Szolnok Megyei Néplap, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-09 / 262. szám

XXX. évf. 262. szóm, 1979. november 9., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Lesz-e több szakmunkás? Jelenleg hazánkban az — 5 millióra tehető — aktív keresőknek mintegy 70 szá­zaléka. tehát 3,5 millió dol­gozó végez fizikai munkát. Ezen belül — a statisztikai hivatal rétegfelmérése sze­rint — mintegy 1,2 millió szakmunkás tevékenykedik a Szocialista szektorban. Az ezredforduló tájékán sem várható lényeges változás az aiUív keresők számában, hi­szen az jószerével változat­lan marad. A nem fizikai foglalkozásúak aránya va­lamivel emelkedik a fizikai­ak rovására, míg ez utóbbi csoporton belül a szakmun­kások száma nő 200—300 ezerrel, a segédmunkások hasonló számú csökkenése mellett. A betanított mun­kások létszáma változatlan, mintegy 1,4 millió marad. Változatlan létszám mel­lett, nyugdíjba vonulás mi­att a szakmunkásoknak éven­te 2,5 százalékát kell pó­tolni. Néhány szakmában többet, hiszen például a bá­nyászati, kohászati szakmák­ban a dolgozók életkora ma­gasabb az átlagnál. Évről évre nő a fizikai dolgozók körében a szak­munkások aránya. Feszültsé­gek viszont szép számmal akadnak. Nézzük meg a fia­talok beiskolázását: egyes szakmákat tömegével akar­nak tanulni, míg mások el­sajátítására alig-alig jelent­keznek. Íme néhány kirívó példa: az 1978—79-es tanév­re a terveztt 2600 helyre 3140 autószerelő tanulót vet­tek fel; ugyanakkor cipész szakmára a tervezett 134 he­lyett mindössze 28-an jelent­keztek. Itt tehát két — vélt vagy valódi — érdek ütkö­zik. Az egyik a vállalatoké — hiszen az ő igényük alap­ján alakulnak ki a keret­számok — a másik a tanu­lóké, akik szülői vagy más környezeti hatásra választa­nak szakmát. Végülis mennyi szakmun­káshoz jut évenként a gaz­daság? A tapasztalatok sze­rint a beiskolázott tanulók egyötöde lemorzsolódik a ta­nulmányi id,ő alatt, egy má­sik, ugyanekkora hányad szakmunkás-bizonyítvánnyal a zsebében elhagyja a szak­mát. Így körülbelül 20 ezer­rel kevesebb szakmunkás jut minden évben a munkahe­lyekre. Hogy mit szólnak mind­ezekhez a vállalatok? Azok bizony minden évben éppen kétszer annyi szakmunkás- tanulót igényelnek, mint amennyit egyáltalán képez­ni lehet. Egyes szakmákban, ahol tartósan alacsony az utánpótlás, jogos lehet ez a kérés, de zömében inkább cáfolható. Minek kell hát változnia ahhoz, hogy legyen elég szakmunkás? A képzés ol­daláról : a beiskolázások szakmai szerkezetének. A vállalati szakmunkás­igény kielégítésének másik útja a felnőttképzés. A je­lenlegi formák mellett az egyes főhatóságok már el­készítették a saját ágazati­vállalati szakmunkásképzési jegyzéküket. Az ebben sze­replő, jobbára speciális, rö- videbb felkészülési idejű szakmákat tanfolyamok ke­retében sajátíthatják el a dolgozók. Bizonyítványuk az illető ágazatban illetve vál­lalatnál érvényes, ott vi­szont egyenrangú minden mással. Ez a módszer to­vábbi előnyökkel is jár: job­ban' köti a dolgozókat, és nem szállítja le a képzés színvonalát. Impozáns díszszemle, színpompás felvonulás Moszkvában Leonyid Brezsnyev mondott pohárhöszöntttt a Kremlben rendezett fogadáson Impozáns katonai díszszemlével, szinpompás felvonulás­sal köszöntötte a szovjet főváros a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 62. évfordulóját. A moszkvai helyőrség alaku­latainak fegyelmezett szemléjén Usztyinov marsall, honvé­delmi miniszter mondott beszédet. A szemlét és a felvonu­lást megtekintették az SZKP és a szovjet áHam vezetői, élükön Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökével Hűvös időben, erős ha­vazásban sorakoztak fel a szemlén résztvevő alakula­tok a Vörös téren és a kör­nyező útvonalakon. Már jó­val 10 óra előtt zsúfolásig megteltek a tribünök a meg­hívott vendégekkel, akik kö­zött sok ország, így Magyar- ország képviselői is o.tt vol­tak. Pontban 10 órakor har­sant fel a szemle kezdetét jelző kürtjei, ekkor foglal­ták el helyüket a Lenin- mauzóleum mellvédjén a párt- és állami vezetők, a szovjet hadsereg magas ran­gú parancsnokai. A gépkocsival a Vörös tér­re érkező Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KB Po­litikai Bizottsága tagjának. a Szovjetunió honvédelmi miniszterének, Govorov had­seregtábornok, a szemle pa­rancsnoka tett jelentést. A miniszter köszöntötte a fel­sorakozott gyalogos és gé­pesített alakulatokat, majd a Lenin-maúzóleum mell­védjéről beszédet intézett a katonákhoz, a meghívott \ endégekhez. A miniszter a Központi Bi­zottság a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a szovjet kor­mány nevében köszöntötte a jelenlevőket, majd többek között hangsúlyozta: a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 62. évfordulóját a szovjet nép magasfokú poli­(Folytatás a 2. oldalon) Moszkvában katonai díszszemlével és a dolgozók felvonulásával emlékeztek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójáról. Képünkön: Rakéták a Vörös téren (Telefotó - KS) Hová kerül a fáradtolaj? Ellenőrző vizsgálat 34 tsz-ben A mezőgazdaság, köztudottan az egyik legnagyobb energiafogyasztó, nem közömbös tehát, hogy a gazda­ságokban keletkező, nem csekély mennyiségű fáradt­olajnak mi lesz a sorsa? A megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztálya 34 tsz-ben készített fel­mérést arról, hogy a népgazdasági érdeket és a kör­nyezetvédelmet egyaránt szolgáló fáradtolaj vislsza kerül-e az energia körforgásába, vagy veszen­dőbe megy. A vizsgálat eredménye meglehetősen változó. Az 1978. évi adatok szerint a 34 tsz-ben 572 tonna fáradtolaj képződött, ebből 264 tonna belső felhasználásira került, 134 tonnát az Áfor vett át, a fennmaradó 174 tonna pe­dig veszendőbe ment. Persze a belső felhasználás sem volt mindenütt a célnak megfe­lelő. Több helyen a gazda- i sági központok, műhelyudva­rok talajának a megkötésé­re locsolták szét. Másutt, a szabadban tárolt munkagé­pek korrózióvédelmére fordí­tották. Jóval kevesebb az olyan példa, ahol tisztítás után bekeverték a termény- szárítók, vagy az üzemi tég­lagyárak fűtőolajába. Az idén, még több fáradt­olaj keletkezik a gazdaságok­ban, éppen ezért a belső fel- használás mellett az Áfor is nagyobb átvételre számít. Kezdetben nem volt minden rendben a tsz-ek és az Áfor tiszántúli központjának kap­csolatában. Kevés volt az át­vevőhely, a gazdaságoknak messzire kellett szállítani az egyszer már felhasznált ola­jat, s általában még a fuvar költsége sem térült meg. Ez év augusztusától azonban gyökeres fordulat történt, az Áfor négy megyében 15 át­vevőhelyet létesített. Szolnok megyében. Szajolban és Kun­hegyesen van meg a lehető­ség a fáradtolaj átvételére. Azokból a gazdaságokból, ahol legalább ezer kilo­grammot gyűjtenek össze, szippantós kocsival el is szállítja. Másutt cserehordó­kat biztosít. Átvesz minden olyan olajat, amelynek víz­tartalma 5 százaléknál nem nagyobb, és szemmel látható üledéket, mechanikai szeny- nyeződést nem tartalmaz. Köztudomású, hogy a fá­radtolaj intézményes értéke­sítése nem jelent számottevő plusz bevételt a tsz-eknek, hisz anyagilag nincsenek kel­lően érdekelté téve, a 40 fil­léres kilógramonkénti árral. Mégis fontos népgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy a még hasznosítható mennyisé­get célszerűen használják fel. A környezet védelme szempontjából sem közöm­bös, hogy a szennyező anyag hová kerül. Szolnok megyében 52 tsz vesz részt az energiagazdál­kodási munka versenyben^ ti­zenhattal tölbb mint az el­múlt évben. A végrehajtandó feladat egyik pontja éppen az olajjal való fokozottabb takarékosság. Sportcsarnokot avattak Mezőtúron Telt ház a játéktéren, telt ház a nézőtéren... A hat­száz nézőt befogadó me­zőtúri sportcsarnok avatásá­ra a játéktéren felsorakozott versenyzőkkel együtt közel ezren gyűltek össze. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom ünnepe ezúttal a vá­ros sportjának történelmi pillanatával esett egybe. A több mint kilencmillió fo­rintot érő városi sportcsar­nok zászlódíszbe öltözött. így köszöntötte a honfoglalókat és az elnökségben helyet foglaló vendégeket, akik kö­zött ott volt Zalka András, a Testnevelési Főiskola igazgatóhelyettese, valamint a megye és a város számos társadalmi, politikai és gaz­dasági vezetője. Sipos Károly, a megyei ta­nács elnökhelyettese avató­beszédében elmondta, hogy tíz évvel ezelőtt kapott a mostanihoz hasonló ajándé­kot Mezőtúr, amikor a me­gye egyik legkorszerűbb sportlétesítményét, a váro­si sporttelepet avatták. A sportcsarnok a település la­kóinak összefogását is bizo­nyítja Együtt építették a mezőtúriak a csarnokot, használják is együtt, min­denki kedvére. A megyei tanács elnökhe­lyettesétől Kovács István sportfelügyelő vette át a sportcsarnök kulcsát, majd Móricz Béla, a mezőtúri vá­rosi pártbizottság első titká­ra átadta a városi tanács ki­tüntetéseit az építésben élenjáróknak. Az ünnepség után sportprogram kezdő­dött, mely a késő délutáni órákig szórakoztatta az ün­neplőket. A 42x30 méter alapterüle­tű sportlétesítményt a me­zőtúri Városi Tanács V. B. Költségvetési Üzeme építet­te, számos alvállalkozó se­gítségével. Az épület kosár­labda-. kézilabda- vagy te­niszpályának adhat, otthont. Az építés kilencmilliós költ­ségéhez a város lakosai há­rommillió forintnyi társadal­mi munkával járultak hozzá. Ünnepélyes zászlólevonás Tegnap délelőtt a Kossuth Lajos téren ünnepélyes kül­sőségek között, katonai tisz­teletadással levonták a Ma­gyar Népköztársaság Állami Zászlaját, amely a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 62. évfordulójának tisz­teletére lengett az árbocon. A gellérthegyi Felszabadu­lási Emlékműnél ugyancsak katonai tiszteletadással von­ták le a magyar nemzeti lo­bogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját. A Szolnoki Papírgyárban ez év júliusában állították üzembe a Kalle cég által szállított, fénymásoló papírgyártó berende­zést, amely évente mintegy 3300 tonnát gyárt. Ebből fedezik az ország fénymásolópapír-szükségletét, illetve exportra is jut belőle. Képünkön a tekercselő automata II zsarolás eszköze (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSUNK A 2. OLDALON!) Szakali József, a KNEB elnöke Szolnokra látogatott Tegnap reggel Szakali Jó­zsef államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke és dr. Molnár Imre, a KNEB elnökhelyettese Szolnokra látogatott. A KNEB vezetőit fogadta And- rikó Miklós, a megyei párt- bizottság első titkára. Ez­után Szakali József és dr. Molnár Imre részt vett a megyei NEB ülésén, amelyen megjelent Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság titká­ra is. Az ülés után a KNEB el­nöke és elnökhelyettese be­szélgetést folytatott a me­gyei NEB társadalmi mun­kásaival, a területi népi el­lenőrzési bizottságok elnö­keivel és a NEB apparátu­sának dolgozóival. Az érte­kezleten jelen volt Barta László, a megyei tanács el­nöke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom