Szolnok Megyei Néplap, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-15 / 267. szám
A párttagság számadása Ma országszerte — így a megyében is — megkezdődnek a pártalapszervezetek beszámoló taggyűlései. A megyében négy hét alatt — november tizenöt és december tizenöt között — ezerhuszonöt alapszervezetben több mint harmincötezer kommunista végez számadást. Mert a XII. pártkongresszust megelőző első taggyűlésen az alapszervezetek vezetőségei számolnak be a XI. kongresszus óta végzett munkáról, értékelik az alapszervezetek elmúlt öt évi tevékenységét, a párt politikájának helyi megvalósítását, a felsőbb pártszervek és az alapszervezet által hozott határozatok végrehajtását, a párttagság ideológiai, politikai fejlődését, a pártmegbízatások teljesítését. Elemzik, hogy a helyi politikai gyakorlat mennyire van összhangban a párt politikájával, szólnak a politikai felelősség érvényesüléséről vagy annak hiányáról. A párttagság egésze is részt vesz ebben a munkában, hiszen korábban a pártcsoport-értekezleteken már elmondták minderről véleményüket, de most a beszámoló taggyűlésen is javaslatokat mondanak, észrevételeket tesznek. így kristályosodik ki, cseng össze a vezetőség és a tagság együttes véleménye, és így határozzák meg a jövő esztendő helyi politikai feladatait, majd megválasztják a következő — a vezetőségválasztó taggyűlés — tisztség- viselőit. Ez már mutatja: a beszámoló taggyűléseken elsősorban a munkajelleg érvényesül. A további munka megalapozásáról van tehát szó. Ez pedig önmagában is igényli, hogy e fórum megfelelő tartalmi és szervezeti előkészítésére mind az alapszervezeti vezetőségek, mind az irányító pártszervek fokozott figyelmet fordítsanak. Az eredményes munka egyik feltétele, hogy a pártalapszervezetek tudják: a párt kongresszusa nem csupán belső pártügy, hanem egész fejlődésünkre kiható, a társadalom széles rétegeit érintő, érdeklő esemény. A beszámoló és az azt követő vita funkciója tehát kettős: egyrészt az alapszervezet, a vezetőség munkájáról szóló belső számadás; másrészt e munkának az alapszervezet működési területére, az ott dolgozó pártonkívüliekre gyakorolt hatásáról adott értékelés. Mi adja a mércét a munka értékeléséhez? A XI. pártkongresszus határozatain túl a Központi Bizottság 1978 áprilisi határozata, valamint — az alapszervezetek jellegétől függően — a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, az építő-, az építőanyagipar továbbfejlesztésével foglalkozó határozatok. A felsorolásból is érezhető: a gazdaságpolitikai kérdések állnak előtérben. Erről a munkáról az alapszervezeti vezetőségeknek sokoldalú képet kell adniuk, világosan megfogalmazni £ termelési feladatokkal összes függő új követelményeket, a munka erkölcsi és anyagi elismerésének tendenciáit. A növekvő minőségi követelmények, a hatékonyabb munkaszervezés, az ésszerű takarékosság, a kiemelkedő munkát végzők fokozottabb elismerése a korábbinál nagyobb figyelmet követel a pártalapszervezetektől és minden eddiginél nagyobb felelősséget ró rájuk. A pártalapszervezetek sokat tehetnek azért is. hogy a vezető és a beosztott partnerként dolgozzon együtt, hogy a dolgozók javaslatainak, észrevételeinek sorsa ne az enyészet legyen, hogy a vezető gondjaiból és felelősségéből a munkahelyi kollektíva is vállaljon át annyit, amennyi saját pozíciója alapján joggal megilleti. A számadás során az alapszervezeti vezetőségeknek ilyen megközelítésben célszerű foglalkozni a munkahelyi demokrácia hatékonyságával és további feladataival. A szocialista gondolkodás- mód, életvitel, a munkához való viszony és más egyéb kérdésekben sok még a tisztáznivaló, a tennivaló. Ezek megoldásában mindennemű tézisszerűség és erkölcsi szólamok hangoztatása céltalan. Döntő viszont a kommunisták példamutató helytállása. Ennek megfelelő felelősséggel kell elbírálni az alapszervezetekben dolgozó párttagok munkáját, magatartását, hiszen a párt tömegekkel kialakított kapcsolatának fontos tényezőjéről van szó. Lényeges, hogy miként foglalkozik a vezetőség beszámolója a tömegszervezetek és -mozgalmak munkájával. Ennek során alaposan, önkritikusan szükséges elbírálni a pártirányítás elveinek, módszereinek érvényesülését, azt, hogy az irányító munka hatékonysága hogyan tükröződik vissza az említett szervek eredményeiben. Az az előbbiekben említett igény, hogy a beszámoló taggyűlésekre való felkészülés ne jelentsen befeléfordulást, nincs ellentmondásban az alapszervezet belső életéről, ötéves munkájáról szóló elmélyült önértékelés követelményeivel. Csak így tudnak a taggyűlések mozgósítani a párt előtt álló feladatok megvalósítására. Abban a jövőt formáló nagy munkában tehát, amelyet az MSZMP XII. kongresszusa elvégez, felelősség- teljes, és a további előrehaladás szempontjából fontos részt vállalnak a pártalapszervezetek. K. S. Havasi Ferenc Húgrád megyében Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára Nógrád megyébe látogatott. A vendéget tegnap d,élután Salgótarjánban Gé- czi János, az MSZMP Nógrád megyei bizottságának első titkára fogadta. Tegnap Havasi Ferenc a Nógrádi Szénbányákhoz látogatott el Géczi János társaságában. A nagybátonyi bányász oktatási központban találkozott a vállalat vezetőivel, akik beszámoltak a szénmedencében folyó munkákról, azokról az erőfeszítésekről, amelyek a kutatásfeltárás fellendítésére, a nógrádi szénbányászkodás műszaki színvonalának emelésére irányulnak. Ez utóbbi tennivalókhoz évről évre nagyobb segítséget kapnak. Az állam az ötödik ötéves terv időszakában összesen ötszázmillió forintot fordít az új nógrádi szénmezők feltárására. Ezen belül jövőre az idén rendelkezésre álló összeg háromszorosát. A nap második felében a megye mezőgazdaságának helyzetével ismerkedett a Központi Bizottság titkára. Hidegpilger csőgyári berendezések tengelyét készítik a Horizont fémmegmunkáló gépsoron a jászberényi Apritógépgyár szerelőcsarnokában. Az egyenként több mint egymillió forint értékű berendezés három fajtájából az idén összesen negyvenet exportál a vállalat a Szovjetunióba (T. F.) II vízügyi ágazat újítási börzéje Csaknem 240 újítást és találmányt ajánlott fel hasznosításra a vízügyi ágazat újítási börzéje, amelyet tegnap tartottak Budapesten a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központban. Az OVH és a tanácsok csaknem 70 vízgazdálkodási vállalatának, szervezetének vezetői és újítási szakemberei vettek részt a börzén és megkezdték tárgyalásaikat a szakterületükön legjobban hasznosítható szellemi termékek átvételéről, az átadás-átvételi szerződés megkötéséről. r Változó és változatlan álláspontok : Külpolitikai tudósításunk a 2. oldalon ~ 1 Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! J- v 1 A ___________I XXX. évf. 267. szám, 1979. november 15., csütörtök Á MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Konzultációk azr ENSZ-ben Tovább feszül Washington és Teherán viszonya A teljes kőolajimportjának 20, százalékát Iránból beszerző Japán politikai és gazdasági köreiben súlyos aggodalmat keltett a teheráni túszszedő akció, illetve Carter elnöknek az a bejelentése, hogy az Egyesült Államok megtorlásként felfüggeszti az iráni olajvásárlásokat. Az amerikai döntésről Carter — a tokiói nagykövetség útján, majd külön táviratban is előre tájékoztatta Ohira (Folytatás a 2. oldalon) Tatabányán elkészült és üzembe állt az új crossbar telefon- központ. A tatabányai előfizetők is bekapcsolódtak tehát az országos távhívó hálózatba. A hatezer állomásos központot a Budapesti Híradástechnikai Gépgyár készítette Meghatározó az ipari háttér Mivel biztat az JIGROTRÖSZT? Országos gépkereskedelmi és szolgáltatási tanácskozás Mezőtúron A Magyar Agrártudományi Egyesület gépesítési társaságának szervezésében a hatodik alkalommal vette kezdetét tegnap Mezőtúron az országos gépkereskedelmi és szolgáltatási tanácskozás. A DATE mezőgazdasági gépészeti főiskolai kar ezúttal harmadízben ad otthont a rangos szakmai rendezvénynek, amelynek célja, hogy a műszaki anyag- és alkatrészellátás időszerű kérdéseiről, az üzemfenntartási és fejlesztési feladatok ipari, ellátási és szolgáltatási hátterének a VI. ötéves tervben várható alakulásáról tájékoztassa a mezőgazda- sági nagyüzemek gépesítési szakembereit. Szükségszerűvé teszi ezt az is. hogy a gépeket, építményeket, műszereket. alkatrészeket és anyagokat előállító ipari üzemeknek — mint azt a kétnapos tanácskozást megnyitó dr. Patkós István, a házigazda tisztét betöltő főiskolai kar igazgatója is hangsúlyozta — egyre inkább meghatározó szerepük van a korszerű mezőgazda- sági termelés műszaki-technikai feltételeinek javításában. Újdonság, hogy a korábbi hasonló tanácskozásokon csak a MÉM-tárcához tartozó szervek vezetőivel találkoztak a szakemberek, ezúttal Mezőtúron már kereskedelmi és szolgáltató vállalatok tájékoztatásával is bővítette az információk körét a MAE gépkereskedelmi szakosztálya. Az országos tanácskozás mintegy százharminc résztvevője tegnap többek között a forgóeszköz-gazdálkodás üzemi kérdéseiről, a hazai mezőgépgyártás lehetőségeiről, a következő ötéves terv gépesítés-politikai elképzeléseiről hallhatott előadásokat. Különösen nagy érdeklődést tanúsítottak a termelőszövetkezeti és állami gazdasági szakemberek d,r. Bartos Lajos, az AG- ROTRÖSZT kereskedelmi igazgatójának, a mezőgazdasági gépellátás jelenlegi helyzetéről, és távlati terveiről szóló tájékoztatója iránt. Megtudhatták többek között, hogy az 1980-ra tervezett mintegy 13 milliárdos gépi-beruházási terv teljesítéséhez megfelelő készletekkel rendelkeznek az AGRO- TRÖSZT vállalatai. Szovjet gyártmányú lánctalpas erőgépekből, NDK-ból vásárolt nagyteljesítményű rakodógépekből és csehszlovák kistraktorokból még nem lesz kielégítő az ellátás, viszont jövőre már nem kell „sor- banállniuk” a mezőgazdasági üzemeknek az eddig hiánycikknek számító T— 150—K és a K—701 típusú szovjet traktorokért, és a jól bevált, hazai gyártmányú 250 lóerős Rába-Stei- gerekért. Mennyiségileg és minőségileg egyaránt kiegyensúlyozott gépellátást ígér az ARGOTRÖSZT az 1981—85 közötti időszakra, a változatlan áron számítva mintegy 65—68 milliárdos gépiberuházási terv teljesítéséhez. Az import áruk körében növelni fogják a szocialista országokból vásárolt gépek arányát, többek között nagyteljesítményű kombájnokból és zöldtakar- mány-betakarító gépekből kínálnak majd nagyobb választékot. Üjd,onság lesz a szovjet gyártmányú hengeres bálázó gép, a csöves és morzsolt kukorica betakarítására egyaránt alkalmas, és egy menetben a szárat is felszecskázó, önjáró betakarító gépsor. Az utóbbiból 290-et értékesítenek a következő ötéves tervben. A tegnapi eladássorozatot szakember-találkozó követte, ma pedig Szilvási Sándornak, az MNB osztályvezetőjének a mezőgazdasági vállalatok forgóeszköz-ellátásának helyzetéről, támogatásának kérdéseiről szóló tájékoztató előadásával folytatódik a kétnapos mezőtúri program. Ezenkívül a mezőgazdaság gumiáru- és szállítóeszköz-ellátásának tapasztalatairól, várható alakulásáról informálódnak a résztvevők az országos gépkereskedelmi és szolgáltatási tanácskozáson. Egészségügyiek találkozása Több mint kétszáz egészségügyi dolgozó töltötte meg az SZMT-székház színház- termének széksorait tegnap délelőtt Szolnokon. Ugyanis az Orvos-Egészségügyi Dol- Igozók Szakszervezetének Szolnok megyei Bizottsága, valamint a megyei tanács vb egészségügyi és szociálpolitikai osztálya közösen gyűlést rendezett. Megnyitót Magyari Mik- lósné, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei titkára mondott, majd dr. Pintér Sándor, megyei gyermekgyógyász, szak- felügyelő főorvos „Felelősséggel a jövő nemzedékéért” címmel tartott előadást. Ezen a gyűlésen értékelték és díjazták a nemzetközi gyermekév tiszteletére „Értük, velük” címmel kiírt pályázatra beérkező 15 művet. A legtartalmasabb, legérdekesebb dolgozatot — amellyel elnyerte az első díjat és a vele járó kétezer forintot — Ráczné Nagy Zsuzsa, a Hetényí Géza megyei Kórház-Rendelőintézet röntgenosztályának munkatársa készítette. A második helyezést Szabó Irén és Lo- sonczi Zoltánné, a megyei KÖJÁL dolgozói által írt közös munka érte-el. Jutalmuk 1500 forint. A harmadik helyet Tóth Istvánné szolnoki üzemi ápolónő pályamunkája érte el. az ezzel járó jutalom ezer forint volt. A további három helyezett könyvutalványokat kapott. A díjakat dr. Baki Magda, megyei főorvoshelyettes nyújtotta át a nyerteseknek.
