Szolnok Megyei Néplap, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-22 / 273. szám

1979. november 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Új Centrum áruház Kiskunfélegyházán. A több mint hatvanmillió forintos beruházással épült kétszintes, légkondicionált áruházban, 1524 négyzetméternyi eladótér várja a vá­sárlókat Magyar filmek külföldön Az idén elkészült, s már­is négy nemzetközi filmfesz­tiválon díjazott „Angi Ve­ra” című filmet — Gábor Pál alkotását — a napokban francia, finn és mexikói filmproducerek vásárolták meg. Jancsó Miklós három filmjének — a „Magyar rap­szódia”,’ az „Allegro Barbá­ré” és a „Szegénylegények” címűnek — a kópiái jutnak el Mexikóba és Libanonba. Kollányi Ágoston termé­szetfilmjei közül a norvég televízió „Az állatok mindig válaszolnak” című produk­cióit az Etiópiái Állami Filmforgalmazó Vállalat pe­dig az y,örök megújulási’ című művet vásárolta meg. Ausztráliában és Új-Zé- landban Kézdi Kovács Zsolt­nak „Ha megjön József” című, Chicagóban és Hyeres- ben díjnyertes produkcióját tekinthetik meg a filmbará­tok. A Gusztáv-sorozat újabb országba jut el: legutóbb 117 epizódját vette át az iráni tévé. A portugál mozikban is bővül a választék: továb­bi 13 Gusztáv-történet kó­piái utaznak ebbe az or­szágba. Parton a vitorlások Balatonfüreden az elmúlt napokban partra emelték az utolsó vitorláshajókat is. A SZOT nagyméretű vitorlás­hajóit — amelyeken idén több mint 100 ezren tettek sé­tautat — emelőberendezé­sekkel rakták partra. Bala­tonfüreden, Keszthelyen, Ba­latonalmádiban, Siófokon és Balatonföldváron mintegy ezerötszáz vitorláshajót tá­rolnak fedél alatt. Minde­nütt megkezdték a hajók felújítását, karbantartását. A SZOT vitorlásflottájának valamennyi hajóját alapo­san átvizsgálják, kijavítják és átfestik. A métereket is vigyáztam — A közúti forgalomnak rendje van, szigorú szabá­lyokból, egymáshoz, az adott körülményekhez és az örök­ké változó útviszonyokhoz igazodó . kötöttségekből álló rendje. Huszonkét éve szol­gálom ezt a rendet, vezet­tem tehergépkocsit szólóban és pótkocsival, ültem mik­robusz volánja mögött, 10 év óta pedig a jászberényi Városi Tanács személygép­kocsijával járok. Több mint 750 ezer kilométert tettem meg eddig és soha, egyetlen méteren nem próbáltam le­rázni magamról a kötöttsé­get. ... Észrevette ugye, hogy erősen hangsúlyozom a szót kém mégis az a vélemé­nyem, hogy meggondolatlan­sággal nem lehet órákat be­hozni, elkapkodott méterek­kel sem lehet kilométereket nyerni. Mire gondoltam néhány nappal ezelőtt, amikor át­vettem a 750 ezer kilométer balesetmentes vezetésért járó kitüntetést? „Ráérős” termé­szetem juttatta eszembe, hogy 42 éves vagyok, futja még időmből megtenni a kö­vetkező 250 ezer kilométert. Remélem, baleset nélkül és akkor Jánosi András gépko­csivezető neve is bekerül a milliós pilóták sorába. — illés — Dámszarvasokat telepítenek Balatonfelvidékre Dámszarvasokat telepíte­nek a Balaton]elvidék tu­ristáktól kevésbé látogatott területére. Pécsely, Barnag és Vöröstó falvak környéke a szakemberek véleménye szerint kiválóan alkalmas Dámszarvas tenyésztésére. A Veszprém megyei vadásztár­saságok kísérletként a kö­zeljövőben mintegy 150 dám­szarvas kihelyezését terve­zik. A fiatal egyedeket a gyulaji rezervátumból szál­lítják és 10—15-ös csapatok­ban helyezik ki a vidékre. Ha az első próbálkozásokat siker koronázza, jövőre a Somló és a Bakony közötti sík területen folytatják a telepítést. amikor a kötöttségről be­szélek. Igen, mert fontosnak tartom: aki a volán rnögé ül, annak vállalni kell ezt a kötöttséget. Arra gondo­lok, hogy az egyetlen sói­ban benne van minden. A jármű műszaki állapota, a gépkocsivezető felkészültsé­ge, alkalmazkodó képessége és magatartása. Mi a biztonságos közleke­dés, a jó vezetés titka? Azt hiszem, ezt nálam okosabb emberek jobban meg tudják fogalmazni... és meg is tet­ték sokszor. Mégis — mert engem kérdez — elmondom véleményemet. Attól kezd­ve, hogy beülök a gépko­csiba, kétkedővé válók. Fel­tételezem, hogy aki az or­szágúton előttem halad, en­gem követ, vagy éppen meg­előz, nem ismeri vagy nem tartja fontosnak megtartani a közúti közlekedés szabá­lyait. Erre gondolva óvato­sabb vagyok, nemcsak ma­gamra, másokra is vigyázok. Van, aki azt mondja, hasz­nos az ilyen óvatosság, de időt veszít vele az ember. Lehet, hogy igaza van, ne­Újabb lakótelep épfii Martfűn Néhány évvel ezelőtt Mart­fűn a Szolnoki út két olda­lát tnég üres grundok ha­tárolták. Ma modern eme­letes házak állnak a helyü­kön. Az utóbbi öt évben épült lakótelepeken 300 csa­lád jutott kényelmes lakás­hoz. Az építkezések folyta­tódnak, az ÉP SZER szak­emberei elkezdték egy újabb lakótelep alapjainak lera­kását. Ahová a tervezők megálmodták, ma még szán­tóföld négy-öt év múlva azonban bölcsődével, áru­házzal, a nagyközség új ré­sze közel félezer család ott­hona lesz. A Szolnoki út két oldala - két lakótelep A TÁRSADALMI TULAJDON ROVÁSÁRA Még tökéletlen a védelmi rendszer Örültem a meghívásnak, mert ritkán invitálnak meg olyan vállalati tanácskozásra, ahol óhatatlanul megtörtén­het - vagyonvédelemről lévén szó, - hogy a házon belüli bűncselekmények is terítékre kerülnek, és ki kell teregetni a szennyest. A Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelö Válla­lat vállalta a sajtó képviseletével járó nyilvánosságot. Gondolom egyrészt azért, mert — mint az igazgató tá­jékoztatójából kiderült — az elmúlt fél évtizedben igye­keztek figyelmüket és erői­ket a .társadalmi tulajdon védelmére is összpontosíta­ni. Nem eredménytelenül. Másrészt pedig, mert az az érzésem, hogy nem úgy fél­tik, ha tetszik, őrzik a vál­lalat jó hírnevét, hogy el­tussolják vagy eltitkolják a házuk táján előforduló bűn- cselekményeket. Ha a há­rom és fél ezres munkáskol­lektívából vannak néhány art, akik nem tudják, mi a be­csület, a munkafegyelem, még senkii sem feltételezi, hogy ez egy egész közös­ségre jellemző. És ez min­den üzemre, vállalatra, in­tézményre igaz. A becsüle­tes. tisztességes többségnek kell vigyázni a jó hírnév­re, a közös vagyonra, és kell megvédeni a kórt oko­zó kisebbségtől. Más kér­dés hogy ez- nem mindig sikerül. Még nem alakult ki sem a külső, sem a belső védekezés tökéletes rend­szere és módszere. Illegális raktárak A törekvés, az igyekezet nyilvánvaló, mi több, az eredmény sem lebecsülendő. Maradjunk a Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat pél­dájánál. Az igazgató el­mondta. hogy a hetvenes évek elején még évente száz bűncselekményt és 250 ezer forint kórt kellett regiszt­rálniuk. Az elmúlt öt évben általában három 'bűntett for­dult elő, s a kár sem ha­ladta meg a 15 ezer forin­tot. Ez nem csak úgy magá­tól alakult így. A legkézenfekvőbbel, a rendészet megszervezésével kezdték. A 12 főállású em­ber persze ehhez kevés, ezért úgy nevezett választott társadalmi rendészekkel (számuk 180) bővítették és erősítették meg a védelmi „vonalat”. Több csatornás jelző- és riasztókészüléke- ket szereltek föl a kezelő nélküli berendezéseknél és a pénztáraknál. Szigorú rendszabályokat hoztak a nagy összegű pénz szállítá­sának fegyveres biztosítósá­ra. Évente több mint hat- száz ellenőrzést tartanak. A sokat emlegetett bizonylati fegyelmet az ellenőrzés több­szörös kontrolljával igye­keznek biztosítani. Nem so­rolom, bár folytathatnám még a megelőző intézkedé­sek sorát amelyekkel még tovább szeretnék csökkente­ni a szándékos vlsszaélése­Lakáshoz elsősorban fia­talok jutottak - a község átlagéletkora 31 év két és a gondatlanság, fele­lőtlenség okozta károkat. Olyannyira hogy teljesen sikertelenek legyenek pél­dául a benzinjegy-manipu- lációk (előfordult ugyanis, hogy három éven át hamisí­tott menetleveleikkel és gép­napló-bejegyzésekkel több mint tízezer liter benzint tudott elsikkasztani egy darugépkezeiőjük); hogy megszűnjenek az illegális raktárak, ahol a nagy rátar­tat,ássál vételezett és kima­radt alkatrészeket, anyago­kat gyűjtik; hogy ne számol­hassák el még maszek gép­kocsira sem egy napra hu­szonhétszer ugyanazt a hi­vatalos utat; hogy a méreg­drága nyugati importanya­gok féle ne menjen tönkre, mire a vagonból a rendelte­tési helyére kerül; hogy évente ne cseréljék újra a vállalati kocsik akkumulá­torait és így tovább. Mint a példáik is bizonyít­ják. nemcsak a bűncselek­mények tetteseitől kell félte­ni a társadalmi tulajdont. Védelme sokkal többet jelent ennél. De ezúttal maradjunk a bűnözésnél, hiszen tetemes az a kár, amit pusztán a törvénysértésekkel okoznak. A legfőbb ügyész idei sajtó­tájékoztatóján elhangzott adatai szerint tavaly durván 71 ezer 400 vagyon elleni bűncselekményből 25 ezer 730-at a társadalmi tulajdon sérelmére követtek el. Igaz. hogy ennek több mint féle két­ezer forintnál kisebb kárt okozott, és mindössze 35 olyan bűntett történt, amely- lyel egyenként több mint félmillió forinttal károsítot­ták meg a közös vagyont. Egy hatmilliós csalás Tovább elemezve az ada­tokat, kiderül azoftban, hogy a szándékosan okozott 164 millió forintos kárnak 15 százalékát mindössze 8—10 ügyben leleplezett elkövetők számlájára lehet írni. Akik hamis1 és fiktív számlákkal fedezve magukat éveken át csaltak, sikkasztottak. Egy takarékszövetkezeti vezető például a nyilvántartás meghamisításával évek alatt több mint ötmillió forintot vágott zsebre. Lelepleztek egy kertészt is, aki társai­val a debreceni Városi Ta­nácsnak végzett bizonyos munkákat, és az ellenőrzés­re hivatott személyt meg­vesztegetve több mint hat­millió forinttal rövidítette meg a tanácsot. Szolnok megyében nem volt még csak megközelítően hasonló, súlyos bűntett sem az elmúlt évben. Bár ugyanakkor valamelyest több társadalmi tulajdon sé­relmére elkövetett törvény- sértés történt, mint például tavaly előtt, vagy 1975-ben. de meg sem közelítette a hetvenes évék eleji statisz­tika számait. Ha az össz- bűnözésen bélül egyes bűn­cselekmény-kategóriák ará­nyait nézzük, a szakemberek véleménye szerint 1977-ig Szolnok megyére a ga­rázda, erőszakos. általá­ban ittasan elkövetett bűn­tettek voltak a jellemzők. Az utóbbi két évben a va­gyon elleni bűncselekmények kezdtek gyakoribbá válni. 1977-ben az arányuk 55 szá­zalék, ’78-ban 57,8 százalék volt, az idei élső félév ada­tai szerint pedig már meg­haladják a 63 százalékot. Iigaz. hogy a társadalmi tu­lajdon rovására elkövetett törvénysértések kétharmada elenvészően kis kárt okozott tavaly. Mindössze két olyan bűncselekmény történt, amelvnek tettesei több mint félmillió forinttal rövidítet­ték meg saját munkahelyük vagyonát. Sikkasztok házon belül A hangsúly a sajáton van. Mert ha a módszer és az el­követők alapján bontjuk ré­szekre, azt a 8 és fél millió forintos kórt. amit 1978-ban megyénk társadalmi tulai- donában okoztak, meglepő a kép. Szép számmal voltak tolvajok, betörők, kik kí­vülről hatoltak be az ide­gen „felségterületeikre” (a statisztikában mennyiség szerint a lopás van az első helyen), ritkán találtak pénzt a kasszában (a megelőzésnek e7. is az egyik módja), az ellopott érték összesen a 8 és fél millió forintnak 20 százaléka. A több mint ötmillió forintos kárt 'kapun belül, leggyakrabban a fel­tétlen bizalmat élvezők okozták. (2.3 milliót sikkasz­tottak, 700 ezret csaltak. Hűtlen és hanyag kezeléssel több mint 2 millió forinttal károsították meg a közös vagyont.) Ezek tények, amelyek is­meretében érdemes lenne nemcsak fontolóra, hanem számba is venni a gyárka­pukon, a vállalaton belül, a tsz-ekben, hogy a va­gyonvédelmi feladatokat rögzítő kormányrendéletek­ből hol. mennyit hajtottak végre. Még akkor is illdo- mos lenne ez a számvetés, ha az ország több megyé­jében a Szolnak megyeinél aggasztóbb helyzetet mutat a kriminalisztika. Nincs több­ről szó ezekben a rendéle­tekben. mint az olyasfajta törekvésekről, figyélem- és erőösszpontosításokról, 'ame­lyekről a Kőolaj- és Föld- gáztermelő Vállalattal kap­csolatban, ha tetszik, kö­vetendő példaként szó esett. Kovács Katalin Készül az új lakótelep első háza Fotó: TKL

Next

/
Oldalképek
Tartalom