Szolnok Megyei Néplap, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-07 / 261. szám

8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. november 7. Vannak, akik mennek, vannak, akik jönnek II nyári hónapok az utazásoké Már albumba kerültek a nyári utazá­son készült fényképek, a doboz mélyén pihennek a filmek és őrzik a család úti­élményeit. A megye utazási irodái nyugodtan ösz- szeállíthatják az idei statisztikájukat, mert az őszi és téli utazások megközelítőleg sem olyan kedveltek, mint a nyáriak, jól­lehet minden iroda hirdet sítúrákat. Az alföldi embert azonban ezek a programok nem nagyon vonzzák. A „száraz” adatok felsorolása előtt egy általánosítható tény: az utazási kedv évről évre növekszik. Ez derül ki a szeptem­ber 30-ig rögzített számokból. ijtphitl !!! .ii ■ISI il I,: 1 >. ;jj lit jj üt li:!il A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói, az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére vállalják, hogy az ötéves tervben előirányzott feladataikat túlteljesítik. Kaposvárott, az erre a tervciklusra tervezett há- romezer-százkilencvennyolc lakás helyett háro mezer-négyszázhuszonkilencet építenek fel ...táborozni, táborozni jó... Emlékekről, örömökről — ősszel Tóth László, az IBUSZ megyei irodájának vezetője természetesen elsősorban a bevétel szemszögéből vizs­gálja a turistaszezont. Nincs oka panaszra. — Az év első kilenc hó­napjában tizenegy százalék­kal nagyobb volt a forgal­munk, mint az elmúlt esz­tendő hasonló időszakában. A megyében működő öt iro­dánk bevétele összesen 15 százalékkal növekedett, ör­vendetes, hogy keresetteb­bek, népszerűbbek lettek ha­zai programjaink, amely an­nak köszönhető, hogy a kül­földi utakhoz viszonyítva el­érhetőbbek az árak. (Bár mindig akad jelentkező a drága utakra. Peruba, Mexi­kóba és Japánba is.) Ügy­feleink megszerették a kem­pingeket, faházakat. Arra tö­rekedtünk, hogy az ország kevésbé ismert vidékére vi­gyük el utasainkat, mint például Bükkfürdőre, Zala- karosra és a Mátra néhány, eddig nem látogatott helyé­re. A hazai túrák forgalma 28 százalékkal nagyobb volt. mint tavaly. Olcsó utak és „bunda-túrák” — Az IBUSZ tevékenysé­gének ' fontos területe a kül­földi utaztatás is. Melyik ország van most divatban? — Minden évben „fel­kapnak” egy országot, az idén Törökország vezetett. Igaz, önálló IBUSZ-csopor- tot csak hármat szerveztünk a Románia—Bulgária—Tö­rökország—Jugoszlávia út­vonalra, de úgynevezett egyéni valutakeretes cso­portunk kilenc volt ebben az évben. — Mi csábítja az embe­reket Törökországba? — Bizonyára hallotta már. mert nem titok, hogy ezt az útvonalat „bunda-túrának” becézik, a törököknél ugyan­is olcsóbb a bunda, mint ná­lunk. De azért a legnagyobb vonzerő valójában a Kelet még ma is misztikusnak vélt világa. Ezt a programun­kat egyébként jövőre sze­retnénk bővíteni, autóstúrá- kat is szervezünk majd. Meg kell jegyeznem, hogy Török­országon kívül divatosak a bécsi útjaink is. Különösen megnőtt az érdeklődés a szomszédos ország iránt ja­nuár elseje óta, amikor is megszűnt a vízumkényszer Magyarország és Ausztria között. Az idén húsz csopor­tot vittünk három-három napra Becsbe. — Előfordulnak-e viták az utasok és az IBUSZ között? — Nagyon ritkán és több­nyire a külföldi partneriro­da hibájából. Az idén mind­össze három reklamáció ér­kezett hozzánk, közülük az egyik panasz volt igazán komoly: alacsonyabb kate­góriájú szállást kapott az utas. mint amilyenre befi­zetett. Természetesen visz- szafizettük a különbözeiét. De hangsúlyozom, a rekla­mációk száma évről évre csökken. — Bizonyára vannak törzsutasok, akik minden év­ben visszatérő partnerei az IBUSZ-nak. i — Természetesen. Éven­ként 10—12 ezer embert yi- szünk külföldre, hagyomá­nyos például a Szovjetunió­ba indított barátságvona­tunk, 