tech­nika korszerűsítésére van szükség. Azért is ösztönöz­zük a gyors termékváltást, hogy új piacokat hódíthas­sunk meg, s a régebbieken is helyt tudjunk állni. Veisz Antalné (Veszprém, m. 8. vk.), a marcaltői egyet­értés Tsz raktárosa a me­gye iparának fejlődéséről szólva hangsúlyozta: az ered­mények eléréséhez nagyban hozzájárult a vegyipar, az alumíniumipar, a gépipar, az élelmiszeripar gyors ütemű növekedése. Jó ered­ményeket hozott a korszerű üzem- és munkaszervezési módszerek bevezetése. Meg­hozta gyümölcsét az is, hogy következe te ebben számon kérték a munka- és techno­lógiai fegyelem betartását. Előnyökkel járt az az együtt­működés is, amelyet a vál­lalatok a környező szocialis­ta országok partner intéz­ményeivel alakítottak ki. S Hegedűs László (Pest m. 24. vk.), a HNF OT tit­kára kiemelte: a Népfront- tanácskozások vitáiban sok szó esett a szerződéses fe­gyelemről és a munkafegye­lemről. A nagyobb követke­zetességet, a szigorúbb meg­ítélést a munkások & a vál­lalati vezetők többsége he­lyesli és támogatja. A rend, a fegyelem, az igazságosság társadalmi igény. Ezért he­lyeslik a normatív gazdálko­dási feltételeket, a teljesít­mény szerinti bérezést, és igénylik a kormányzat to­vábbi következetes intézke­déseit. Krasznai Károlyné (Szol­nok, m. 5. vk.), a Tisza Ci­pőgyár szakszervezeti jog­segély szolgálatának veze­tője elmondta: alkalmazkod­va a világpiaci igényékhez, megváltoztatták a gyárt­mány-struktúrát, s az ered­mény nem is maradt el — a dollárelszámolású export az utóbbi években megkétsze- reződöt. A munkaerőgazdál­kodásban is sikerült előre­lépniük: a termelés köve­telményei szerint szervezett továbbképzéssel megterem­tették a dolgozók gyáron be­lüli átcsoportosításának a feltételét. Dr. Szabó Kálmán (Bp., 36. vk.), akadémikus a Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára kiemelte: gazdasági törekvéseink vál­tozásai csak akkor lesznek igazán eredményesék, ha a gazdasági élet minden ren­(Folytatás a 3. oldalon) Kilencféle házitésztát állítanak elő a Zöldért csépai tészta­üzemében. Az évi 30 tonna levestésztát a Zöldért, a Fiiszért és a sütőipari vállalatok értékesítik Elutazott Kjeid Ölesen Tegnap elutazott Buda­pestről Kjeid Ölesen, a Dán Királyság külügyminisztere, aki hivatalos látogatáson tartózkodott hazánkban. A dán diplomácia vezetőjét Púja Frigyes külügyminisz­ter búcsúztatta. A búcsúzta­tásnál jelen volt Henrik Holger Haxthausen, a Dán Királyság budapesti nagy­követe. Véget értek a szovjet—angolai tárgyalások Tegnap Moszkvában, a nagy Kreml-palotában, szov­jet-angolai dokumentumokat írtak alá. Az SZKP és az MPLA- munkapárt pártközi kapcso­latainak 1980-as tervét Bo­risz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizott­ság titkára, és Afonso Van- Dunen, az MPLA-munkapárt Központi Bizottsága tit­kárságának tagja írta alá. A két ország 1980-ra érvé­nyes kulturális és tudomá­nyos együttműködéséről szó-- ló jegyzőkönyvet szovjet részről Pjotr Gyemicsev, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának póttagja, az Szov­jetunió kulturális minisztere, az Angolai Népi Köztársaság részéről Antonio Jacinto ál­lamtitkár, az MPLA-munka- párt Központi Bizottságának tagja, az Országos Kulturá­lis Tanács igazgatója írta alá. A szovjet—angolai műsza­ki-gazdasági együttműködé­si megállapodást Szemjon Szkacskov, a Szovjetunió külgazdasági kapcsolatok Ál­lami Bizottságának elnöke és Adolfo Nsikalango, az Ango­lai Népi Köztársaság együtt­működési kérdésekkel foglal­kozó államtitkára látta el kézjegyével. A dokumentumok aláírá­sánál jelen volt szovjet rész­ről Andrej Gromiko, And­rej Kirilenko, Arvid Pelse, Mihail Szuszlov, Nyikolaj Tyihonov, Dmitrij Usz- tyinov, Konsztantyin Cser- nyenko, Vaszilij Kuznyecov, Mihail Szolomericev, Ivan Kapitonov és más hivatalos személyiségek. Angolai rész­ről megjelent Henrique Te­les Carreira, az MPLA-mun­kapárt KB Politikai Bizott­ságának tagja, nemzetvédel­mi miniszter, Kundi Paiarrta belügyminiszter, Paulo Jor­ge, az MPLA-munkapárt Központi Bizwttságának tit­kára, külügyminiszter, vala­mint a Szovjetunióban tar­tózkodó angolai párt- és kor­mányküldöttség más tagjai. Az angolai párt- és állami küldöttség tegnap délután Moszkvából Leningrádba utazott. Jose Eduardo dos Santos elutazása előtt angolai hiva­talos baráti látogatásra hív­ta meg Leonyid Brezsnyevet. A meghívást a szovjet tár­gyalópartnerek köszönettel fogadták. Napirenden az áfészek és a Zöldért Ülést tartott a szállítási bizottság Tegnap délelőtt Szolnokon ülést tartott a megyei szállí­tási bizottság. A tanácskozá­son a MÉSZÖV-hoz tartozó kereskedelmi szervezetek és a Szolnok megyei Zöldért Vállalat munkáját ■ értékel­ték. A tizenöt áfész és az egy szövetkezeti közös vállalat szállítási és fuvarozási tevé­kenységét dr. Tóth József a MÉSZÖV áfész-titkárságának vezetője ismertette a részt vevőkkel, a Zöldért vállalat munkáját pedig Lukáes Ist­ván igazgatóhelyettes mutat­ta be. Az ezt követő vitában megdicsérték a Zöldért eddi­gi erőfeszítéseit, és megálla­pították, hogy az áfészeknek nem sikerült bolthálózatuk bővülésével párhuzamosan fejleszteni szállítási lehetősé­geiket. Ezután mérlegelték a felvásárláshoz, az- árubeszer­zéshez és az értékesítéshez kapcsolódó szállítások éssze­rűbb megszervezésének lehe­tőségeit. Az értékelések után elő­terjesztették a bizottság jö­vő évi munkatervét, amelyet a résztvevők jóváhagytak, Az országgyűlés téli ülésszakának második napján

Next

/
Oldalképek
Tartalom