Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-15 / 293. szám

1979. december 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Jászberényi Tanítóképző Főiskola könyvtárában mintegy 50 ezer kötet található. Ezek nagyrésze az oldatott anyaghoz szükséges, de szép számban vannak szépirodalmi és egyéb könyvek is. 145 fele folyóirat, szaklap is jár a könyvtárba. A beiratkozottak száma 6-700, amelyből állag 100-120 hallgató kölcsönöz naponta mintegy 200 kötetet I nimEGYzÉr Hangversenyek Szolnokon Bach h-moll miséje Bárdos Lajos köszöntése Ajándék Ha Gothár Péter első mo­zifilmje cselekményét leír­nánk, úgy hiszem az utóbbi évek legbanálisabb filmszto­riját „mesélhetnénk” el. De hát ma is vannak — voltak és lesznek — az első ham- vasságukon túljutott magá­nyos nők, a feleségük mel­lett unatkozó, érzelmileg is kiszáradt férjek, — s „pend­liznek” lehetőségeiken belül. Szerelmi háromszög, két kis­gyerekkel súlyosbítva. Aki „benne van”, annak tragikus, aki a történet bonyolódását akár egy középszerű könyv­ben olvassa, vagy csupán fil­men nézi, annak unalmas. Nemigen figyelünk már oda környezetünk háromszög­drámáira, sokan a saját út­vesztőikben is cinikus faarc­cal kóvályognak. Gothár Péter filmje, ame­lyet Zimre Péter novellájá­ból készített, szerencsére nem bonyolódik bele a háromszög­kapcsolatok lélektani labirin­tusaiba. A helyzet — a har­minc év körüli magányos óvónő és a nős férfi kapcso­lata — csupán ürügy a kü­lönböző magatartásformák vizsgálatára. De még ennél is többről van szó: Gothár ar­ra keres választ, hogy az em­beri élet megoldatlanságai hogyan hatnák vissza a sze­mélyiségre, hogyan torzítják az emberi jellemet. Gothár hősei önáltatók. Az óvónő képtelen végiggondolni to­vábbi életét, Talán azért, mert buta ehhez? Nem biz­tos! Nem akar szembenézni jövőjével, fél, illúziókba me­nekül, inkább becsapja ön­magát, hogy ne kelljen min­den reményét feladnia. „Nő­párti” film, mondják Gothár alkotására. Nem teljes ez a meghatározás, sőt félreveze­tő. Emberpárti film, így pon­tosabb, s ezen belül kima­gaslóan a legnagyobb hitelű, művészileg a legmagasabb szintű film, melyet az eman­cipáció kérdéséről láttunk, Azt már elmondták — írók, filmesek — Gothár előtt is, hogy az egyedülélő nő nálunk '„gyanús”. Miért nem ment férjhez? S ha elvált, miért A Mozgó Világ című folyó­irat ma este 17 órai kezdet­tel irodalmi, művészeti estet tart Karcagon, a Déryné Mű­velődési Központban. Az es­ten Alexa Károly, Banga Fe­renc, ifj. Jancsó Miklós, Ko­ez a nap nem ment újra férjhez? ön­hibájából a legrosszabb há­zasságban — akár erkölcsi fertőben — élő férjes asz- szony ázsiója is nagyobb le­het, mint egy tisztességes, becsületesen dolgozó magá­nyos nőé. De mindezeken már túlvagyunk, a társadal­mi diagnózis már kész — azt is tudjuk, hogy a kórokozók a kispolgári, a maradi er­kölcs televényében szaporod­nak — hellyel-közzel terápia is születik. A Minden nap ajándék túllép ezeken a felismerése­ken, bizonyítja, hogy a ma­gányos nő a társadalmi jo­gok, kedvezmények gyakor­lásakor, elosztásakor is csak a sor végére állhat be. Gothár hősnője névházasság­ba kényszerül, hogy lakás­hoz jusson. De félreértés ne essék: nem az ínséges lakás- helyzet a legfőbb kényszer, hanem a kikerülhetetlen elő­ítéletek nyomása. A film utolsó képsoraiban szembesülnek az illúziók, a hazugságok. Furcsa párbe­széd ez két asszony között. Inkább monológ, mert min­denki sóhajtozza a saját iga­zát, mindkét asszony — a fo­galom polgári értelmében az óvónő „csak” lány — az al­kohol segítségére számít. Mert mi másra?! S a harma­dik, a férj, a szerető egysze- imélyben? Ö sem mer a tü­körbe nézni, elfordítja a fe­jét. Vagyis: rossz közérzetét hazugságokkal próbálja el­nyomni. Két kimagasló színészi ala­kítást láthatunk, Esztergá­lyos Cecíliáét és Pogány Ju­ditét, de Hetényi Pál nagy­hangú vergődése is emléke­zetes. Alig hisszük, hogy a néz­zük hogyan élünk magányos emberekkel foglalkozó kér­désében valaha is igazabbat, értékesebbet láttunk Gothár Péter alkotásánál. Ajándék ez a film azok számára, akik háttérbe szorítottságuk tuda­tával élnek, s azoknak, akik e társadalmi gond megszün­tetésén fáradoznak. Tiszai Lajos lozsvári Papp László, Maro­si Gyula, Mányoki Endre, Mész András, Szabados Ár­pád, Tóth Péter és Viktor Máté képviselik a népszerű folyóiratot Az Országos Filharmónia felnőtt bérleti hangverseny- sorozatában hétfőn a debre­ceni MÁV Filharmonikusok zenekara és Kodály kóru­sa lép pódiumra Szolnokon, a Megyei Művelődési és If­júsági Központban. A műsor­ban Johann Sebastian Bach h-moll miséje hangzik el- Közreműködnek a Magyar Állami Operaház énekművé­szei. Másnap délután ugyan­csak a művelődési központ színháztermében a nyolcvan éves Bárdos Lajost köszön­tik hangversennyel a megye diákénekkarai. A műsorban a szolnoki Kassai úti Általá­nos Iskola, a Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szakközépisko­la, a Verseghy Ferenc Gim­názium, a Tiszaparti Gimná­zium és Egészségügyi Szak­középiskola, a kisújszállási Kossuth úti Általános Isko­la, a Móricz Zsigmond Gim­názium és Közgazdasági Szakközépiskola és a jász­berényi Lehel vezér Gimná­zium kórusa ad elő néhány csokrot Bárdos Lajos művei­ből. Az összkarban pedig a szolnoki Áchim úti, Beloian­nisz úti, Sáigvári körúti. Új­városi, Költői úti. Mátyás ki­rály úti és a törökszentmik­lósi Bethlen úti Általános Is­kola úttörői lépnek a közön­ség elé. „Mozivakáció” Ma délelőtt 9 órától a szol­noki Tallinn filmszínházban Mozivakáció címmel játékos, vidám gyermekműsort ren­deznek. A programban — többek között — sor kerül a Pannónia Rajzfilm Stúdió bemutatójára is. lászjákáhalmán Bővül a könyvtár Olvasóteremmel és raktár- helyiséggel bővül Jászjákó- halmán a községi könyvtár gyermekrészlege. A községi tanájcs építőbrigádjának ki­vitelezésében egy 80 négyzet- méter alapterületű helyiség épült. A falak felhúzásánál a Béke Tsz építő csoportjá­nak tagjai egynapi társadal­mi munkával segítettek. Az új épületbe költözik át a szabadpolcos gyermek- könyvtár, mellette lesz a raktár. A régi könyvtárhe­lyiséget felújítják, új beren­dezésekkel látják el, gyer­mekolvasóteremmé alakítják át. KARCAGON Mozgó Világ-est Törődjünk többet a fiatalokkal Törődjünk többet? Hiszen köztudott, hazánkban — kü­lönösen a párt 1970-es ifjú­ságpolitikai határozata óta, — sokan és sokféleképpen foglalkoznak a fiatalokkal. Jogszabályok, kedvezmények, bővülő lehetőségek, kedve­zőbb feltételek és még sok minden más jelzi a társa­dalom ifjúságért érzett fe­lelősségének és törődésének növekedését. „Az ifjúság nevelésével — mondta Kádár János elv­társ is a budapesti kommu­nista aktíván —. sokat és sokan foglalkoznak: a csa­lád. a pedagógus, a KISZ, a társadalmi szervezetek, a munkahelyek. A kulcskér­dés: a példa ereje. Hiába Miért kell most erről be­szólni ? Nem azért mintha valami nagy gondunk lenne e területen. Nem is azért, mert a példaadás, az őszin­teség eddig nem volt fpntos követelmény. Nem! Hanem azért, mert sok vonatkozás­ban más már a mai if júság. Mai feladataink fokozottab­ban követelik meg a szavak és tettek egységét, a min­dennapi példaadást. Ésrzre kell venni, hogy nem elég csak általiéiban tudni, hogy milyenek a fiatalok, nem elég csak általában beszélni a szocialista építés feladatai­ról. hanem be kell mutatni a létező szocializmust, ered­ményeivel. feladataival, gondjaival együtt. Látni kell. hogv bér tár­sadalmunk változásaival együtt változik az ifjúság, de annak sosem pontos tü­körképe. A fiatalok köré­ben a társadalom változásai Ki segíthetne hát jobban az eligazodásban, a hiányos történelmi, politikai tapasz­mondamak a felnőttek akár­mit, ha a fiatalok azt lát­ják, hogy nem» úgy élnék, ahogy mondják. A jó példa erejével kell hatni az ifjú­ságra. Ez a leghatásosabb pedagógiai módszer”. A pél­daadásban az elsők között — akár szülői, nevelői, vagy munkatársi minőségben —, a felnőtteknek kell elöljárói. Ez Olyan követelmény, amely szükségessé teszi a fiatalok életének. gondjainak, igé­nyeinek még jobb ismeretét, a velük való kapcsolattartás tartalmának javítását, bőví­tését. az őszinte hangot, bi­zalmon és megértésen nyug­vó eszmecserét és a közös cselekvés alkalmainak növe­lését. egyrészt erőteljesebben raj­zolódnék ki, másrészt az életkori sajátosságokkal együtt más alapélmények ha­tása alatt sajátosan jelen­nek meg. De ez sem csupán országos átlag, hanem he­lyenként és rétegenként vál­tozik. Tudni kell azt is, — idézve újból Kádár elvtárs szavait, — hogy „velük kap­csolatos gondjaink már szo­cialista viszonyainkból kö­vetkeznek”. Látni kell. hogv a mai ifiúság a nagy meg­rázkódtatásoktól mentes idő­szakban nőtt fel. Már nem­csak a kapitalizmusról, de a szocializmust építő munka első évtizedéről sem szerez­hettek közvetlen tapasztala­tot. Társadalmi életünk ie- lenségeit nem a múlttal ve­tik össze: a mai fiatalok a szocializmus eszméit hason­lítják össze a szocializmus megvalósult gyakorlatával. tálatok pótlásában, a nagy feladatok vállalásában, ellá­tásában. mint' a közöttük élő felnőttek? De segíteni csak az tud, aki bízik is a fiatalokban, aki látja, hogy valójában milyen is ma az ifjúság. A bizalom feltétele annak is, hogy még jobban bevonjuk a fiatalokat a tár­sadalmi feladatok megoldá­sába. S erre pedig szükség van, mert társadalmi fele­lősségre csak valóságos tár­sadalmi tevékenységben le­het neveim, csak a politiká­ban. a közéletben biztosított reális és szükséges felada­tok ellátása során várható a közéleti aktivitás és a fe­lelősség kiteljesítése az ifjú­ságnál is. Csák a társadal­mi valóság teljes ismereté­ben, a fejlődés lehetőségeit és akadályait is világosan látó és értő közösséaektöl várható el. hoay kohójában kialakulhat a fiatalok szilárd viláanézete. felelősséne és politikai elkötelezettsége. Törődjünk többet a fiata­lokkal! Többet? Talán he­lyesebb úgy mondani: tö­rődjünk másként a fiatalok­kal! Ügy, hogy ne csupán helyettük, hanem velük együtt végezzük el feladata­inkat. Kezeljük őket úgy, mint a jövendő felnőtteket. Ne kényeztetve, ne csupán a „nekik legyen jobb és több, mint nekünk volt” szándék mindenáron való megvalósí­tásával, hanem az „értsék jobban a világot, mint mi” elhatározásával és felelőssé­gével. Tanítsuk meg őket a ' „mindienséggel mérd magad” József Aittila-i mércéjére. A bizalom, a megértés, a „tisz­ta szigorúság” légköre ve­gye őket körül kapjanak ér­telmes feladatokat, kerülje­nek felelős helyzetbe, s így valóban „otthonosan, s még­is honfoglalóként” éljék tar­talmas ifjú korukat szoci­alista társadalmunkban és így éljenek, dolgozzanak tár­sadalmunk javára. Nemes Péter Nálunk nőttek föl Látó és értő közösségekért Száznál több újdonság, gazdag választék Könyvet a karácsonyfa alá... Öröm is, gond is az aján­dékozás — vallják sokan, s nyilván nem alaptalanul. Ilyenkor karácsony táján kiváltképp sokakban vetődik fel a kérdés: „Mit vegyek?”. Sorra járjuk az üzleteket, válogatunk, nézelődünk, s szerencsére egyre többen ál­lunk meg a könyvesboltok kirakatai előtt is. Idén akad itt látnivaló bőven. A kia­dók száznál több könyvúj­donsággal lepték meg vá­sárlóikat, a magyar- és kül­földi irodalom legújabb al­kotásai csalogatják a néze- lődőt egy lépéssel beljebb; az üzletekbe. Tömött polcok, magasra rakott „könyvpira- misok”, gazdag választék fo­gadja. a vásárlókat, és oly­kor bizony zsúfoltság is. A . szolnoki Szigligeti könyvesbolt dolgozói jól tud­ják mekkora lelemény, ügyesség, mennyi munka kell ahhoz, hogy a szűkös eladótérben mindenkit ked­vére kiszolgáljanak. Hangodi Jánosné, az üzlet vezetője azonban nem panaszkodik, sőt örömmel mondja, hogy eddig még különösebb ne­hézséget nem okozott a téli könyvvásár. Igaz, hogy némiképp át kellettt rendez­ni a boltot, annak érdeké­ben, hogy megkönnyítsék a válogatást, hogy minden új könyv „szem’előtt legyen”, de megérte a fáradság. Az ezüstvasárnapi forgalom csaknem duplája volt a ta­valyinak. Ez is mutatja, hogy egyre több ember ta­lálja méltó karácsonyi aján­déknak a könyvet. Szívesen vásárolják a különböző képzőművészeti albumokat, művészettörténeti kiadvá­nyokat, nem szólva a gyer­mek- és ifjúsági könyvekről, amelyekből úgy tűnik, min­den mennyiség elfogy. A szépirodalom, — amiből ta­lán leggazdagabb a válasz­ték. — ugyancsak megtalál­ja olvasóit, minden korosz­tálynak tudnak ajánlani kö­zülük. Karcagon például újra felfedezték az emberek So- lohov: Csendes Don című művét, óriási az érdeklődés iránta, pedig a művet nem is jegyzik az úgynevezett „hiánykönyvek” listáján. A regény ugyanis többször, többféle kiadásban megje­lent már, és jutott el az ol­vasókhoz. Juhász Gyula ver­seskötetét viszont évek óta hiába kerestük a könyves­boltokban, most újra kap­ható, bizonyára sokak örö­mére. A karcagi könyves­boltban — mint mindenhol — a téli könyvvásár idején sokkal többen vásárolnak, mint az év más időszaká­ban. Az állandó vásárlók mellett ilyenkor azok is be­térnek, akik máskor csak nagyon ritkán nyitogatják a könyvesbolt ajtaját. Centeri László, a bolt ve­zetője mondja, hogy az ér­deklődés még az elmúlt évihez képest is jelentősen megnövekedett. Idén 20—30 százalékkal több a vásárló, mint tavaly. Persze túlságo­san „rózsaszínű” lenne a kép, ha azt gondolnánk, hogy az olvasási kedv nőtt ilyen óriásit egy év alatt. Kétségtelen, hogy a gazdag választék, mind több embert csábít vásárlásra, de példá­ul a gyermek- és ifjúsági könyvek óriási keletje azt is mutatja, hogy még min­dig nem kifogástalan a já­tékboltok kínálata. S ezzel nem a könyvek ellen, sok­kal inkább a jó és kellően változatos, színvonalas játé­kok mellett szeretnék szól­ni, amelyek hiánya évről évre visszatérő gond. A kar­cagi könyvesbolt eddig 25 százalékkal nagvobb forgal­mat bonyolított le idén novemberben és december­ben. mint az elmúlt év ha­sonló időszakában. Köny­vekből. hanglemezekből egy­aránt gazdag a kínálata. Ilyen forgalom persze el­képzelhetetlen lenne jó áru­ellátás nélkül. Karcagon nincs is ezzel gond, nem úgy, mint a kisújszállási áfész könyvesboltjában. Molnár Lászlóné üzletve­zető panaszkodik, hogy az új könyvek kéthetes, oly­kor egyhónapos késéssel érkeznek. Ottjártunkkor ép­pen árut kapták, s a cso­magokból olyan könyvek kerültek ki most, amelye­ket például a szolnoki köny­vesbolt dolgozói és vásárlói már rég el is felejtették. Az emberek viszont Kisújszállá­son is olvasnak újságot, hallgatnak rádiót, néznek televíziót, tájékozódnak te­hát az új kiadványokról és keresik is őket. Ám Miku­lásra hiába várták a mese­könyveket, gyermekkönyv­hétre az ifjúsági irodalmat, nem érkeztek meg. Nehezí­ti a helyzetet az apró üzlet- helyiség is, ahol képtelenség egyszerre árut átvenni és kiszolgálni a vevőket. Vagy az egyik vagy a másik; ha áru jön, bezár a bolt, s ha bezár a bolt, nem jön a ve­vő. Karácsony előtt ez több mint bosszúság vásárlóknak, eladóknak egyaránt. A törökszentmiklósi áfész szép, tágas könyvesboltjában úgy tűnik, a téli könyv­vásár, a csúcsforgalom az idén is zökkenőmentesen zajlik. Győri Miklósné, üz­letvezető mondja, hogy ilyenkor hanglemezekből, könyvekből is csaknem dup­la mennyiség fogy el, mint más időszakokban. Ezért is bosszantó a rapszodikus áru­ellátás, habár néhány napja sikerült feltölteni a boltot, a téli könyvvásár újdonsá­gai megérkeztek. Lehet tehát válogatni ol­vasnivalót, ajándékot keres­ni a karácsonyfa alá. T. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom