Szolnok Megyei Néplap, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-22 / 273. szám

1979. november 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Új termékek a győri GRABOPLAST-ból Megkezdték az őszi BNV-n díjat nyert védőruházati mű- bőrcsalád nagyüzemi gyár­tását a győri GRABOPLAST Pamutszövő és Műbőrgyár­ban. Az új termékcsalédot a .gyár fejlesztői a SZOT munkavédelmi kutatóintézet­te] közösen dolgozták ki. Az új műbőrlfiajita előállításául jelentős mennyiségű tőkés Import válik feleslegessé. . Három változatban gyárt­ják az olajiparban, az élel­miszeriparban, illetve a közutakon dolgozóik részére az olajálló műbőrből varrt védőruha megakadályozza, hogy a bőrt roncsoló vegyi­anyag érintkezzen az emberi A novembert foigászaiti hónap egyik szakmai ese­ményeként tegnap fogászati műszerek és anyagok kiállí­tását nyitották meg az Or­vosi Műszerkereskedelmi Vállalat Népköztársaság út­ja 36. szám alatti bemutató- termében. Elsősorban szak­embereknek szól a bemutató, amelynek anyagában a je­testtel. A másik típusból vé­dőkötények készíthetők a tejipari és a húsipari dolgo­zók részére. A fluoreszkáló pigmentet tartalmazó mű­bőr pedig a közutakon dol­gozók biztonságát szavatol­ja. ugyanis a (belőle készí­tett öltözék messziről is jól látható. A közlekedésbiz­tonsági tanács javaslatára a gyerek sport dzsekik vállára és karjára is varrnak dísz­csíkokat ebből a fluoreszká­ló anyagból. A gyerekek biztonságos közlekedését se­gítő öltözékek rövidesen megjelennek a GRABO­PLAST mintaboltjaiban. lenleg kapható, sok helyütt már alkalmazott fogtechni­kai anyagok, rendelői föl­szerelések láthatók. Meg­rendeléseket jövő esztendei szállításra máris fölvesznek. Elmondták a bemutató ren­dezői, ihogy a fogászati gyó­gyítás kellékeiből évente mintegy 200 millió forint ér­tékben forgalmaz az OM- KER. Illést tartott a Borsod megyei pártbizottság Szerdán kibővített ülést tartott az MSZMP Borsod megyei Bizottsága. Második napirendként a pártbizottság személyi kér­désekben döntött. Dr. Bod­nár Ferencet — érdemei el­ismerése mellett — felmen­tette első titkári tisztségé­ből és végrehajtó bizottsági tagságából. Grósz Károlyt, az MSZMP Központi Bi­zottsága agitációs és pro­paganda osztályának vezető­jét megválasztotta a pártbi­zottság és a végrehajtó bi­zottság tagjának, a pártbi­zottság első titkárának. Az ülésen részt vett és felszólalt dr. Korom Mi­hály, az MSZMP Központ} Bizottságának titkár^. * * * A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Bodnár Ferenc­nek a munkásmozgalomban kifejtett eddigi eredményes tevékenységéért — nyugállo­mányba vonulása alkalmá­ból — a Szocialista Magyar- országért Érdemrendet ado­mányozta. A kitüntetést dr. Korom Mihály, a Központi Bizottság titkára adta át. Fogászati műszerkiállítás A műszaki feltételek megteremtése után a tiszafüredi autószerviz is jogot kapott a Trabant és Wartburg tipusú személygépkocsik garanciális munkáinak elvégzésére. Ké­pünkön: pontos műszerekkel ellenőrzik a futóművek állapotát Nagyobb biztonsággal fl kellékek konténerekben utaznak A Szolnok megyei ÚÉV új szállítási módszerei A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalatnál másfél év alatt fejlesztették ki a nagykonténeres, kompiettációs rendszerű anyagellátást, melyet 6 konténerben