20 ezret pedig belföl­di programokra. Utasaink között körülbelül ötszázan visszatérő partnereink, ök a legjobb propagandistáink. nem mindegy, milyen véle­ményt mondanak az IBUSZ- ról. Fodor András szolnoki pe­dagógus az IBUSZ törzsuta­sai közé tartozik. — Először 1960-ban jár­tam külföldön — mondja. — Azóta minden nyáron igény­be veszem az IBUSZ szol­gáltatásait. Sikerült a csa­ládomat is „beoltani” az uta­zókedvvel. Az irodával olyan szoros a kapcsolatom, hogy afféle társadalmi besegítője vagyok, szívesen szervezek csoportokat. Legközelebb például Ungvárra megyünk. 0 törzsutas a legjobb propagandista — Egy szezonban meny­nyi pénzt szán utazásra a család? — Attól függ, hová aka­runk menni. Ha szocialista országba kívánunk autóz­ni, 10—15 ezer forintot te­szünk félre, ha pedig Nyu­gatra. 30 ezret. — Csak szervezett kere­tek között utaznak? — Néha „maszek” alapon is. Ebben az esetben az IBUSZ oly módon segít, hogy tájékoztat az illető or­szág gazdasági helyzetéről, nagyjából megtudjuk, meny­nyibe kerül kint a megél­hetés, szállodák és külkép­viseleti szerveink címét is megadja az iroda, sőt, még a szobafoglalást is elintézi. A COOPTOURIST szol­noki irodája elsősorban a szocialista országokba, főleg a Szovjetunióba, újabban Kubába is szervez utakat, de természetesen más útvo­nalakra és belföldre is el­fogadnak jelentkezőket. — Az idén több belföldi túrát szerveztünk, mint ta­valy — mondja Kovács Zol­tán, a szövetkezeti utazási iroda szolnoki kirendeltsé­gének vezetője. — Igyekez­tünk hangsúlyosabban pro­pagálni hazánk szép. de ke­vésbé bejárt tájait, mint például Északkelet-Magyar- országot, a Szelidi tavat. Gyulát. Szerettük volna, ha nagyobb az érdeklődés az arborétumnéző kőrútunk iránt. Meglátogattuk többek között a szombathelyi és a zalaegerszegi arborétumokat, sajnos, kevés jelentkezővel. A szövetkezetek „utazási felelősei” még mindig ra­gaszkodnak Pécshez, Eger­hez, amelyek gyönyörű vá­rosok. de ahol igen nehéz szálláshelyet szerezni, éppen a nagy érdeklődés miatt. — Egy idős téesztagtól hallottam a múltkoriban hogy életében először akkor hagyta el a megye határát, amikor a Szovjetunióban járt. Nagy felelősség hárul tehát a COOPTOURIST-ra. hogy az ilyen utasok jól érezzék magukat... — Mi azt szeretnénk, ha minden utasunk jól érezné magát. d,e valóban fontos, hogy akik csak szűkebb pát­riájukat ismerték eddig, egy életre szóló élménnyel és úgy térjenek vissza, hogy máskor is kedvük legyen az utazáshoz. Az IBUSZ és a COOP­TOURIST tehát utaztat, az utasok fogadása pedig az idegenforgalmi hivatal fel­adata. Köztudott, hogy Szol­nok megye nem bővelkedik idegenforgalmi látványos­ságokban, ennek ellenére nőtt a hivatal forgalma. Harangozó Antalné. a me­gyei idegenforgalmi hivatal gazdasági vezetője: — Szolnokon, Jászberény­ében és Berekfürdőn van Touring szállónk. Ezen kívül a megyeszékhelyen és Cser- keszölon kempingünk. Ez utóbbiakhoz csatlakozott jú­nius 22-én a berekfürdői kemping, amely egyelőre csak kisegítő jellegű. Szé­les körű fizetövendég-szol- gálatunk működik Szolno­kon, Karcagon, Jászberény­ben, Cserkeszőlőn, Berek­fürdőn, Mezőtúron, Török- szentmiklóson, Kunszent- mártonban és Kisújszállá­son. Az igazsághoz tartozik, hogy ezt a szolgálatunkat főleg vállalatok veszik igénybe munkásszállás he­lyett, és csak kisebb rész­ben turisták. De mi nem­csak szállást adunk a ven­dégeknek. Feladataink kö­zött szerepel a fordítás, ide­genvezetés, programszerve­zés, valutabeváltás. — Nőtt-e az érdeklődés a megye iránt? — Igen, bár továbbra is tranzithelynek számítunk. Május 1. és szeptember 30. között a szolnoki kemping­ben például százzal keve­sebben vendégeskedtek, mint 1978 hasonló időszaká­ban, viszont növekedett az itt töltött napok száma. Ezért csaknem kilenc száza­lékkal nagyobb volt az idei forgalmunk. A cserkeszőlői kempingben háromszázzal többen üdültek, mint tavaly, ez is bizonyítja, hogy egyre közismertebb lesz a cser­keszőlői fürdő. Touring szál­lóink nagyjából megtartot­ták az elmúlt esztendei for­galmukat. Lovagolni szeretne az idegen — Milyen programokat ajánlanak a megyébe érke­zőknek? — Múzeumainkra, a tisza- kürti és a tiszaigari arbo­rétumra, műemlékjellegű épületeinkre, gyógy- és strandfürdőinkre, népművé­szeti tájkörzeteinkre hívjuk fel a figyelmüket. Sok ven­dégünk érdeklődik a Tisza iránt, sajnos, amióta meg­szűnt a hajójárat, csak sé­tákat ajánlhatunk a Tisza- parton. Nagyon kedvelt szó­rakozás mostanában a kül­földiek körében a lovaglás. Kínos, hogy nagyon kevés helyet javasolhatunk nekik. És ha már a kínos témák­nál vagyunk, el kell monda­nom, hogy gyakran ér ben­nünket szemrehányás amiatt, hogy az egyébként közked­velt strandjaink higiéniája bizony nem mindig kifogás­talan. — A megye látnivalóit el­sősorban színes prospektu­sokkal lehet népszerűsíteni. Van elegendő? — Rendkívül drágák ezek a kiadványok, emiatt, csak keveset készíttethetünk. „Szópropagandára” számí­tunk, hogy akik nálunk vendégeskedtek, másokat is biztassanak Szolnok megyei látogatásra. Az utazás a Szolnok me­gyeiek körében is a népsze­rű hobbik közé tartozik, ezt az utazási irodák statiszti­kai adatai bizonyítják. De a növekvő forgalom kötelez: ahhoz. hogy például az IBUSZ törzsutasainak szá­ma szaporodjon, az irodá­nak legalábbis tartania kell jelenlegi jó szolgáltatási színvonalát. Mert utazni, megismerni más országok, más tájak szépségeit, az ott élő embe­reket, semmivel sem pótol­ható élmény. Bendó János Társadalmi munka a gyermekekért A község óvodáinak és egyéb gyermekintézményei­nek patronálását vállalta a megyei Építőipari Szövetke­zet jászladányi Béke Szocia­lista Brigádja a XII. párt- kongresszus tiszteletére. A nyolcvanórás társadalmi munka magába foglalja a játékok és a sporteszközök karbantartását és új játékok készítését is. Emellett ha­szonvas gyűjtésével az or­szágos hulladékgyűjtési ak­cióhoz is csatlakoznak. * * * A Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat két tiszavárkonyi szocialista brigádja az Újító és a József Attila kollektí­vák tagjai társadalmi mun­kában KRESZ-parkot építet­tek a tiszavárkonyi óvodá­soknak. A két kollektíva tagjai közlekedési eszközö­ket — rollerokat, kisbicik- liket — is vásároltak a ki­csiknek. A tegnap tartott rövid kis ünnepségen adták át ajándékukat a gyerme­keknek. Ismerkedés a repülés történetével „Ikarusztól a TU—144-ig” címmel repüléstörténeti elő­adássorozat kezdődik Szol­nokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. El­ső alkalommal — november 8-án este fél 7-től — a re­pülőszerkezetek felosztásá­val ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A sorozat máso­dik előadásán — november 22-én este fél 7-től — a re­pülés fejlődésének történetét tekintheti át a hallgatóság. Városszépítés Mezőtúron Megértésre talált a felhívás Az október 22-től novem­ber 15-ig tartó tanácstagi beszámoló gyűléseket Mező­túr 62 választókerülete kö­zül eddig 30 körzetben tar­tották meg. A beszámoló meghívójával egy időben egy kis nyomtat­ványt is kaptak a város lakói, amelyre ráírhatták, hogy mennyi és milyen tár­sadalmi munkával kívánnak részt venni a települést épí­tő, szépítő munkában. A néhány hete közzétett felhívásra folyamatosan, na­ponta érkeznek az egyéni és a kollektív felajánlások. Az első összesítés eredmé­nye — félidőben — több mint 27 ezer társadalmi munkaóra, amit a lakosság vállalt. A régi fénykép láttán hat felejthetetlen nap emléke jutott eszembe: a tizenöt esztendővel ezelőtti tiszali- geti táborozás. A sátorok a nyikorgó vaságyakkal, az éj­szakai őrségek izgalma, a tábortűz melletti jó hangu­lat, a sok játék, a vidám­ság, a közös főzőcskézések, az érdekes foglalkozások ... Tizenöt, húsz éve még nagy újság volt, ha valaki úttörő­táborba mehetett. Ma vi­szont természetes, hogy a nyári szünidőben néhány na­pot úttörőtáborokban tölthet­nek a gyerekek. Hegyekbe, vizek mellé A megye iskoláiban mint­egy 48 ezer kisdobos és út­törő tanul. Közülük az idén több mint tizennyolcezren utazhattak táborozni a he­gyekbe, a vizek mellé. A megyei úttörőtábor Szol­nokon a Tiszaligetben az idei nyáron fogadott először gye­rekeket. (A tábor építésének gondolata már 1968-ban megszületett!) A tizenegy év története néhány mondat­ban : a terepet az üzemek, a vállalatok, az intézmények fiataljai rendezték. Erdőt ir­tottak, lomtalanítottak, el­készítették az első ütemben épülő hat modem épület alapjait. A társadalmi mun­kát a KISZ Szolnok városi bizottsága szervezte és koor­dinálta, a költségeket, a vá­rosi tanács finanszírozta, mint a tábor építésének „gazdája”. Tavalyelőtt ősszel már álltak a falak, előké­szítették a mosdó, a fürdő építését is. Tavaly tavasszal az épületek belső szerelésé­hez láttak, festettek, mázol­tak. Társadalmi munkában több száz fiatal, tapasztalt, idősebb szakmunkás szor­goskodott. hogy a tábor nyárra elkészüljön. (Tavaly nyáron a szolnoki napközis gyerekek töltötték napjaikat az úttörők tiszaligeti biro­dalmában. Az igazi táboro­zás az idén kezdődött.) Az idei tiszaligeti nyár sok élménnyel szolgált a megye kisdobosainak és úttörőinek. Táborozhattak a hátrányos helyzetű gyerekek, a kiváló munkát végző kisdobosok, úttörők. Megrendezték a vízi szaktábort, ott tartották az őrsvezetők és a raj titkárok továbbképzését is. Tervezik a megyei úttörőtábor bőví­tését. Ehhez azonban ismét nagy társadalmi összefogás­ra lesz szükség. A jászberényi járás és a város gyerekei nagyvisnyói táborukban — amelyet alig egy esztendeje vettek birto­kukba — tölthetik a nyarat. Az örömbe azonban üröm is vegyül: egy turnusban mindössze hatvanan táboroz­hatnak. Pedig a járásban és a városban több ezer gye­rek várja, ■ hogy eljusson Nagyvisnyóra. A törökszent- miklósiaknak Káptalanfüre- den van táboruk, amely mind.en esztendőben gyarap­szik valamivel. Az idén pél­dául új fürdővel, zuhanyo­zóval. Ezzel is kényelmeseb­bé vált az odautazok tábo­rozása. A karcagiaknak le­hetőségük van Berekfürdőn, a túrkeveieknek Recsken nyaralni. A recski tábor az idén megújult, új faház is épült benne. A mezőtúri út­törőknek Bánhorvátiban egy kastélyt hoztak rendbe a város üzemeinek, vállalatai­nak dolgozói társadalmi munkában. Ott is- táboroz­hattak már az idén. Igaz még néhány kisebb-nagyobb munka hátra van. A tiszafüredi járás gyere­kei sem panaszkodhatnak. Nagyvisnyói táborukban egy­szerre száz piros- és kék- nyakkendős pajtás töltheti vidáman, szép környezetben a nyári szünidő napjait. A szolnoki járás káptalanfüre­di úttörőtáborára már rá­fért a felújítás, ősz elején megkezdődött a munka, új házakat építenek, ajtókat, ablakokat mázolnak, megja­vítják a berendezési tár­gyakat. A járás üzemei, ter­melőszövetkezetei ezekre a munkákra mintegy kétmil­lió forintot adtak össze. A szolnoki pajtások Balaton­szepezden táborozhatnak. A faházakban egy turnusban 120 gyerek nyaralhat kényel­mesen. Ott jövőre kezdenek a felújításhoz. Rövid kényszerszünet Magyarhertelenden, a kis­újszállási gyerekek birodal­ma jövőre sajnos nem lesz hangos a táborozok zsiva- lyától. Nincs konyha, fürdő, foglalkoztatóterem, és ami legszükségesebb — víz sincs. Remélhetőleg ez csak pár hónapos kényszerszünet lesz. A kunszentmártoniak tábora még csak most épül társa­dalmi munkában, de jövő­re már elkészül Bükkszé­ken. Ezt a tábort az egri és a kecskeméti gyerekekkel közösen használják. — sze — 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom