Szolnok Megyei Néplap, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-10 / 237. szám

1979. október 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 ü 55 ■ ■■iW iiimirf :: *4mmm KÉPÍRfWÖ előtt Batikoló kollégisták Kunszentmártonban A villanyrezsó lapjain bádog­dobozokban lassan meleg­szik, olvad a viasz. Az anyag savjanykás i il­lata átjárja a terem falait, melyeken a dekorációt szí­nes batikokból állították ösz- sze. Az egyi­ken hetyke ka­kas látható, z. másikon vi­rág, a mel­lette levőn a „jó és a rossz” kislány jelké­pét formálták meg. Az aszta­loknál fehér vászon fölé ha­jolva dolgoz­nak a diákok. Ceruzával raj­zolják elő a Az első mozzanat: a kép felrajzolása a szövetre A „hivatásos” tévénéző, akárcsak a szenvedélyes ha­lász, nemcsak akkor veti ki hálóját (ül a képernyő elé), amikor feltehetően járása van a halnak (főműsoridő­ben), hanem csak úgy, holt időben is: hátha hálójában ilyenkor is fennakad valami. Talán csak egy keszeg, de ennek is örül: váratlan zsákmány, Így „fogtam ki” az elmúlt' héten két riport­filmet, az egyik Közelebb az új matematikához, a má­sik Jó vételt, Püspökladány! !// matematika Változnak az idők, s vál­tozik a pedagógia is! Külö­nösen azok a szülők tapasz­talhatják ezt a* tényt, akik gyermekük révén közvetve, de olykor közvetlenül is ta­lálkozhatnak e változás tar­talmával és formáival. Más­képpen tanulja például a gyerek a matematikát, mint hajdanán az apuka. De egyéb tárgyakat is máskép­pen oktatnak most, mint akárcsak tíz évvel ezelőtt is. Nem is beszélve arról, ami­kor egy-egy iskolában újító szándékú pedagógusok vala­milyen kísérletbe fognak. Mozgásban van tehát a pe­dagógia, s ez a mozgás lé­tének, fennmaradásának feltétele. Sajnos azonban az egysze­rű szülő sok esetben nem tudja követni e mozgás irá­nyait, s manapság gyakorta megesik, hogy tanácstalanul áll szemben a pedagógia egy-egy megújulási törekvé­sével. Ezért tartom figye­lemre méltónak az elmúlt hét már említett két úgyne­vezett pedagógiai műsorát, mert ezekhez á változások­hoz igyekezett gondolatban közelebb vinni bennünket, nézőket. Közelebb az új matematikához (péntek es­te tíz óra után!), már a cí­mében hordja tartalmát, az alsó tagozatban bevezetett új tantervvel ismertetett meg bennünket, s dicséreté­re legyen mondva, a lénye­get illetően világosan fejezte ki önmagát. Déri Jánost — a műsor riportere — talán még sohasem láttam ennyi­re meggyőzőnek, kíváncsi­nak és nyugtalannak, és feltett kérdéseiben pedig olyan pontosnak, mint ez alkalommal. Szerencsére a válaszadók is tudálékosko­dás nélkül fejtették ki a számtantanítás és a mate­matikaoktatás közötti minő­ségi különbségről vallott né­zeteiket. A riportfilm, s ez jó do­log, nem a befejezett té­nyeknek kijáró alázattal közeledett a témához, ha­nem a szülőkben meglevő bizonytalanság, de egyálta­lán, az újjal szembeszegez­hető ellenvetések, kérdőjelek felsorakoztatásával igyeke­zett boncolgatni a pedagó­giai jelenséget. Nem titkol­va el azt a sokunkban élő gyanakvást sem, hogy az el­sősorban logikai készségeket- gyarapító, matematikai lá­tásmódra nevelő módszer vajon nem sorvasztja-e el az egyéb képességeket, pél­dául a számolás tudomá­nyát? A műsor igyekezett meg­nyugtatni bennünket: az új módszer nem hadat üzent a bevált, hagyományos ré­ginek, csak épp más formá­ban integrálja eredményeit. Ahogy hallhattuk, továbbra is fontos marad a számtan, az egyszeregy, csak épp megtanulásának és alkalma­zásának módjai változnak. Mindez kétségtelenül meg­nyugtató, de tekintettel a további részletekre való szü­lői kíváncsiságra, alighanem újabb televíziós „miséket” i.