Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-21 / 298. szám
MEGKEZDŐDÖTT A TÉLf ÜLÉSSZAK A jövő évi költségvetésről tárgyal Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka az országgyűlés A vitában felszólalt Lázár György és Óvári Miklós A jövő esztendei állami költségvetés megvitatásával zárja idei munkáját az ország- gyűlés. Az erről szójó törvényjavaslatot tegnap megkezdődött téli ülésszakán tűzte napirendre legfelsőbb államhatalmi testületünk. A tanácskozáson részt vett Kádár János és Lázár György is. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyillotta meg. Emlékeztetett történelmünk kimagasló eseményére, arra, hogy 35 esztendővel ezelőtt, 1944. december 21-én gyűlt egybe Debrecenben az újjászülető Magyarország Ideiglenes Nemzetgyűlése. Ezután az elfogadott napirendnek megfelelően Faluvégi Lajos pénzügyminiszter tartatta meg beszámolóját. A pénzügyminiszter expozéja Az 1979-es esztendő fő gazdaságpolitikai célját sikerült elérni — mondotta. — Megkezdődött a gazdasági egyensúlyunk helyreállítá- nak folyamata. A belföldi felhasználás megfelelően alkalmazkodik a most lassabban növekvő' nemzeti jövedelemhez. A lakossági fogyasztás körülbelül két százalékkal nő. Felére csökkent a készletfelhalmozás. A beruházások évek óta először — a tervezett keretek között maradtak. Fontos mutatói a gazdasági helyzetképnek — prognózisnak, hogy a nemzeti jövedelem csak körülbelül egymásfél százalékkal lesz tö'~ ■» az idén az előző évinél, külkereskedelmi mérleghiányunk azonban a felére csökken. gazdaságunkban a teljesítmények javításának megvannak a feltételei. A gazdaságpolitikának 1980- ban az a legfőbb célja, hogy tovább erősödjenek a népgazdaság egyensúlyát helyreállító, erősítő folyamatok, s közben megőrizzük már elért életszínvonalunkat. Ehhez a célhoz kell igazítanunk a gazdasági növekedés ütemét. A termelésben a jó minőségre kerül a hangsúly. A világpiacon is csak ilyen árut tudunk eladni. Számolva a termelés szerkezetének. hatékonyságának a lehetséges javulásával: 1980-ban a bruttó nemzeti termelés 3—3,5 — ezen belül az ipar termelése 3,5—4, a mezőgazdaságé 5—5,5 — százalékkal növekedhet. A nemzeti jövedelem — jobb anyag- és energiafelhasználással, 3—3,5 százalékkal gyarapodik. A gazdasági növekedési ütem tehát továbbra is szerény, bár az ideihez képest valamelyest fokozni szeretnénk azt. A belföldi felhasználásnak valamiyel az 1979. évi színvonal alatt kell maradnia. A lakosság fogyasztása mérsékeltebben, 1—i,5 százalékkal növekedhet. A külkereskedelmi mérleg javítása jövőre is gazdaságpolitikánk egyik sarkpontja: a behozatalnak alig 2, a kivitelnek azonban több mint 8 százalékos növelését tűzzük feladatul. Jó irányba ösztönző és kényszerítő gazdasági hatások. intézkedések várhatók jövőre. A legfontosabbak az árrendszer változásai. A hazai termelői árszínvonal átlagosan mintegy 3 százalékkal emelkedik. Az anyagok és az energia árszínvonala 30 százalékkal lesz magasabb. serkentendő a takarékosságot. A feldolgozóioari árak színvonala 10 százalékkal mérsékeltebb lesz. A mezőgazdasági felvásárlási árak és az áruszállítási tarifák emelkednek, ellenben azéoí- tési-szerelési tevékenység árai — a költségekhez iaat"- zodva — valamelyest csökkennek. A nagyobb hatéFaluvégi Lajos pénzügyminiszter expozéját mondja konysággal dolgozó vállalatoknak az átlagosnál több, a kevésbé jól dolgozóknak pedig jóval kevesebb lesz a nyereségük. Változatlan törekvés: a gazdaságos export növelése, a hatékonyabb munka a termékszerkezetátalakításával és korszerű szervezéssel is. A bérszabályozás uralkodó formája a termelés területén a vállalati teljesítménytől függő bértömeg-szabályozás. Vállalati — egyben népgazdasági — érdek, hogy a munkabéreiket és a kereseteket ténylegesen az egyéni teljesítmények szerint állapítsák meg. Az állami gazdaságokban és a tsz-ek- ben a jövedelem szabályozása azonos elvekre épül. Országos érvényű törekvés- a szabályozóknak azt kell szolgálniuk, hogy az eredményes vállalatok és dolgozó kollektívák erőteljesebben érzékeljék munkájuk hasznát. Lesznek új nehézségek, ' kialakulhatnak olyan feszültségek, amelyek megoldása tovább serkenti, .javítja a gazdasági eredményeket. Az 1980. évi állami költségvetési törvényjavaslat előirányzatai között a bevételek összesen 423,5, a kiadások 428 milliárd forinttal szerepelnek, a hiány 4,5 milliárd forint. A szocialista szektor 1980- ban 184 milliárd forint beruházást hajthat végre. Ez mintegy 20 milliárddal kevesebb az ideinél. Üj állami nagyberuházás nem szerepel a tervben, 9 nagyberuházás viszont befejeződik jövőre. Összesen 82 000 lakás épül, ebből 25 000 állami erőből. A vállalati döntésű beruházásoknak az ott képződő jövedelmekkel arányban kell lenniük, kisebb mértékű lesz a központi támogatás. A termelői árak rendezése nyomán januárban változnak a termékék meghatározott körében a fogyasztói árak. Bizonyos fogyasztási iparcikkek ára emelkedik, másoké csökken. Némileg mérséklődik a ruházati árak szintije. 'Néhány kiragadott példa: a fésűsgyapjú szövetek és az abból készült férfi- és fiúöltönyök ára átlagosan 20—30 százalékkal, a pulóvereké, kardigánoké 15— 25 százalékkal, a szintetikus függönyöké 30—40 százalékkal csökken. Emelkedik viszont több vas- és műszaki cikknek és egyéb fogyasztási iparcikknek az ára. A nem alapvető szolgáltatásoknak — főként a javításoknak —- a díja nagyobb lesz. Az élelmiszerek és az úgynevezett élvezeti cikk, a háztartási energia, a gyógyszerek és az alapvető szolgáltatások ára — a lakbérek, a személyszállítási díjak — most változatlanok maradnak — közölte a pénzügyminiszter: törekvéseink szerint a munkások és az alkalmazottak átlagkeresete 4,5 százalékkal lehet nagyobb, a pénzbeli társadalmi juttatások jövőre 13 százalékkal haladják meg az 1979. évit. Az árak, a keresetek és a társadalmi juttatások együttes hatására az egy lakosra jutó reáljövedelem jövőre az 1979. évi átlagos színvonalon marad. A hiteleszközökből elsősorban a lakásépítésekre jut: a lakáscserék pénzügyi föltételein javítanak az ismét csökkenő illetékek. A lakosságot érintő adórendszer — a gépjárműadót is beleértve — most nem módosul. Társadalmi közkiadásokra az ideinél 22 milliárd forinttal több jut 1980-ban. Kiemelten kezelt terület például a társadalombiztosítás, a bölcsődék, óvodák, iskolák, kórházak és más szociális-egészségügyi intézmények fejlesztése, működtetése. Arról is szólt a miniszter, hogy a legutóbbi két évben hozott különféle takarékos- sági intézkedések hatása 2— 2,5 milliárd forintra becsülhető. A takarékosság — sajnos, még nem általános — szemléletét a közfelfogás szerves részévé kell tenni. A munkaerőgazdálkodás javítására, a munkaerő jobb elosztása érdekében az igazgatásban — kellő megkülönböztetéssel, átgondoltan és szervezetten — öt—tíz, sőt, néhol 20 százalékos létszám- csökkentést kell végrehajtani; a felszabaduló munkaerővel csökkenthető a szak- emberhiány a vállalatoknál, szövetkezeteknél. Céljainkhoz — társadalmi, gazdasági szempontból egyaránt — csakis a folyamatok hosz- szabb távú áttekintése alapján juthatunk el. Most gazdaságunk történetének olyan szakaszába jutottunk —• fogalmazott Faluvégi Lajos — amikor a rövidebb és a hosszabb távú érdekek jobban egybeesnek, mint