Szolnok Megyei Néplap, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-23 / 274. szám
1979. november 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Változatos módszerek, tartalmi gazdagodás Ismeretterjesztés sikerekkel A megye városaiban, községeiben csaknem ötezer \TIT-előadás hangzott el az év eddig eltelt időszakában. örvendetes, hogy egyre nagyobb érdeklődés kí- • sérte az aktuális bel- és külpolitikai kérdésekkel, a gazdasági életünkkel, az életszínvonal és az életmód alakulásával foglalkozó előadásokat. Ez utóbbiak száma az elmúlt évhez képest megduplázódott. Változatlanul nagy az igény az egészségügyi és jogi ismeretterjesztés iránt, s az eddigieknél jóval nagyobb érdeklődés fogadja a pedagógia és a pszichológia tárgykörébe tartozó előadásokat is. Nyilván ebben az is szerepet játszik, hogy az ismeret- terjesztés szakított hagyományos — elavult — módszereivel. Rendezvényeik többségét fórum, illetve ankét formájában tartják meg, amelynek lényege, ho.gv előadó, és közönsége között élő. közvetlen kapcsolat alakulhat ki. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kérdés, a felelet, a vélemény- csere lehetősége egyre több ember számára teszi vonzóbbá az ismeretterjesztő előadásokat. Jó példa erre a Középtiszai Állami Gazdaság, ahol idén először sikerült elérni, hogy az üzemegységek mindegyikében meghonosodjanak az ismeretterjesztő előadássorozatok, A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Szolnok megyei Szervezete törekszik arra hogy előadásai minél' hatékonyabban töltsék be szerepükét. Egyik fontos eszköze ennek a szemléltetés, a technika lehetőségeinek kihasználása. Az úgynevezett hagyományos témáikhoz — irodalom, képzőművészet, biológia, földrajz — jól alkalmazható diasorozatok, filmek állnak az előadók rendelkezésére. Az aktuális témákat — például kül- és belpolitikai, közgazdasági kérdések — még nem minden esetben tudják a szemléltető eszközök segítségével érthetőbbé és érzékletesebbé tenni, de már ezen a területen is történt előrelépés. A környezetvédelem _ nagyon is időszerű kérdéseit például diasorozat dolgozza fel. A hangos mozgófilmek alkalmazásának általánossá válását hátráltatja hogy a kisebb települések művelődési intézményei — ahol az előadások többségét tartják — többnyire nem rendelkeznek 16 milliméteres filmvetítőkkel. Éppen ezért — de az oktató-nevelő munka szempontjából is — lenne óriási jelentősége annak, ha a falusi művelődési házak és iskolák közös szemléltetőeszköz-tárat alakítanának ki. Az anyagi lehetőségek együttes felhasználása ' ezen a téren is eredményes lehetne. A TIT Szolnok megyei Szervezete az előadások mellett az ismeretterjesztés egyéb formáit is kialakította az évek során. Egyre népszerűbbek országjáró kirándulásai, tanfolyamai, baráti körei és klubjai. Hasznos kezdeményezésnek bizonyult például a TIT-elő- adók és pártpropagandisták klubjainak létrehozása. A megye egyre több településén találkozhatunk ma már munkájuk eredményeivel. A gyerekek körében a kis matematikusok, kémikusok baráti körei igen nagy érdeklődésre italálitak, de úgy tűnik. hogy — minden nehézség ellenére — a nyelvtanfolyamok is „virágkorukat” élik. A tavalyi tizennégy tanfolyammal szemben idén huszonegyet indított a TIT Szolnok megyei Szervezete, ellenére, csaknem ötszázan s a megnövekedett -tandíjak vesznek részt ezeken. Mindez azt is jelzi, hogy a TIT tevékenységét egyre inkább a korszerű művelődési formák és módszerek alkalmazása. a tartalmi gazdagodás jellemzi. T. E. Politikai könyvek vására Kossuth-kiadványok'ból ebben az évben negyven ezer forintot forgalmazott a Hűtőgépgyárban Csák József- né. A könyvhéten, amelyre húszezer forint értékben érkeztek könyvek, mintegy tízezer forint értékű kelt el. Ha továbbra is ilyen nagy lesz az érdeklődés, az év végéig 80 ezer forint értékű könyv talál gazdára. A túrkevei AFIT pártbizottsága tegnap és ma politikai könyvkiállítást rendezett a Kossuth Kiadó válogatott műveiből. A könyvek iránt nagy az érdeklődés, a vállalat munkásai körében. Jubilál a Híd együttes Holnap délután négy órától házi ünnepség színhelye lesz a szolnoki Mini klub. A Híd együttes mai és régi tagjai találkoznak, az együttes megalakulásának 15. évfordulója alkalmából, hogy felidézzék az elmúlt másfél évtized előadásainak emlékeit, s természetesen a csoport előtt álló feladatokról is szó esik majd. Valdo Ratasepp vendégszereplése A Tallinn—Szolnok megye kulturális kapcsolatok keretében kerül sor Valdo Ratasepp észt karmester vendégszereplésére. Holnap 17 órától a szolnoki Városi Tanács dísztermében a jászberényi Palotássy és a szolnoki Kodály-kórus élén lép közönség elé. A hangversenyen észt és Kodály. Bárdos, Balázs Árpád kórusművek hangzanak el. Élen a munkában, élen a tanulásban A 21 itt is nyerőszám Szép siker egy középiskolának, ha fiai lányai a nyári építötábori mozgósításban száz százalékot érnek el, és a munkában sem adják alább egy fikarcnyival sem. Ezt a „csínyt” követték el az idén a kisújszállási gimnazisták, szakközépiskolások KISZ-esei, és igyekezetük eredményeképpen a nyári építőtáborok értékelésekor a legjobbaknak bizonyultak a megye hasonló jellegű intézményei között. Egy közösség dicsérete A huszonegy nyerőszám, vallják a szerencse szerelmesei, és úgy tűnik, ez a mennyiség az élet más területén sem hátrány. A sikerben oroszlánrészt vállalt a 3. b huszonegy tanulója, és nem mindennapi körülmények között is öregbítette az alma mater hírnevét. Az előzményekhez még csak annyit, hogy az osztály lányai Zalaegerszegen töltötték a nyári építőtábor két hetét, ahol egy környékbeli málnás termését takarították be. Az első hallásra irigylésre méltó feladat ellenére a rendkívüli helyzetet az okozta, hogy a fogadó gazdaság vezetősége sajátos módon igyekezett csökkenteni a várható termésveszteséget. Ezért tízóraira több ízben tejet és joghurtot szállított a diákságnak. Lett is akkora fut- kosás. hogy a legfalánkabbak az Edzett ifjúság előírt távját többször teljesítették. Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy volt, aki — tej ide, meg joghurt oda — minden következmény nélkül becsipegetett naponta vagy néev (!) kilő málnát A módszer lényege az, hogy tilos gyorsan enni, habzsolni a szemeket. Helyette lassan, de kitartóan kell böngészni a legszebb példányokat egy a hasba, öt a ládába alapon, hiszen hosszú a nap. Málnaszedés előtt tej Persze nemcsak munka és evés, hanem szórakozás is akadt bőven. A kisújiak legjobban az uszodát kedvelték. Tették ezt annak ellenére, hogy a zöm az úszásnemek között még csak a lebegő vagy süllyedő technikát sajátította el. A fiúk Csillebércen szorgoskodtak: takarították, csinosították a tábor környezetét, ellátták az ügy eletet. Olyannyira, hogy az első helyet bizonyító zászlóval tértek haza. örülnek a szép eredményeknek, de a legbüszkébbek mégis a Szocialista Osztályközösség címre, amely az iskola legjobb kollektívájának dukál. Az elnevezés odaítélése pontozásos alapon történik, ahol a legtöbb voksot a tanulmányi munka adja, de fontos a mozgalmi élet, a kulturális tevékenység, a tömeg- és versenysport is. Ami a leckefújást illeti: nem rossz, 4 egész az osztályátlag és jelenleg az élen Lérik Éva áll. Szabó Juli, Barabás Rudi. Kertész Csaba, Ács Erika a sportban jeleskednek, de a nyolctagú iskolai sakkcsapatból is hatan ebbe az osztályba járnak. Fazekas Sanyi a Diákélet oszlopos szerkesztője, Bartucsek Sanyi a Kiváló Ifivezető cím kitüntetettje. Ács Eszter pedig az év eleje óta a KISZ KB tagja. Kása Csaba is a hírességek közé tartozik, hiszen azóta már rájött, hogy az abszolút őszinteség határát súrolja, ha az ember a dolgozattal a puskát is beadja a tanárnak. Bár a kollektíva csaknem fele-fele arányban biológia, illetve matematika tagozatos, ezen kívül a magyar, a zene. a sport és a pedagógia szakköröket is látogatják jónéhányan. Fiúkra nincs idő Csinosaik, szépek a lányok, de a fiúzás valahogy gyenge oldaluk. Nincs rá idő — vallják, és ez nem panaszként, őszintén hangzik. Elvégre mindannyian főiskolákra, egyetemekre készülnék, és ez a terv a délelőtti ücsörgés után napi 3—4 órai délutáni felkészülést is igényel. Ahogy mondják, a 21 nyerőszám, és ők eddig szinte mindent megnyertek a különböző szintű, rangú versenyeken. Az is igaz, nemcsak szerencsével. hiszen megdolgoztak érte. D. Szabó Miklós A tánctól a fotózásig Eifert János kiállítása Szolnokon Sáros, törődött kezek kör- beölelnek egy virágpalántáit. A gondoskodás, féltés csodás megfogalmazása néhány négyzetcentiméternyi papíron. A másik képen egy egész élettörténet kerekedik ki; egy kiállításon az akt mellett egy idős asszonyt kapott lencsevégre a fotós. A harmadikon-negyediken Magyarország, majd tovább a Föld országainak — az Amerikai Egyesült Államoktól Indiáig — építészeti remekeiben, tájaiban gyönyörködhetünk. végül portrék s táncot, balettet megörökítő fo'ók zárják a sort. De ezzel korántsem teljes a lista Eifert János fotóművész kiállításáról, amely tegnapelőtt nyílt meg Szolnokon, a Helyőrségi Művelődési Házban. A kiállításon látható fotók zömének témája a tánc. Nem véletlen, hiszen Eifert János a táncművészettől pártolt át a fötóművészet- hez. — Sokait köszönhetek a táncnak, s annak a műhelymunkának, amely a Néphadsereg Művészegyüttesében kialakult. Bár gyermekkorom óta rendszeres tárlatlátogató vagyok, az együttesben kóstoltam bele igazán a művészet szépségeibe, a tánc segített jobban megérteni egy-egy zenei vagy képző- művészeti alkotást — emlékezik vissza a fiatal fotóművész — Pár éve hagyta ott a táncot a fotózás kedvéért, s máris több hazai és nemzetközi pályázaton vívott ki elismerést magának, illetve a magyar fotóművészetnek. A cserét bizonyára nem bánta meg, de hogyan kezdődött a tánchoz való „hűtlenség”? — Az együttessel bejártuk a fél világot, s az utazások során kezdtem el fotózni. Viszonylag későn; huszonegy éves voltam, amikor először vettem a kezembe fényképezőgépet. A bátyám lepett meg egy „Zorki”-val. Mielőtt elkattintottam volna az első felvételt, a könyvesboltban megvásároltam több tucat fotózásról szóló szakkönyvet, s valamennyit áttanulmányoztam. A szakiroda- lom, s a világhírű fotósok képei, írásai a tanítómestereim azóta is. — Azt mondják: az igazi, vérbeli fotós nem lép ki az ajtón fényképezőgép nélkül. — Így igaz. De ha mégis, akkor is „nyitott szemmel" jár, figyeli az arcokat, jeleneteket, tájakat, épületeket, vagyis képben gondolkodva lát, néz. Igyekszem fotóimon a jellemzőt megörökíteni. legyen az akár portré, akár tájkép, s arra törekszem, hogy minden egyes kockán az ember legyen jelen, még akkor is, ha nem látható. — A Búvár című folyóiratnál dolgozik. A szerkesztőségi követelmények menynyiben segítik vagy gátolják művészi munkáját, törekvéseit? — Szerencsés vagyok, a folyóiratnál végzett munka egyértelműen segíti elképzeléseim megvalósítását. — A képeit saját kezűleg laborálja? — A fontosabbakat igen. A laboratóriumi munka külön művészet. A kép sikere ezen áll vagy bukik. Jelenleg éppen egy szolnoki vonatkozású fotósorozaton dolgozom. Akkor még mint a Lobogó fotóriportere részt vettem a polgári védelmi gyakorlaton. Úgy tervezem, hogy a felvételekből összeállítok egy sorozatot, majd a képeket néző gyermekarcokkal kiegészítem. Ha sikerül, ez lesz a következő kiállításom anyaga. T. G. KÉT NAPON ÁT Háry János a sportcsarnokban Képünkön: a Háry János fináléja Az Országos Filharmónia ifjúsági bérleti hangverseny- sorozatában két napon át — kedden és szerdán — hat előadáson mutatják be Kodály Háry János című daljátékának keresztmetszetét. Az előadásokat nagy érdeklődés kísérte, a szolnoki sportcsarnokban több ezer diák nézte, hallgatta végig az érdekes szerkesztésű — Bernstein zenetanítására emlékeztető műsort. Az ismert daljáték ilyen formájú feldolgozása, összeállítása Pécsi Géza munkája és a zenei ismeretterjesztés jó iskolája. A Tolna megyei fazekasmester történetének főbb mozzanatait emelték ki a műsor szerkesztői, megszólaltak a daljáték közkedvelt betétszámai, s nem maradit él a közös éneklés a közönséggel. Az előadás külön érdekessége, hogy az Operaház művészeinek — Jász Klára, Bordás György, Toldi Nagy Miklós — közreműködésével Szolnok művészeti együttesei, a szimfonikus zenekar, a Járműjavító férfikara, a Tisza táncegyüttes és a Kassai úti Ének-zene Általános Iskola gyermekkórusa mutatkozott be a daljáték keresztmetszetében. Jó összhang valósult meg a művészeti csoportok között, ami elsősorban a vezetők, Buday Péter, Rohonczy Andrea, Ball József és Várhelyi Lajos munkáját dicséri. Az egyszerre több érzékszervre ható előadáson egységben szólalt meg a szöveg, a zene. a tánc. A műsor nagyszerű lehetőséget adott arra, hogy az együttesek hasznosítsák repertoárjukat. A népszerű daljáték részletei már eddig is szerepeltek a művészeti csoportok műsoraiban, s a mostani közös előadással szinte „színházat” teremtettek a nézőknek. A siker — a sportcsarnok vezetői sterint még a versenyéken s a könnyűzenei koncerteken sem volt ennyi érdeklődő — a hagyomány- teremtést sugallja. A művészeti együttesek sikeres ösz- szefogása hasonló előadások tartására, a kezdeményezés folytatására ösztönöz. A Háry Jánoson kívül van még számtalan olyan mű, amely megszólaltatható ilyen formában, s jól szolgálja a fiatalok ének-zenei nevelését. Eifert János tárlatvezetése a megnyitón
