Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-21 / 298. szám
1979. december 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) felhasználás — elsősorban a beruházások — mérséklése mellett, az egyensúly további javítását alapvetően azzal kell biztosítanunk, hogy gyorsítjuk a termelési szerkezet korszerűsítését, előtérbe állítjuk a minőségi tényezőket. Mérsékelt ü'emű gazdasági növekedés várható, mondotta, de mindjárt hozzá tette: tervünk azonban nem a stagnálás, hanem a fejlődés terve, amelynek eredményes végrehajtása minden szinten nagyfokú aktivitást követel. A feladatok közé tartozik mind a termelésiben, mind az igazgatásban a költségek csökkentése, az eddiginél is következetesebb és eredményesebb takarékosság. A kormány — mondta — a jövőben is gondot kíván fordítani arra, hogy megőrizzük a viszonylagos árstabilitást. Szigorúan fellépünk a tisztességtelen hasznoszerzési törekvések ellen, és fokozzuk az árak ellenőrzését. Belső feladataink kapcsán kitért a sikeres megoldásukat elősegítő külpolitikai törekvéseinkre is, amelyeknek legfőbb célja volt és marad — mondta — a békés egymás mellett élés és az. enyhülés folyamatának erősítése, a társadalmi haladás előmozdítása. Meggyőződésem hangsúlyozta — hogy társadalmunk minden rétege az ideihez hasonló felelősségérzettel és tenniakarással, a most záruló esztendő tapasztalatait is hasznosítva, erejét közös céljaink szolgálatába állítva tesz eleget a megnövekedett követelményeknek. Ez a legfőbb biztosítéka annak, hogy jövő évi tervünket és költség- vetésünket sikerrel fogjuk teljesíteni. Óvári Miklós Az ésszerű takarékosság életünk természetes velejárója legyen Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára felszólalásában hangsúlyozta : — Gazdaságunk pozitív vonásai azt bizonyítják, hogy van értelme az erőfeszítéseknek. Ha . jól dolgozunk és ha jó politikai döntéseket hozunk, népgazdaságunk képes megoldani két, egymással szorosan összefüggő feladatot: az áttérést a gazdaságfejlesztés extenzív szakaszáról az intenzív fejlődésre és ugyanakkor a rugalmas alkalmazkodást 3 változó világgazdasági helyzethez. Gazdasági eredményeink egyaránt dicsérik népünk politikai érettségét és odaadó szorgalmas munkáját. Mindez megmutatkozik a párt XII. kongresszusának és hazánk felszabadulása 35. évfordulójának tiszteletére kibontakozott széleskörű munkaversenyben éppen úgy, mint a gazdálkodással kapcsolatos építő szándékú, előremutató kritikai észre- véte’ekben. amelyek egybeesnek a párt és a kormány törekvéseivel. Népünknek ez a tiszteletre méltó helytállása iövő évi feladataink megoldásának is fontos erőforrása lesz. Utalt arra, hogy — mint a Központi Bizottság kongresszusi irányelvei is megállapítják — még nem megfelelő ütemben bontakoznak ki a megváltozott külső feltételiekhez és az intenzív gazdasági fejlődés következményeihez igazodó folyamatok. A szükségesnél és a lehetségesnél lassabban korszerűsödik a termelési és a termékszerkezet, nem javul kielégítően a minőség és a hatékonyság. Ebben hazai munkánk gyengeségei, az irányítás és a végrehajtás fogyatékosságai mutatkoznak meg. — A hatékonyabb gazdálkodás szorosan összefügg a műszaki fejlesztés követelményeivel. A műszaki fejlesztés elképzelhetetlen a tudományos eredmények alkalmazása nélkül. A kutatómunka nemcsak új tudományos eredmények, felfedezések, találmányok révén segítheti a gazdasági fejlődést, hanem azzal is, hogy közreműködik a meglevő kutatási eredmények gazdasági és gazdaságos alkalmazásában, a korszerű technológiai eljárások bevezetésében. — Gazdasági feladataink megoldása azt követeli, hogy az ésszerű takarékosság a termelésben és a társadalmi tevékenység minden más területén életünk természetes velejárója legyen. A takarékosság számunkra mindenekelőtt azt jelenti, hogy megbecsüljük és a legésszerűbben használjuk fel egész népünk javára mindazt, amit a dolgozók munkájukkal megalkottak és nem engedjük meg. hogy a fáradsággal megtermelt javak akár átvitt értelemben. akár a szó szoros értelmében szemétdombra jussanak. — A munkaerőnek a feladatokhoz igazodó folyamaÓvári Miklós felszólalása tos átcsoportosítása