Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-14 / 292. szám
1979. december 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az alcsiszigeti ____________ „ boszorkánykonyhán” Szolgáltatásuk: elemzés, értékelés, tervezés Tizenegy szakszolgálati állomás segíti az országban a 124 állami gazdaság, valamint az azok alkotta szakbizottságok és termelési rendszerek tevékenységét. A Hé- ki Állami Gazdaság által 1960-ban Szolnok-Alcsiszige- ten létrehozott állomás nyolc Nyolc évvel ezelőtt másfél millió forint értékű munkát végzett az állomás az üzemek megrendelésére, idei szolgáltatásainak értéke meghaladja a hétmillió forintot. — Mit kapnak ezért az állami gazdáságok? — tudakoltuk vdr. Nagy Mihálytól, a megyei szakszolgálati állomás igazgatójától. — Nemcsak az állami gazdaságok, — helyesbít, — mert évről évre több, az idén például már negyven, megyei termelőszövetkezet is rendszeresen igényli a segítségünket. Szolgáltatásaink körét olyan elemző, értékelő, tervező munkák alkotják, amelyek elvégzéséhez az egyes üzemeknek nem lenne célszerű, gazdaságos, szakembereket foglalkoztatni, laboratóriumot fenntartani. Állomásunk negyvenhat dolgozójának egy része laboratóriumi takarmányvizsgálatokat végez. Más szakembereink geodéziai, erdészeti és meliorációs munkákat terveznek, megint másoknak az utóbbi A mezőgazdaság szakemberei között aligha akad már, aki vitatná a szakszerűség meghatározó szerepét a nagyüzemi termesztés-tenyésztés mennyiségi és minőségi eredményességében. — Hogyan segíti a megyei szakszolgálati állomás a szakszerűbb gazdálkodást? — Valóban, egyenlőségjelet húzhatunk a szakszerűség és a többlettermelés között. Hadd mondjak erre példát egy több éves elemző munkánk alapján. Megállapítottuk, hogy amelyik táblán május 15-ig befejezik az első lucernaszéna betakarítását, és legalább négyszer kaszálnak, ott nyolcvan mázsán felüli átlagtermést érnek el. Laboratóriumunkban a május elején behozott lucerna- lisztmintákban 22 százalék, azaz hektáronkénti 19,2 mázsának megfelelő fehérjetartalmat mutattunk ki. A május végére hagyott betakarításnál hatvan mázsánál kevesebb az átlagtermés, húsz százalék alatt van a fehérje, ami nem éri el a hektáronkénti 12 mázsát. Ez a takarmánynövény betakarítási ideA „boszorkánykonyhában”, az állomás korszerűen felszerelt laboratóriumi helyiségeiben Albert Imre vegyészmérnök kalauzolt. Ahogy a fiatal laborvezető sorolta, az idén is bőven akadt tennivalójuk. — Többek között 2800 lucernaliszt-, 2600 táp-, 260 abrakminta, 300 siló és 940 szénakazal analitikai és .mikrobiológiai vizsgálatát év óta már a megye nyolc állami gazdaságának társulásaként nyújt szakmai segítséget, elsősorban elemző, értékelő munkájával a Jászságban, a Kunságban és a Tiszazugban gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemeknek. beruházások kivitelezésének műszaki ellenőrzése a feladatuk. — Az állami gazdaságok köztudottan élen járnak a tudomány eredményeinek hasznosításában. Hol tart ebben a szakszolgálati állomás? — Korszerű, hétmillió forint értékű berendezéssel, műszerrel felszerelt laboratóriumban végezzük az elemző vizsgálatokat. Élő munka- kapcsolatunk van a Gödöllői Agrártudományi Egyetemmel, a szarvasi öntözési, a kompolti növénytermesztési és a karcagi talajművelési kutató intézettel. Számítógéppel tervezzük meg például a táblánkénti tápanyagvisszapótlást. Négy különböző termésátlagra, a tervezett növény igényeit és a talaj tápanyagkészletét figyelembe véve, az égy hektárra, az egy mázsa termésre jutó műtrágya-felhasználást és annak várható költségeit is tartalmazó komplex programot dolgozunk ki. jének szakszerűbb megválasztására figyelmezteti a termelőket, mert napjaink energiagondjai közepette nagyon meggondolandó, hogy a szárítóüzemek ugyanannyi fűtőanyagot használnak el, a gyengébb beltartalmú lucernaliszt készítéséhez, mint a jó minőségű őrlemény előállításához. — Említette, hogy esetenként javasolják a termelés- szerkezet megváltoztatását. Hallhatnánk erre példát? — Kilenc évig kísértük figyelemmel a búzatermő táblák vetésváltását. A megye állami gazdaságaiban 1973- tól 1975-ig nőtt, a vetésterület 74 százalékát tette ki, a búza után búzával bevetett föld. Ez időszak alatt a kenyérgabona átlagtermése 35—36 mázsánál stagnál. A későbbiekben 1976-tól 1978- ig húsz százalékkal kisebb területen termeltek egymás után két évben búzát, az átlagtermés 46 mázsára nőtt. A fenti adatok alapján javaslunk megfelelő vetésváltáist a búzatermelő gazdaságoknak. végeztük el ebben az évben. — Most éppen min dolgoznak? — Az egyik legkorszerűbb műszerünkkel, az atom- abszorpciós spektrofotométerrel a törökszentmiklósi keverőüzemben készült sertéstáp kalcium tartalmát vizsgáljuk. Ez esetben a műszer szerint a keverési receptúrának megfelelő mennyiségben tartalmazza a tápminta az ásványi anyagokat, A spektrofotométeren dolgozó vegyészmérnök, Far- kasné Gáspár Éva tehát elégedett lehetett aznapi vizsgálatával, de a laborvezető, mint mondta, sorolhatna sók negatív példát is. — Tavaly a Mezőtúri Állami Gazdaság negyven lucerna kazlát vizsgáltuk meg. A takarmány beltartalmi értékét és penészfertőzöttsé- gét figyelembe véve kettő volt közülük első osztályú, húsz másodosztályú, a többi gyenge minőségű. Idei vizsgálataink azt mutatják, hogy még mindig nincs rendben a gazdaság takarmánygazdálkodása, mert a beküldött harminchat kazalmintából négyet ugyan kifogástalannak, de kilencet még mindig csak gyengének minősíthettünk. Hogy jó példát is említsek, a szakszerű szálastakarmány-tárolásra: tavaly a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság 43 kazláDr. Nagy Mihály: - „A megelőző vizsgálatokat szorgalmazzuk" nak ötven százaléka volt első osztályú, harmincöt százaléka másodosztályú, és hasonlóan jó az arány az idén is. Megelőzni a fertőzést A laboratórium megtekintése után beszélgetésünk visszakanyarodott a szak- szolgálati állomás szolgáltatásainak gyakorlati hasznára. Mint az igazgató, dr. Nagy Mihály mondta, minden javaslat annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle, — Sokat biztatják a gazdaságokat, hogy igazi hasznuk a megelőző vizsgálatoknak van. — Tavaly 408 etetett tápmintát vizsgáltunk meg. Csak huszonhárom százalékuk volt kifogástalan, 218 esetben mikrobiológiai rendellenességet állapítottunk meg, és a vizsgálatok tíz százalékánál már toxin is kimutatható volt. Az állami gazdaságokban már szokás, hogy a takarmánynak szánt növényeket még lábon, és keverés előtt, szemes állapotban megvizsgáltatják. Így idejében tanácsot tudunk adni a legmegfelelőbb, biztonságos felhasználásra, hogy keveréskor a fertőzött komponenssel ne rontsák el más, értékes termények minőségét. — Vannak persze szép számmal olyan üzemek — a keverőkkel rendelkező állami gazdaságokon kívül például az abádszalóki Lenin, a rákóczifalvi Rákóczi, a mezőtúri Dózsa és a jászapáti Velemi Tsz — amelyek rendszeresen, még szemesterményként vizsgáltatják meg a keveréktápnak szánt anyagokat. A megelőző vizsgálatok szorgalmazása mellett az egyébként jó minőségben megtermelt takarmányok gondos tárolására hívom fel a gazdaságok figyelmét, mert a termények magtárt fertőzött- ségének magas száma figyelmeztető jel. T. F. Számítógépes talajvizsgálat Szakszerűség = többlettermelés Albert Imre laborvezető és Farkasné Gáspár Éva vegyészmérnök sertéstápok kalciumtartalmát vizsgálják Mit mutat a műszer? A Metripond Mérleggyár szolnoki szervizében havonta mintegy 80-100 darab különféle mérleget javítanak. Az ország szinte minden ré széből kapnak megrendelést. Képünkön a FLORENZ típusú mérleg pontosítását végzik Kereskedők Szolnokon fl szaküzleté és az önkiszolgáló boltoké a jövő Országos munka- és üzemszervezési tanácskozás bemutatóval A Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat és a KERORG (Kereskedelmi Munka- és Üzemszervezési Intézet) tegnap országos rrfunka- és üzemszervezési tanácskozást és bemutatót rendezett Szolnokon. A megyéik és a főváros küldöttei a reggeli órákban a városközpontban néhány szalküzletbe látogattak. Pálmai László, az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója bemutatta a korszerű értékesítési forrnák elterjesztése céljából szakosított 17. számú villamossági boltot, a 78. számú rádió- és tévészalont, a Kristály cipőboltot és a Dáma készruha- üzlétet. A helyszíni tapasztalatok után a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ tanácstermében dr. Kázs- mér István, a Kereskedelmi Munka- és Üzemszervezési Intézet igazgatója köszöntötte az országos tapasztalat- csere résztvevőit. Élmondta, hogy hazánkban az iparcikk, bolt-hálózatban és áruházakban egyre elterjedtebb a korszerű árusítási — azaz Önkiszolgáló — rendszer. Eddig az ország 36 500 bolti egységében az élelmiszerek 80, a háztartási és vegyiáruk 70, a ruházati cikkek 60, a vas-műszaki áruk 40 százaléka. valamint az áruházi értékesítés 70 százaléka ön- kiszolgáló rendszerben történik. Külön szólt a szakbolthálózat fejlesztésének időszerűségéiről is. A bevezető után Simon József, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályvezetője köszöntötte a tanácskozás résztvevőit. Elmondta, hogy a középtávú tervekben megjelölt feladatok szerint fejlődött a megye és központjának kereskedelme. Míg a negyedik ötéves terv időszakában az alapellátás javítása volt a legfontosabb feladat, ad|dig az ötödik ötéves terv eddig eltelt észtén, deiben a differenciált ellá- ,tás feltételeinek megteremtésén munkálkodtak a megye kereskedelmi vezetői. E munkák során korszerű ABC, majd a megyeszékhelyen és más városokban szakbolthálózat alakult ki. A megyeszékhely éppen ebben az időszakban sajátos gonddal is birkózott. A városközpont átépítése sok régi, kis üzlet lebontását, megszüntetését eredményezte. Ennek ismeretében kell értékelni a mostani szaküzletek létét, s azt is, hogy a Centrum és Dornus áruház után novemberben a Skála Tiszavidék Áruház is megnyílt a nemcsak közlekedési, kereskedelmi központnak is elismert megyeszékhelyen. Pálmai László, az IKV igazgatója részletesen a fejlesztési, korszerűsítési munkákról beszélt referátumában. Elmondta, hogy a vállalatnak Szolnokon kívül öt városban és öt községben vannak boltjai, áruházai. Ebben az évben várhatóan mintegy másfél milliárd forintos összforgalomra számítanak, amelyért ezer kereskedő áll a pultok és gondolák mellett, s szolgálja szakmai tudása, legjobb képességei szerint a vásárlók érdekeit. A referátumokat követő vitában Deák Péter, a Fejér megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója elismeréssel szólt a délelőtt llílttottakról. Hangsúlyozta, hogy a vásárló folyton változó vásárlási kultúrája az eladásban is állandó korszerűsítést követel. Kecskés István, a Csongrád megyei Delta Kereskedelmi Vállalat főosztályvezetője azt mondta; több tapasztalatot, gyakorlati segítséget is szívesen fogadnának a Szolnok megyeiektől, Kassai Béla. a Békés megyei Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója Igazat adott a szolnoki korszerűsítőkinek, elismerve; a gyors átalakítás, felújítás egyaránt jó a vevőknek és az eladóknak is. Sajó János a Belkereskedelmi Minisztérium nevében a tapasztalatcsere néhány követendő példáiéra hívta fel a jelenlevők figyelmét. Arra is, hogy mint a szolnokiak, a kérésiét felmérése alapján kell megtervezni és megvalósítani a szakboltok hálózatát. — s.i — A mezőtúri Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet nagykörűi részlegében havonta mintegy 4-500 négyzetméter torontáli szőnyegei készítenek. Nagyrésze tőkés exportra kerül, a nép- művészeti boltokon keresztül a hazai vásárlókhoz is eljut í
