Szolnok Megyei Néplap, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-15 / 267. szám
1979. november 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Bene Imre fejlesztő üzemmérnök kísérleti hegesztést végez a fűrészlaphegesztő berendezéssel A tiszaroffi Aranykalász Tsz-ben ebben az évben 120 hektáron termesztettek olyan tököt, amelynek héj nélküli magja fontos gyógyszeripari alapanyag, valutát hozó exportcikk. A tiszaroffi szövetkezet ebben az évben mintegy 5 millió forint bevételhez jut a tökmag értékesítésével. A töktermelésnek jelentős a „mellékes” haszna: a növény húsa kiváló takarmány is. Elnökségi ülést tartott a MTESZ Tegnap tartotta soron következő elnökségi ülését a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szolnok megyei Szervezete. Az ülésre a megyébe érkezett dr. Horgos Gyula, a MTESZ ügyvezető elnöke, dr. Tóth János, a MTESZ főtitkára, akiket déMőtit a megyei pártbizottság székházában fogadott Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára. Az elnökségi ülés színhelye a jászberényi Hűtőgépgyár volt. A gyár tanácstermében Csömör József műszaki igazgató, a MTESZ társelnöke üdvözölte a megjelenteket, majd Bereczki Lajos, a MTESZ elnöke nyitotta meg a tanácskozást. Madarász Tibor a MTESZ titkára a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsával és a KISZ megyei szervezetével kötött együttműködési megállapodásról számolt be, majd a GTE jászberényi csoportjának munkáját a csoport titkára, Abomyi Sándor ismertette. Ezután Csömör József adott számot a kutatás, a fejlesztés és a termelés összehangolásáról, a hűtőgépgyári tapasztalatokról. Az elmondottakhoz jó illusztrációkkal szolgált a gyárlátogatás is, ezzel végződött az elnökségi ülés tegnapi programja. Tanácsülés Túrkevén Tegnap délután ülést tartott a túrkevei Városi Tanács. Első napirendi pontként szóbeli tájékoztató hangzott el az MSZMP XI. kongresszusának határozataiból adódó tanácsi feladatok és a városi tanács ciklusprogramjának időarányos végrehajtásáról. Ezután a tanácsülés személyi kérdésekről döntött. Koszna Mihályt, a városi tanács eddigi elnökét, érdemei elismerése mellett funkciójából felmentette, ugyanakkor Kőrizs Istvánt, a Ványai Ambrus Gimnázium volt igazgatóját — a legközelebbi választásokig — megbízta a tanácselnöki tisztség ellátásával. fűrészlapok ilyen javítását. Az NDK-ból átveendő megoldás automatikus tompahegesztéssel egyesíti a fűrészlap két végét, a kész hegesztést pedig még hőkezeli is; sőt, a varrat köszörülésére kis köszörűgépet is építettek a berendezésre. Az így elkészült kötés szilárd, és mind fa-, mind fém- fűrészlapoknál alkalmazható. Ez a termék a választékot bővíti, de amellett jobb technikai paramétereket is jelent. K. I. „MEZTELEN” TÖKMAG A feldolgozás kezdete: félbevágják, majd kikaparják a tök magvait MILLIÓKAT ÉR Kijevi orvosok a szolnoki MÁV-kórházban A Debreceni Orvostudományi Egyetem meghívására hazánkba érkezett négytagú kijevi orvosdelegáció tegnap ellátogatott Szolnokra a MÁV-kórházba, a debreceni egyetem gyakorló kórházába. A küldöttséget Sz. Lavrik hematológus, a kijevi orvostudományi egyetem rektora vezette. A kijevi vendégeket dr. Romhányi István, a MÁV- kórház igazgató-főorvosa tájékoztatta az ott folyó gyógyító munkáról, beszélt a gyakorló kórház adta feladatok végrehajtásának eredményeiről, gondjairól, problémáiról. Lavrik professzor kifejtette, látogatásuk fő célja, hogy a kijevi és a debreceni egyetem közötti kapcsolat — amely 1965 óta él — még jobban kiszélesedjen, kicseréljék tapasztalataikat a kutatómunka, a tudományos információcserei, az oktatás metodikájának továbbfejlesztése területén. A baráti beszélgetés után a kijevi vendégek a MÁV- kórház vezetőinek kíséretében megtekintették az intézményt. Látogatás a sebészeten. Balról a második Lavrik professzor, a kijevi orvostudományi egyetem rektora, a delegáció vezetője Ha egy mondattal akarjuk jellemezni a karcagi Általános Technika Ipari Szövetkezetnél folyó műszaki fejlesztési tevékenységet, a jelenre jellemző mondat így szól: külső szellemi erőkkel összefogva, tudatosan készülnek a termékszerkezet korszerűsítésére. A legnagyobb jövő elé minden bizonnyal egy új szabadalom néz. A NOVEX, a Találmányokat Fejlesztő és Értékesítő Vállalat egy magyar újdonságot, a vezérelt léptetésű aszinkron motoros hajtás leírását adta el a karcagiaknak. Ez — a köz- nyelvre lefordítva — any- nyit tesz, hogy lehetővé válik a váltóáramú villamos motorok fokozatmentes fordulatszám szabályozása. Erre nálunk csak az egyenáramú motoroknál volt lehetőség; az is drágán, egyenirányítókkal. Hasonló váltóáramú motorszabályozást eddig csak a világhírű svájci Brown—Boveri cég gyártott; Györgyi Viktor bejelentett szabadalma tehát igen korszerű megoldás. Bár az integrált áramkörök alkalmazása minőségileg is többletfeladatot jelentett a gyártóknak, a nyári szövetkezeti termékbemutatón. Szolnokon már szép sikert, nagy érdeklődést váltott ki a prototípus. A Budapesti Vegyipari Gépgyár centrifugákban, a KAEV textilgépekben, a MIRKÖZ pedig Diesel-motorok próbapadjaiban alkalmazná e megoldást. így a jelenleg készülő nullszéria már a piaci igények első. biztató jeleinek következménye. Hasonló jelentőséggel bír egy másik újdonság. az emelővillás targoncákban alkalmazható fokozatmentes sebességváltó. Ezt a KÄ.TISZ megrendelésére a Budapesti Műszaki Egyetem automatika tanszékén tervezték meg, és a karcagiakkal egvütt készítették el. A közös fejlesztés olyan jól sikerült hogy a kapcsolás egyes részeire .szabadalmi oltalmat kértek az alkotók. Ez a berendezés az eddigi sebességváltót, az úgynevezett mesterkapcsolót helyettesíti, amelynek gyakori leégése balesetveszélyt és nehezen javítható hibát jelentett. Az első termék sikeresen állta a nyúzópróbát, és a Minőségellenőrző Részvénytársaság vizsgálatait, így most ebből az újdonságból is a nullszéria, az első húsz készülhet. Ez a megoldás az egy és a másfél tonna teherbírású villás- targoncákban alkalmazható, de megtörténtek az előkészületek a nagyobb teherbírású targoncákhoz alkalmas típusok gyártására is. A harmadik új termék li- cencét az NDK-bó] kívánják megvásárolni. Bár a fűrészlapok forrasztásához eddig is gyártott a KÁTISZ forrasztókészülékeket, évi kétezer darabot, ezek nem minden követelménynek feleltek meg. A forrasztás kézi előkészítése sok szubjektív hibára adott lehetőséget, az átlapolásnál keletkező anyagvastagodás pedig — mi a forrasztásnál elkerülhetetlen — kizárta a fémA kifejtett tiszta magvak tálcán kerülnek a szárítóba- nzs Szövetkező szövetkezet Karcagon 1980. JANUÁR 1-TOL Mezőgazdasági árak és a kistermelés ü Minisztertanács augusztusban határozatot hozott a mezőgazdasági termékek 1980. évi termelői árának megállapításáról. A konkrét termékenkénti árakat a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendeletben szabályozta. Ugyancsak (tételesen meghatározta a szemes-, ipari és abraktakarmányolk 1980. január 1- től érvényes új árait és értékesítési feltételeit is. A mezőgazdasági termékek felvásárlási ára átlagosan 11 százalékkal emelkedik. Ez összefüggésben van azokkal a költség- növékedésekkel, támogatás csökkentésekkel, amelyek 1980. január 1-vel bekövetkeznek. A mezőgazdasági üzemeket terhelő, illetve az árbevételüket növelő tételek átlagosan kiegyenlítik egymást, az árak rendezése tehát összességében nem jelenti a mezőgazdasági üzemek jövedelemválito- zását. . Az árváltozások és költségnövekedések eltérően érintik a kistermelőket és a mezőgazdasági nagyüzemeket. Az intézkedések a kistermelés bevétel-növekedését eredményezik, ami abból adódik, hogy a felvásárlási áremelések — a tejtől, vágómarhától és hízott sertéstől eltekintve — azonosan érintik a nagyüzemeket és a kistermelőket. A bevételit csökkentő, illetve kiadásokat növelő támogatásváltozások viszont csak a nagyüzemeket érintik. A mezőgazdaságban felhasznált termelőeszközök árváltozásai természetesen a kistermelésben' is érvényesülnek. 1980. január 1-től drágább tesz a műtrágya és növényvédőszer, a mezőgazdasági gép és gépalkatrész, de növekednek az egyéb termelőeszköz árak is. A kistermelőknél a költségnövekedések egy része már az 1979. július 23-1 fogyasztói áremelésnek kapcsán bekövetkezték (építőipari anyagok, fatermékek stb.). A felvásárlási árak emelésének mértékei a következők: Étkezési búza Kukorica Napraforgó Rizs Zöldség- és gyümölcsfélék átlagosan Borszőlő, must és bor Vágómarha Hízott sertés Vágójuh Pecsenyecsirke Tehéntej Hal 18,— Ft/q 28,— Ft/q 50,200,6,1 % , . 10,2% Ft/q 5,8% Ft/q 19,6% 2.50 kg 2.50 kg 6.00 kg 5.00 kg 0,40 Ft/I 6.00 Ft/kg 10,0% 7,0% 8,2% 9,2% 13,2% 15,9% 7,0% 27,7% A mezőgazdasági nagyüzemekben a vágó szarvasmarha árbevétele további 2,— Ft/kg-mal, a hízott sertésé 3,— Ft/fcg- mal, a tejé 0,40 Ft/il-rel növekedett,. A nagyüzemeknek ezen túlmenően az év első hónapjában • átadott hízott sértések után külön felárat fizetnek. Nem változik az étkezési burgonya, a cukorrépa, a komló és gyapjú felvásárlási ára,- A termelői árak emelésével egyidejűleg szigorították a minőségi feltételeket. A felvásárlási termelői árak továbbra is a mezőgazdasági termékértékesítési szerződések keretében átadott termékekre vonatkoznak. A hatósági árak szabályozásán túl. a minisztérium kötelezte a zöldség, gyümölcs felvásárlását végző szerveket — Zöldért, konzervgyárak, hűtőházak —, hogy a termékértékesítési, szerződésekben, meghatározott árakat garantálják. Ez a garantált ár a szerződés keretében átadott termék legalacsonyabb ára. A szerződésen kívül, a szabad forgalomban felvásárolt termékekre az állami árszabályozás úgynevezett védőárakat határoz meg. Ilyen védőára van a szerződésen kívül átvett tojásnak, tejnek, vágómarhának, hízott sertésnek, süűdőmalacnak, a zöldség- és 'gyümölcsféléknek stb., amelyekért a védőáraknál alacsonyabb árakat a felvásárló szervezetek nem fizethetnek. A kistermelői felvásárlásnál továbbra is érvényben maradnak azok az átvételi súlykategóriák, amelyek 1979. október hó 15-én léptek életbe. A hízott sertés ára 95—115 kg közötti súlyban a legmagasabb, 115 kg felett 2,50 Ft/ikig-mal alacsonyabb árat fizetnek. Az 570 kg feletti súlyú nö- vendékbika ára 2—3 Ft/ikg-mal alacsonyabb, mint a 450—570 kg súlyúaké. Ez arra ösztönzi a termelőt, hogy a számára is legkedvezőbb abrakértékesítés melletti súlyban adja el az állatait. Nem kis mértékben növekednek a takarmányárak, amit az tett szükségessé, hogy emelkedett a szemestakarmányok felvásárlási ára, növekedtek a fuvarozási és a takarmány előállítási költségek. Az import eredetű fehérjetakarmányok ára szintén jelentősen növekedett, ezt azonban korábban a költségvetés térítette meg. A szemestakarmányok fogyasztói ára átlagosan 14—15%-kal, az ipari abrakk'e- verékeké (tápok) pedig 20—22%-kal lesz magasabb. A kistermelők anyagi érdekeltségének az árak segítségével történő növelése abból adódik, hogy a felvásárlási termelői áremelkedések meghaladják a költségnövekedések összegét. Növekszik ugyan a kistermelők ráfordítása, de ennél nagyobb mértékben növelhetik a bevételeiket. A ■ hízott sertésnél nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a körülményi sem, hogy amíg a nagyüzemek által értékesített hízott sertések árai 1976 óta nem változtak, addig a kistermelő értékesítés árbevétele a többéves szerződéses felárral, az időszakos felár árban való érvényesítésével és egyéb időközi intézkedésekkel 1977 óta további 3,— Ft !kg-mai növekedett. A mezőgazdasági kistermelők jöve- •deiemszint j ének növelését a termelői érdekeltség fenntartását, fokozását jelenti az is, hogy a kistermelők támogatási rendszere nem változik, bár egyes mezőgazdasági kisgépek .árának emelkedésével számolni kell. Továbbra is fennmarad tehát a szarvasmarhatartás támogatási rendje.' A fótiéhoz nyújtott támogatás sűrűbb időközökben való korszerűsítésit tesz lehetővé, kedvezőbbé válik az ültetvénytelepítés támogatása is. A gümőikórmentes tehenészetből származó tej utáni korábbi felárat az új alapárak tartalmazzák. Borbélyi Ervin MÉM főosztályvezető-helyettes Együtt a kutatókkal