társadalmi és gazdasági fejlődésünk elkerülhetetlen követelménye — hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára, majd rámutatott: népgazdaságunk jelenlegi helyzetét és fejlődésének lehetőségeit vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a dinamikus mennyiségi növekedés helyett a minőségi elemek kerülnek előtérbe. Ez egyaránt vonatkozik mind az anyagi javak termelésére, és más hasznos társadalmi tevékenységekre!, mind pedig az irányításra és végrehajtásra. Fokozottabb támogatásban kell részesíteni mindazokat, akik mernek önállóan, kezdeméTelepó Pálné (Szabolcs m. 11. vk). A mátészalkai Sütőipari Vállalat szakmunkása arról szólt, hogy számos korszerű, új üzem nyitott kaput a városban, gondoskodtak a régebbi üzemek fejlesztéséről is. Szépvölgyi Zoltán (Bp.. 57. vk.), a Fővárosi Tanács elnöke arról szólt, hogy a budapesti városfejlesztés ütemét is a népgazdaság teherbíróképességéhez kellett; igazítani. Szeriné Mucsi Ilona (Csong- rád, 12. vk), a szegedi Bőrdíszmű Ktsz mindszenti üzemegységének szabász művezetője elmondotta: a Csongrád megyei szövetkezetekben a termelés — az állami ipar átlagát meghaladva — dinamikusan emelkedik, 1978-hoz viszonyítva mintegy 9 százalékkal nő. Guba Sándor (Somogy m., 3. vk.), a Kaposvári Mező- gazdasági Főiskola igazgatója elmondotta, hogy az élelmiszergazdaság hatékonyságának javítása a követelménnyel összhangban levő ipari háttért feltételez. Kovács Károly (Bp., 40. vk.), az MSZMP XIII. kerületi Bizottságának első titkára a budapesti vállalatok gazdálkodásáról adott körképet. Javult a munkaverseny irányítása, a többlet- vállalások a gazdálkodás hatékonyságát szolgálták. Németh István (Hajdú-Bi- har m.. 10. vk.), a balmazújvárosi Lenin Tsz elnöke hangoztatta: az árakon, az ösztönzőkön túl, a jövedenyezően, felelősen dolgozni. Következetesebben kell érvényesíteni a munka szerinti elosztás szocialista elvét. Ez segíti elő a legjobban azt, hogy kibontakozzanak az emberek képességei és ez felel meg a legjobban a dolgozók természetes igazságérzetének. — A Központi Bizottság a jövőben is elsőrendű feladatának tekinti, hogy elősegítse a szocialista demokrácia fejlődését, a dolgozók bevonását a közügyek intézésébe. Ha nehezebbek, bonyolultabbak a feladatok, nem kevesebb, hanem több és tartalmasabb demokráciára van szükség — mondotta, majd szocialista építőmunkánk nemzetközi feltételeiről szólva rámutatott: — A Magyar Népköztársaság ebben a bonyolultabb és veszélyekkel terhesebb helyzetben is folytatni fogja erőfeszítéseit a békés egymás mellett élés irányzatának érvényesülése. a nemzetközi feszültség csökkentése érdekében. Bízunk abban, hogy végül is nem az agresszív imperialista körök kalandorpolitikája, hanem a realitásokkal számoló józanság kerekedik felül: a nemzetközi kapcsolatokban nem a bizalmatlanság, hanem a bizalom légköre lesz uralkodóvá, s nem a fegyverkezés, hanem a leszerelés hívei lesznek erősebbek. lemszabályozásé volna az a kulcsfontosságú szerep, amely — a nyereséggazdálkodás alapján — az üzemek közötti differenciálódást, az ösztönzést és a nagyobb kockázatvállalás légkörét kialakítaná. Szászi Gábor (Tolna m., 6. vk.), a tamási Gőgös Ignác Gimnázium igazgatóhelyettese a megyéje nyugati részét átszelő vasútvonal. Dombóvár—Lepsény közötti szakaszának tervbe vett megszüntetése ellen érvelt. A képviselő a megszüntetés helyett a vasútvonal felújítása megvizsgálásának lehetőségét kérte. Riba Miklós (Győr-Sopron 12. vk.), a Petőházi Cukorgyár főművezetője a nagyüzemi • cukorrépa-termesztés eredményeiről beszámolva elmondta: bevált a megyében az 1976-ban bevezetett ösztönző prémiumrendszer, a hektáronkénti cukorhozam 3 év átlagában 42,7 mázsáról 55,5 mázsára növekedett. Jávorkai István (Komárom m., 2. vk.), a tatabányai Keleti II. Bányaüzem váiára hangsúlyozta: a szénbányászok minden erejükkel igyekeznek eleget tenni a nép- gazdasági elvárásoknak. 1979-ben például a szabad szombatok és vasárnapok feláldozásával csaknem 900 ezer tonna szenet termeltek ki. Ezzel az országgyűlés téli ülésszakának első napja véget ért. A képviselők ma az 1980. évi állami költségvé- tésről szóló törvényjavaslat vitájával folytatják munkájukat. Felszólalások, vita Kádár János és Lázár György fogadta a dán külügyminisztert Kitüntetés Hodos János elvtársnak — a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettjének, aki 1932 óta tagja a pártnak — életében végzett kiemelkedő közéleti tevékenységéért 75. születésnapja alkalmából az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta. A kitüntetést bensőséges kis ünnepség keretében az Elnöki Tanács nevében tegnap adta át Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára. Jelen volt Sándor László, a szolnoki városi pártbizottság első titkára és Badari László, a megyei pártbizottság osztályvezetőhelyettese. Diósgyőri papírgyár Korszerűbb lesz a kétszázéves gyár Megkezdődött az alapanyag-előkészítés rekonstrukciója a csaknem kétszázéves diósgyőri papírgyárban. Az elsősorban finompapírokat készítő üzemben a felújítás lényegesen javítja a papír minőségét. Többek között új őrlőüzemet építenek, megoldják az adagolás folyamatosságát, korszerűsítik a szárítást és új osztályozórendszert alakítottak ki. A felújítás során beépítendő új technológiai berendezések a minőségjavítás mellett az import alapanyagok jobb hasznosítását is lehetővé teszik. \ Az anyagelőkészítés most kezdődött felújítását a tervek szerint 1980.végéig befejezik. Téli kislibák Kikeltek a téli kislibák a kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat tenyésztő telepein. A folyamatos utódneveléssel a libatartás idény- jellegét akarják megszüntetni. Az eddigi kísérletek biztatóak: zárt ólakban, mesterséges fény mellett, speciális takarmányozással télen is tojnak a ludak. A decemberi kislibákat a tenyésztő gazdaságok fogadják, ahol nyolc—kilenchetes nevelés után pecsenyelibaként vagy hízóalapanyagként értékesítik. Tegnap Veress Péter külkereskedelmi miniszter, hir vatalában, tárgyalást folytatott Kjeid Ölesen dán külügyminiszterrel, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes hangú eszmecserén — amelyen részt vett Henrik Holger Haxthausen, a Dán Királyság budapesti nagykövete — áttekintették a két ország gazdasági kapcsolatainak alakulását és a világkereskedelem jelenlegi problémáit. Lázár György, a Minisztertanács elnöke ugyancsak tegnap, a Parlamentben fogadta Kjeid Olesent. A megbeszélésen részt vett. Púja Frigyes külügyminiszter. Jelen volt Henrik Holger Haxthausen. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára tegnap a KB székházában fogadta Kjeid Olesent, a Dán Királyság külügyminiszterét. Szívélyes légkörű eszmecserén részt vett Púja Frigyes külügyminiszter. Jelen volt Henrik Holger Haxthausen, a Dán Királyság magyarországi nagykövete. A magyar—dán külügyminiszteri tárgyalásokon — amint a magyar külügyminisztériumban az MTI munkatársát tájékoztatták nyílt légikörben, részletes véleménycserét folytattak az Az ideiglenes nemzetgyűlés megalakulásának 35. évfordulója alkalmából koszo- rúzási ünnepséget rendeztek Debrecenben. Az ősi Református Kollégium oratóriumának bejárata mellett lévő emléktáblán — amely a nevezetes történelmi eseményt örökíti meg —- koszorút helyezett el Ladányi Józsa sebész professzor, a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei Bizottságának tagja, Zsíros József református esperes, a Népfront Debrecen városi Bizottságának tagja és Szamosújvári Sándor tanár, a Népfront honismereti szakbizottságának tagja. Harmincöt esztendővel ezelőtt, 1944. december 21-én a kollégium oratóriumában ült időszerű nemzetközi “kérdésekről és a kétoldalú kapcsolatokról. Magyar részről úgy látják: a két fél véleménye több fontos nemzetközi kérdésben — így az európai biztonság és együttműködés kérdéseiben, valamint az enyhülés folytatásának szükségessége tekintetében — hasonló. Eltérő álláspontok jutottak kifejezésre az újtípusú amerikai nukleáris rakéták nyugateurópai elhelyezésére vonatkozó NATO-döntós következtében előállt helyzettel kapcsolatban. Magyar részről kifejtették: a Varsói Szerződés tagállamainak konstruktív javaslataira a NATO a fegyverkezési hajsza fokozására irányuló döntéssel válaszolt, s ezzel igen bonyolult helyzetet