Szolnok Megyei Néplap, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-16 / 268. szám
1979. november 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Chiovini Ferenc nyolcvanéves II „Valahol Európában” rendezője Radványi Géza megbeszéli a jelenetet a Carlottát játszó Margittay Ágival Nyolcvanéves Chiovini Ferenc érdemes művész, Mun- kácsy-díjas, a Szolnoki Művésztelep doyenje. Életének minden jelentős eseménye, mozzanata az alföldi tájhoz, a Tisza partjához kötődik. A szülői háztól nemes örökséget kapott; a vízparti füzesekben játszhatott az egy- ívásúafckaiL, járhatta a cserepes szik dűlőútjait érezhette az akkori puszták nehéz „ájerjét”, láthatta a kemény nézésű kaszásokat a sárgán égő táblákon, a marokszedő lányokat, a vizek hallgatag, nagy harcsáról ábrándozó embereit, a tiszai halászokat, a békés gulyáikat, de mindenekelőtt a bé- kétleneket. a sorsuk jobbra fordulását váró fáradt mozgású kubikosokat, az akkordban robotolókat, a fa- úsztatókat, a fűrésztelepi munkásokat. Ennél erősebb ihletésű indítást remélhet-e a piktúra szerelmese? Nem igen, erre különben Chiovini Ferenc hűsége a válasz: az 1935— 36-béli olaszországi kirándulását kivéve — ösztöndíjas volt — szinte el sem mozdult a Tisza mellől. 1926-ban már a Szolnoki MűvészteAz utóbbi időben az államigazgatás egységes rendszerében végbemenő változások — korszerűsödés, egyszerűsödés — a tanácsi dolgozók körében is szemléletváltozást, nagyobb hivatásbeli felkészültséget követelnek. Számos munkakör betöltéséhez ma már nem elég az érettségi, a szakismeretek elsajátítása kell hozzá, mégpedig főiskolai fokon. Tavaly ősszel nyílt meg Budapesten az Állam- igazgatási Főiskola, mely közigazgatási szakembereket képez az ország minden részébe. Az intézet vezetőjével, dr. Kelemen Ferenc főigazgatóval beszélgettünk a főiskola létrehozásának céljáról, az első év tapasztalatairól: — Mennyiben különbözik a főiskolai oktatás a tanácsakadémiai képzéstől? — Űj, a régihez képest jóval magasabb szintű állam- igazgatási szakemberképzés kezdődött el a főiskolán. Célja, hogy az áfllamigazgatás különböző területeire olyan embereket készítsen fel, akik mint igazgatásszervezők alkalmasak a középvezetői munkakörök betöltésére, például a szervezési, igazgatási, jogi osztályokon vagy a helyi tanácsoknál. Tehát azokban a funkciókban, ahová nem szükséges speciális végzettségű orvos, mérnök, pedagógus. Természetesen először lakásügyi, gyámügyi, kisajátítási előadók lesznek, szakigazgatási feladatokat látnak el, dolgoznak a költségvetésgazdálkodás területén, s majd egy bizonyos gyakorlati idő után kerülhetnek vezetői beosztásba. Főiskolánkat nemcsak a magasabb színvonal különbözteti meg az akadémiától vagy, hogy bővebb ismereteket ad a hallgatóknak, hanem a felvételi rendjétől kezdve a szervezési rendszeréig, működéséig teljesen más feladatot tölt be. Míg az akadémiákon két év volt a képzési idő, nálunk a nappali tagozaton három évig — heti kötelező 33 órában — tanulnak a főiskolások. — Milyen feltételekkel lehet bejutni a főiskolára? — A felvételi követelmények: nagykorúság, érettségi bizonyítvány, jó egészségi állapot, egyéves gyakorlat a közigazgatás valamelyik hivatali szervezetében. Ez lepén dblgozott, Fényes Adolf, Pólya Tibor, Szlányi Lajos, Zádor István és megannyi más jelentős mesterek mellett. Nem csábítja mesz- szi földekre a római kiállítása sikere, az itthoni táj va- Ióságélménye mindennél több számára. A piktúrájára annyira jellemző opálos szürke benne van az Alföld levegőjében, s ahogy mondta, nem kellett mást tennie, mint belső megérzéseit a lírai hatások fűtöttségével megjelentetni színvilágában. Gyűjteményes kiállítása bizonyítja — amely a Szolnoki Galériában tart nyitva, — hogy a mester soha, égytetlen ecsetvonást \ nem tett az általa tükröztetett világ reális ismerete, s az ahhoz fűződő mély, érzelmi kötődés nélkül. Különösen gazdag az elmúlt húsz év művészi termése, amely — eddigi munkássága koronájaként — meghozta számára a legszélesebb körű társadalmi megbecsülést. Külön öröm a művészetszerető emberek számára az, hogy Chiovini Ferenc ma is jó egészségben ereje teljében dolgozik. utóbbit az idén töröltük, mivel túlságosan leszűkítette a kiválasztás lehetőségét. Az első évben csak a tanácsok gyakornokai jelentkezhettek a főiskolára, most viszont gimnáziumokból, szakiskolákból is kérhették a tanulók felvételüket. A felvételi vizsga tárgyai: magyar, történelem vagy államigazgatási ismeretek. — Szép környezetben Budán, a Ménesi úton épült fel a. csupaüveg- falú oktatási intézmény. Kollégiuma 300 személy befogadására alkalmas, szobái kétágyasak. Diákálom. — Valóban kevés fővárosi és vidéki egyetem, főiskbla van ilyen kedvező helyzetben. — Mit tanulnak a három év alatt? — A világnézeti tárgyak oktatása azonos a többi főiskoláéval. A jogi tartalmú tárgyak elsajátítása rendkívül fontos. Az államigazgatási jog mondhatni a legte- rebélyesebb ága jogrendszerünknek, . a társadalmi élet minden területét szabályozza. Ezen kívül más jogágazatok — például polgári-, büntető-, munkajog, szövetkezeti jog — alapvető szabályaival is tisztában kell lenniük, különben nem tudnának szabálysértési eljárásokat indítani. A gyámügyek intézéséhez viszont a családjog, a Polgári Törvénykönyv ismerete szükséges. A közgazdaságtudomány köréből: településfejlesztés, -gazdálkodás, -ellátás, gazdasági elemzés, statisztika, költségvetésgazdálkodás, adóigazgatás stb. löárgyak 1 szerepelnek a tantervben. Tanulnak szervezés-vezetési Ismereteket. Az apparátus és a lakosság viszonya fontos téma, hisz a közigazgatás szervezetei, intézményei a lakosság különféle gazdasági-társadalmi szükségleteit kell, hogy kielégítsék. A vezetés- elmélet elsajátításával pedagógiai, pszichológiai felkészítésben is részesülnek, mely az emberi kapcsolatok megteremtéséhez ad segítséget. Tanulnak retorikát, stilisztikát is. A jövőre nézve: a hatodik félévben a korszerű ügyintézéssel összefüggő számítástechnikai-szervezési feladatokkal is foglalkoznak. Horváth Anita Jászberényben Szelényi István szerzői estje Az Országos Filharmónia felnőtt bérleti hangverseny- sorozatának első koncertjén Szelényi István, az 1972-ben elhunyt zeneszerző művei csendültek fel a jászberényi közönség előtt. A műsorban az életműből válogatva elsősorban kamarazene szerepelt. Rangos előadói gárda biztosította a szerző születésének 75-ik évfordulójára rendezett hangverseny magas színvonalát. Első számként a Debreceni Rézfúvós Együttes előadásában a „Hat kis darab rézfúvókra” című szvitszerű tételsorozat hangzott fel. Az együttes tiszta intonációval, hangulatosan játszotta a változatosan hangszerelt tételeket. Ezután az 1952-ben írt „Ária gordonkára zongorakísérettel” című kompozíciót adta elő Kedves Tamás Szelényi László kíséretével. A széles ívelésű, nemes páto- szú, jellegzetesen magyar dallamot átélten tolmácsolták a művészek. Nagy feladatra vállalkozott az est kitűnő énekszólistája, Szerdahelyi Éva. A hangverseny első felében két korai, majd két 1946-ban megzenésített Ady-verset; második felében az Eperjesy János verseire írott „Három dal énekhangra és klarinétra” (1943) és „Mai magyar líra” (1948) Bóka László, Képes Géza, Radnóti Miklós és Ra- ics István verseire komponált dalciklust szólaltatta meg. A mindvégig nagy muzikalitással előadott dalok közül kiemelkedett az „Este a Bois-ban” és a „Halk, bánatos szökés” tolmácsolása, ahol kiváló kamarapartnerként működött közre Lissza- uer Péter hegedűművész és Szelényi László. A hangversenyen négy szonáta hangzott el. A hegedűre írott szólószonátát (1926) — mely félévszázad elteltével is elevenen, újszerűén hangzik — Lisszauer Péter adta elő nagy technikai tudással. A gordonka-zongoraszonátát (1957) Kedves Tamás tolmácsolta művészi fokon. A fuvola-zongora szonátát (1925) a kitűnő fiatal fuvolaművész, Elek Tihamér virtuóza szólaltatta meg, — Szelényi László közreműködésével. A hangversenyt az 1967-ben klarinétra és zongorára írott kéttételes Szonatina zárta. A kompozíciót ihletett muzikalitással adta elő az igen fiatal Paraczky Miklós klarinétművész. Végezetül kiemeljük Szelényi László Insbruckban élő zongoraművész — Szelényi István fia — magas-, művészi színvonalú, átélt közreműködését. Vita az iskolai Ülést tartott tegnap Szolnokon a Pedagógusok Szak- szervezete megyei Bizottsága. A tanácskozás első napirendi pontjaként a résztvevők az iskolai demokrácia helyzetét és fejlesztésének feladatait vitatták meg. Ezt A művelődési házak ismeretterjesztési és felnőttoktatási szakelőadóinak rendeznek továbbképzést november 19-én délelőtt 9 órától Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. Az ismeretterjesztő munka elméleti és módszertani kérdéseiről dr. Boros Sándor, a KLTE adjunktusa tart előadást, amelyet vita és eszmecsere követ. A továbbképzés Margittay Ági a női főszerepben Felvétel előtt. A kamera mellett jobbra: Sára Sándor Fotó: Nagy Zsolt A kőbánya közelében, fák bokrok közt kanyarog a száraz fű, avar (borította út, az egyik fordulóban négy ka- kast állas-kalapos csendőr várakozik. Kisvártatva kocsi- nyikorgás, ilóprüszkölés hallatszik, s a kanyarból üítötit- kopott cirkuszi kocsi tűnik fel, majd utána még kettő. Az egyik csendőr előrelép, megállj-t int. a kis karavánnak. Igazoltatás. „Jóestét!” — lép ki az első kocsi belsejéből Carlotta, s retiküljé- ből élőkotorja az iratokat. „Tíz személy, három kocsi, hat ló” — mondja Carlotta a7. igazoltató csendőrnek, és fázósan összehúzza magán köntösét. A csendőr vizsgálja az iratokat, kérdezősködik — „honnan? — merre?” — és rövid, feszült csend után visszaadja a papírokat: „Mehetnek!” Carlotta visz- szabújik a kocsiba, a vándorcirkusz hamarosan eltűnik az ali'gjárt, bokrok szegélyezte úton. Az igazoltató csendőr utánuk néz. Mindez a napokban, a kis Pest megyei falu. Tárnok határában történt, a Circus Maximus címmel készülő magyar film egyik jelenetének forgatásán. A film rendezője, Radványi Géza, akit a magyar filmművészet egyik legjobbjaként tart számon a filmtörténet, s aki a felszabadulás után élkédemokráciáról követően beszámoló hangzott el a bizottság idei üdültetési tevékenységéről, valamint tájékoztatás a Pedagógusok Szakszervezete Központi Vezetősége munkahelyi olimpiával kapcsolatos állásfoglalásáról. programja kerekasztal-be- szélgetéssel folytatódik, amelyen a művelődési házak szakemberei és az ismeret- terjesztő munkával foglalkozó • társszervek képviselői vesznek részt. Végül levetítik azokat a legújabban beszerzett dia- és hangosfilmeket, amelyeket kölcsönzés útján a megye bármelyik művelődési háza hasznosíthat ismeretterjesztő munkájában. szítette a világszerte sikert aratott, ma már a klasszikus alkotások közt számon tartott Valahol! Európában című filmet. A most készülő film 1944-ben játszódik, a cselekmény fő szála egy vándorcirkusz világába ágyazva bonyolódik. Női főszerepét, Carlottát Margittay Ági, a Szigligeti Színház művésze alakítja — miközben két főszerepre — Jarry Láncravert Übü-jében és Csurka Deficit című drámájában — készül a szolnoki színházban is. A film alkotóival a forga- • tás szüneteiben volt alkalmunk beszélgetni. Radványi Géza a készülő film „előtörténetéről”, a forgatások alatt szerzett benyomásairól! is szívesen beszélt: — A „Circus Maximus”-t még harminckét évvel ezelőtt szerettem volna megcsinálni. Akkor a világhírű Anna Magmanit képzeltem el Carlotta szerepébe. Most, a forgatás megkezdése előtt egy éviig kerestem a női főszereplőt, mígnem megláttam Margittay Ágit András Ferenc tv-filmjében, a Végkiárusításban. Lassan befejezéséhez közeledik a forgatás, úgyhogy nyugodtan mondhatom; kitűnő választás volt: Margittay Ági olyan magas művészi teljesítményt nyújtott.. ami minden várakozást felül; múlt. — A „Circus Maximus” — ahogy a forgatási beszámolók alapfán tudjuk — a háborús körülmények között egymásba fonódó sorsokról, életekről szól, egy igen érdekes történet keretében. A „Valahol Európában” középpontjában ugyancsak a háborús következmények állnak — felejthetetlen módon filmre fogalmazva. Egyéb „rokonság” is van a két film között? — Igen. Mindenkori célom: tenni, szólni a háború ellen. Ezt. tartom legfontosabb művészi programnak, feladatomnak is. A „Circus Maximus” is e feladatvállalás jegyében fogant. Margittay Ági a „Circus Ma- ximus”-ban játszott szerepéről így szól: — Carlotta eddigi pályám legnagyobb, legszebb — s legnehezebb — filmszerepe. Egy bonyolult lényegű, a jó és rossz különleges keverékéből gyúrt asszonyt alakítok — Radványi Géza filmjében. Beszélgetés közben érkezik Almási Tamás, a rendező asszisztense, s meséli Margittay Áginak, előző nap este látta, nagyon jól sikerültek a korábban készített kötélitáncos felvételei. A kérdés kézenfekvő ezek után: — Carlotta kötéltáncos jelenetei sem dublőzzel készültek? — Nem. Én csináltam azokat is. A filmszerep kedvéért megtanultam kötélen táncolni, összesen huszonegy leckét vettem. A kocsikat, az országot végigbaranigoló cirkuszos kocsikat ismét felvételre készítik elő. Margittay Ági is elfoglalja helyét, a csendőrök eloltják cigarettáikat, a kameránál Sára Sándor operatőr és Radványi Géza rendező megbeszélik a beállítást. „A kocsitól kezdd! — mondja az idős rendező. — Amikor a csendőr előlép. És hagy őket ebben a nyílásban.” — Radványi Gézával dolgozni — mondja Sára Sándor, miután végez a beállítással — nem egyszerűen megtiszteltetés, hanem jelentős operatőri feladat is. A képi fogalmazásnak egy olyan stílusát kellett megtalálni, ami valamiképpen rokon Radványi korábbi műveinek stílusával. Az igazoltatás-jelenet az ötödik-hatodik nekifutásra a ran dező szerint is j ól sikerült. A korádéiutánból este lett, Radványi Gézát — búcsúzás előtt — a film várható befejezéséről, a bemutató ,,esélyeiről'’ kérdezzük: — Karácsonyra befejezzük a forgatást — mondja. — Aztán vágás, szinkron, utómunkák. Bemutató: a tervek szerint valamikor jövőre. Majd hozzáteszi: — Milyen lesz a film? Egy alkotás sorsát soha nem lehet előre tudná, egy filmét különösképpen nem. Egy biztos, a siker a szereplőkön — Margittay Ágin, Páger Antalon, Sir Katin, Major Tamáson, Máté Gáboron, s a többiéken, — a munkatársaimon nem múlik... Szabó János Államigazgatás főiskolai fokon Czeglédi Zoltán Továbbképzés Szolnokon Téma: az ismeretterjesztés új filmet fornat