kísérleteztek kf. A nemrégiben beérkezett negyven „20 lábas” nagyságú, húsztonnás, úgynevezett nagykonténert, folyamatosan helye­zik üzembe. A kompiettációs anyagel­látási rendszer az építőipari ágazatiban Szolnokon első­ként alakult ki, — mintegy 10 éves múltra tekint visz- sza. Eddig műanyag ládák­ban, nyitott gépkocsikkal szállították a szerelőipari anyagokat, és azokat az építkezéseken levő felvonu­lási raktárban helyezték el. E rendszer ugyan nagy mér­tékben segítette a munka és üzemszervezést, de a több­szöri anyagmozgatás jelentős munkaerőt kötött le. A nagykonténerek alkalmazása zártrendszerű szállítási, el­látási lehetőséget biztosít. A konténerekbe Dexion—Salgó polcokat szereltek be az anyagok tárolására. Közülük a terjedelmesebbe^ rakodó­kosarakban kapnak helyet, így a berakodás emelővillás targoncával megoldható. Az eképp kialakított konténe­rek a munkahelyeken rak­tárnak és kéziműhelynek egyaránt alkalmasak. A konténereket az építke­zéseken csererendszerben alkalmazzák, tehát egy la­kóépület vagy „házgyári szekció”, illetve óvoda, isko­la, ABC áruház anyagát a szerelés szérint 1—2—3 ütemlben szállítják ki. A munkahelyek megkapják az építkezéshez szükséges ösz- szes szakmai — villanysze­relő, csőszerelő és a közeljö­vőben a szakipari — épület- asztaloB ipari anyagokat. A szerelés — kivitelezés idő­tartama alatt konténerek raktárként az épü­letek mellett állnak, ki­ürítés után pedig újabb szállításhoz elviszik őket. Az építőipari anyagellátás­zás melett nem lényegtelen, ban jelentős minőségi váltó- élőmunka — az anyag moz­gatásánál — felére csökkent, a közel 100 százalékosan komplett anyagellátás a munkaszervezést segíti, nö­veli a munkaidőalap kihasz­náltságát. A szervezettebb anyagellátással a szocialista brigádok a kongresszusi munkaversenyben a terve­zettnél nagyobb eredménye­ket is elérhetnek. E terme­léscentrikus minőségi válto­zás mellet nem lényegtelen, hogy fokozatosan szükségte­lenné válnak a raktár jelle­gű felvonulási épületek, megépítésük és elbontásuk s ez további, „élőmunkát” szabadít fel, jelentős anyag­takarékosságot eredményez. További előnye a rendszer­nek az anyagok minőségé­nek megóvása, é|s a társa­dalmi tulajdon védelmének fejlődése. A konténerekben a rakomány anyagait a fel- használás sorrendjében he­lyezik el, a polcokon a ra­kodókosarakban tartalom- jegyzék van, amelyekben a raktári kikészítő aláírása látható, — ő felelős a mi­nőségért, mennyiségért egy­aránt. A Szolnok megyei ÁÉV ez évben csak a villanyisze­relő és csőszerelő anyagok ellátását biztosítja a fenti rendszerben, jövőre, 55 és 1981-ben 40 újabb konténer érkezését várják. A követke­ző évben — 1980-ban — a pvc padlók, szőnyegpadlók, üvegek, tetőfedő és festék­anyagok kompiettációs rend­szerben, nagykonténerben kerülnek az építkezésekre. A fejlesztés harmadik sza­kaszában az épületasztalos­ipari termékek — ajtók, ab­lakok, beépített szekrények, konyhabútorok utaznak köz­vetlenül a gyárakból konté-- nerekben szállítva az épí­tési helyekre. Egy nemrégiben megtar­tott bemutatón szakemberek — köztük az Ybl Miklós főiskola képviselői tanulmá­nyozták a SZÁÉV kompiet­tációs tárolási, szállítási módszerét. A főiskola egyéb­ként országos célprogramot dolgozott ki a témában, eh­hez használják fel a válla­latnál szerzett tapasztalato­kat. — hávei — Amiért változtatni kell í. Sorozatunkban sorra vesszük a szabályozórendszer módosulá­sának legfontosabb területeit, azokat a változásokat, amelyek 1980. január elsejétől lépnek életbe; amelyek átfogóan érin­tik a gazdálkodás fő elveit, a termelői árak rendszerét, a jö­vedelemszabályozást, a bér- és keresetszabályozást, a fejleszté­si tevékenységet, az egyes ága­zatok működését meghatározó egyedi korrekciókat is. Termé­szetesen a szabályozórendszer valamennyi részletére nem tér­hetünk ki, hiszen annak jog­szabályi-anyaga több tucat ren­deletre, kötetre terjed ki, s megjelent a Magyar Közlöny 77. számában. Szándékunk e soro­zat publikálásával a változások lényegének megismertetése. Mindenekelőtt le kell szö­geznünk: 1968 óta hazánk­ban a tervszerűen fejlődő szocialista gazdaságot élső- s ónban közvetett, közgazda- sági eszközökkel irányítjuk. Gazdaságirányítási rendsze­rünk — ahogy • ezt a XI. kongresszus megállapította — alapelvei beváltak, műkö­désük jól szolgálta a szocia­lista tervgazdálkodás céljait. Ez iaz értékelés m‘a is helyt­álló, s ezzel összhangban van a küszöbön (álló válto­zás, amelyet részint a kor­szerűsítés. a továbbfejlesz­tés igénye sürget, másrészt az. hogy a szabályozás né­hány fő elejnét meg ha táró- zottabbá szükséges tenni, hogy kibontakozhassanak a hatékonyság javulását ered­ményező folyamaitok. Igaz az is, hogy az elmúlt tíz esztendőben a szabályozás­nak nem minden eleme áll­ta ki az idő próbáját — az árrendszer ellentmondásossá vált, a támogatások, egyedi pénzügi hidak nehezítették, esiet énként; áttek i nt hetotlen- né tették a gazdálkodás fo­lyamatait; nem lehetett megállapítani. hogy hol képződik valójában nemzeti jövedelem és hol nem. A jobb munkára ösztönözzön Márpedig a világgazdasági helyzet, bekapcsolódásunk a nemzetközi munkamegosztás­ba egyre erőtel jesebben sür­gette a valódi, a realitások­nak megfelelő értékelési rendszer létrejöttét s egyben azt is, hogy a népgazdaság számária leghasznosabb terü­leteken fejlesszük a terme­lést, segítségével megteremt­ve a kiegyensúlyozottabb külgazdasági kapcsolatok alapjait. Az elmúlt évek során párt- határozatok sora jelölte ki a szabályozórendszer kor­szerűsítésének irányát, ezek közül most esák néhányra utalunk. A hosszútávú kül­gazdasági politika és a ter­melési szerkezet fejlesztésé­ről szóló 1977. október 20-i KB-hatórozat megállapította: „A tervekben foglalt célokat és az eszközrendszert jobban össze kell hangolni. A gaz­dasági szabályozás határo­zottabban orientáljon és ősz-, tönözzön a hatékonyság nö­velésére, a termékszerkezet szelektív fejlesztésére... Árrendszerünk fejlesztésé­nek fontos irányelve, hogy a termelőiár-arányökat a hazai termelők helyes orien­tálása érdekében közelebb hozzuk a világpiacon érvé­nyesülő árarányokhoz.” A világpiac követelményeit közvetíti Az MSZMP 1978 decem­beri és 1979 márciusi hatá­rozatai egyöntetűen aláhúz­ták: a gazdasági szabályo­zókat úgy kell módosítani, hogy azok fokozottabban késztessenek a gazdasági és pénzügyi egyensúly javítá­sára, a hatékonyság gyor­sabb növelésére, a takaré­kosságra. a tartalékok feltá­rására és hasznosításiára. A vállalati jövedelmék a gaz­dasági eredményekkel, a keresetek a teljesítmények­kel kerüljenek jobban össz­hangba. A határozatok nyomán év­ről évre módosult is a sza­bályozó rendszer — ennlér kezzünk a beruházásokkal, a jövedelemelosztással, az árak alkalmazásával kapcso­latos változtatásokra. Azon­ban átfogó — jelentőségé­ben csak az 1968-as új gaz­daságirányítási rendszer be­vezetéséhez fogható ~t újra­rendezésre nem került sor. Ennék most jött el az ideje. Ám érdemes megállapítani: a módosítások nem (tartal­maznak vadonatúj törekvé­séket. célokat, azokat in­kább az évek óta tartó fo­lyamat betetőzésének te­kinthetjük. Mélyék hót a változások fő elvei ? A legfontosabb: (az új szabályozás rövidebbre zárja a hazai és a világgaz­daság kapcsolatát azzal, hogy erőteljesebben (egyes terü­leten egyenesben) közvetíti a világpiaci ár és minőségi követelményeket. Erősíti az irányítás állandó elemeit, a szabályok mindenkire egy­aránt kötelező jellegét és megkövetel; a vállalatok ru­galmas alkalmazkodását. A világpiaci hatásokat folya­matosan közvetítő árak és normatív, általánosan érvé­nyes szabályozók az eddi­gieknél sokkal szélesebb ha­tárok között engedik érvé­nyesülni a differenciálódást: a iövedelmékben. a fejlesz­tésben. Ez lehetővé teszi, hogy a vállalati gazdálko­dás minősége egyértelműb­ben megítélhető legyen — a hatékonyan dolgozó vállala­tok előtt nagyobb perspek­tíva nyílik, ugyanakkor a nem hatékonyan dolgozók keményebb ösztönzést kap­nak tevékenységük jobbítá­sára. esetleg felszámolásá­ra is. • Stibil és rugalmas elemek Ebben a rendszerben a szabályozás állandó (stabil) elemei az árképzés szabá­lyai, a nyereségadózás rend­szere, az érdekeltségi rend­szer. A szabályozás rugal­mas elemei maguk az árak, amelyeknek feladata a vi- ' lágpiaci hatások gyors, meg­bízható közvetítése. De ru­galmas elemek például az árfolyampolitika, a tartalék- * felhasználásra vonatkozó előírások és az egyedi be­avatkozások, szabályozások rendszere. Következő írá­sainkban ezidkkel a főbb ele­mekkel foglalkozunk. Matkó István (FOLYTATJUK) Fokok, literek és a takarékosság Panasz érkezett Török- szén tmikl ősről, amelynek a lényege: november 13-án a Mezőtúrról induló, a Volán 7. számú Vállalat panorámás autóbuszán sok didergő kis­gyerek és idős emiber uta­zott. Lévén plusz 5 fok a kinti hőmérséklet, a jármű utasterét mégsem fűtötték. Van-e egységes állásfog­lalás a helyi, a helyközi és a távolsági autóbuszok fű­tésében? — érdeklődtünk .a Volán 7. számú Vállalat il­letékeseinél. Egységes, országos rende­let szabályozza a fűtést. Eszerint ha 0 Celsius-fok fe­lett van a hőmérséklet, a gépkocsivezető csak a bel­ső, úgynevezett thermal fű­tést kapcsolhatja be, amely enyhítt az utastér hőmérsék­letét. Nulla fok alatt mínusz 5 Celsius-fokig két liter, mínusz 5 és 10 fok között 6 liter, mínusz 10 foktól 10 liter gázolajat használhat fel fűtésre. Nem. egyedi divatról, rosz- szu] felfogott takarékosság­ról van tehát szó. Az már más kérdés, hogy az imént fellsitíroliti gázolajlmennylteég- gel — hogyan gazdálkodik a vezető — hallgat-e a fá- zós. beteg utasok kérésére? — t. sz. e. — Tavasz, nyár, tél, egymást váltják az évszakok mesterséges viszonyok között az MTA martonvásári Mezőgazdasági Ku­tató Intézetének fitotronjában. A kutatók mesterségesen teremtett természeti viszonyok között vizsgálják a növényeket

Next

/
Oldalképek
Tartalom