teremtett Európában. Kölcsönösen pozitív értékelés hangzott el a magyar—dán kapcsolatokról és továbbfejlesztésük lehetőségeiről. A magyar fél kedvezően fogadta, hogy dán részről is fennáll a készség a kapcsolatok elmélyítésére, mindenekelőtt a gazdasági együttműködés bővítésére. Magyar részről a külügyminiszteri megbeszéléseket hasznosnak vélik. Így nyilatkozott budapesti látogatásáról a dán külügyminiszter is. aki a párbeszéd folytatására dániai látogatásra hívta meg Púja Frigyest. össze a 230 tagú ideiglenes nemzetgyűlés, amely megválasztotta az ideiglenes kormányt. A kollégiumi koszorúzás után az Alföldi Palota előtti Felszabadulási emlékműnél folytatódott az ünnepség. Katonazenekar játszotta el a magyar és szovjet Himnuszt, majd az emlékmű talapzatán elhelyezték koszorúikat a párt, a tanács, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport, a magyar fegyveres erők, a tömegszervezetek, a Népfront, a Magyar Gördülőcsapágy Művek, valamint a Termelőszövetkezetek Szövetségének képviselői. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Koszorúzás Debrecenben Hz ideiglenes nemzetgyűlés megalakulásának 35. évfordulója alkalmából A iadányi kenyér A kenyér. Jó, hogy van és jut mindenkinek mindennapra. Jó ha ropogósán, frissen és olyan ízeket kínálva kerül az asztalra, hogy ha megszegjük, legszívesebben marokra fognánk a karéjt, hogy együk, csak úgy magában vagy kisütött zsírral „elbolondítva”. Hogyan és kiknek a keze munkájával jut el az asztalunkra? Valamikor — régen volt — tudtuk, mert láttuk, édesanyánk szitálta a lisztet, kaparta ki a babos csuporból a múlt sütésnél eltett kovászt, dagasztott alázatos türelemmel, hiszen tésztás kezével mégsem tapogathatta sajgó derekát. Ö formázta és boszorkányos ügyességgel belesimogatta fonott kosárba, megvárta, ■hogy a tészta kipihenje magát, aztán vitte — később, amikor nagyobbacskák lettünk küldte — a pékhez. A pék. Szintén szereplője gyerekkori emlékeinknek, mostanában mégsem jut eszünkbe, csak akkor, ha a sütőipari vállalatról esik szó. így van ez Jászladány- ban is, ahol a Szolnok megyei Sütőipari Vállalat helyi telepén huszonegyen dolgoznak. Pékek, betanított és segédmunkások, gépkocsivezetők és rakodók. Hajnalban kezdődő és késő éjszakába nyúló, vasárnap, húsvétkor vagy karácsonykor se szünetelő munkával megsütik és elviszik a mindennapi kenyeret a jászladányi boltokba, Jász- alsószentgyörgyre, Alattyán- ba, Jánoshidára és Jászbol- dogházára. Éves termelésük 2 millió 250 ezer kiló kenyér,, ebből futja, hogy szükség esetén kisegítsék Jász- kisért, Jásztelket, Jászjákó- halmát, Jászdózsát és Tdsza- sülyt. Hetenként kétszer Eger és Tatabánya is kap a Iadányi kenyérből. Az üzemnek összesen 40 négyzetméter sütőfelületű két kemencéje van. Technológiai berendezései: forgókaros dagasztógép, feldolgozó tábla, centrifuga, lisztszita, kezelőkocsi, automata vízkeverő tartály és különböző nagyságú „adagoló” mérlegek. Profilja: 2 kilós vekni és 3 kilogrammos fehér kenyér. A készterméket két Robur gépkocsival szállítják a boltokba. A jövő évtől kezdve a ládás szállítás bevezetésével teremtenek az eddigieknél jobb feltételeket a friss kenyér minőségének megóvásához, a higiéniai követelmények betartásához. A minőségvédelmi intézet az elmúlt 4 évben 10 esetben vizsgálta a jászladányi kenyér minőségét, és mindössze két esetben talált kisebb kifogásolnivalót címke vagy savfokhiányt). Ennél is kevesebb reklamáció érkezett a t,legfőbb meósok- tól”, a fogyasztóktól. Négy év alatt kétszer tették szóvá, hogy a kenyér nem volt elég ropogós. Az üzem dolgozói 1974-ben brigádot alakítottak, a következő esztendőben elnyerték a szocialista brigád címet, tavaly az ezüstkoszorús fokozatot. Vállalásaikkal eredményesen járulnak hozzá a vállalati tervek teljesítéséhez, a társadalmi munkaakciók szervezésével a település fejlesztéséhez, az oktatási intézmények fenntartásához. Mindennapi kenyerünk. Legtöbbször frissen, ropogósán, étvágygerjesztő ízeket kínálva kerül asztalunkra. Azok jóvoltából, akiknek hajnalban kezdődő, éjszakába nyúló munkája soha, vasárnap vagy karácsonykor- sem szünetel. — illés —