^ megérdemelne e társadal­milag is fontos téma. • Nem oktatófilmekre, pláne nem kioktató filmekre gondolok, hanem akár sorozatban is, szülők és pedagógusok kel­lemes társalgására a "kép­ernyőn, mert ha a matema­tika tanulása — hallhattuk — lehet játékos, akkor egy erről szóló sorozat miért ne lehetne hasonlóképpen szó­rakoztató. Püspökladányi kísérlet A országban állítólag egyedülálló kísérlet folyik Karcag szomszédvárosában, egy püspökladányi általános iskolában. A Jó vételt, Püs­pökladány! című riportfilm­ben ide látogattak el a ka­merák; egy iskolába, ahol „videosították” a tanítást, azaz zártláncú televízió há­lózza be a tantermeket, bo­nyolult technika, diszpécser- szolgálat, sok-sok energia, ráfordított áldozat. A film azonban mégsem e technikai újdonság nyomába szegő­dött, hanem e kísérlet háza­lóján úgy nézett szét, hogy e pedagógiai újítás emberi- tanári viszonylatait, össze­függéseit feszegette. Ettől vált igazán társadalmivá és emberivé, amiről szólt. A film készítői kitűnő módszert találtak a látottak értelmezésére, kommentálá­sára. Egy-egy nevelő belső gondolatait kapcsolták mint­egy kontrasztként egy-egy adott képsorhoz. Mily kife­jező volt például az ered­ményektől megittasult igaz­gató beszámolójának és a beosztott nevelőkben felme­rülő kételyeknek a szembe­sítése épp e belső hangok hozzáadásával, amelyekben korántsem az újítás kérdő­jeleztetett meg, hanem az a túlfűtött lelkesedés, amely egy-egy eszköz birtoklásától várja a forradalmi változá­sokat. Azt a szemléletet tette macskakörmök közé a Szé­kely Róbertné szerkesztette, B. Nagy Tibor rendezte ri­portfilm, amely az eszköz bűvöletében megfeledkezik olykor a pedagógia emberi tartalmairól; úgy próbálja abszolutizálni magát a tech­nikát, hogy közben elsor­vasztja a pedagógia legfon­tosabb jellemvonását, az em­beri kapcsolatokat, mecha- nizálja a nevelés alkotó fo­lyamatait. Lényegében tehát olyan kérdésekkel találtuk magunkat szemben e peda­gógiai riportfilmben, ame­lyek bárhol, akár egy ter­melőközösségben is felvetőd­hetnek. így ez a szerényen rokonszenves riportfilm jó példája annak is, hogy egy szűkebben vett szakmai té­mától hogyan lehet eljutni az általánosítható gondola­tok megfogalmazásáig, ha az alkotás — még egy ri­portfilm is, nem ragad bele témájába, képfes föléje emel­kedni, tehát nemcsak meg­mutat. hanem ki is fejez valamit: ami fontos és lé­nyeges. Röviden Sör és perec címmel há­rom este sugározta televí­ziónk a Somerset Maugham regényéből készült tévéfil­met. A szerző kulcsregényé­nek — ismert személyiségek húzódnak meg az egyes fi­gurák között, például aZ öreg író alakjában Thomas Hardyt mintázta meg — ötletes, szellemes változatát teremtették meg az angol televíziósok, elsősorban Ro- sie-ra irányítva a játékot, akiben emberszeretet, meg­értés, jóság, ugyanakkor szertelenség, csapodárság és meggondolatlanság különös módon egyesülnek; varázsos tündér, aki modem Puck módjára széppé tudja vará­zsolni azt is, ami körülötte rút. Szórakoztató filmet lát­tunk, de — és ez sajnos ná­lunk nem mindig tapasztal­ható — hallatlanul magas színvonalon „előállítva”. Jelenetek egy házasságból — Ingmar Bergman készí­tette a balzaci szándékú, er­kölcsi látleletet egy házas­ság belső világáról, konflik­tusairól. Kihívóan köznapi téma, de rendkívül éles megvilágításban, az igazság kíméletlen kimondásának igényével. Fájdalmasan ke­gyetlen film. de mégsem embertelen. A mai, modern ember válságainak ábrázo­lásával épp az emberi szép­ségekre — pontosabban e szépségek hiányának kínos érzetét kelti. V. M. mintát, melyet lefestenek, via- szoznak. A kunszentmárto­ni általános iskolai diákott­honban működő batikszak- kör tagjainak munkáját Séra Erzsébet rajzszakos tanárnő irányítja. — Három évvel ezelőtt a tiszakürti alkotótáborban is­merkedtem meg alaposab­ban a batikkészítés forté­lyaival. A tanév elején a kollégium lakóit is pró­báltam megbarátkoztatni a textillel és a festékekkel. A gyerekek kezdetben idegen­kedve fogadták a számukra ismeretlen kelmefestést, s az alkotásokat is, de lassan megszerették a munka lát­ványos mozzanatait. A gyerekek általában képze- letszegényebbek, mint a vá­rosi, ingergazdag környezet­ben felnövő társaik. Nehéz volt a fantáziájukat meg­mozgatni, elképzeléseiket formálni, irányítani. Először ceruzarajzzal, majd linö- rnetszéssel kezdtük a szak­köri munkát, így jutottunk el a hátikhoz, amely a leg­jobban lekötötte figyelmü­ket, kibontakoztatta alkotó­kedvüket. Az első foglalko­zásokon népmesét, népballa­dát olvastunk, melyhez kö­zösen készítettünk illusztrá­ciókat, s lépésről lépésre jutottunk el az egyéni téma- I I Filharmó­nia 1979- 80. évi bérleti hangversenyeit már az új megyei művelődési központ igen jó akusztiká­jú színház-, illetve hangver­senytermében hallgathatjuk. E koncertsorozat nyitánya­ként hétfőn este a budapes­ti Liszt Ferenc Kamaraze­nekar adott hangversenyt Roll a János vezetésével. Közreműködött Kostyál Kál­mán, a zenekar szólistája. Hírnevéhez méltó, kiváló együttest hallottunk. A nagyszerű kollektív munka igen csiszolt, kifinomult jó ízléssel játszó együttessé ko­vácsolta össze a 16 vonós szólistát, az érzékenyen al­kalmazkodó cembalo kísé­rettel (continuóval) együtt. A valamikor főiskolásokból alakult együttes tagjai ma már végzett művészek. A zenekar profilja első­sorban vonószenekari ka­marajellegű művek megszó­laltatása, legyen az régi mu­zsika, avagy éppen avant- garde korfárs szerző műve. Természetesen adott eset­ben egyéb fa-, rézfúvós, ütőhangszerekkel is bővül­het az együttes, a reperto­ártól függően. A szolnoki hangverseny műsorát első­sorban a régi barokk zene, Corelli, Galuppi és J. S. Bach művei alkották, illet­ve a szünet után az ifjú Mendelssohn kamara vonós­karra írt, klasszikus ihletésű c-moll szimfóniáját adták elő. A körülbelül 1600-tól kez­választásig, megformálásig. I A szakkört tíz-tizenöt ta­nuló látogatja rendszeresen. Zömmel lányok, 7. és 8. osztályos tanulók. Szőke Erika nagy gonddal rajzol­ja az anyagra egy ágon ülő bagoly körvonalait. — Honnan jött az ötlet, hogy megörökítsd az „erdők D Liszt Ferenc Kamarazenekar Szolnokon dődő mintegy 150—200 éven át tartó zenei stílus, irány­zat összefoglaló neve a ba­rokk. A stílus főbb jelleg­zetességei közé tartozik az egy-egy érzelem köré cso­portosuló kibontakozás, a jellemző főbb témáknak olykor mai füllel hallgatva is meghökkentő merész har­móniai (g-moll, D-dúr), rit­mikai kidolgozása, a terasz­szerű dinamika, a tiszta, harmonikus, motivikus fel­építés. Ezek minden eset­ben meghatározták a for­mát, melyet a barokk mu­zsika legnagyobb mesterei végletekig feszítettek, de túl soha nem léptek. a XVII., Galuppi a XVIII. század hangszeres zenéjé­nek kimagasló olasz meste­re. Corelli mint hegedűmű­vész érthető módon a vonós kamarazene jegyében kom­ponál, ő a concerto grosso műfajának megteremtője, és stílusa a hegedű irodalmá­ban korszakos - jelentőségű. Hatása még Händel, Bach zenéjében is érezhető. Ga­luppi több mint száz ope­rát, vígoperát és egyéb szá­mos jelentős zeneművet írt. — A kollégiumi szobánk falán látható egy hímzés, amely baglyot ábrázol. Én teljesen másképp képzeltem el a kerek szemű madarat, s most próbálom barikban ezt a formát a megfelelő színekkel „megfesteni”. Ez az ötö.dik önálló munkám. Neczpál Ilona szintén nyolcadikos. Később érke­zett a foglalkozásra, ezért csupán segít társainak. — Kíváncsi voltam, a többiek mit csinálnak — mondja. — Szívesen jövünk a szakköri foglalkozásokra. Nagyon megkedveltük a ba­tikolást. Csupa érdekes mozzanatból épül fel. Az a legizgalmasabb, amikor a festék és a viaszréte^ felke­nése után újságpapír közt levasaljuk az anyagot. Cso­dálatos színekkel bújik elő a kép. — A batikolás első lépése a munka felrajzolása. Sze­retsz rajzolni? — A szakkör tagjai közül kevesen vannak, akik ügye­sen irányítják a ceruzát. A batik az más. A színek az érdekesek elsősorban. Én a diákotthonban hallottam először a hátikról, azóta a szerelmese vagyok. A.mun- káimból vittem már haza is. anyuéknak is nagyon tetszett. I g-moll Űz elhangzott (Corelli) _________________J és a c-moll ( Galuppi) concerto grosso tételeit mértéktartó dina­mizmussal, stílushű, kifeje­ző muzikalitással tisztán, szép tónussal, magas mű­vészi színvonalon szólaltatta meg a Liszt Ferenc Kama­razenekar. Különösen tet­szett Johann Sebastian Bach közismert d-moll kettős ver­senyművében Rolla János és Kostyál Kálmán játéka. Rolla hegedűjátéka, tónusa határozott, erőteljesebb, fé­nyesebb, intenzívebben érez­hető a hangversenymester szólista egyénisége, melyet mindvégig jól kiegyensúlyo­zott Kostyál Kálmán lá- gyabb. simulékonyabb, szin­te a zenekarba olvadó, de igen kifejező játéka, egyen­rangú muzikalitása. Valamennyi elhangzott műben, így a szünet után előadott Mendelssohn szim­fóniában is megkapó a ter­mészetes, közvetlen muzsi­kálás, a zene öröme, az egy emberként mozduló, figyelő, maximálisan széles dinami­kai skálát átívelő, igen dif­ferenciáltan játszó zenekar. Végül, de nem utolsó sor­ban megemlítem, hogy a ki­tűnő együttes jelenlegi Európa-hírű színvonalának megteremtésében nagy ér­deme van a már elhunyt Sándor Frigyes zeneakadé­miai professzornak, aki a Liszt Ferenc Kamarazene- kar megalapítója és hosszú évekig művészeti vezetője volt. Egyed Ferenc A szakkör tagjainak közös munkája a „jó és a rossz" kislányt jelképező batik. Fotó: Köhidi Évadnyitó hangverseny Corelli Szocialista ' hazatiságra nevelésről Tanácskozás, előadások A Szolnok megyei Múzeu­mok Igazgatósága és a Me­gyei Művelődési és Ifjúsági Központ rendezésében holnap a honismereti hónap egyik kiemelkedő eseményére ke­rül sor a szolnoki helyőrségi művelődési központban. Dél­előtt 10 órakor tanácskozás kezdődik, amelynek témája a szocialista hazafiságra ne­velés problémái a szocializ­mus építésének jelenlegi idő­szakában. Az első előadást dr. Majoros Károly, az MSZMP Szolnok megyei Bi­zottságának titkára tartja ,,A mindennapok hazafisága — a szocialista hazafiságra való nevelés legfontosabb kérdései napjainkban” — címmel. Az előadás után korreferátumok következnek, majd Molnár Sándor, a szolnoki Verseghy Gimnázium igazgatója, dr. Zádor Béla, a megyei múze­um igazgatóhelyettese és Papp Imre. a jászberényi Déryné Művelődési Központ igazgatója előadásaival foly­tatódik a tanácskozás. Mohácson összegyűjtik A délszláv népi kultúra emlékeit összegyűjtik és bemutat­ják a baranyai délszlávok népi kultúrájának értékes emlékeit. A megyei tanács által elfogadott program a nemzetiségi művelődés fej­lesztésére feladatul szabta, hogy meg kell gyorsítani a néprajzi gyűjtőmunkát. Az életmódváltozás és a magán- gyűjtők fokozott tevékeny­sége miatt ugyanis ijesztően megfogyatkozott a folklór­anyag a szerb-horvát nyelv- területen is. A délszláv népi kultúra szellemi és tárgyi emlékeit a mohácsi múzeum gyűjti, amely állandó kiállítást rendezett a legszebb dara­bokból a Duna-parti város­ban. Eddig tizenhétezer nép­rajzi tárgy került az intéz­mény tulajdonába, főleg ru­ha, szőttes, bútor és kerá­mia. Összegyűjtik a népha­gyomány útján megőrzött délszláv meséket, története­ket, szokásokat, dalokat is. Elsős gimnazistáknak Új óraterv Az idei tanévben már a gimnáziumok első osztályai­ban oktatják a fizikát, a bi­ológiával viszont csak a har­madikban találkoznak elő­ször a diákok. Tájékoztatták az új, tantervvel együtt élet­be lépett órarendi változá­sokról az oktatási miniszté­rium illetékesei az MTI munkatársát. Az új óraterv az idén egye­lőre csak az elsősöket érinti. Kialakításánál is.hasznosítot­ták az elmúlt évek tapaszta­latait Egyértelművé vált például: a biológia magasabb színvonalú oktatásához nél­külözhetetlen, hogy a gimna­zisták megfelelő fizikai és kémiai ismeretekre tegyenek szert, már az alsóbb osztá­lyokban. