Szolnok Megyei Néplap, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-10 / 237. szám

1979. október 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Természetes környezetben, szárnylekötés nélkül mintegy 1200 törzsfácánt tartanak a szászberki Ganz-MÁVAG-Hunor vadásztársaság fácántelepén. Fontos információk Debrecenből Hol kapható a keresett gép? Milyen tulajdonságok­kal versenyezhet eredmé­nyesen egy termék a világ­piacon? Melyik vállalat mi­lyen árut és szolgáltatást kí­nál? Milyenek a megvenni kívánt berendezés műszaki jellemzői? A vállalati mun­kában naponta felmerülő ezernyi hasonló kérdésre ad választ a debreceni Kos­suth Lajos Tudományegye­tem könyvtára keretében működő információs iroda, a TINFORM. A TINFORM a KGST-or- szágok Nemzetközi Tudomá­nyos-Műszaki Információs Rendszerébe tartozó magyar szervezet. Tájékoztató szol­gáltatásait az egész hazai irodalom és a rendszer nem­zetközi központjába befutó 25 ezer termékismertető ada­tainak feldolgozása után nyújtja. A debreceni egye­temi könyvtárban figyelem­mel kísérik és összegyűjtik a legújabb ipari információ­kat. A vállalatok kérése alapján felkutatják a meg­adott témában öt évnél nem régebben megjelent összes szakirodalmi kiadványt, és a TINFORM szakemberei se­gítséget nyújtanak a meg­rendelő intézmény belső mű- tezaki-gazdaságfi információs rendszerének kialakításában is. Sőt az idegen nyelvű ki­adványok fordítását is elvál­lalják. Az információs iroda szá­mítógéppel készült kiadvá­nyai, minden eddiginél gyor­sabban adnak választ a gaz­dálkodókat leginkább ér­deklő kérdésre: „mit kínál a hazai piac?” Az iroda korszerű mód­szerekkel dolgozza fel. és rendszerezi a hozzáférhető információkat, modern adat­tároló és megjelenítő eszkö­zöket használ. Páratlan gyűjteményéhez bármely in­tézmény hozzáférhet, ame­lyik a postánál előfizet az Üj ipari katalógusok 18 ipar­ági változatának egyikére, vagy közvetlen kapcsolatba lép és szerződést köt a deb­receni TINFORM központtal. Lakásépítés Határidő előtt A karcagi Nagykunsági Építőipari Szövetkezet 97 la­kás idei átadását vállalta az év elején. A nagy blokkos technológiával készített ti­szafüredi 28 lakásos épület­be már májusban beköltöz­hettek a lakók. A kongresz- szusi munkaversenyhez való csatlakozás eredményeként a szocialista brigádok tíz nappal előbb, augusztus hú­szadikán adták át 41 kar­cagi családnak a másik la­kóházat. Tiszafüreden egy szintén 28 lakásos épület műszaki átadását is a november har- mincadiki határidő előtt tíz nappal szeretnék megvalósí­tani. Dz utak őrangyala a Robur A Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium megyei közúti igazgatóságainak szakemberei az idén ápri­listól speciális műszerezett gépkocsikkal járják a köz­utakat. A tehergépjármű­vek tengelysúly-ellenőrzé- sét végző csoportok mozgó munkahelye cgy-egy Ro- bur-típusú gépkocsi, amelyben mintegy 3 millió forint értékű felszerelés található. Az ellenőrző ko­csiknak kijelölt beálló sáv- jaik vannak, ahol a köz­úti forgalom zavarása nél­kül mérik a szállított ra­kományok súlyát. Miért szükséges a teher­szállítmányok súlyának el­lenőrzése? Az Igazgatóságok évente több millió forintot költenek a fő és a mellék­utak korszerűsítésére, építé­sére. A burkolat tartósságá­nak egyik alapvető feltétele, hogy a rakományt szállító járműveket ne terheljék túl, ellenkező esetben idő előtt lekoptatják, megtörik