általában. Mindannydunk részéről szorgalmasabb és áldozatkészebb munkára van szükség. Ezután felszólalások következtek. Novak Béla (Pest m., 16. vk.) a terv- és költségvetési bizottság képviseletében elmondta : úgy ítélik meg, hogy a törvényjavaslatban rögzített célok, az 1980. évi feladatok teljesítése szervezettebb, fegyelmezettebb munkát, még előrelátóbb, átgondoltabb tevékenységet kíván Ispánovits Márton (Bács- Kiskun, 11. vk.), a megyei áfész elnöke arról számolt be: a társadalmi munkában rejlő hatalmas tartalékok kiaknázásával nem egy esetben — 3—4 forint értékű társadalmi munka járult a tanács minden forintjához. A megyében ez az összefogás a fejlődés egyik mozgató rugója. Bálint Istvánná (Békés m., 12. vk.) nyugdíjas telepvezető elmondta: érdemes lenne szélesebb körben takarmányként alkalmazni a különböző nem mezőgazdasági eredetű adalékanyagokat. Lázár György Tervünk nem a stagnálás, hanem a fejlődés terve Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke felszólalásában hangsúlyozta: a következő esztendei feladatok kijelöléséhez nagy segítséget és világos útmutatást ad az MSZMP Központi Bizottságának december 6-i határozata az 1980. éúi terv és költségvetés irányelveiről. Ezen ajánlások szellemében készült a beterjesztett törvényjavaslat. Szelleméből, előirányzataiból kisugárzik jövő évi fejlődésünknek az a követelménye, hogy tovább folytatódjék a gazdasági egyensúly helyreállításának 1979- ben megkezdett folyamata. Mégpedig úgy, hogy megőrizzük elért életszínvonalunkat. A terv és a javasolt költségvetés előirányzatai ezt lehetővé teszik, de többre most nem vállalkozhatunk. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke felszólal' Szólt arról, hogy miként szocialista fejlődésünknek általában gazdasági terveink megvalósításának is az első Apró Antal, az országgyűlés elnöke megnyitójában megemlékezik az Ideiglenes Nemzetgyűlés 35. évfordulójáról és nélkülözhetetlen fontos feltétele a cselekvésre késztető, kiegyensúlyozott politikai légkör. Ez a feltétel adott. Belpolitikai helyzetünk szilárd, társadalmunkat a nyílt, bizalomteli légkör, a szocialista demokrácia fejlődése jellemzi. Munkastílusunk fontos jellemzője és követelménye is — mondta —, hogy valóságunkról szólva ne csak az eredményeket vegyük számba, hanem őszintén szembenézzünk problémáinkkal és gyengeségeinkkel is a gondokat osszuk meg népünkkel. Most különösen fontos ez, mert dolgunkat az is nehezebbé teszi, hogy a feladatok torlódnak, az idő pedig sürget- Mostés az elkövetkező években az a legfontosabb, hogy meggyorsítsuk az új, a számunkra kedvezőtlen világ- gazdasági helyzetből keletkezett nehézségek leküzdését, megszilárdítsuk " elért vívmányainkat, majd az egyensúly fokozatos helyre- állításával biztos alapot teremtsünk a jövőben^ fejlődésünkhöz, hogy képesek leszünk-e erre, azt egyértelműen megválaszolhatjuk: igen. A társadalom részéről a gondok és a feladatok megértését, s ami ennél is fontosabb a segíteni akaró cselekvőkészséget tükrözi a XII. pártkongresszus és a felszabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére kibontakozott — nagy hagyományú, százezreket átfogó — munkaverseny. Nagyszerű és méltó megnyilvánulása ez a dolgozó emberek semmi mással nem pótolható ten- niakarásának. Az 1979. évi gazdasági eredményeink lés a váltunkra nehezedett gondok elemzése után Lázár György a jövő évi feladatokat, törekvéseket vázolva így fogalmazott: 1980-bau, a belföldi Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXX. évf. 298. sióm, 1979. december 21., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA (Folytatás a 3. oldalon.)
