Szolnok Megyei Néplap, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-12 / 239. szám
1979. október 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 AKÁR A KÉZEN AZ UJJAK... Éjjel, ha duruzsol, énekel a kenyér A toronyban ezen az októberi koraestén még alig kongatták el a fél hatot, amikor Kiss Károllyal .már a tiszafüredi sütőüzem nagyműhelyében szemlélődünk. Pihennek a gépek, szunnyadnak a kemencék, és hatalmas edényekben alszik a kovász. Kinn hűvös szél dudorász — benn puha meleg kapaszkodik a felöltőnk alá. Az öltözőben az idős pékmester tiszta sapkát, inget, rövidnadrágot, szandált rak elém. — Tessék, vegye fel valamennyit, egy éjszakát kibír bennük! —. A kézmosás után tüstént a kovászt vizsgáljuk. — A dagasztó jön mindig a legkorábban, hiszen ez a miunka eleje. Látja, ezekben az edényekben — mi csészéknek hívjuk — érik, alszik a kovász. Még a nappalos műszak készítette, mivel pihenni kell a masszának nyolc órát, mielőtt én venném a kezembe. Én vagyok a szobrász Megnyom egy gombot, a csőből sós víz zubog, az ellenkező oldalról lisztsugár ömlik a csészébe. Halk kattanás, és a dagasztógép fáradhatatlan férnkarja egykedvű konoksággal gyúrja, tekergeti, forgatja a masz- szát. Rövid szünetek után olykor kétszer, háromszor is. Közben újabb jövevények érkeznek. — Jó estét Károly bátyám! — köszönnek. — Hű, de sivalkodik az ősz a kéményben! — rázza meg magát nevetve a fiatalabb. Kezet nyújtanak, bemutatkoznak: Kapitány József illetve Pólya Dániel. Néhány perc múlva már hófehér ruhában állnak az asztal mellett. Ma este Jóska a feladó. A megkelt kenyértészta pedig elindul érdekes útjára, először az osztógépbe jut. majd onnan lecsurogva, fel- daraboltan siklik a szalagra. Jóska figyeli az előbukkanó vekniket, és a fejét csóválja. — Szabdal, szabdal az ártatlan, de csal is. így minden egyes darabot külön-kij- lön utánamérek, hogy aki két kilóért fizet, annyit is kapjon. Figyelni kell folyamatosan, szigorúan. A masina tévedhet, de ón nem, mert abból baj lehet — szól, miközben a keze gyorsan jár, adja tovább az ellenőrzött darabokat Daninak. — Én vagyok itt a szobrász! — mosolyog a 19 éves fiú. ;— Formálom, gömbölyítem, alakítom őket, hogy szépen, gusztusosán mutassanak az asztalon. Egy éjszaka ezer. ezerötszáz darab is kikerül a kezem alól — és ez annyi vizsga. Találkozott már iVyen termékeny szóbrász- szal? — kérdezi, miközben lesimlítja az egyik rakoncátlanul púpos vekni tetejét. Ekkorra már a kemencéket is felfütötték a műszakra, és izzó torkuk mohón várja az első vetést. Ma a két Ferenc: Csala és Jár- dány süt. Mindketten szakmunkások, Kiváló Dolgozók. — Figyelje a belső hőmérsékletet! — mutat a műszerekre Csala Ferenc, — 259 fok. — Annyi bizony, bér mire bevetek, leugrik vagy harmincat — szól, miközben elhúzza a felső vasajtót. A mérleg sem pontosabb Kezében falapát, amelyre társa egy szakajtó tésztát borít. Puha, vizes kefe simítja végig a vekni hátát, majd egy erélyes lökés, és zsupsz! A kenyér máris a kemence jobb belső sarkálban kucorog. Alig 2—3 centire követik őt veknitársai, jobbról balra, a melegebb oldal felé haladva. Nyolc perc rohant el, és a 75 kétkilós már pirul. Most az alsó kemence a soros, és újabb nyolc perc múlva szusszanunk egyet. — Centikre vetem be őket egymástól, három év alatt bárki megtanulhatja — vigasztal Csala Ferenc sikertelen próbálkozásaim magyarázva. ötven perc a sütés, nézze meg, úgy látom, már az eleje szépen pirul... Kilenc óra. Friss kenyérillat tölti meg a műhelyt, szedik a vekniket. A forró kenyér tetejére simított víz sisteregve gőzölög, így lesz a héj szép, fényes. A meleg árut az emeletes, görgős állványokra hordják, majd betolják a raktárakba... Éjfél felé halad az idő, kimértebbek a mozdulatok, mélyebbek a homlok ráncai. Károly bácsi a kerekes csészéket a „táblához” görgeti. Az asztalnál Kapitány József már a háromküósakat mintázza. Félig hátrafordul, két kézzel belenyúl a tésztába, kiszakít belőle egy darabot. Ráteszi a masszát a mérlegre — és csodák csodája, rendszerint 3 kg 30-at jelez a mutató. Annyit, amennyit jeleznie kell. Nálánál a mérleg sem pontosabb. Fél kettő, ez a kritikus pont az éjszakai műszaknál. Kiss Károly arca, karja, keze hófehér, a pórusokba belopakodott a liszt. Mindez nem zavarja, megszokta, 41 éve dolgozik a szakmájában. —• A családi gondokat a péknek otthon kell felejteni, mert az fura jószág: belesül a kenyérbe, és odavan a jó hírünk — mondja. Fél három. Odakinn harapni lehet az éjszakát. Károly bácsi elsőnek végzett a brigádból. A 16 csésze alján újra érik a kovász ,— a nappalosoknak. Az asztalról már a kilós veknik gömbölyödnek le. Dani szakajtókkal hordja őket a polcra, és ha ideje engedi, a kemencenyíláshoz görgeti a kocsikat. Segítek neki, miközben folyik a diskurzus. — Egy kéztörés miatt kimaradtam az iskolából. Igaz, egy kicsit el is hanyagoltam a tanulást, bár így is elvégeztem két évet a szakmunkásképzőben. Jövőre szeretném pótolni a hiányzó osztályt, hiszen úgy érzem, megszerettem az üzemet, megragadtam a pályán. A kemencéhez jó orr, fül kell — Jól érzem magam az Április 4. brigádban, annak ellenére, hogy a közösség fele szinte mindig dolgozik. Ebben az évben már személyenként 10 óra társadalmi munkát végeztünk az új óvoda építkezésén. — Nálunk valóban igaz a mondás: együtt, egymásért, hiszen mindenkinek hibátlanul kell teljesíteni a kötelességét, hogy a boltokban visszahalljuk másnap: de szép kenyeret sütöttek a pékek! A keresetem is tűrhető: havonta hazaviszem a háromezret, de az öregebb szakik a négyet, az ötöt is elérik. Öt óra, a kemencék tizenkettedszer is megtelnek Csala Ferenc néhány percre megpihenhet. — Mi öten, akár a kézen az ujjak, annyira egymáshoz tartozunk. Ha bárki is la- zjt, a kenyér sínyli meg. Itt a tűznél főleg induláskor óvatos az ember. hiszen ilyenkor frissebb, hevesebb a kemence. Hogy rólam is essék szó: 31 éves múltam, és tavaly sikeresen leérettségiztem. Ne értsen félre, nem főnök akarok lenni, azóta is maradtam a lapát végénél, de azt nem szeretném, ha egy újabb, korszerűbb technológiát nem értenék meg. Ide, a kemencéhez jó fül, orr kell, mert duruzsol, énekel a kenyér, ha szenved a melegtől. Megmutatja a színe, illata, ha kikívánkozik a tűzből. Szaga nem lehet a jó kenyérnek! Csak illata! A fiatalabb Feri, a 25 éves Járdány Ferenc bólogat. A magas, göndör hajú fiú a helybeli focicsapat erőssége volt. — Ahogy kiestünk az első osztályból, búcsút vettem az aktív focitóL Persze azóta is kergetem a labdát hétvégeken a kispályás községi bajnokságon. Szeretem a szakmát és ezen a pályán a lelkiismeretességet, bajtár- siasságot tartom a legfontosabbnak. Nemcsak szép liszt, hanem szív is kell a kenyérhez. A jó pék, az ösz- szetartó brigád a szívét is belesüti a veknibe. Egy „fél” brigádportré — Hat óra, pezseg a zuhany fáradt testükre, menekül a liszt az apró vízcsep- pek elől. A polcokat 48 mázsa friss, foszlós kenyér melegíti, illetve már annyi sem, hiszen az elejét elszállították a Tiszafüred környéki falvakba. Fáradtan, karikás szemmel