a még­oly korszerű anyagokból és technológiával épített asz­faltot is. Az ellenőrzés te­hát a közutak védelmét szol­gálja. A Szolnok megyei igazga­tóság mérőcsoportjával — Kovács Endrével, Veres Csa­bával és Czakó Mátyással — indultunk ellenőrzésre a na­pokban. A 442. számú úton, Tisza- földvár belterületén állt meg először a Robur. Egy IFA- pótkocsis tehergépkocsi gu­rult a mérőtalpra. A burgo­nyát szállító jármű — a műszerek jelzése szerint — nem volt túlterhelve. ­legtöbb baj a Volán teher­szállítóival volt, főként a követ, a sódert, az aszfaltot, és a homokot fuvarozó jár­művek tengelymegterheiése haladta meg a megengedett értéket. A Volán 7. számú Vállalat ezért megkérte a KPM ellenőreit, hogy mér­jék be az egyes kocsik ra­kományát. Azóta sokat ja­vult a helyzet. A túlterhelés nem olcsó mulatság, az esetek többsé­gében a járművet üzemeltető vállalat, szövetkezet több ezer forintot fizet. Ha a ra­komány a gépkocsivezető tudtával „túlméretezett”, őt is megbünteti a vállalat. Egy példa: házgyári elemeket szállított egy gépkocsivezető. Egy fordulót meg akart spó­rolni, ezért — a vállalat ál­tal előírt — két elem he­lyett hármat rakatott a ko­csijára. Több ezer forintjába került. A 44. számú úton egy Tö­rökországból NSZK-ba tartó kamion — amely telefonköz­pontot szállított — került a műszerek elé. A jármű ten- gelysúly-megterhelése meg­haladta az előírtakat, s emellett nem volt útvonal- engedélye sem. A szabályok megsértéséért a 400 kilomé­teres magyarországi szaka­szon kilométerenként 25 fo­rint büntetést köteles fizet­ni a szállító cég. Ezen a napon a tizenhá­rom ellenőrzött tehergépko­csi közül hat volt túlterhel­ve. Pedig még csak az őszi Az ellenőrző brigád a leálló sávban szereli a mérőtalpat (Fotó: NZS) Két ellenőrzés között a szakemberektől megtudtuk, hogy az egyes tengely meg­terhelése nem haladhatja meg a 10 tonnát, a kettes tengelynél a 16 tonnát. Az ellenőrzés bevezetésekor a szállítási csúcs elején va­gyunk. A rosszul felfogott szemléletnek: „mindent bele, ami belefér — takarékos­kodjunk” — büntetés, ráfi­zetés a végeredménye. ■ — t. sz. e. — Ülést tartott a KISZ KB Tegnap ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára. Maróthy László. az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első tit­kára a nemzetközi és a bel­politikai élet, valamint az ifjúságpolitika időszerű kér­déseiről tájékoztatta a tes­tületet. Barabás Jánost és Pásztor Gabriellát — akik más- fontos állami tisztsé­gekbe kerülnek — érdemeik elismerése mellett1 felmen­tette a KB titkári tisztsé­gükből, intézőbizottsági és titkársági tagságukból. Pász­tor Gabriellát központi bi­zottsági tagságából is. Ju­hász Andrást és Köpf Lász- lónét megválasztotta a Köz­ponti Bizottság, az intéző bizottság' és a titkárság tag­jává, a KISZ KB titkárává. Propagandisták évnyitója Tegnap ünnepélyes tanév­nyitóval megkezdődött a me­gyében a KPVDSZ 19. Kul­turális Napok rendezvény- sorozata. Az 1979 80. évi szakszer­vezeti tömegpolitikai oktatás megnyitóján száz propagan­dista hallgatta meg Árvái Istvánt, az SZMT vezető tit­kárát, aki A szakszervezetek a fejlett szocialista társada­lomban — címmel tartott előadást. Száraz érvek AMIKOR még gomba­mód szaporodtak a szá­rítók a mezőgazdasági üzemekben, akkoriban még jóval több szó esett az említett berendezé­seknek köszönhető ter­melési biztonságról, mint az energiatakarékosság­ról. Mostanra viszont ve­szélyesen megfordult a helyzet, olyannyira, hogy olykor már azt hinné az ember1: az csinálta a legnagyobb baklövést, aki annak idején ilyen beruházásra adta a fejét. Holott nem így van, sőt.. <’ A jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz-ben például úgy próbálják megelőzni a tetemes fogyasztást, hogy a szántóföld egy részében eleve rövid te­nyészidejű kukoricát vetnek. Ezt a kultúrát nem fenyegetik a no­vemberi esők, korán érik be, és a szárítás — már amikor szükség van rá — jóval kevesebb energiát követel, hiszen alacsony a szem víztartalma. A növendék és a hízó­marha. valamint a juh például egyáltalán nem igényli, hogy ropogós ku­korica kerüljön a takar­mányába, megelégszik a jól tartósított, kellően ízesített nedves szemek­kel is. Az említett mó­don több gazdaság siker­rel eteti az állatokat az általános elterjedés vi­szont még várat magá­ra. Valamivel nagyobb keletje van annak az el­járásnak, amikor a kuko­ricát egész szemekben: szárastól, levelestől, csö­vestől takarítja be a ter­melő. tudniillik így egy- harmaddal több táplálék­energiához jut a jószág. A példaként említett 'és a még fel nem sorolt takarmányozási módok mellett szól az is, hogy a növény könnyen kerül­het olyan állapotba, ami­kor a szárítása legalább annyi költséget jelent, mint a szántástól az ara­tásig ráfordított munka összesen. Ám ez még mindig nem bizonyít mást, mint azt, hogy van­nak olyan lehetőségek, amelyekkel a költségek csökkenthetők A szárí­tókra ugyanis szükség van, hiszen nélkülük el­képzelhetetlen, hogy a nagy állatállománnyal és így jelentős vetésterü­lettel rendelkező üzemek november közepére befe­jezzék a betakarítást. MÁRPEDIG Erzsébet napkor tíz évből hatszor leesik az első hó, és ilyenkor növénynek kint lenni már nem szabad A szóbanforgó eljárás tehát ugyanolyan fontos része a gazdaságos ter­melésnek, mint a többi, a kor követelményei sze­rint 'elengedhetetlen technológia. S a lényeg se változott: a dön­tést elemzésnek, és nem „lelkizésnek” kell meg­előznie. B A. Akkor minek a diploma? Ebben a gyárban nincse­nek annyian a gépészmér­nökök, hogy egymás sarkát tapossák, összesen négy ta­lálható itt. Talán ezért le­pett meg, amikor a sajtoló­üzemben rámutattak: nézze azt a fiatalembert, mérnök, ő a művezető. Az? Akkor minek a diploma? Mi tör­tént? Leminősítették? Friss diplomás, és lám, korán megtört karrierjének pályá­ja. Szó sincs ilyesmiről. Varga Zoltán a mintegy négyszázhúsz dolgozót szám­láló Könnyűipari Gépgyár­tó Vállalat mezőtúri gyárá­nak kísérleti alanya. A pró­ba lényege, hogy a kezdő mérnököket lehelyezik — így mondták, bár úgy vé­lem, a „le” semmi mást, csak huszonegynéhány lép­csőt jelöl — tehát lehelye­zik az üzembe, hogy gya­korlati tapasztalatokra te­gyen szert. Első nekifutásra úgy tűnik, nincs ezen mit meditálni. A kísérlet hasz­nos és kész. Csakhogy ... — Maradt néhány kérdés bennem. Bár az idő, úgy ér­zem, nekem dolgozik. Most döbbentem rá, mennyi min­dent kell itt megváltoztat­ni — így Varga Zoltán. — Mikor és hol szerzett diplomát? — Miskolcon, a Nehézipa­ri Műszaki Egyetemen 1977- ben. Termelési-rendszer szakon végeztem, mi vol­tunk a második évfolyam. A diplomatervemet is eb­ben a gyárban készítettem, az optimális termékszerkezet kialakításával foglalkoztam. Magyarán azt nézegettem, mit érdemes gyártani, mit nem. Mezőtúri