Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-02 / 282. szám
6 S7QINOK MEGYEI NÉPLAP 1979. december 2. KÜLPOLITIKA! Törökország II Demirel-kormány első napja Atomenergetika és a KGST Egy kiló urán = 40 mázsa szén Az idén volt 25 esztendeje, hogy Moszkva mellett üzembe helyezték a világ első atomerőművét. Hogyan valósul meg napjainkban a szocialista országok atomenergiájának fejlesztése? Erről beszélgetett az APN tudósítója Fjodor Ovcsinnyikovval, a Szovjetunió energetikai és villamosipari miniszterhelyettesével. i Hetvenkét óra alatt öt politikai gyilkosság történt Törökországban. Fájdalmas tény, de tény; ebben nincs semmi váratlan vagy meglepő — 1978—79-ben voltak olyan hónapok, amikor 120-on felül volt a terrorcselekmények halálos áldozatainak száma és sebesült kétszáznál több volt... Ám ez a. legutóbbi három nap új politikai körülmények között, változott helyzetben is az esztendők óta megállapított tendenciát igazolta: a rendkívül súlyos gazdasági körülmények között élő országban a szélső- jobboldal minden módon zűrzavart akart kelteni, hogy az anarchiába taszított országra valamilyen fasiszta megoldást kényszerítsen rá! Az öt gyilkosság áldozata közül három ismert baloldali személyiség volt. A Demirel-kormány jneg- alakulása óta elkövetett gyilkosságok egyik áldozata egy szélsőjobboldali újságíró volt. Török politikai körökben elterjedt az a nézet, hogy mind az öt gyilkosságot ugyanaz a banda követte el: szélsőbaloldali szervezetek tagjai, akik vagy Türkes „szürke farkasok ’ nevű fegyveres fasiszta csoportjától is jobbra helyezkednek el, vagy esetleg éppen Demirel emberei. A jobboldaliak ellen elkövetett merényleteket afféle alibinek kell tekinteni; lám nemcsak baloldaliakat ér a golyó. Rendkívüli állapét A fellobbanó terror bizonyos fokig válasz arra a De- mirel-döntésre, hogy meghatározatlan ideig fenntartják a még Ecevit által elrendelt rendkívüli állapotot az ország területének jelentős részére, több mint tizenkét tartományban. Nem sokkal a Demirel-féle kormány- alakítás előtt híre járt Ankarában — erről „Dünya” című lap is beszámolt, hogy „Fahri Korotürk köztársasági elnök még a miniszterelnöki megbízatás hivatalos átadása előtt magához kérette az Igazság Párt vezetőjét és Demirel legnagyobb meglepetésére bevezette az elnöki rezidencia egy kisebb szobájába, ahol kezében cigarettával, a lemondott miniszterelnök Bülent Ecevit várakozott rá.” A Dünya értesülése szerint a köztársasági elnök jelenlétében a két pártvezér megállapodott abban, hogy a jövőben együttműködnek az iszonyatos erőszakhullám letörésében és Ecevit Demirel xendelkezésére bocsátja mindazokat az információkat, amelyeket a legkülönbözőbb anarchista csoportok tevékenységéről a legutóbbi időben munkatársai összegyűjtöttek. Piaci gondok Demirel a parlamenti bemutatkozás előtt már azt mondotta: feladatának a .gazdasági válság hosszabb időt kívánó megoldásán túl a lakosságnak az alapvető közszükségleti cikkekkel való ellátását tekinti. (Október végén megállapították a gazdasági szakemberek, hogy étolaj, liszt, cukor, kávé, szárazbab, benzin, műtrágya, elektromos szerelési anyag és bizonyos építőanyag egyszerűen. nincs, vagy csak a valódi szükségletnek kicsiny töredékével rendelkeznek a nagy- és kiskereskedelemben. A feketepiac éppen a növekvő hiányok" miatt szélesedik — bizonyos külföldről származó áruk, mindenekelőtt a kávé a hivatalos ár 5—6-szorosáért kerül forgalomba.) Az ország súlyos gondjait a nemrég, időközi választásokon történt szavazat-lemorzsolódása miatt megbukott Ecevit-kormány igyekezett valamelyest csökkenteni. Az országnak jelenleg legkevesebb 18 milliárd dollár külföldi adóssága van (Demirel szakemberei szerint, ez . az adósságtömeg legfeljebb 12 milliárd) és bár bizonyos, határidő-eltolásokat sikerült elérni, a sürgősen fizetendő törlesztések és kamatok összege is meghaladja majd 1980-ban a 2,5 milliárd dollárt. A török politika nagy kérdője'eit nem válaszolja meg a konmányváltozás — a 450 tagú parlamentben a kormányfő Igazságpártjának csak 186 képviselője van, a bukott Ecevit Köztársasági Néppárt ja azonban még akkor is 206 képviselővel rendelkezik. ha ketten már rögtön a bukás után ott is hagyták pártjukat. Sokan gondolnak arra, hogy a köztársasági elnöknél nagy titokban lezajlott megbeszélés. a közös anarcbiaellenes elszántság bizonyos körülmények között akár ..nagy- koalíció” megalakulására is- vezethet. G. M. * KÖRKÉP fl laoszi nép ünnepén NÉGY ÉVVEL EZELŐTT Laoszban kikiáltották a népi demokratikus köztársaságot. Üj korszak nyílt ezzel a kis indokínai nép életében — a gyarmati múlt, a polgárháború évei után megkezdődhetett áz ígéretes jövő építése. A laoszi forradalmi erők vezető ereje, a Népi Forradalmi* Párt hosszú évek harcaira tekinthet vissza. Szövetségben a vietnami és kambodzsai kommunistákkal, a laoszi nép legjobb fiai küzdöttek a francia és japán hódítók, az amerikaiak hazai kiszolgálói ellen. A laoszi hazafias erők a polgárháború éveiben a felszabadított területeken már megkezdték az új típusú élet alakítását, amelyet a forradalom győzelme után az egész ország területén folytathattak. Ügy tűnt. minden lehetőség megvan arra, hogy az ország végre kiszabaduljon a középkori állapotok, az írástudatlanság, a népbetegségek, a nyomor béklyójából. Laoszban, ebben az elmaradott mezőgazdasági országban nem volt ipar, közlekedési hálózat, a föld méhének gazdag kincseit sem termelték kj. Az elmúlt négy év kemény munkával, harccal telt el, de még nem hozhatta meg mindazt az eredményt, amire a laosziak méltán számítottak. Elsősorban az okoz ma is gondot, hogy Kína he- gemonista politikát folytat Indokínában. Korábban a Pol Pot-féle kambodzsai rezsimet használta fel céljaira. Ma már közvetlenül is fenyegeti a testvéri szövetségre lépett három testvérországot : Vietnamot, Laoszt és a népi Kambodzsát. A maoisták kínai zsoldba állították a hegyilakók bandáit, s a Thaiföldön élő reakciós elemekből is csapatokat szerveznek a laoszi népi hatalom ellen. Ebben a nehéz és. bonyolult helyzetben a vientianei népi kormány fokozott mértékben törekszik az egység megerősítésére, a szocialista országokkal való internacionalista viszony fejlesztésére. Ebben a' szellemben alakulnak a magyar—laoszi kapcsolatok is. AZ ELMÜLT ÉVEKBEN egész sor magasszintű tárgyalásra került sor pártjaink és kormányaink között. Magyarország igyekszik hozzájárulni a laoszi népgazdaság fejlesztéséhez, az oktatás színvonalának emeléséhez, az új népi káderek képzéséhez is. — A Szovjetunió gazdaságát önálló fűtőanyag és energetikai forrásaira alapozza. Ezen nyersanyagok mintegy 80 százaléka az Ural-hegyvonulat mögött helyezkedik el, ugyanakkor az ipar alapvetően az ország európai területein fejlődött. Ebből következően a szenet, kőolajat és a földgázt gyakran több ezer kilométer távolságra kell szállítani. Ez rendkívül megdrágítja az erőművek működtetését. A nukleáris fűtőanyag egyetlen kilogrammja több mint 4 ezer kiló szénnek felel meg. Egy millió kilowatt teljesítményű atomerőmű működtetéséhez például megközelítőleg 10 vagon nukleáris fűtőanyagra (gyengén dúsított uránra) van szükség, ugyanakkor egy hasonló teljesítményű hőerőmű fűtéséhez 40 ezer vagon kőszenet kell elhasználni. A nukleáris fűtőanyag kompakt .így a szállítása összehasonlíthatatlanul olcsóbb, mint a széné, kőolajé, vagy földgázé. íly módon még az atomerőművek igen magas építési költségei mellett is olcsóbb az energiatermelés, mint a nagy távolságokról szállított szénnel működő legjobb hőerőművekben. A Szovjetunió európai területein az atomerőművek építése jelenti az energetikai fejlesztés fő irányát. — Milyen teljesítményű áramfejlesztőket építenek be jelenleg az atomerőművekbe? — Előtérbe kerültek az 1 millió kilowatt teljesítményű reaktorokkal felszerelt energiablokkok. Két-két ilyen egység működik már jelenleg is a leningrádi, kurszki és csemobilszki atomerőművekben. Ezeknek az erőműveknek a teljesítményét 1980-ig másfélszeresére kívánjuk bővíteni. Épül a rovenyi, a dél-ukrajnai és kalinyini atomerőmű. A Litván SZSZK-ban folynak az egyenként 1,5 millió kilowatt teljesítményű energiafejlesztő egységekkel felszerelt új atomerőmű építkezései. . — Nem veszélyesek-e az atomerőművek a nagyvárosok közvetlen közelében? Mi erről a szovjet tapasztalat? — A környezet szempontjából az atomerőművek teljesen veszélytelenek. Az atomerőmű nem szennyezi a légkört kénnel és más égéstermékekkel, nem fogyaszt oxigént. Példaként vegyük a már 15 éve — a Don partján, sűrűn lakott területen — működő novovoronyezsi atomerőművet. A közelmúltig ez volt a Szovjetunió legnagyobb teljesítményű erőműve. Olyan speciális' víztisztítók épültek itt, amelyek a zártciklusú technológiai folyamat során lehetővé teszik a víz újrafelhasználását anélkül, hogy az elhagyná az erőmű területét. A kiáramló levegőt különleges szűrőkkel tisztítják, mielőtt a légkörbe kerülne. A folyékony és szilárd rádióaktív hulladékokat megbízható „sugártemetőkben” helyezik el. Az erőmű 40 kilométeres körzetében, a sugárzást ellenőrző különleges szolgálat rendszeresen vizsgálja a levegő, a víztárolók, á növényzet és az élő szervezetek állapotát. Az elmúlt 15 év során a novovoronyezsi atomerőmű körzetében a rádióaktív sugárzás szintje változatlan maradt. Másszóval az erőmű jelenléte nem befolyásolta sem a környéken lakók, sem az erőműben dolgozók egészségi állapotát. Hasonló a helyzet a Szovjetunió többi atomerőművére vonatkozóan is. — A reaktorok konstrukciója különböző. Mik az eltérések? — A technológiai sémát tekintve az atomerőművek hasonlítanak a hőerőművekre. A különbség abban áll, hogy amíg a hőerőművekben a víz, illetve a gőz a szerves fűtőanyag elégetésének következtében melegszik fel, addig az atomerőművekben ez a folyamat az atommag osztódásának eredménye. A reaktorok működési elvüket tekintve két csoportra, — víz—víz és urán—grafit — oszthatók. — Milyen reaktorokkal szerelik fel a szovjet segítséggel külföldön épülő atomerőmüveket? — A víz—víz reaktor építése olcsóbb és működtetése alacsonyabb önköltségű. Egy kilowatt-óra villamosenergia előállítása mindössze 0,6 kopejkába (kb. 10 fillérbe) kerül. — Ezek szerint a szocialista országokban épülő valamennyi atomerőmű a WER-típusú reaktorral kerül felszerelésre? — Igen, ezek a reaktorok jól beváltak, A Szovjetunióban — a novovoronyezsi atomerőműben felépített oktatói központban — eddig több mint 300 bolgár, magyar, NDK-beli, lengyel, román és csehszlovák szakembert képeztünk ki. Több mint ezer szovjet szakember vett részt a KGST-tagorszá- gok tudományos-kutató központjaiban • felépült atomerőművek építésében, szerelésében, a berendezések üzembe helyezésében. — Hogyan koordinálják a nemzetközi együttműködést? . — Az atomerőművek tervezésével, építésével, szerelésével és üzemeltetésével kapcsolatos sokoldalú együttműködést a KGST Villamosenergetikai Állandó Bizottsága koordinálja. A berendezések gyártásában ma már gyakorlatilag valamennyi KGST-tagország részt vesz. Volgodonszkban jelenleg épül az „Atommas” gyár, amely az atomerőművek alapvető gépigényét elégíti ki majd. A Csehszlovák Szocialista Szövetségi Köztársaságban a kooperáció keretein belül már jelenleg is gyártanak a WER—440- hez szükséges reaktorokat, hőgenerátorokat, és más berendezéseket. Szerződést írtunk alá különböző berendezések gyártására Bulgáriával, Magyarországgal, az NDK-val, Lengyelországgal és Jugoszláviával. Lenyina Kajbiseva Egy újság újjászületik Ismét utcán a The Times ... A z újság megjelenése szünetelni fog — jelentette be 1978. november 30-án a londoni The Times vezércikke. Figyelembe véve, hogy a legtekintélyesebb angol napilap legközelebbi száma csak mostanában november 13-án került ismét az újságárusokhoz, ez a megfogalmazás igencsak enyhének bizonyult. A Times majd két évszázados történetében (1785-ben alapították!) példa nélküli, csaknem egy esztendős szünet oka a nyomdászszakszervezetek és a kiadó közt felmerült ellentét volt. A laptulajdonos, a kanadai Thom- son-konszern csökkenteni akarta a Times munkáslétszámát (4300-ból mintegy 1000 alkalmazott elbocsájtá- sát tervezték) és saját elképzelései szerint szándékozott végrehajtani a lap korszerűsítését. Többek között meg akarták fosztani a szedőket az újonnan bevezetett számítógépes fényszedési technika kezelésének kizárólagos jogától, s követelték a vadsztrájkok megfékezését, amelyek évente 10—12 millió példányos kiesést okoztak. A cég arra számított, hogy a munkások kizárása, az újságírók és a nyomdászok szembeállítása az idő múltával meghátrálásra kényszeríti a szakszervezeteket. Nem így történt: a munkaügyi viták a hónapok teltével sem hoztak eredményt. A nyugat-európai országok nyomdászainak szolidaritása pedig megakadalyozta azt, hogy a lapot esetleg Nagy- Britannián kívül állítsák elő. (Először az NSZKban, később Portugáliában tervezték legalábbis heti egy szám megjelentetését.) A kanadai tőkéscsoport számára az újság kiesése már komoly gondot jelentett. Elsősorban nem is anyagilag, hiszen a Times sokáig deficites volt. (Ráadásul a Thomson International egyéb üzletei, például az északitengeri kőolaj-érdekeltsége évente százmilliókat hoznak.) A sajtóvilágnak, a közvéleménynek viszont hiányzott a Times megszokott hangja. Érthető: az újság több egyszerű napilapnál; brit nemzeti intézményszámba megy! Nevezik a brit uralkodó osztály hirdetőtáblájának is, utalva arra, hogy „Születések”, vagy „Házasságok” rovatában szerepelni társadalmi rangnak, eseménynek számított. Rosszmájú londoni viccek szerint az elmúlt egy esztendőben az agg közéleti személyiségeknek még meghalniuk sem volt érdemes, hiszen nekrológjuk nem jelenhetett meg a Times- ban. Különösen híres volt még az újság levelezési rovata — G. B. Shaw például 52 évig írt rendszeresen a szerkesztőségbe. A Times befolyása, politikai súlya még akkor is letagadhatatlan, ha példányszáma a milliós brit bulvárlapokhoz képest elenyésző. (Az átlagos kiadványszám 300—350 ezer volt — igaz, hogy a vasárnapi Sunday Times-é már majdnem másfél millió.) Ez a társadalmi presztízs magyarázza, hogy a Times végül is elkerülte a véget. Megállapodtak a munkaügyi viták. intézésének módjáról és egy kisebb mértékű létszámcsökkentésről, de ez alacsonyabb, mint a Thom- son-konszern eredeti előirányzata. (Minden elbocsáj- tott dolgozó elhelyezéséről is gondoskodtak.) Az egy éves kiesés mellesleg körülbelül 60 millió dolláros kárt jelent a kiadónak; ráadásul a szakszervezetek a dolgozók fizetésének nagyarányú — 40—50 százalékos — emelését is elérték. Ugyanakkor a legfontosabb ellentét, a nyomdatechnika modernizálásának kérdése most sem tisztázódott véglegesen — e témában további tárgyalások várhatók. Szegő Gábor Összeállította: Hajós László Obnyinszk. A világ első atomerőmüvének központi terme A Times-lapok dolgozói hosszú ideig sztrájkörséggel akadályozták meg a kiadás újbóli megkezdését
