Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-20 / 297. szám

h T Az országban egyedül a BVM kunszentmártoni gyára állít elő Se óla b elágazó csőidomokat. Évente 300-350 darabot gyártanak Ülést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Szolnok, megyei Bizottsága Andrikó Miklós elvtárs első titkár elnök­letével 1979. december 19-én ülést tar­tott. Az ülésen a megyei pártbizottság tagjain kívül részt vettek: a megyei párt- bizottság osztályvezetői, a járási és a vá­rosi pártbizottságok első titkárai, a tár­sadalmi és tömegszervezetek képviselői, valamint az ipari és mezőgazdasági üze­mek, szövetkezetek meghívott vezetői. A pártbizottság meghallgatta Andrikó Miklós elvtársnak, a megyei pártbizottság első titkárának tájékoztatóját a Központi Bizottság 1979. december 6-i üléséről, majd megvitatta és elfogadta: — Mohácsi Ottó elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztésében az 1979. évi megyei gazdaságpolitikai cél­kitűzések várható teljesítéséről szóló je­lentést és az 1980. évi gazdaságpolitikai feladatokra vonatkozó javaslatot, — Szűcs János elvtársnak, a. megyei pártbizottság titkárának előterjesztésében a megyei pártbizottság 1980. évi főbb fel­adataira és munkaprogramjára tett javas­latot. A megyei pártbizottság üléséről közle­mény jelenik meg a Szolnok megyei Nép­lapban. Budapestre érkezett Kjeid Ölesen Jubileumi ülés az Akadémián Tegnap ünnepélyes külső­ségek között emlékeztek a magyar tudományos élet szervezője, a Magyar Tudo­mányos. Akadémia Újjáala­kulásának 30. évfordulójá­ról. Az akadémiai tagok dísz­teremben megtartott együt­tes ülésének elnökségében a meghívott vendégek között ott volt Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályveze­tője is. Szantágothai János akadémikus elnöki megnyi­tója után Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese kö­szöntötte a tudományos in­tézményt. Tájékoztatót adott időszerű nemzetközi és bel­politikai kérdésekről, majd áttekintette a soronlévő tu­dománypolitikai feladatokat. Egyelőre száz taggal Megalakult az SZVT szolnoki városi szervezete Tegnap a Megyei Művelő­dési és Ifjúsági Központban mintegy száz szolnoki válla­lati, szövetkezeti vezető je­lenlétében megalakult a Szervezési és Vezetési Tudo­mányos Társaság szolnoki városi szervezete. Az egybe­gyűlteket Fehérvári László, az SZVT Szolnok megyei Szervezetének titkára kö­szöntötte. A városi szerve­zet létrehozásával a megye- székhely iparvállalatai szö­vetkezeti, kereskedelmi és intézményi vezetői, szerve­zői folytathatnak aktív tu­dományos munkát. E mun­kához a feltételek adottak, otthont például továbbra is a megyei művelődési köz­pont ad a szolnokiaknak. Tegnap hivatalos látoga­tásra Budapestre érkezett Kjeid Ölesen, a Dán Király­ság külügyminisztere. A Fe­rihegyi Repülőtéren meghí­vója, Púja Frigyes külügy­miniszter köszöntötte a ven­déget. Fogadtatásán jelen volt Henrik Holger Haxt­hausen, a Dán Királyság bu­dapesti nagykövete is. Délután a külügyminisz­térium épületében Púja Fri­gyes és Kjeid Ölesen hiva­talos megbeszélést folytatott. A kedvezőtlen időjárás el­lenére több mint 140 mil­liárd forint értéket termel­tek 1979-ben a mezőgazda- sági szövetkezetek, amiben nagy része van a jobb mun­kaszervezésnek, a javuló munkafegyelemnek, és a na­gyobb szakértelemnek — ál­lapította meg a Termelőszö­vetkezetek Országos Taná­csa tegnapi ülésén. Az erőfeszítések ellenére — hangsúlyozta beszámoló­jában Czimbalmos Béla fő­titkár — kevesebb búzát si­került betakarítani, ami alapvetően meghatározta a növénytermesztés összesített teljesítményét. Az állatte­nyésztés jó évet zárt. Előzetes felmérések sze­rint az idén több, mint 200 termelőszövetkezet zárja az évet pénzügyi hiánnyal. Ezek a gazdaságok elsősorban az A szívélyes légkörű tárgya­láson — amelyen részt vett Henrik Holger Haxthausen — áttekintették Magyaror­szág és Dánia kétoldalú kap­csolatainak alakulását, vala­mint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit Este a külügyminisztéri­um Dísz téri vendégházában Púja Frigyes vacsorát adott Kjeid Ölesen tiszteletére. A vacsorán a két külügymi­niszter pohárköszöntőt mon­dott. ár- és belvízsújtotta me­gyékben — Bács-Kiskun, Békés, Borsod, Csongrádi Hajdú, Szabolcs-Szatmár és Szolnok — találhatók. A kisüzemek, a háztáji gazdaságok termelésének fej­lődése elsősorban a sertés- tartásban és a zöldségter­mesztésben számottevő. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa megvitat­ta a gazdasági szabályozó- rendszer várható következ­ményeit, valamint az 1980. évi feladatokat. A vitában felszólalt Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Romány Pál mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter, Zsuffa Ervin, az MSZMP KB osztályvezető­helyettesei, Bíró Ferenc, az Országos Tervhivatal és Val- lus Pál, az Anyag- és Árhi- vatai elnökhelyettese is. Száznegyvenmilliárd forint termelési érték a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának ülése A vendégek az építkezésen ző joggal illeti a beruházást: a Duna partján jelenleg öt­ven vállalat csaknem tíz­ezer dolgozója tevékenyke­dik, s még vagy további száz vállalat szállítja termékeit Paksra, dolgozik közvetve az atomerőműnek. A Ma­gyarországon páratlan mé­retű beruházás, létesítésére a Szovjetunióval 1966-ban kötött kormányközi egyez­mény adott lehetőséget. A helyszíni munkák 1973 vé­gén kezdődtek meg; a mint­egy félezer hektárnyi terü­leten vagy hárommillió köb­méternyi földet kellett meg­mozgatni, S csak címszavak­ban az elmúlt hat esztendő eredményei: áll az üzemi fő­épület, a gépház, a reaktor­csarnok, az országos elekt­romos főhálózat része már az atomerőmű 120 kilovoltos alállomása, üzembehelyézték a Duna partján épült víz­kivételi mű hatalmas szi­vattyúját, fölépült az erő­műhöz csatlakozó új lakó­telep. Impozáns az elvég­zett munka mérlege, de nem hoz kisebb feladatokat a kö­vetkező néhány esztendő sem: 1985-re az 1760 mega­watt összteljesítményű pak­si atomerőműnek kell kielé­gíteni a növekvő hazai vil- lamosenergia-szükséglet mintegy 25 százalékát. S hogy így lesz, arra nemcsak a magyar vállalatok jó mun­kája a garancia. Az épít­pártszervek aktivistád a fo­lyamatos, ‘több műszakos munkarend bevezetése érde­kében ; a szakmai vezetők számítanak is a kommunis­ták lendületére, kezdeménye­ző készségére. Ügy vétked­nek : a feliadatok nagyok, de nem el végezhe tét lenek. Szóvá is teszik hát, ha zök­kenőt tapasztalnak a válla­latok közötti együttműkö­désben. ha akadozik az anyagellátás, ha nem meg­felelő a munkaszervezés. A pártbizottság titkára arról is “tájékoztatta Kádár Jánost, hogy az atomerőmű építkezésén dolgozó kommu­nisták hozzáláttak a kong­resszusi irányelvek megvi­tatásához, a páirtcsoportok nagy része már napirendre tűzte e nagy jelentőségű dokumentum elemzését A tájékoztatókat követően — a hallottakról a gyakor­latban is meggyőződve — Kádár János paiksi vendég­látói társaságában megtekin­tette az építkezés legfonto­sabb színhelyeit. A körvo­nalaiban már látványosan kirajzolódó gépházépület te­tejéről vették szemügyre az elektromos aláHomásokat, a Dunától húzódó csatornát, a reaktorblofckokat. Az atom­erőmű leendő szívénél, a reak­toroknál, majd a gépház­nál, s a 'turbináknál hosz- szabban is elidőztek, nagy érdeklődéssel figyelték a szerelők serény munkáját. (Telefotó - KS) haladnak majd a munkával. Ezt követően — már a koradélutáni órákban a munkáskollektíva képvise­lőivel, szocialista brigádve­zetőkkel. a munkában élen járó dolgozókkal, termelés- irányítókkal, politikai és társadalmi aktivistákkal ta­lálkozott a Központi Bizott­ság első titkára. A kötetlen beszélgetés * során szó esett az építkezés életének hétköz­napjairól, az eredményekről és gondokról egyaránt. Dom­bi Imre alapszervezeti