Szolnok Megyei Néplap, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-10 / 263. szám

1979. november 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megérkezett az utánpótlás. A szolnoki nyomdában éjsza­kánként hat ilyen tekercs papírt használnak fel a Néplap nyomásához Napirenden a jövő évi akcióprogram fl KISZ Központi Bizottságának ülése Településeink tisztasága Településeink egyre égetőbb gondja: mi legyen a háztartá­sokban, az üzemekben, a hivatalokban, az építkezéseken na­ponta keletkező szeméttel, hulladékkal; ki hogyan gondos­kodjék az utcák, a közterületek tisztaságáról. Pénteken összeült a KISZ Központi Bizottsága. Elő­ször Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első tit­kára adott tájékoztatást az MSZMP KB november el­sejei üléséről. Ezután a tes­tület Nagy Sándornak, a KISZ KB titkárának előter­jesztésében megvitatta és elfogadta az ifjúsági szövet­ségnek az 1980—81 -es moz­galmi évre szóló akcióprog­ramjait, valamint a KB ülés­tervét. A különböző ifjúsági ré­tegek feladatai, igényei és lehetőségei szerint differen­A Magyar Nemzeti Bank tegnap megállapodást írt alá vezető európai és japán pénzintézetekkel egy rész­vénytársasági formában, bu­dapesti székhellyel működő bank, a Közép-európai Nem­zetközi Bank RT (CID) ala­pításáról. A megállapodást a pénzügyminiszter jóváhagy­ta, s a bank részvényesei tegnap megtartatták a bank alakuló közgyűlését is. A Közép-európai Nemzet­közi Bank RT alaptőkéje 20 millió USA-dollár, amit 15 millió dollár készenléti hitel egészít ki. A részvények 34 százaléka a Magyar Nemzeti Bank, további 11—11 száza­léka hat külföldi pénzinté­zet birtokában van. A ban­kot 16 tagú igazgatótanács Irányítja. Elnöke Leopold A karcagi Dózsa György úttól hosszú porta nyújtózik befelé. Udvarán kazalnyi rönkfa barnállik, s a kapu­bejárati cégtáblán a tulajdo­nos neve, foglalkozása ol­vasható: Pálffi János kerék­gyártó. A zömök, szemüve­ges mester fürge mozgása nem is sejteti viselőjének közeledő hetedik évtizedét. — Tősgyökeres karcagi vagyok, és a szakmát 1925 óta űzöm. Sok helybeli és vidéki embernek helyrehoz­tam azóta a „kerekét”, és karavánnyi itt készült lovas­kocsi zörgött már ki ezen a nagykapun. A háború előtt a szekerek jelentették a „slágert”, de még a felsza­badulás utáni másfél évti­zedben is készítettem belő­lük vagy harmincat. A ma­szekvilág eltűntével a meg­rendelések is módosultak: pótkocsi-javítások, karámok, jászlak kellettek a szövetke­zetbe, ezért ezeket készítet­tem. Legújabban mindenki új házat, melléképületeket sze­ciált politikai munka eddigi tapasztalatainak figyelembe­vételével a Központi Bizott­ság Önálló akcióprogramban fogalmazta meg az ifjúmun­kások, a mezőgazdaságban dolgozók, az értelmiségi fia­talok, az egyetemisták és főiskolások, a középfokú ok­tatási intézményekben tanu­lók, valamint a fegyveres erők és testületek állomá­nyában szolgálatot teljesítő fiatalok KISZ-szervezeteinek feladatait. Az akcióprogra­mok tág teret engednek a KlSZ-szervezetek és a tag­ság helyi igényeket és felté­teleket szem előtt tartó ön- tevékenységének, kezdemé­nyezőkészségének. Jeorger a párizsi Société Génér ale pénzintézet vezér- igazgatója, elnökhelyettese Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyette­se. Egy magyarországi nem­zetközi bank alapításának gondolata a- külföldi rész­vényesek és a Magyar Nem­zeti Bank közötti hagyomá­nyos kapcsolatok alapján született. Az MNB ezt a kezdeményezést teljes mér­tékben támogatta. A bank a kelet—nyugati kereskedelem és közös beruházások fi­nanszírozásához járul hozzá, különösen olyan esetekben, amikor szolgáltatásai kiegé­szíthetik a más bankoknál rendelkezésre álló hitelfor­rásokat. Forrásainak össze­gyűjtésében a bank a nem­zetközi piacra támaszkodik. retne, így épületfaanyago­kat fűrészelek hószámra, hi­szen annyi a megrendelé­sem, hogy a fülem se látszik ki belőle. Igaz, ez már sablonosabb, kevesebb szakmai fogást igénylő munka, de azért higgye el nekem, nincs szebb dolog a világon annál, ami­kor a fahasábokkal együtt az erdő illatát is becsukom apró műhelyembe. Nagysze­rű érzés, amikor zizeg a fű­rész, hullik a fapor, és az élettelen rönk néhány ne­gyedóra múlva simára pal­lérozva várja: vajon hová, merre veti a sors? Milyen formában és hol szolgálja évtizedekig tovább az em­bergenerációkat ? János bácsiról már a te­levízió is bemutatott egy szép kisfilmet a Pergő ké­pek sorozatban. A témája a munka, az emberi tevékeny­ség volt, amely az idős mes­ternek még ma is minden­napi nélkülözhetetlen kísé­rője, sorsának éltető eleme. D. Sz. M. Uj épületben a rendőr- főkapitányság Szolnokon a Tanácsköztár­saság útján a megyei rendőr­főkapitányság új épületét tegnap délelőtt adták át rö­vid ünnepség keretében, amelyen jelen volt Andrikó Miklós, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, Pál Antal vezérőrnagy, bel­ügyminiszter-helyettes. Bar- ta László megyei tanácsel­nök és Szűcs János, a me­gyei pártbizottság titkára. Soós Istvántól, az állami építőipari vállalat igazgató­jától M. Szabó István vezér­őrnagy, a megyei rendőrfő­kapitány vette át jelképesen az intézményt. Ezután ki­tüntetéseket és jutalmakat adtak át. A belügyminiszter által adományozott. Haza Szolgá­latáért Érdemérem arany fokozatát Fehér Imre fő­építésvezetőnek, ezüst foko­zatát Fülöp Sándornak, Kle- r.ovszki Jánosnak és Barta Józsefnek nyújtotta át dr. Pál Antal miniszterhelyettes. A megyei rendőrfőkapitány Pál Illésnek a Közbiztonsági Érem arany fokozatát, több építőnek, a munkában részt vevő rendőrnek és polgári alkalmazottnak jutalmat adott át. Magyar-NDK belkereskedelmi tárgyalások November 8-án és tegnap Budapesten tartotta 14. ülé­sét a hazánk és az NDK bel­kereskedelmi munkacsoport­ja. Ennek alapján jövőre az NDK-ból cipőt, méterárut, tréningruhát, szőnyeget, füg­gönyt, különféle divatáru­kat, bútort és lakásvilágítá­si cikkeket vásárolunk kü­lönféle textiláruk, szeszes italok, csillár, cipő kozmeti­kai és háztartási vegyiáruk ellenében. Nagyobb önállóság a helyi szervezeteknek Választmányi ülés a KlOSZ-nál A KIOSZ megyei vezető­sége tegnap választmányi ülést tartott, amelyen egye­bek mellett arról hangzott el jelentés, hol tart a kis­iparosok különböző szintű szervezeteinek demokratiz­musa, hogyan érvényesül a demokratikus centralizmus és a kollektív vezetés elve. A megye területén tevé­kenykedő több mint négy­ezer kisiparos érdekképvise­letét hét, körzeti és hét he­lyi csoport látja el. A cso­portok élén hét- és öttagú választott vezetőség áll, munkájukat társadalmi bi­zottságok segítik. örvendetes, hogy mind nagyobb számban vesznek részt kisiparosok a közélet­ben, ott találjuk őket a párt­ban, a tanácsoknál, a nép­frontbizottságokban és a munkásőrségben is. Számuk az idén elérte az ötszázat, ami azt bizonyítja, hogy sokkal „messzebbre látnak műhelyüknél”. A kisiparos tanácstagok immár hetvenen vannak. A kisiparosok megyei tes­tületé egyik legfontosabb feladatának tekinti a rend­szeres, többcsatornás tájé­koztató, felvilágosító munka fejlesztését, amelynek egyik eszköze az évenként két al­kalommal megtartott alap­szervezeti taggyűlés. A szervezeti demokratiz­mus továbbfejlesztésének ér­dekében nagyobb önállósá­got kapnak az alap- és kö- zépszervezetek. ezzel pár­huzamosan fokozzák a helyi testületek ellenőrző szerepét is. A KIOSZ tegnap megtar­tott választmányi értekezle­tén ezután meghallgatták a megvei vezetés jelentését, a két választmánvi ülés között végzett munkáról. A települések rendben tar­tása kétség kívül elsősorban állami feladat, ami a taná­csi intézményekre hárul, s amihez — ezt már itt meg­jegyezzük — nem nélkülöz­hető a lakosság cselékvő köz­reműködése. Jelenleg az or­szágban öt nagy, úgyneve­zett tiszta profilú köztiszta­sági vállalat dolgozik — Bu­dapesten, Debrecenben, Mis­kolcon, Pécsett és Sopron­ban. Ezenkívül 45 város — és községgazdálkodási vál­lalat és mintegy 130 költ­ségvetési üzem tevékenyke­dik; ez utóbbiak a szemét elszállításán belül utat tisz­títanak, épületkarbantartás­sal, parképítéssel és más kommunális teendőkkel is foglalkoznak. Mindezek együttesen teszik lehetővé, hogy országszerte csaknem 1 millió 600 ezer lakást már bevontak a rendszeres sze­métgyűjtés hálózatába, az összes lakásnak több mint 43 százalékát. A falvakban is igénylik Itt tartunk tehát, s ez nem csekély eredmény, ha meg­gondoljuk, hogy a nagyobb településeken többnyire már korszerű, tömörítéses rend­szerű, úgynevezett pormen­tes gyűjtő-szállító járművek szolgálják a köztisztaságot, s a szocialista országokból ér­kező berendezések értéke is meghaladja egyenként az egymillió forintot, nem is szólva a tőkés importról. Még sincs ok azonban elé­gedettségre, mert a nagyvá­rosokban sem teljesen meg­oldott a szemétgyűjtés, a hul­ladékok elhelyezése. A falvak többségében egy­általán nincs szervezett sze­métgyűjtés, ki-ki úgy szaba­dul a hulladékoktól, ahogy tud. Ez vezetett oda, hogy helyenként már nemcsak a külterületen, hanem még a belső utcák végén, az árkok­ban, a lakóházak közvetlen közelében is szeméthalmok terpeszkednek. Ez így nem tartható sokáig. A Minisz­tertanács Tanácsi Hivatala épp azért a közelmúltban fontos rendelkezést tett köz­zé: a helyi tanácsok költség- vetésük és éves terveik ki­alakításakor az eddiginél nagyobb mértékben vegyék figyelembe a kommunális szolgáltatásokat, szigorúbb ellenőrzéssel és felelősségre vonással előzzék meg a köz­területek szennyeződését, s meg kell teremteniük a ren­dezett szemétlerakás és a közterületek takarításának feltételeit. Szélesedhet a kör Nem könnyű lecke mind­ezek valóra váltása, hiszen a tanácsoknak sok egyéb, még égetőbb szükségletre is tekintettel kell lenniük, ami­kor a forintok sorsáról dön­tenek. Az mindenesetre a helyi vezetők hozzáállásától, szemléletétől is függ, hogy a kevésből mi módon szoríta­nak pénzt a köztisztaságra, Bizonyos, hogy több szom­szédos település összefogása az egyik járható útja az in­tézményes szemétszállítás ki- terjesztésének. Érvényes ez még az egymáshoz közeli vá­rosokra is: Békéscsabán, Gyulán és Békésen például jelenleg még küszködve, baj­lódva ,'milndegyik település maga igyekszik megbirkózni a feladattal; rájöttek azon­ban, hogy az erők egyesí­tésével előbbre tarthatná­nak. közösen akár szemét­égetőt is építhetnének. s együttesen korszerű géppar­kot hozhatnának létre a szemétgyűjtésre, az utak tisztán tartására. A települések összefogá­sára még inkább szükségük van a falvaknak, mert nyil­vánvaló, hogy minden egyes kis településen nem hozha­tó létre köztisztasági válla­lat. Négy-öt falu viszont könnyebben megszervezhet, közösen működtethet vala­miféle köztisztasági appará­tust. S említhetnénk egy mind erősebben kibontako­zó szövetkezést: a városok és a környezetükben levő községek kapcsolatait. A lakosság közreműködésével A kommunális szolgálta­tások általánossá válásához mindenekelőtt az szükséges, hogy a megyékben ésszerű, megvalósítható tervekre épüljön a korszerűsítés. Pest megyében például tízéves fejlesztési programot dol­goztak ki: 16 nagyobb kom­munális szolgáltatásokat vég­ző üzemet jelöltek ki egy- egy terület településeinek az ellátásra. Ezeket a bázisokat fokozatosan megerősítik, a tanácsok és az üdülőterület védelmében érdekelt intéző bizottságok anyagi segítsé­gét is felhasználva. A Duna­kanyar három körzetében már működik a falvakra is kiterjedő intézményes sze­métszállítás Szentendre, Vác és Nagymaros székhellyel. Ahová az utak állapota mi­att csak időszakonként jut­nak el a járművek ott is gyűjtő konténereket helyez­nek el. Gond, hogy országszerte kifogyóban vannak a régi agyagbányák, kubikgödrök, ahová mindeddig el lehetett rejteni a hulladékot. Egyre távolabbra kell utaztatni a szemetet a települések hatá­rától. Ezért épül Budapes­ten szemétégetőmű és ezért töprengenek másutt is a megoldáson. Pécsett példá­ul olyasmivel próbálkoznak — igaz egyelőre csak a ter­vezőasztalon — ami nemcsak a szállítás megtakarítását ten­né lehetővé, hanem az újra hasznosítható anyagok visz- szanyerését is. A települések rendjéért, tisztaságáért maga a lakos­ság is sokat tehet. A kör­nyezetszépítő törekvésekre helyenként bizony árnyékot vet a nemtörődömség, oly­kor szemet zavaróan szeme­tesek az utcák, a parkok, a buszmegállók, a pályaud­varok és még folytathatnánk a sort. Csupán állami intéz­kedésekkel nem tehetők szebbé, üdébbé a települé­sek. Ebben az egész társa­dalomnak, minden egyes la­kónak részt kell vállalnia. P. S. Hóra várva Gépszemle a KPM-nél ’pi®» jgäSM Csatasorban a hóeltakaritó gépek A KPM közúti főosztálya képviselőjének vezetésével szakemberekből álló bizottság tegnap délelőtt gépszemlét tartott a me­gyei közúti igazgaótság géptelepén. A szokásos, téleleji ellenőrzésre több hetes előkészítés után 56 hóeltakaritó és sószórógépet sorakoztattak fel. Műszaki, esz­tétikai és forgalombiztonsági „vizsgán” estek át a gépek, többüket működés köz­ben ellenőriztek. A bizottság megállapí­totta, hogy kellően előkészítették a jár­műveket, az apróbb hiányosságokat a helyszínen kijavították. A szemle befeje­zése után a gépek vezetőinek és kezelői­nek technológiai és munkavédelmi okta­tást tartották. Megalakult a Közép-európai Nemzetközi Bank RT Az erdő illatát is műhelyébe zárja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom