Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-02 / 282. szám
1979. december 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Számadás felelősséggel és előre tekintve Beszámoló taggyűlésekről jelentjük BAROMFIFELDOLGOZÓ, TŰRÖKSZENTMIKLÓS Előtérben a minőség, a takarékosság A tagság egyetért a beszámolóval és a következő időszak feladataival A Baromfifeldolgozó Vállalat törökszentmiklósi gyárának II. számú pártalap- szervezetében szerdán tartották meg a beszámoló taggyűlést. A vezetőség beszámolója igen alapos és sokrétű volt, felelősséggel értékelte a helyi gazdasági és politikai életet. Ez már csak azért sem volt könnyű, mert az alapszervezet tagjai különféle munkaterületen dolgoznak. Odatartoznak például a gépkocsivezetők, a munkaügyi, a közgazdasági és a beruházási osztály dolgozói. A vezetőség beszámolója — olyan tények alapján, hogy a gépkocsivezetők kilenc hónap alatt 1,8 millió kilométert tettek meg' baleset nélkül, a kereskedelmi osztály pedig igyekezett nagyobb áruválasztékkal és olcsóbb áruval ellátni az üzleteket és így lehetne sorolni a példákat — megállapította; az alapszervezet hatáskörébe tartozó gazdasági egységek szervezetten, a cselekvési programnak és az éves terveknek megfelelően hajtották végre feladataikat a beszámolási időszakban. A pártszervezet belső életére a kiegyensúlyozottság, a fokozatos fejlődés a jellemző. Az utóbbi öt esztendő alatt például egyetlen taggyűlésük sem maradt el, a tervezett témákat mindig a taggyűlés elé bocsájtották. A pártoktatás is eredményes, a 78/79-es oktatási éviben a párttagok 86 százaléka tanult. A tagfelvételben — annak ellenére, hogy a beszámolási időszakban nyolc új párttagot vettek fel, a kiaknázottnál több a léhetőség. A beszámolóból kitűnt az is, hogy a párt- vezetőség nagy gondQt fordít a szocialista demokrácia, a szocialista erkölcs és az Volt aki egyenesen a mű- tőből, volt aki a betegek ágya mellől • érkezett, de akadt olyan is, aki az ajtók, ablakkeretek mázolását hagyta félbe azért, hogy résztve- hessen a Hetényi Géza megyei Kórház-Rendelőintézet II. számú pártalapszervezeté- nek beszámoló taggyűlésén. Ez, a Szolnokon dolgozó alapszervezet 57 tagot számlál, akik között található orvos, ápolónő, adminisztrátor és munkás. Az alapszervezet életében — 1972-ben alakult — emlékezetes esztendő marad az 1979-es, ugyanis először adhattak számot ötéves munkájukról. Mint ahogyan dr. Matúz Dezső, az alapszervezet párttitkára beszámolójában elmondta, ez idő alatt a munkaszervezésben, az irányításban és a feladatok végrehajtásában is kidomborodott az intézet speciális jellege, humanizmusa, érvényesültek a párt politikai irányelvei, az egészségügyi szervek határozatai, elvi és gyakorlati útmutatásai. A betegellátás feltételei áz elmúlt öt éviben az alapszervezet irányítása alá tartozó belgyógyászati osztályokon, a sürgősségi és betegfelvételi, a neuropsychiatriai, a fertőző, a szülészet-nőgyógyászati osztályokon, valamint a prosecturan sokat fejlődtek. A változások 1976 májusában kezdődtek, hiszen akkor már gyógyítottak a 268 ágyas, új pavilonban. Abban az épületben kapott helyet az I., a II. és a -III. együvétartozás érzésének erősítésére. A hozzászólásokban nagy szerepet kapott a vállalat helyzete és jövője. Érthető ez, hiszen közismert, hogy a beszámolási időszakban alapvető változások történtek a gazdasági életben. Mivel a vállalat termékeinek 70 százaléka külföldre — főleg tőkés exportra — kerül, a gondok fokozott mértékben jelentkeznek. A taggyűlés nagy érdeme, hogy nem az objektív nehézségeket csepülte, hanem azt mérlegelte, mit tehetnek saját munkaterületükön a párttagok az előrelépésért. Sok szó esett az áru minőségének és piaci értékesítésének összefüggéseiről, az export jog megtartásának feltételeiről. Ezekből adódott a következtetés: nagy figyelmet kell fordítani a gyártmányfejlesztésre és a technológiai folyamatok megújítására. A felszólalók hangsúlyozták azt is, hogy a takarékoskodásban a fő figyelmet az alapanyag-felhasználásra kell irányítani, hiszen az adja a költségek 83 százalékát. Elhangzott olyan javaslat is, hogy több gazdasági jellegű pártmegbízatást kell adni. Ilyen lehet például a raktárosok számára az, hogy iobban figyeljék az elfekvő készletek alakulását. Az új pártmegbízatásokról általában úgy vélekedtek a felszólalók, hogy azoknak érdemeiknek kell lenniük, elsősorban a tudatformálást és a vállalat legfontosabb feladatainak teljesítését kell elősegíteniük. Az egész taggyűlés felelősségteljes számvetést tükrözött és amellett útmutatást adott a következő esztendőre. számú belgyógyászat. .Az általános feladatok mellett mindegyik osztály specializálódott is, egyes betegségekkel behatóbban foglalDr. Szűcs Eszter belgyógyász főorvos az orvosi és ápolónői munka nehézségeiről beszélt koznak. Alig két hónapja kezdte meg a munkát a II. számú Ibelosztályon a rheu- matológiai részleg. A sürgősségi és betegfelvételi osztályon 1976 július ' 1-én kezdődött a gyógyítás. Szervezettségével, felszereltségével országos érdeklődést és elismerést váltott ki, jogosan. Az osztályokon a gyógyításhoz szükséges, alapvető műszerek megtalálhatók. Egy probléma azonban van. Az osztályvezető főorvosok elkészítik, és leadják hosszabb-rövidebb időszakra a műszerigényüket, de nem kapnak Választ. Ezért az elbírálást, az igények kielégítését tervszerűbbé és egyszerűbbé kell tenni. örvendetes hogy a tudományos tevékenység az utóbbi 5 évben fellendült. Az orvos-gyógyszerész napokra már tudatosan, tervszerűen készültek minden osztályon. Az intézet orvosai közül egyre többen tartanak előadást országos konferenciákon, sőt külföldön megrendezett kongresszusokon is. A beszámolóban külön is foglalkoztak a gazdasági és a műszaki osztály, valamint a mosoda munkájával. A Kontakta Alkatrészgyár mezőtúri gyárában működő pártalapszervezet taggyűlésén a beszámolóban első helyein szerepelt a gyári gazdasági céHytűzése^ megvalósításának értékelése. Csep- csényi Lajos párttitkár olyan adatokat sorakoztatott fel, hogy azok még e mutatókat jól ismerő kommunisták között is különös érdeklődést váltottak ki. Néhány közülük: a beszámoló felölelte öt esztendőre 36 százalékos termelésnövekedést terveztek, amit 204 százalékra túlteljesítettek. A gyár nyeresége 91 százalékkal nőtt. Ha valaki jelentősebb beruházást, rekonstrukciót sejt a számok mögött, téved. A változás túlnyomó- részt termelékenységből és anyagtakarékosságból fakad, s elősegítette még egy főbb tényező —• a gyártmányok szelektálása. A gyáriak nagy szívfájdalma, — ha a szűkös műhelyekben körülnézünk ez érthetővé válik — hogy a tervezett beruházás, az új csarnok, a kiegészítő létesítményekkel nem valósult meg. Ilyen körülmények . között kényszerültek a rendelkezésükre álló termelőeszközök jobb kihasználására. (A beruházás helyett valósul meg egy, a tervezettnél jóval kisebb, 870 négyzetméteres munkacsarnok és 200 személy részére a szociális épület bővítése.) A pártmunka tapasztalatairól a beszámolóban elhangzott, hogy a taggyűlések tartalmasabbakká váltak, de még mindig nem kielégítő a mozgósító hatásuk. A középtávú oktatási tervét az alapszervezet végrehajtotta, bár a vezetőség úgy ítélte meg, hogy néhány tagja a kommunista közösségnek nem alkalmazza a megszerzett ismereteket a minPénteken este tartotta beszámoló taggyűlését a fegy- venmeki Vörös Csillag Termelőszövetkezet II. számú pár talaps zervezete, melynek hatáskörébe a kertészeti főágazat dolgozói tartoznak. A taggyűlésen részt vett és felszólalt Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára. A vezetőség beszámolójából kitűnt, hogy az alap- szervezet gazdaságpolitikai tevékenységében a tervszerűségre, a céltudatosságra, a népgazdasági célkitűzések helyi érvényesítésére irányuló törekvés dominált. Ez utóbbit figyelembe véve például az eredetileg tervezettnél jóval nagyobb mértékben növelték a gyümölcsös területét. A kertészeti főágazatra egyéb vonatkozásban is a Nagyon nehéz helyzetben van a mosoda, amely 769 ágyas intézet ellátására épült,. Jelenleg az ágyak száma 1238 és hamarosan újabb 400-al növekedik. A pártve- zetőség véleménye az, hogy a helyzetet sürgősen meg kell oldani, mégpedig egy új, korszerű, 1600 ágyat kiszolgáló mosoda építésével. Az ötévet értékelő beszámolót vita követte, amelyben heten kértek szót. A beszámoló és a feladatmeghatározás jó alapot ad ahhoz, hogy a következő évek feladatait céltudatos politikai munkával segítsék továbbra is az alapszervezet tagjai. dennapi munka során. A beszámolót. követően — igaz, kissé általánosságban megfogalmazva — elhangzottak a megvalósításra váró feladatok. A felszólalók közül Szu- csányi György szb-titkár elmondta, hogy jó a pártvezetőség és a gyári szakszervezeti vezetők kapcsolata. Hiányolta a beszámolóból azt, hogy nem szólt csak érintőlegesen a termelési tanácskozásokról, az újítók fórumáról. Nagy József szerszámkészítő, KISZ-titkár önkritikusan megemlítette; noha a KISZ-alapszervezet munkájában jelentős a fejlődés, kívánnivalót hagy maga után a párttaggá nevelés, amelyért maguk a pártalapszervezet tagjai is többet tehetnek. Különös figyelemmel hallgatták a taggyűlés résztvevői Sőrés István művezető szavait, aki a kilenc tagot számláló pártcsoportja nevében beszélt. Szólt arról, hogy a termelési eredmények nagymértékben köszönhetők a gyár 17 szocialista és 10 munkabrigádjának. A csoport véleménye szerint a gyár technikai színvonala, noha a nyereség évről évre több lett, azonos szinten maradt, nemhogy fejlődött volna. Szabó -Sándor főmérnök vitatkozott e véleménnyel. Elmondta, igaz, nem volt nagyobb beruházás, de fejlesztésre, üzemszervezésre sor- került. Ennek következménye;. a meglévő berendezéseket maximálisan ki kellett használni, és korszerűbb munkaszervezési módszereket vezettek be a gyártmányok egy részének szerelésénél. A vita hasznos volt, jövőbe tekintő, a válaszadás után a tagság megszavazta a beszámolót és határozattá emelte a feladatokat. fejlődés a jellemző. Gépparkja például 1975-hcz viszonyítva megkétszereződött. Az előrehaladás fontos tényezője, hogy elvtársi, nyugodt, alkotó légkör uralkodik az alapszervezet hatókörébe tartozó területen, érvényesül a cselekvési egység, melynek megteremtésében nagy érdemük van a szocialista brigádoknak is. A taggyűlés részvevői megállapították, hogy a párt- szervezet termelésellenőrző és segítő tevékenysége jó hatással volt az üzemi demokrácia kiteljesedésére. Az alapszervezet rendezvényeire a kritikai hangvétel a jellemző. A párttagok "tisztában vannak azzal, hogy nemcsak joguk, hanem kötelességük is észrevételeket, javaslatokat tenniök. A nárt- csoportok aktivitása, rendszeres megbeszélései, jó ösztönzést nyújtanak mindehhez. A vitában résztvevők kifejtették, hogy a szakvezetésben a pártos szemlélet, az irányadó. Ha emellet'; figyelembe vesszük azt. hogy a kertészeti főágazat dolgozóinak nyolcvan százaléka szocialista brigádtag, minden lehetőség adott ahhoz, hogy új munkasikerekkel köszöntsék a XII. pártkongresszust. A beszámolási időszakot minden vonatkozásban eredményesnek Ítélték a felszólalók. Ez természetesen nem zárta ki azt, hogy rámutassanak néhány fejlődést gyorsító feladatra, mind a gazdasági, mind a pártéletben. Kifogásolták például azt, hogy — főleg a nők körében — kevés a szalk-, és a betanított, munkás. A szövetkezet helyzetét tekintve nagy technikai fejlesztésre nincs lehetőség, ezért a szakmai hozzáértés szerepe megnő. Ezért hangzott el a A megyei pártbizottság első titkára bevezetőül arról szólt, hogy jónak tartotta az alapszervezet vezetőségének beszámolóját. Utalt, arra, hogy a beszámoló taggyűléseken nincs mód a feladatok részletes elemzésére, ezért a vezetőségnek a fejlődés legfontosabb irányait kell meghatározni. Megyénkben kb; hatszáz alapszervezetben már túl vannak a beszámolási időszak értékelésén, a további feladatok kimunkálásán. Az eddig lezajlott taggyűlések • tapasztalatairól szólva Andrikó Miklós kifejtette, hogy a számvetésekre a nyugodt légkör, az aktivitás; az élénk vita, a javaslatok tétele jellemző. Minden jel arra mutat, ezt mondhatjuk el a további taggyűlésekről is. Mindez azért fontos. — hangsúlyozta a megyei párt- bizottság első titkára.. — mert a Központi Bizottság által meghatározott feladatokból adódó helyi tennivalókat elsősorban a beszámoló taggyűléseken kell megvitatni és meghatározni, s kimunkálni a végrehajtás legjobb módját. Az eddigi tapasztalatok arra vallanak, hogy az alapszervezetek jó úton járnák. A beszámoló taggyűléseken alapvetően a munkáról, a párt- szervezet belső életéről esett szó. Ezek mellett társadalmi életünk néhány igen fontos területének — köztük a nőpolitikái határozat végrehajtásának, az öregekről való gondoskodásnak — is igen nagy visszhangja volt a taggyűléseken. A gazdasági kérdések tárgyalásáról szólva kifejtette Andrikó Miklós, hogy a kommunisták jól tudják, milyen nehézségekkel kell megbirkóznunk. Ezért nagy jelentőségű, hogy közösen határozzák meg feladataikat. Nagyon jónak tartotta, hogy a fegyvemeki párttagok is elsősorban saját munkaterületükön keresik az előrehaladás útját. Hangsúlyozta, hogy a kommunistáknak felelősséget kell érez- niök az egész szövetkezet boldogulásáért, de elsősorban saját munkaterületük ügyeit kell rendezniük. Máshol is csak így segíthetik elő a nagyobb közösség boldogulását. A XII. pártkongresszusra Való készülődésről szólva hanssúlyozta hogy mégnem javaslat: szervezzenek szakmai tanfolyamot. A felszólalók a munkakörülmények javítását — így például újabb melegedő kocsi beállítását — is szorgalmazták. Gazdasági feladatai kát sokrétűen elemezték. Szóltak például arról, hogy a várható hozamnövelésre előre fel kell készülni, idejében munkaerőt biztosítani a szüretre. hiszen nem. mindegy a szövetkezetnek, hogy milyen minőségben értékesíti a gyümölcsöt. Sok szó esett az energiatakarékosságról -— ezzel összefüggésben például arról, hogy kisebb teljesítményű gépekre is nagy szükségük lenne. Az alapszervezet belső életére vonatkozóan a párttaggá nevelő munka jobbá- tételét, a fiatalokkal való allaposabb foglalkozást szorgalmazták elsősorban a felszólalók. A vitában felszólalt Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára is. fejezhettük be az 1979-es gazdasági évet, az ötéves terv teljesítéséből pedig egy egész esztendőre való munka hátra van. Nagy felelősséget ró ez a vezetőkre, dolgozókra, egyaránt, —• annál is inkább, mert a jövőre életbelépő gazdasági szabályozók még nem teljesen ismertek. Az állam által támasztott követelményeknek viszont mindenhol eleget kell tenni. A kommunisták számára nincs más választás. Ezért kell alaposam mérlegelni, hogy milyen területeken tudunk takarékosabban, jobban dolgozni. Andrikó Miklós szólt arról is, nagyon- fontos, hogy. az alapszervezethez tartozó munkaterületen jó hangulat legyen. A tömegkapcsolat függvénye ’ ez. Feltételezi nemcsak egymás meghallgatását, hanem a pártonkívü- liek véleményéinek figyelembevételét is. Ha egy kollektívában kellő összhang alakul ki, minden feladatot meg lehet oldani. A megyei pártbizottság első titkára kitért a fiatalokkal való foglalkozásra is, mondván, hogy azoknak nem dédelgetésre. hanem a felnőtt ember okos szavára van szükségük. Majd a jövedelmek munka szerinti elosztásának fontosságát hangsúlyozta. Arra kérte a szövetkezet párttagjait, saját környezetűikben érvényesítsék, hogy mindenki úgy boldoguljon ahogy dolgozik. Befejezésül azt fejtegette, hogy a mezőgazdaságban óriási előrehaladás van technikai és egyéb vonatkozásban, — de nem így a szervezésben. A mezőgazdaságban talán egy kicsivel többen dolgoznak annál, mint amit a jelenlegi technikai színvonal megkövetel, az iparban és a szolgáltatásban ugyanakkor munkaerőhiány van. Az élőmunkával való takarékosságnak mindenképpen előtérbe kell kerülnie. A megyei pártbizottság első titkára arra hívta fel a párttagok figyelmét, hogy féltő gonddal őrizzék a pártszervezetben uralkodó jó közhangulatot, kritikus légkört, mert ez az eredmények egyik forrása. A taggyűlésekről tudósított: Szekeres Edit, Rajnai József, Simon Béla HETÉNYI GÉZI KÖRHÍZ, SZOLNOK / A betegellátás javításáért KONTAKTI, MEZŐTÚR Többet tenni a pártépítésért VÖRÖS csillog tsz, fegyvernek Jó közhangulat, kritikus légkör Andrikó Miklós felszólalása