pár't- titlkár például a 22. számú ÁÉV ifjúsági szocialista bri­gádjainak nevében is nyug­tázta : már kialakult, gyü­mölcsöző együttműködésük a helybeliekkel s a Pakson dolgozó társvállalatok mun­kásaival. Szige'ti József, a turbinaszerélők csoportveze­tője ugyancsak az együtt­működés fontosságára hívta fel a figyelmet. Varga Lász­ló hegesztő a szakmabéliek­nek is címezte mondandó­ját: a kitűnően képzetó fél- készült fiatal hegesztők Pak­son megtalálják, megtalál­hatják szakmai, emberi bol­dogulásukat1!' ÍLudvig And­rás vezető szerelő szerint is keményen meg kell dolgozni a jó fizetésért, s ugyanígy vélekedett Lang Ferenc csőszerelő, aki büszkén adott számot arról: vállalatának Pakson dolgozó brigádjai (Folytatás a 3. oldalon.) ■•■•■•■■•■■a ■■•••■•■■•■a aaaaa aaaaa aaaaa ••••• aaaaaaaaaaaaaaa aaaaaaaaaaaaaaa aaaaaaa :: :::::::: ■ ■■•• •• • •IC 1. ■ ■ •■•1 II ’• • IS • aaaai iá aaaai iái aaaai iaa ear- -a aai a aak»«»alk«a aaaaaaaaaaaa aaaaaaaaaaaa aaaaaaaaaaaa aaaaaaaaaaaa aaaaaaaaaaaa éaaaaaaaaaaa aaaaaaaaaaaa ■aaaaaaaaaaaa a a t a a aaaaaaa aaaaa aaaaa aaaaa aaaaa aaaaa aaaaa aaaaa aaaaa •• aaaaaaaa a a «aaaaaaa ' :::::: ••• «aaaaa áaaai aaaaa ••••• *«aaaa--Ja.......555 :::::::::::::: aaaaaaaaaaaaaa aaaaaaaaaaaaaaa aaaaaaaaaaaaaaa aaaaaaaaaaaaaaa aaaaaaaaaaaaaaa aaaaaaaaaaaaaa kezés a szocialista összefo­gásnak is szép példája: szovjet tervek és berende­zések teszik lehetővé meg­építését és üzembehelyezé­sét, számos alkatrészt, rész­egységet Csehszlovákia ké­szít el. s értékes segítséget kapnak a Pakson dolgozók a különlegesen képzett len­gyel vasszerkezeti szerelők­től, hegesztőktől. Hegedűs György, a párt- bizottság titkára elmondta, hogy az itt dolgozók mind­egyikének szívügye az épít­kezés: párttagok és párton - kívüliek, idős és fiatal mun­kások segítették, segítik a határidők — gyakran nem könnyű — tartását. Jelentős politikai munkát végeztek a (A gépház turbináit a Szov­jetunió szállította, a gene­rátorokat azonban már ha­zulról, a Ganz Villamossági Művelttől kaipják —■ az első érkezését éppen a közeli na­pokban várják.) A munkate­rületen szembeötlő volt az igyekezet. Szükség is van rá. hiszen az itt dolgozók teendőit már nem is olyan távoli ha’táridők szorítják: a jövő év végén meg kell kezdeni az atomerőmű üzembéhelyezését ahhoz, hogy az 1981—82-es „téli csúcsban” már biztonságosan termeljen villamos energiát az erőmű első, 440 mega­wattos blokkja. Érthető tó- hát, hogy az idén meggyor­sult munkaütemet a ked­vezőtlenebb téli időszakban is tartani, sőt fokozni kí­vánják. Ügy tervezik — és erre megtették a kellő elő­készületeket —, hogy bár­milyen zord időjárás kö­szöntsön is Paks térségére, éjjel-nappal, ünnepekkel sem számolva, folyamatosan így teljes a brigádmunka Újító, tanuló téesztagok Tiszaföldváron 3. oldal Külpolitikai összeállítás 4. oldal A vendégeket a Paksi Atomerőmű Vállalat közpon­ti épületének bejáratánál meleg szeretettel köszöntöt­ték a munkáskollektíva kép­viselői, valamint az érdekelt tárcák, a megye és a város vezetői, köztük Ábrahám Kálmán építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter, Si­mon Pál nehézipari minisz­ter, K. Papp József, a Tolna megyei pártbizottság első titkára és Rigóczky István, a paksi városi pártbizottság első titkára. Az irodaház tanácstermé­ben Szabó Benjámin, az atomerőmű-beruházás kor­mánybiztosa adott tájékozta­tást a hatalmas építkezés helyzetéről, A hatalmas jel­Kódór János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tiktára tegnap Paksra, az atom­erőmű építkezésére látogatott. Útjára elkísérte Havasi Fe­renc, a Központi Bizottság titkára és Kovács Antal, a Köz­ponti Bizottság osztályvezetője. Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXX. évf. 297. szám, 1979. december 20.,csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kádár János látogatása Pakson

Next

/
Oldalképek
Tartalom