Szolnok Megyei Néplap, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-11 / 238. szám

f Vi SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! xxx. évf. 238. sióm, 1979. október 11., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Meg kell tanulni Nálunk is fontos szerepet kap majd az invokáció — mondja az egyik üzem fej­lesztési osztályának szak­embere. Ezután javít egyet nyelvének botlásán: akarom mondani immováció. Kollé­gája azután helyére teszi a kifejezést — innováció, mondja. E szó összefügg a termékszerkezet korszerűsí­tésével. Szellemi energiák, anyagiak befektetését jelen­íti, amelynek eredménye az új termék. Annyi bizonyos, mostaná­ban mind több helyen is­merkednek ezzel a szóval a vállalatoknál. Vele együtt egyre gyakrabban emlege­tik a goodwille kifejezést — annyit tesz durva fordítás­ban: jó hírnév. Amire egye­bek között ügyelni kell an- f. nak, aki ott akar lenni a nemzetközi piacon. Az em­lített szavak társa mostaná­ban a referencia is — ami kezességet jelöl. Üzleti kö­rökben általános szokás, hogy mielőtt az alkut meg- jj kötnék, referenciát kémek. Ez azt jelenti, hogy a tér- | mék eladója elmondja vagy leírja, ki használja már az ő produktumát. (Útána lehet nézni, véleményt lehet kér­ni a gyártmányról.) Innováció, goodwille, re­ferencia, mind olyan sza­vak — melléjük sorolhat­nánk még jó néhányat —, amelyeket igaz, már ismer- ' tek, s néhol használtak év- jj tizedekkel ezelőtt, de ame­lyek csak most kezdenek át­menni a „vállalati köztu- * datba”. Miért ne essen le a berendezés ajtaja a megren­delő kezében? Mert oda a I jó hírnév, oda a referencia. Mert ugyan ki mondana a kérdezősködőnek jókat <az ilyen termékről? Nem elég tehát egy üzletet megszerez­ni, már a' gyártásnál illik gondolni a következőre. Miért dolgozik például a Tiszamenti Vegyiművekben egy egész főosztály a gyárt­mányok fejlesztésén? Mert ott már tudják, licenc ide, licenc oda, az innovációval egy-egy terméknél — ilyen például a kriolit — a gyár­tók versenyében az élboly- í ba küzdheti fel magát a TVM. Gondolhatnánk, könnyű a •- vegyiműveknek. Nagyüzem tetemes mennyiségű pénz jut fejlesztésre. Nem köny- | nyű. A fejlesztés, a kuta­tás — az innováció itt lét- jj kérdés, éppen ezért nem hanyagolható el: milyen en­nek a tevékenységnek a ha­tékonysága. A kockázat is nagyobb — egy helytelen vágány, egy rossz piacfel- | mérés milliókat emelhet ki a vállalat zsebéből. Naiv dolog lenne persze feltéte­lezni: legjobb akkor az együgyű tudatlanság és sze­génység állapota — kisüze­mi módra. Új termék ritkán születik beruházás nélkül — nem mondható tehát, hogy a pénz nem számít. Ezzel leg­alább egyenértékűen fontos azonban a fantázia. A kis vállalatok könnyű és vé­kony pénztárcája esetén mérlegre kerül a műszaki gárda tehetsége, az alkal­mazotti és fizikai állomány összeforrottsága, alkotóere­je. Jobb vagy új termék nemcsak a kutatási és fej­lesztési alapok „bedobásá­val” születik. Itt jutnak fon­tos szerephez az újítások, a találmányok. Szóval mi volt a nyelv- botlás oka? Nehéz megmon­dani. Annyi bizonyos, eze­ket a szavakat ízlelgetni már nem elég — meg kell tanulni. H. J. Jobb munkára ösztönöz a teljesítménybérezés Új termékek jelentek meg Gyakori az anyag- és alkatrészhiány — Lesz-e év végi hajrá? 1979 eltelt háromnegyed évének számvetése készül ezek­ben a napokban megyénk Ipari üzemeiben: mérlegre teszik, hogyan teljesítették az év nagyobb hányadának termelési, gazdasági feladatait, mi várható a naptári esztendő végéig, lesz-e szükség hajrára, hogy a kitűzött célokat teljesítsék. A Magyar Hajó- és Daru­gyár tiszafüredi gyáregységé­nek termelő üzemeiben töb­bek között az jellemezte az év eddigi munkáját, hogy átfogóan alkalmazták az egyéni és csoportos teljesít­ménybérezést. Ez a módszer az év első háromnegyed ré­szében jól ösztönzött a ter­melési feladatok megoldásá­ra, a minőségi munkára. Ki­lenc hónap alatt megközelí­tően, egyenletes negyedévi elosztásban 35 portáldarut gyártottak, eggyel többet, miint amennyire szerződés kötelezte a vállalatot. A gyártott termékekkel kapcso­latban a szovjet átvevő el­ismerését fejezte ki, minősé­gi reklamáció nem érkezett. A ■ szocialista munkaver­senyhez csatlakozott 30 bri­gád csaknem négyszáz tag­jának az eredménye elis­merésre méltó, a termelés területén vállalt normaórá­kat teljesítették, sőt több brigádban jelentősen tű], is szárnyalták. A kongresszusi és a fel- szabadulási verseny több­letfelajánlása, főbb célkitű­zése a termelékenyebb mun­ka, a takarékos gazdálko­dás a munkaerővel. az anyaggal és az energiával. A teljesítmények értékelé­sére még ezután kerül sor, de bizonyos, hogy ezen a téren is számottevő az előre­haladás. A gyári kollektíva az év utolsó negyedét a versenylendület szinten tar­tásával kezdte, az év végi hajrát azonban ennek el­lenére sem tudja elkerülni. Oka a külföldi és a hazai kooperáló partnerek késedel­mes szállítása. A Szerszámgépipari Mű­vek karcagi gyárá az első háromnegyedév halmozott teljes termelési tervét csak­nem 13 millió forinttal túl­teljesítette. Ez önmagában nem sokat mondana, ha az eredményt nem ütemes ter­meléssel és termékkibocsá­tással, valamint terv szerinti specifikus teljesítéssel érte volna el. Az eltelt időszak eddigi eredményeit az ösz­tönzési rendszer hatékonysá­gának, továbbá a teljesít­ménybérezés teljes körű al­kalmazásának a számlájára is írják, ezek a módszerek gazdasági céljainknak meg­felelően serkentik a dolgo­zókat a tervfeladatok meg­oldására. A gyár a korábbi jó híréhez méltóan az idén is törekedett újat produkál­ni, két új gyártmány terme­lését kezdte el. Nevezetesen a kézi lemezhajlító és hen- gerítő lemezmegmunkáló gé­pek léptek be az új termé­kek sorába, és elkészült az ORM—63 típusú rezgőolló prototípusa. Az elmondottakból úgy tűnhet, hogy az 1979. évi feladatokat eddig gond nél­kül oldották meg. Erről szó sincs, a SZIM vezetőinek és dolgozóinak komoly nehéz­séget jelentett, hogy export­tervét szeptember végéig csak 70,3 százalékra teljesí­tette a gyár. Ennek oka, hogy az USA részéről koráb­ban benyújtott megrendelést év közben módosították. A kényszerű helyzetben új tő­kés piacot igyekeztek keres­ni, amely csak részleges eredményre vezetett. Gondr jaik egyik alapvető forrása az anyagellátás akadozása is, mindezek ellenére úgy védik, év végi hajrára nem lesz szükség, körültekintő, szer­vezett munkával többletvál­lalásaikat is teljesítik. A Vízgépészeti Vállalat kunhegyesi gyáregységében viszont más a helyzet: az exportkötelezettség túltel­jesítése mellett az első há- romnegyedév tervének telje­sítése mintegy 3—10 száza­lékkal elmaradt az előirány­zattól. Akadályozta az üze­met az import alkatrészek termelési programtól eltérő beérkezése, a vásárolt gé­pészeti egységek, gépelemek megkésett szállítása. Szűk­nek bizonyult a forgácsoló- üzem kapacitása is, ebből következően akadozott a gyártó, szerelő üzemrészek folyamatos munkaellátása. Az idén 6 százalékkal ala­csonyabb munkáslétszámot foglalkoztattak, ennek elle­nére a túlórafelhasználást 1,2 százalékkal csökkentet­ték. Mint a gyár illetékesei elmondották, az éves terv teljesítése érdekében né­hány részlegben, mint a for­gácsolóüzemben, a szerelő üzemrészben, továbbá a fes­tőműhelyben szükség lesz a dolgozok teljes körű túlmun­kában való foglalkoztatásá­ra. Az 1979-re kitűzött ter­melési feladatokat fokozott erőfeszítéssel teljesíteni akarják. Ilyen módon nyílik meg a lehetősége annak is, hogy hagyományos, de kor­szerűsített termékeik mel­lett az újabb gyártmányok­ból is kielégítsék az igénye­ket. Üj termékeik közé tar­tozik a műanyag tolózár- kezelő-állvány, továbbá a mobil iszapvíztelenítő gép, az utóbbinak elkészült a pro­totípusa. E. S. Az els6 veszélyes műveletet az MHSZ-KOTI- VÍZIG szolnoki könnyűbúvár klub búvárai vé­gezték: a vizen fekvő és a daruról függesz­tett csodarabokat Szerencsés József, Vámosi Antal, Olej Zoltán és Kovács Jenó a szára­zon