ballagok hazafelé. Csóválom a fejem: egy szakmáról szerettem volna írni, ám egy, illetve csak ,.ev fél” brigádportré kerekedett ki a hétvégi, kenyérillatú tiszafüredi éjszakából. D. Szabó Miklós Haszon, kiadás nélkül fontosabbá váló termelési, anyagi tényező az az idő, mely a beruházások kivitelezéséhez — a műszaki jellemzők, s a rendeltetés alapján — szükséges, s amennyi ténylegesen eltelik a kezdéstől az átadásig Tavaly tizenöt százalékkal növekedett a befejezetlen beruházásók állománya s értéke elérte a 175 milliárd forintot. Az ismeretes megszorítások következtében valamelyest apadt a fejlesztések folyamának számszerű szintje, ám még így is az év elején 5200 beruházáson dolgoztak a kivitelezők, s e munkák együttes költségvetésének összege meghaladja a 700 milliárd forintot. Szemléletes képet kaphatunk a beruházások összetételének változásáról a következők segítségével: 1975- ben ötvenöt nagyberuházás állt kivitelezés alatt, jelenleg ez a szám harmincnyolcra csökkent. Igenám, de a szóbanforgó fejlesztések átlagos nagysága — teljes költségvetésének összege — megnőtt, 3,9 milliárdról 5,6 milliárd forintra, azaz az össztársadalmi javak mind nagyobb része kötődik így le, sürgetővé téve a kamatok fizetésének kezdetét. A már említett korlátozások ellenére idén a középtávú tervben előirányzottal szemben húszmilliárd forinttal nagyobbak a beruházási célú kiadások. Ahogy mondani szokták: kényszerpályán mozognak a már megkezdett fejlesztések, pénz kell a folytatásukhoz, ez magyarázza a többletet. Ám éppen ez a kényszerpálya követeli, hogy a forint elsősorban a folyamatban levő beruházások mielőbbi 'befejezését szolgálja. Futunk a pénzünk után — ezzel a köznapi kiszólással érzékeltethetjük azt a - furcsa állapotot, amikor a már befektetett, de még nem kamatozó összegek mielőbbi hasznot hajtását szorgalmazzuk. Amire nyomós okunk, hogy nemzetközi összehasonlító vizsgálatok eredménye szerint a hazai beruházási idő kétszer nagyobb az átlagosnak tarthatónál, s négyszer több akkor, ha az élvonalat megtestesítő országok építő-szerelőiparához mérjük. Másfajta tapasztalatot fölhasználva szemléltetésül: az egy év alatt üzembe helyezett nagyberuházásokat elemezve kiderült, hogy átlagos megvalósítási idejük túllépte a hat esztendőt, ‘ s az átadás, az ered,éti határidőhöz képest tiznhét hónapot késett. A tervezett kamatok késedelme is legalább ennyi gyakran azonban több, s az sem kivételes eset, amikor a kamatókról a népgazdaságnak le kell mondania. Azépítőipar tevékenységénék nagyobb része —■ a legutóbbi években 76—79 százaléka — beruházási célú építés. Mondhatnánk, s nem indokolatlanul, sok múlik tehát az építőkön. Igaz, csakhogy: az építőipar napjainkban nyolcvanezer féle terméket [— anyagot, eszközt — használ rendszeresen. Ezek folyamatos előteremtése — az importtól az egészen más ágazatokban levő szállítókig — nem könnyű. Ezt figyelembe véve, valamint a kivitelezők — építők, szerelők — szervezési színvonalát ismerve, s nem elfeledkezve a munkafegyelem olykor meghökkentő lazaságairól sem. érthetővé — de elfogadhatóvá aligha — válik a reprezentatív vizsgálatok megállapította tény: az építő- és szerelőiparban 18—20 százalék a veszteségidő. Mindez száz munkaórából tizennyolchúsz, tehát úgy illan el, hogy nincs mögötte hasznos teljesítmény! az ipari épületek átlagos kivitelezési ideje 515 nap volt, ami nagyon sok. Nemzetközi összehasonlításban ennek az egyharmada, legrosszabb esetben is a fele az elfogadható. Persze, nehéz úgy javítani, a helyzeten, hogy öt esztendő alatt az egy munkahelyre jutó építő- és szerelőipari dolgozók száma növekedés helyett csökkent, 37 főről 32-re. A gyakran emlegetett koncentráció így puszta sóhaj- óhajjá válik, holott — kézenfekvő — a kivitelezés meggyorsítása egyenlő a kamatok érkezésének lerövidült idejével is. mennyire nagyvonalúan kezeljük azokat a forrásokat, amelyek minden különösebb újabb kiadás, befektetés nélkül hozzásegítenének bennünket a már elköltött forintok haszon-filléreihez. A felületes előkészítés, az ismétlődő tervmódosítás, a szervezetlen kivitelezés, az apró, de az átadást akadályozó szakipari részmunkák késedelme: csupán néhány az okok közül s az okozat a várt bevétel elmaradása, a reméltnél — tervezettnél! — kisebb ösz- szege, vontatott megérkezése a közös pénztárba. Az össztársadalmi érdekeltséget képviseli tehát az a közelmúltban hozott kormányhatározat, amely szerint áUamii hozzájárulás és hitel — kevés kivételtől eltekintve nem adható olyan beruházáshoz, amelynek a megvalósítási ideje három évnél hosszabb. Ugyanezt a célt szolgálja egy másik intézkedés: a nagyberuházásoknál a befejezési határidő lejárta után az Állami Fejlesztési Bank nem fizet, s a további költségeket a vállalatoknak saját forrásaikból kell fedezniük. Indokolt szigor. Megbízható számítások ugyanis azt mutatták, hogy a beruházások csupán időre történő befejezése ;— azaz nem a tervezettnél jobb. hanem a tervezettel megegyező kivitelezése — 1,5—2 szá.- zalékkal növelné a nemzeti jövedelmet. Ez, a tavalyi nemzeti jövedelem összege alánján. 7.5—1(T milliárd forint lenne. Lehetne ... L. G. Egyre Tavaly Meghökkentő Év végéig: ötvenezer tréningruha gyerekeknek Űrlik a paprikát A szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat központi malmában megkezdődött a pirospaprika őrlése. Az idei termés közepes volt, a paprika minősége, színárnyalata ugyanakkor a sok napsütés eredményeként jobb az átlagosnál. A minőséget javítja, hogy a vállalat a termelő- szövetkezetekkel kooperálva, a fő termőterületeken három nagy teljesítményű földgázfűtéses szárítóüzemet hozott^ létre. Már mindhárom szári-” tóberendezés teljes üzemmel termel, együttes napi teljesítményük meghaladja a harminc vagont. Éjjel-nappal és vasárnapi műszakban is dolgoznak. Gondos piackutatással, a kereskedelem és a vásárlók igényeihez igazodó, megalapozott tervezéssel teremtettek jó alapot az év utolsó negyedéhez a Váci Kötöttárugyár jászapáti gyáregységében. Az elmúlt 9 hónap alatt 127 millió forint termelési értéket állítottak elő. Régi és új termékeik — női, bakfis és gyermekblúzok, gyermektréningruhák, női és férfi bundanadrágok, kapucnis bolyhos mellények — újabb elismerést váltottak ki a hazai és a külföldi piacokon. December végéig 6 és fél millió forint értékben, további 430 ezret készítenek a kelendő régi és új termékekből. Több mint 50 ezer gyermektréningruha gyártásval enyhítenek a jelenlegi ellátási gondokon. Űj termékük a női fürdőruha, az idén 30 ezret készítenek belőle. A közelmúltban rendezett börzén bemutatott egy és kétrészes, több modellben készülő fürdőruhákból a jövő év első negyedére 150 ezret rendelt a kereskedelem. A törökszentmiklósi Gépgyártó és Javító Ipari Szövetkezetnél több típusú betonkeverőgépet ezekhez szükséges alkatrészeket, az NDK részére markolólapátokat, holland teleszkóprendszerekhez lengöfejeket készítenek. Képünkön egy SZPL-750 típusú betonkeverőt szállítanak A jászberényi Kossuth Tsz úgynevezett Zsombikus részén előkészítik a talajt az őszi búzának
