Szolnok Megyei Néplap, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-24 / 275. szám
1979. november 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Divat I annak, hogy a társadalmi jelenségekkel foglalkozó tudósok, művészek általában nem kerülték meg a divat problematikáját? Értelmezték csak az öltözködésre szűkítve, vagy tágították, mint az emberi együttműködés egészére vonatkozó szociálpszichológiai jelző- rendszert. November 16-án nyílt meg a karcagi Györffylstván Múzeumban a kunsági népi fafaragók kiállítása. A régmúlt művészetet bemutató tárlat jövő év tavaszáig tekinthető meg rnrafenn^ Márvány ember AZ ANGI VERA után Andrzej Wajda Márványember című filmje adja fel a leckét mindazoknak, akik érdeklődést, felelősséget éreznek apák és fiúk viszonyáért, az egymás mellett élő generációk sorsáért. De rögtön hozzátesszük: Wajda nem a generációs ellentéteket kutatja, hanem a különbségek okait vizsgálja. S amikor a nagy sikerű magyar film. az Angi Vera címét említettük, már nyilvánvalóvá is vált a két téma közötti párhuzam. Az idősíkok is majdnem azonosak, az Angi Vera játszódhatna Lengyelországban is, a Márványesmber sem egyértelműen „csupán” lengyel — története nálunk is igaz. Ugyanúgy a probléma is, amelyet a rendező Ag- nieszkával, a húszéves rendezőjelölttel vázoltat fel. De micsoda vázlat ez! A személyi kultusz fojtó légkörének egésze benne - van Wajda új filmjében. Nem titkolja a rend,ező alkotása mementó jellegét sem: .....a f iataloknak tudniuk kell, hogy szüleik miért ilyenek, amilyenek. Meggyőződésem, hogy a gyermekeknek meg kell ismerniük az igazságot apáikról, vagyis azokról a nemzedékekről. amelyek előttük jártak”. Tiszteletre méltó törekvés, s a feltett kérdésekre őszintén, kendőzetlenül válaszol a film. Pedig milyen nehéz ennyire testközelből ítéletet mondani — vagy akár helyes tényállást —■ a tegnap történelméről?! Wajda mégis megteszi, abban hisz, hogy a történtek után — főhőse, Birkut élet- útjára gondolunk — csak ez lehet az egyetlen helyes álláspont. A film a múlt és jelen összefüggéseire építkezik, a jelen tükrében válik tragikussá főhőse sorsa, s a múlt mába gyökerező fényeiből lesz annyira izgalmas a mai cselekmény minden egyes képsora, mondata. A személyi kultusz éveiben élt főhős, a kutatás alanya, Birkut története még nem lenne más, mint egy sztahanovista tündöklése és bukása, filmen, ám Agnieszkától válik a kérdés igazán feszültté: ő ugyanis nem elégszik mega langyos miértekkel, s nem téveiyeg el a „hát az tudja kislány, úgy volt...” meséjében. Agnieszka ugyanis éppen attól válik a mai kor gondjait „felvállaló” minden hazugságot megvető, értelmes, a szocializmus ügyéért áldozatkészen dolgozni akaró felnőtt, teljes jogú állampolgárrá, mert szembe mer és tud nézni az igazsággal, tanulni akar abból. Vagyis: Birkut ellentmondásos, ám összességében megalkuvás nélküli életét „egy az egyben kívánja diplomamunkájában bemutatni a nézőknek. S ekkor kezdődik az ifjú filmművész vesszőfutása. de ekkor kötődik össze Birkut hajdani élete a saját, húszegynéhány évével. Ahogy Agnieszka megismeri az elbuktatott becsületes munkásember tragédiáját, úgy érez rá. hogy alkotó ember számára csak egyetlen járható út van: ha folytatja a becsületesen küzdő ember harcát. Az ifjú filmes ezt teszi, vállalja a maradiakkal a hivatalból gáncsoskodókkal a szembenállást, Birkut igaza politikai hitvallásává válik. Közben persze történik egy s más, felvonul előttünk a Birkutot teli szájjal vagy szolgai alázattal veszítők si- serehada is, a haszonélvezők jellegzetes figurái, s így már Agnieszka kegyetlen iigazságkeresése révén feltárulhat az egykori drámák valósága és következménye. Érdekes és elgondolkoztató Wajda színészválasztása is — s milyen célratörő! Agnieszka ugyanis — minden emberi tisztaságával együtt — olykor kibírhatatlan figura, megszállott, agresszív valaki. De hát ő a jövő, az igazságot ő hordozza — s bizony olyan szálakat bogozgat —, nem is túl tapintatosan —, amelynek egyik-másik ágától némelyikünk még nem is tudott szabadulni. Csupán még annyit Agnieszka védelmében: ki a kegyetlenebb, aki eltaszította az igazságot, yagy aki fiatalos hévvel ismerni akarja? Wajda választása Krystyna Janda személyében Agnieszka szerepére több mint telitalálat. Ugyanezt kell feljegyeznünk a Birkutot alakító Jerzi Rad- ziwilowicz-ról is. ÖSSZESSÉGÉBEN: a Hamu és gyémánt, a Csatorna, a Tájkép csata után világhírű rendezője újra nevéhez méltó filmmel ajándékozta meg a közönséget. Tisza; Lajos Termelőszövetkezetekben Oktatási és kulturális bizottságok Országszerte megalakultak a termelőszövetkezetek oktatási és kulturális bizottságai a TOT idevonatkozó irányelvei alapján. E testületek hivatottak a közös gazdaságok közművelődésének kibontakoztatására; ösz- szegzik a helyi ötleiteket és az oktatási-kulturális tevékenység fejlesztésére javaslatokat tesznek a tsz-ek vezetőinek. A bizottságok kidolgozták az üzemek közművelődési tervét, továbbá a kulturális alap felhasználására tettek indítványt. A falusi közművelődési tevékenység alakításáért felelős művelődési ház igazgatókat is bevonták a tervezésibe; A divat elsősorban nem stí- lusprobléma-, hanem sajátos társadalmi szabályozórendszer, többé-kevésbé önállósult szociális intézmény. Az emberek közötti csereviszonyokban nem pusztán szükségletet kielégítő „javak” közvetítődnek, hanem egyúttal az emberek gazdagságát — vagyoni és szélesebb társadalmi pozícióját — kifejező presztízsjellegű „divatjavak” is. A primitív népek ajándékozási szokásaiban néhány, a kérdéssel foglalkozó tudós a divat korai jelentkezését látja: amikor még a materiális-pragmatikus oldaltól nem válik le egyértelműen a divatfunkció : a presztízs. Később azután a divatjavak már nem csupán megjelölik, hanem megkülönböztetik fogyasztóikat: a di- vattárgy kiemelődik a szorosan vett gazdasági folyamatból — kifejezetten szociológiai-szociálpszichológiai jelentést hoirdoz. A luxus tehát új értelmet nyert: csak az elemi, alapvető szükségletek kielégítéséhez képest tartalmatlan, ám koránt sem a társadalmi érintkezés viszonylataiban. Funkciója éppen a megjelölés, hogy kikhez tartozik (és kikkel szemben!) a divatot (illetve a luxuscikket) fogyasztó egyén. A középkor feudális hierarchiája megkövetelte a társadalmi rang külső reprezentációját. A rendi elkülönültség a divatjavak' fogyasztását is szabályozta. A demonstráció tehát felfelé (az uralkodó osztály tagjai számára) kötelező, lefelé tilos volt. A középkor számos ruharendelete (Szép Fülöo 1294, Lipcse város 1550, 1628, fl Csehszlovák Kultúra budapesti központjában Belépés: mindenkinek A főváros talán legszebb útvonala: a Népköztársaság útja. Nyílegyenesen halad a Kiskörúttói a Nagykörúton át a Hősök teréig. A 21« sz. épület előtt sokan megállnak. Nézegetik a falon elhelyezett képes híradókat, a kirakatok könyv- és lemezújdonságait. Bent is szívesen szétnéznének, de visszatartja őket az ajtó fölött olvasható felirat: Ceskoslo- venska Kultúra. Többen is latolgatják, mi lenne, ha csak úgy, egyszerűen besétálnának az utcáról? — Szívesen látnánk őket válaszol Pavel Gombos, a Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ igazgatója. — Ajtónk mindenki előtt nyitva áll, aki országunkról szeretne tájékozódni. Könyvtárunk 6000 köte.tes, lolvasóink eredeti nyelven, de természetesen magyar fordításban is kézhezkaphat- ják a cseh és szlovák irodalom klasszikusait, és mai szerzők műveit, a legfrissebb csehszlovák és a magyar sajtótermékeket is. — Mikor létesült a Csehszlovák Kultúra és milyen céllal? — A Központ 1951 óta működik, kezdettől fogva itt, a Népköztársaság útján. Amint láthatja, a helyünket már kinőttük. Mivel házon belül nincs mód a terjeszkedésre, a Rózsa Ferenc utcában nyitottunk klubhelyiséget, a nagyobb rendezvényeket ott tartjuk. Központunk a Kulturális Kapcsolatok Prágai Intézetéhez tartozik, tőlük kapjuk az anyagot, ők hagyják jóvá 'munkatervünket. Tevékenységünk célja: megismertetni Csehszlovákiát, sokak számára hozzáférhetővé tenni kultúráját, irodalmát, művészetét, zenei életét. — Az előbb arról beszéltünk, hogy ide mindenki beléphet. Jönnek is az emberek, de az ország lakosságának nagy része csak nem jut el ide. Velük hogyan érintkeznek? — Rendezvényeinknek több mint a felét vidéken tartjuk. Évente például 100 kiállítást rendezünk, zömmel ■ vidéki városokban, a megyék székhelyein. Legnagyobb partnerünk a Hazafias Népfront, ők egyeztetik az előre kidolgozott éves tervünket a megyei bizottságokkal, ügyelve arra, hogy egyenletesen kerüljenek szétosztásra a programok. Közösen szervezünk magyar—csehszlovák napokat, esteket és heteket a megyékben. havonta átlagosan 5—6 alkalommal. Tavasszal 35 rendezvényt bonyolítottunk le, egyetlen hét leforgása alatt. — Mi érdekli legjobban a magyar közönséget? — Igen nagy az érdeklődés a csehszlovák zene iránt. Igyekszünk ezt az igényt magas színvonalon kielégíteni. Kiváló művészeket, együtteseket kérünk fel vendég- szereplésre. Programjainkban igen előkelő helyet foglalnak el az irodalmi estek is. Ezeken többnyire a szerzők személyesen is részt vesznek. Évente 80—100 előadást tartunk, nagy részét csehszlovák szakemberek közreműködésével. Felkeressük az ipari üzemeket, mezőgazda- sági szövetkezeteket. KISZ- klubokat, találkozunk szocialista brigádvezetőkkel, és társadalom 1698-as statútumai, a besztercebányai tanács 1723-as rendelete stb.) kodifikált bizonyítékát nyújtják annak, hogy miiképp lett egyéb szokások mellett az öltözködés is presztízsjellegű, osztályhovatartozást megmutató eszköz. A rivalizálás, a verseny a feudális hatalmasságok között kezdetben szabályozatlan volt. ebben fordulatot az abszolút királyi hatalom megerősödése hozta. (Nemcsak Eur’ópában, hanem például a XVIII. századi Japánban is szabályozták az udvari arisztokráciát — így a luxust' is.) A XX. századi tömeggyártás egyrészt a divat demokratizálódását jelenti. másrészt azt, hogy egyre inkább más tárgyaikat alkalmaznak státuszszimbólumként. A divat megkülönböztető funkciója nem csupán szociológiai státuszproblémaként jelenik meg a különböző tudósoknál, hanem az önmegjelölés élettani szükségleteként is. A divat prerio- dikus jellegét némelyek nem csupán a gazdasági és pszichológiai elavulás és a mögöttük meghúzódó társadalmi újraelosztás következményeként magyarázzák, hanem a mozgás és nyugalom váltakozásának újabb élettani szükségleteként. Ez az antropológiai megközelítés egyeseket odáig, visz el, hogy kijelentik: a divat az emberi természetben gyökeredzik. a divatban nem ' csupán stílusváltakozást látnak, hanem kettős folyamatot: egyrészt a divatváltozás általános jelenség, amely elsősorban utánzáson alapul, másrészt individuális, mivel igen nagyok az utánzás szintjének egyedi különbségei. Az az idő, amely alatt egy új divatjelenség beilleszkedik _ az egyén véleményháztartásáBa, függ az illető- korától, nemétől, szár m a zását ó 1, nemzeti hovatartozásától. Az emigránsoknál vagy a feltörekvő új osztály képviselőinél ez az idő rövid. A technikai lehetőségek-is befolyásolják az alkalmazkodási időt, így a tömeggyártás korában rendkívül felgyorsult az új stílus beépülése. Korunk divatja általában kéttízéves ciklusokban változik, a női ruhák szinte szabályosan tízéves ciklusokhoz igazodnak. mellett igen fontos a „színtér”, ahol a divat felvonul. Történelmi koronként változik. így például az ókorban a piac és az agora, a középkoriban és a reneszánszban az udvar, az abszolutizmus korában előbb a spanyol majd a francia és az angol királyi udvar. Később fontos színtérré válik a színház, vagy a XVIII. századi Franciaországban a polgári szalon. A XIX. századtól a divat elsődleges bemutatóhelye a színház, egészen korunkig, amikor a tömegkommunikációs eszközök elterjedése feloldja a felvonulási tér korábbi helyi kereteit. A divatjelenségekkel foglalkozó tudósok többnyire tisztázni kívánták a divat és a szokás viszonyát. A szokás nem feltétlenül divat, a divat sem szilárdul mindig szokássá. A tradicionális társadalmakban a divat szókássá válása általánosabb volt, ugyanakkor nem terjedt túl egy adott közösség többé-kevésbé szűk körén. Elsősorban az ókori és, középkori szakrális ünnepek adtak olyan divatelemeket, melyek szokássá kris- tályosulása viszonylag rövid idő alatt bekövetkezhetett. A modern ipari társadalomban a divat egyre kevésbé szilárdulhat szokássá,' de lényegesen nagyobb tömegeket érint. A divat tehát olyan összetett jelenség, rendszer, melynek megközelítése nem nélkülözheti a szociológiai, etnológiai, pszichológiai látásmód együttesét. Bálint Éva Mások Hz időtényező Az utcáról bejövök könyvek, folyóiratok, újságok közül válogathatnak diákokkal, a lakosság széles rétegeivel. A barátsági hetek különösen kedvezőek a kapcsolatok kiépítésére és elmélyítésére. Barátságos, vonzó környezet fogadja az utcáról belépőket. A munkatársak figyelmesek, udvariasak, de a hely bizony már szűk. Néha alig férnek el az érdeklődők az olvasóteremben. A helyük változatlan, csak a területük tágult: tevékenységük az egész országra kiterjed. Évente egymillióra tehető azoknak a száma, akik a filmeken, hangversenyeken, kiállításokon és egyéb találkozókon keresztül összeköttetésbe kerülnek Csehszlovákiával. Megismerik tájait, kultúráját, történelmi múltját és jövőt formáló gazdasági, társadalmi törekvéseit. A Csehszlovák Kultúra Magyarországon a ba- rátkozást építi és • erősíti. Tartalmasán, változatos formában és számottevő eredménnyel. V. zs.