csavarozták össze. Vízalatti munkaként a leeresztett csóvet később homokzsákokkal rög­zítették Fegyveres őrök biztosították tegnap a teljes folyamzárat a Tisza martfűi szakaszán: teljes hajózási tilalom kellett ugyanis a növény­olajgyár szennyvízkibocsátó vezetékének el­helyezéséhez. Ez a cső vezeti majd az elő­tisztított szennyvizet közvetlenül a folyó fő­sodrába, így az öntisztulás jóval gyorsabban megy végbe. Képeink e látványos, több száz ember összehangolt munkáját igénylő cső­fektetésről készültek. A 800 milliméter átmérőjű, 84 méter hosszú acélcsövet a Rákócziújfalu melletti szabad- strandon hegesztették össze. A kiépített sólyán ezután a néphadsereg pontonhldja mellé eresz­tették és kötötték. A leúsztatás után a pon- tonhidat — hogy merevebb legyen — a teljes folyamszélességre építették ki. A Tiszán ilyen műveletet most végeztek először a mű­szaki katonák Csősüllyesztés Martfűn Az egészségügyi miniszterhelyettes megnyitja az orvos-gyógy­szerész napokat Orvos-gyógyszerész napok Szolnokon Tegnap délelőtt megkezdő­dött, és három napon át tart Szolnokon a XXI. megyei orvos—gyógyszerész napok rendezvénysorozata. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ színházter­mében dr. Ignácz István megyei főorvos üdvözölte az elnökségben helyet foglaló Majoros Károlyt, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Hutás Imrét, az egészség- ügyi miniszter helyettesét, Barta Lászlót, a megyei ta­nács elnökét, dr. Petri Gá­bort, a Szegedi Orvostudo­mányi Egyetem rektorát és az orvos—gyógyszerész na­pok minden résztvevőjét. A miniszterhelyettes meg­nyitójában elmondotta, hogy az utóbbi időben az MSZMP Politikai Bizottsága és az országgyűlés is foglalkozott az egészségügy helyzetével, gondjaival, feladataival. A nehézségek ellenére elisme­réssel szóltak az orvosok, a gyógyszerészek, az ápolónők munkájáról. Kevés a kórházi ágy, á műszerek lehetnének mo­dernebbek — folytatta dr. Hutás Imre. — És persze más hiányosságok is elő­fordulnak, de ha visszané­zünk az elmúlt nyolc-tíz év­re. a fejlődés jelentős. A végső célt: a magas színvonalú betegellátást per­sze jobban megközelíthet­nénk, ha az egészségügyi intézmények között szoro­sabb lenne a kapcsolat — tette hozzá. — Sajnos még gyakran előfordul, hogy az a drága műszer, amely az egyik kórházban szükséges lenne, a másik raktárban kicsomagoíatlanul hever. A miniszterhelyettes ezek után a megye egészségügyi ellátottságáról beszélt. Itt is, mint országosan, több kórházi ágyra lenne szük­ség, viszont örvendetesen ja­vult az ágyak kihasználtsá­ga. Nem megnyugtató, hogy Szolnok megyében kilenc­ven orvosi állás betöltetlen. A jelenlevők örömmel hall­hatták, hogy a minisztérium megállapítása szerint a be­tegellátás színvonala egyre jobb a megyében. Ez a javulás a korsze­rűbb orvosképzésnek is kö­szönhető, Bevált az oktató- kórházak rendszere, ennek fejlesztése a jövő feladata. Mind több kórház kapcsoló­dik be a medikusok, a me­dikák fölkészítésébe, ez egy­re inkább rangot ad. E gyorsan fejlődő tudo­mányág — mondotta befe­jezésül dr. Hutás Imre — állandó továbbképzést kö­vetel a ma orvosától. Ezt segíti az elkövetkezendő há­rom nap sok-sok előadása, meghallgatásuk bizonyára hozzájárul majd a gyógyí­tó munka színvonalának emeléséhez. A miniszterhelyettes meg­nyitója után plenáris ülé­sen dr. Petri Gábor, dr. Föl- desi Vilmos és dr. Zalányi Sámuel, a Szegedi Orvostu­dományi Egyetem professzo­rai tartották meg előadásu­kat. A gyógyszerkészítmé­nyek biológiai hasznosítha­tóságáról pedig dr. Minker Emil professzor beszélt. H. Z. Az összeszerelt vezeték süllyesztése. A bele szivattyúzott víz és a lassú, ütemes csörlőzés hatására az acélcső lassan nyolc méter mélyre ereszkedik, ahová kétezer tonna követ hordanak majd rá védelmin a szegedi Muréna Klub könnyűbúvárai. Egy nap alatt több millió forint értékű munkára tettek pontot e nagy vállalko­zás résztvevői Köhidl Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom