Szolnok Megyei Néplap, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-28 / 278. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. november 26. n kibontakozás knlcsa Továbbra is az iráni— amerikai viszony áll a nemzetközi érdeklődés középpontjában. Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár személyesen kérte a Biztonsági Tanács ösz- szeülését és — korábbi álláspontjával ellentét­ben — most már Wa-' shington is helyesli ezt. Vajon miért? A hivatalos amerikai válasz erre az, hogy „új elemek” bonyolítják a helyzetet és szerintük „a túszok életét immár közvetlen veszély fe­nyegeti”. Jogos azonban azok­nak az aggálya, akik szerint az USA-erőde- monstráció afféle diplo­mácia ellensúlyozásáról lehet szó. Az Arab-öböl­ben tapasztalható ame­rikai flottatüntetés * ugyanis nemcsak Irán, hanem a térség vala­mennyi közvetlenül ér­dekelt országa biztonsá­gát is fenyegeti és az eddiginél is kiszámítha­tatlanabbá teszi az amúgyis feszült helyze­tet. A választási érdekekkel alaposan árnyalt, mind fenyegetőbb amerikai magatartás alighanem hozzájárul ahhoz, hogy egyre több országban — az Egyesült Államokban is — növekszik azok száma, akik legalábbis nem tartják elképzelhe­tetlennek; hogy az iráni követelésnek megfele­lően ki kellene vizsgálni a bukott sah anyagi és politikai természetű vi­selt dolgait. A jelenlegi helyzetben világszerte érthető fi­gyelmet keltett az a Moszkvából keltezett hír, hogy Andrej Gro- miko külügyminiszter fogadta — a diplomata kérésére — Mohammad Mokri iráni nagykövetet. A kiadott közleménynek az a megállapítása, hogy a találkozóra a ,,barát­ság és jószomszédság jegyében” került sor, ugyancsak nem kerülte el a kommentátorok fi­gyelmét. A Szovjetunió éppúgy nem csinál titkot abból, hogy a túszok szabadon engedése mellett van és fontosnak tartja a dip­lomáciai képviseletek folyamatos munkájának biztosítását, mint abból, hogy 1. a volt uralkodó bűnös tevékenységét megvizsgálni és az ab­ból eredő következteté­seket levonni az iráni nép szuverén joga és 2. az amerikai katonai fe­nyegetés sérti a térség­ben közvetlenül érdekelt Szovjetuniót. A kibontakozás kul­csa nemcsak Teheránban van, hanem — legalább annyira — Washington­ban is. Az amerikai kor­mánynak tudomásul kel­lene vennie, hogy sem­milyen belpolitikai mo­tívum nem tenné meg- bocsáthatóvá a kocká­zatos kalandok politiká­ját. Harmat Endre usa Előkészületek a gyorshadtest felállítására Változatlan erővel folyik az Egyesült Államokban az in­tervenciós hadtest felállítá­sának előkészítése. Mint a The Washington Post közli, az amerikai kormány jelen­tős összegeket irányzott elő az 1981-es költségvetésben a gyorshadtest megteremtésé­re, s a. következő években ezek az összegek „még gyor­sabb ütemben” fognak nőni. Az 1981-es költségvetési évben nyolcvan millió dol­lárt fordítanak az új típusú „CX” katonai szállító repü­lőgépek kifejlesztésére és gyártására. Azonnali tárgyalásokat az európai rakéták ügyében! (Folytatás az 1. oldalról.) fegyverkezési hajsza. Az OBT elnöksége ezért a bé­keszerető > magyar közvéle­mény nevében nyugtalansá­gát és aggodalmát fejezi ki az új fegyverfajták, a középhatósugarú rakéta- rendszerek gyártását és nyu­gat-európai telepítését célzó amerikai és NATO- tervek miatt. — hangsúlyoz­za á dokumentum. — A Szovjetunió figyel- meztetésseí válaszolt a fe­nyegetésre, önmérséklettel, a „rakétalázra”, fegyver­korlátozási és leszerelési ajánlattal a fegyverkezési hajsza újabb veszélyes for­dulójához vezető lépésekre. A békeszerető magyar nép örömmel és egyetértéssel fogadta a Szovjetuniónak az egész nemzetközi béke és biztonság szempontjából is igen jelentős bizalomerősítő lépéseit. A szovjet javaslatok szerves részét jelentik a Szovjetunió és a szocialista közösség erőfeszítéseinek, TEHERÁN amelyek azt célozzák, hogy az enyhülés katonai síkon is érvényesüljön. — Hazánkban számos le­szerelési akció, rendezvény jelzi, hogy népünk a leg­bensőbb ügyének, s egy­ben feladatának tekinti az európai béke és biztonság, a leszerelés ügyének előmozdí­tását. Állampolgáraink egy­ségesen támogatják a szov­jet békejavaslatokat és to­vábbra is bíznak abban, hogy a világ haladó közvé­leményének összefogásával pozitív lépések megtételére szorítják az Egyesült Álla­mokat és a NATO több tagországát is. A magyar békemozgalom — a neut­ronfegyverek elleni eredmé­nyes tiltakozásra is emlé­keztetve — hangsúlyozza: újra nagy szükség van a népek összefogására, a tö­megek aktivitására. A Béke­világtanáccsal együtt vall­juk és hirdetjük: az id,ő sürget, s cselekedni kell kontinensünkért, békénkért, jöyőnkért! (MTI) Aláaknázták az amerikai nagykövetség épületét A teheráni amerikai nagy- követséget megszállva tartó iszlám diákok, tegnap rá­dióközleményben jelentet­ték be, hogy aláaknázták azt az épületet, ahol túszaikat fogvatartják. A lépést azzal indokolták, hogy a kétnapos vallási ünnep alatt meg kell akadályozni, hogy amerikai ügynökök megkíséreljék a foglyok kiszabadítását. Egy­ben felszólították az ameri­kai követség előtt tüntető­ket, hogy ne közelítsék meg az épületet. Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának tagjai tegnap a kora hajnali órákig folytat­ták nem hivatalos konzul­tációikat, majd, délután, újabb tanácskozásokat, tar­tottak, s magyar idő szerint késő este került sor a tes­tület hivatalos ülésére. Irán ENSZ-képviselője — tekin­tettel a hét végi vallási ün­nepekre, valamint az iszlám alkotmányt jóváhagyni hi­vatott referendumra —- kér­te a BT-ülés egy héttel tör­ténő elhalasztását. — mond­ván, hogy akkor már Bani- szadr külügyminiszter is New Yorkba tudna utazni. — Az Egyesült Államok be­letörődött, hogy az érdemi vitát elhalasszák, s ígv min­den valószínűség szerint a BT a jövő héten ül össze a kérdés megtárgyalására. Határozat a SOLT—II aláírásának sürgetésére Az ENSZ-közgyűlés 1. szá­mú Politikai Bizottsága ha­tározatot fogadott el, amely­ben kifejezi reményét, hogy a SALT—II. szerződés mi­előbb életbe lép, mivel ez a megállapodás „létfontosságú eleme a két legjelentősebb nukleáris fegyverzettel ren­delkező ország között a tár­gyalások folytatásának és haladásának”. A határozat annak a kí­vánságnak is hangot ad, hogy a SALT—II szerződés ratifikálása után haladékta­lanul kezdődjenek meg a tárgyalások a hadászati fegyverek további korláto­zásáról és csökkentéséről, a SALT—III. szerződés megvi­tatásáról. Az SZKP Központi Bizottságának ülése (Folytatás az 1. oldalról.) tonna, 94 millió tonnával több, mint. 1975-ben volt. Az ipari termelés szerke­zetét úgy korszerűsítették, hogy ezen belül gyorsabban fejlődtek azok az ágazatok, amelyek meghatározzák a műszaki fejlődést. Míg az ipari termelés volumene 1975-höz képest 1979-rehúsz százalékkal nőtt, a gépgyár­tásban és a fémmegmunká­lásban a növekedés negyven, a vegyiparban és a petrol­kémiában 25 százalék. Megnövekedett a közszük­ségleti cikkek termelése, kö­vetkezetesen megvalósul a párt mezőgazdasági politiká­ja is. amelynek alapját a gépesítés, a kemizálás és a talajjavítás jelenti. Az SZKP KB főtitkára ki­emelte, hogy a népgazdasági sikerei lehetővé tették a párt politikájának tervszerű megvalósítását, a legfonto­sabb szociális kérdések meg­oldásában, a nép jólétének emelése terén. A legáltalá­nosabb mutató , ezen a téren az egy lakosra számított reáljövedelem, s ez négy év alatt valamivel több. mint 13 százalékkal növekedett. Teljesítik az ötéves terv előirányzatait a munkások és az alkalmazottak bérének, illetve a kolhoztagok jöve­delmének emelése terén. Az idén a nem termelő ágaza­tok 31 millió munkása és alkalmazottja, illetve az épí­tőipar dolgozói kapnak bér­emelést. Az SZKP KB főtitkára ki­tért a Szovjetunió jövő évi népgazdasági és szociális tervének tervezetére. A fej­lesztés előirányzott üteme biztosítja, hogy jelentős mér­tékben növekedjék a nem­zeti jövedelem, az ipar és a mezőgazdaság termelése. Po­zitívum az is, hogy a terv a gazdasági erőfeszítéseket az olyan kulcsfontosságú te­rületekre összpontosítja, mint az energetika, a szállítás, a vaskohászat, a színesfém-ko­hászat. A mezőgazdaságnak sok gépet és műtrágyát biz­tosítanak. Jelentős összege­ket fordítanak a könnyű­iparra és az élelmiszeripar­ra is. Növekszenek az egy lakosra számított reáljöve­delmek, továbbra is gyors ütemben fejlődik a lakás­építés. Sok árucikkel az ed­diginél jobban elégítik ki a lakosság szükségleteit. A tervek szerint tovább széle­sítik a külgazdasági kapcso­latokat a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának tagjaival és más országok­kal is. — Mindebből kiindulva az 1980. évi tervet és a költ­ségvetést alapjaiban jóvá le­het hagyni — jelentette ki Leonyid Brezsn.yev a KB ülésén elmondott beszédé­ben. A főtitkár rámutatott: a szovjet népgazdaságnak ha­talmas eszközei vannak. Az ország ma már a világ első helyén áll számos fűtőanyag és nyersanyag termelése te­rén, a vas- és acélgyártás­ban, a cement, a műtrágya termelésében és számos más területen is. Szüntelenül nö­vekszenek az állóalapok, új és új munkaerő-tartalékokat vonnak be a munkába. A végeredmény azonban még­is kevesebb a kelleténél, ke­vesebb annál, mint amire a lehetőségek módot adnának. A népgazdaság egyes ága­zatainak helyzetével foglal­kozva, Leonyid Brezsn.yev számos bíráló megjegyzést tett. A többi között megál­lapította, hogy a vasút; szál­lításban — amelynek pedig rendkívül nagy szerepe van az építés gyors ütemének biztosításában — fennakadá­sok mutatkoznak. Rámuta­tott a kohászat, az élelmi­szeripar és néhány más ipar­ág munkájában fellelhető hi­bákra is. Részletesen foglalkozott beszédében a fűtőanyag és az energetika kérdéseivel is. Az SZKP KB főtitkára be­szédének befejező részében azt a meggyőződését fejezte ki. hogy a dolgozók kollek­tívái. a sokmilliió szovjet ál­lampolgár támogatásával tel­jesítik az 1980. évi tervben kitűzött feladatokat. * * * Az SZKP Központi Bi­zottságának plénuma határo­zatot hozott a Szovjetunió 1980. évi gazdasági és szo­ciális fejlesztési állami ter­vének és az 1980-as állami költségvetésnek tervezetéről. A határozat jóváhagyja a Szovjetunió 1980. évi népgaz­dasági tervének és állami költségvetésének tervezeteit. A határozat megbízza a Szovjetunió Minisztertaná­csát, hogy az említett terve­zeteket terjessze a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának ma megnyíló ülésszaka elé. A plénum személyi kér­désekben is döntött. A plénum Nyikolaj Tyiho- novot, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének első helyettesét megválasztotta az SZKP KB Politikai Bízott- ■ ságának tagjává. Mihail Gor- bacsovot, az SZKP Központi Bizottságának titkárát .a KB Politikai Bizottságának pót­tagjává választották. BECS Magyar—osztrák belügy­miniszteri megbeszélések kezdődtek tegnap Bécsben. Benkei András belügymi­niszter osztrák kollegája, Er­win Lánc meghívására teg­nap érkezett Ausztriába. TOKIÓ Tokió, Kyoto, Nagoya és Japán több más nagyvárosá­ban tegnap akciónapot tar­tottak, tiltakozásul az ame­rikai—japán katonai szövet­ség kiszélesítése és az ország fokozódó fegyverkezése el­len. RÓMA A jordániai trónörökös négynapos hivatalos látoga­tásra Rómába érkezett. Hasszán herceg tárgyalni fog az olasz kormány vezetőivel és a tervek szerint magánki­érkezett lyosan megsebesültek. Po­kolgép robbant hétfőn egy belfasti szállodában, egy biztosító társaság épületében és egy vásárlóközpontban is. hallgatáson fogadja őt II. Já­nos Pál pápa is. Hivatalos források közölték, hogy a tárgyalások középpontjában a kétoldalú kapcsolatok, a közel-keleti helyzet és Jeru­zsálem jövőbeni státusának kérdései állnak majd. BELFAST Bombamerényietek egész sorát követték el hétfőn Bel­fastban ismeretlen tettesek. Csaknem egyidőben két po­kolgép robbant két helyiér­dekű vonaton. Egy ismeret­len telefonáló figyelmezteté­se következtében még idő­ben sikerült kiüríteni a sze­relvényeket. .-Így a merény­letek nem követeltek ember­életet. Hárman azonban sú­RIJAD A mekkai nagymecset épü­letében még mindig tártja magát a fegyveres muzulmán támadók egy csoportja, bár a karhatalmi erők gyűrűje egyre szorosabbá válik körü­löttük — jelentette be Mo­hammed Abdu Jamani sza- úd-arábiai tájékoztatási mi­niszter. ANKARA A törökországi terroriz­musnak négy újabb halálos áldozata volt. Istanbulban ismeretlen terroristák egy munkást az utcán gyilkoltak meg, három másik személyt pedig nyilvános helyeken lőttek le. Szocialista integráció Hajózni gazdaságos Europa második legna­gyobb folyója a Volga után a Duna, amely a Fekete-er­dőtől a Fekete-tengerig 8 or­szágot köt össze. Elsőrendű víziútnak számít, azonban forgalmát tekintve messze elmarad a nála rövidebb és kisebb vízgyűjtő területű Rajna, Elba és Odera folyók mögött. Konténerterminál a csepeli Szabadkikötőben A KGST víziközlekedési szekciójának tagországai Ma­gyarország, a Szovjetunió, Csehszlovákia, az NDK, Len­gyelország, Bulgária, Romá­nia és Kuba képviselői éven­te kétszer találkoznak, hogy összéhangolják a közös ku­tatási és fejlesztési teendő­ket. Egységes álláspontot ala­kítottak ki a víziszállítások kereskedelmi és forgalmi kérdéseiben, közösen tárgyal­ják meg a műszaki problé­mákat, a kikötők berendezé­sét és technikai követelmé­nyeiket, egységesítik a vízi­szállítások jogi előírásait. A szocialista országok nemzet­közi együttműködése a KGST keretében a Duna együttes hasznosítását tűzte ki célul. Hazánk képviselői sokat tesznek a korszerű követel­ményeknek megfelelő egysé­ges hajózási jogrendszer nemzetközi elfogadtatásáért. Valamikor nagy mennyiségű gabonát szállítottak a Dunán. Az árustruktúra változásával ma kicsi a gabonaforgalom, helyette nagytömegű ipari alapanyagot, vasércet, szenet szállítanak az uszályok, a mezőgazdasági termékek kö­zül pedig elsősorban takar­mányt és préselt lucernát. Jelentős mennyiségű foszfát­granulátumot is víziúton szállítanak Észak-Afrikából a Dunán a csepeli kikötőbe onnan vasúton Pétre. Mindez bonyolult jogi sza­bályozást igényel. Néhány év múlva, — várhatóan 1983— 85 között megnyílik a Du­na—Rajna—Majna csatorna. Ez a csatorna közvetlen ösz- szeköttetést teremt majd Rotterdam, Hamburg kikötő­jével és az Atianti-óceánnal. Az Óbudai Hajógyárban fo­lyik már azoknak az 1800 tonnás hajóknak gyártása, melyek az új víziúton közle­kednek majd. A Duna-Euró- pa típusú hajókból évente 8—9 darab készül, egy részük Csehszlovákia részére. A víziutak hatékonyabb ki­használása fontos gazdasági előnyöket nyújthat, a hajó­zásnál az egy árutonna kilo­méterre eső üzemanyag mindössze 1/3-ad része a va­súiénak, 1/12-ed része a köz­úti fuvarozásnak. A szállítás költsége tehát sokkal kisebb, mint a többi közlekedési ága­zaté. Ezért a VI. ötéves terv­ben hazánkban jelentősen fejlesztik a tiszai hajózást is. Az év végére elkészülnek a tiszai bárkák és önjáró hajók tervei és nemsokára a Kö­rösök hajózható részén is megjelennek majd a vízijár­művek. A nagymaros—gabcikovói vízlépcső építésével a Dunán még egy gond megoldódik majd: az alacsony vízállás időszakában az eddig 60—70 százalékra terhelt uszályo­kat teljes teherbíróképessé­gükig lehet áruval megrakni. Kilenc évvel ezelőtt Buda­pesten írták alá a szocialis­ta országok közlekedési mi­niszterei a közös konténer­forgalom lebonyolításáról szóló egyezményt. A csepeli kikötőben létesült 1970-ben az első dunai konténertermi­nál, ahol vasútról hajóra, — korszerű rakodógépekkel emelik át a szállítótartályo­kat. A konténerfuvarozás be­vezetése a dunai hajózásnál a szocialista országok fontos eredménye. A hajózás fej­lesztését a gazdaságosság kö­vetelménye sürgeti, mert igen nagy mennyiségű árut rend­kívül kis energiafelhaszná­lással lehet fuvarozni. Bermann István (Következik: Űj nemzetkö­zi hajózási vállalatunk: az Interlighter) Kötegelt faáruk rakodása uszályokba

Next

/
Oldalképek
Tartalom