vagyok, te­hát az utam ide vezetett. Néhány hónap munka után következett a sereg, majd a termelési osztály. Készítet­tem egy tanulmányt a nagy értékű gépek három műsza­kos üzemeltetésének prob­lematikáiról. Eg.y olyan 15— 20 oldalas munkát, amivel Budapesten, a szakszervezeti ifjúsági napokon tizedik let­tem. Visszajöttem a sereg­ből, voltak napi feladataim, de nem találtam a helyem az osztályon. Tengtem-leng- tem. Az az érzésem, mások sem találták — mint ahogy máshol is nehezen tudják meghatározni a szervezők helyét. Lássuk a folytatást. — Behívtak, az igazgató, az osztályom vezetője — s elmondták, épül egy hor­ganyzó. Nincs felelőse, enyém tehát a téma. Eltelt egy hét, összeszedtem már 'éppen néhány anyagot, ami­kor hívattak. A lényeg tu­lajdonképpen az volt, baj­ban van a gyár, elment eg.y művezető, alkalmas személyt keresnek. Heten nem vál­lalták elő'tem. Én igent mondtam. Kicsit hamarabb volt meg a gomb, s így jött hoz­zá a kabát, de a gyakorlat bizonyította, jó az elmélet vagy a teória, ha úgy tet­szik, hogy a fiatal diplomá­sok üzemben kezdjék. — Ismertem már régebb­ről a munkásokat, nem kel­lett tehát bemutatkoznom. Ahogy teltek a hetek, úgy döbbentem rá, mennyi szer­vezési munkát kell itt elvé­gezni. Sok mindent megta­nítottak velem, de azért nem mindent, nem beszélve arról, hogy kiderült, más a tananyag és más áz üzem. A szervezőknek javasolják, milyen kérdéseket tegyenek fel egy-egy üzemi vizsgálat­nál. Most már én magam is tudnék kreálni kérdéseket. Az ilyen tapasztalattal el­végzett munka nem olyan könyvszagú. — Hogyan telik el egy napja? — Ellenőrzőm, mit csi­nált az előző műszak. s megkérdezem a szomszédos üzemek művezetőit, nincs-e valami gyors munka. A na­pom egyébként rohangálás­sal telik, hogy biztosítsam a munkafeltételeket. Az anyagot, a szerszámot, s néha magát a munkát. — Kudarcai? — Elégedetlen vagyok magammal, hiszen úgy telik el majd minden napom — ez lehet az én hibám —, hogy apró-cseprő ügyekkel foglalkozom: ezt miért nem vitték el, azt miért nem . pa­kolták odébb? Ügy persze nehezen lehet dolgozni, hogy befejezünk egy sorozatot valamelyik termékből, az­után átállunk a másik gyár­tására, s amikor már be­állítottuk a gépeket, akkor szólnak, hogy még kell az előzőből pár darab. Van olyan: megkapom a progra­mot, és még nem tudom, miből csináltatom meg az alkatrészt, milyen szerszám­mal és kivel. — Sikerei? — Elfogadtak az embe­rek ... Én nem szégyellek vitatkozni vagy kérdezni. Most délelőtt történt, egy maróssal győzködtük egy­mást. Skiccet csináltunk, az­tán elfogadtam, igaza van. Volt már fegyelmezési ügyem is, bár ennek nem nagyon örültem. Kétszer adtam fegyelmit. A második esetben négy-öt napot hi­ányzott a dolgozó. Én leg­szívesebben elzavartam vol­na, mert láttam. rossz szem­mel nézik az ilyet a mun­kások. Talán a legnagyobb haszna az ilyen, diplomát egyébként nem kívánó mun­kának, hogy emberekkel foglalkozhatom. A jövő? Az idő Varga Zoltánnak dolgozik. A meg­állapodás szerint január 1- ig szól a művezetői megbí­zatás. Akkorára összegyű­lik egy halom megoldandó szervezési probléma tarso­lyában. Az említett tanul­mány iránt már érdeklődtek a budapesti központból is mellé valószínűleg elkészül még néhány. Üjabb kérdé­sek születnek — de azokat már Varga Zoltán kreálja. Mondja: „ha minden igaz...” H. JT. Büntetés ezrekben Tut draga a túlsúly -

Next

/
Oldalképek
Tartalom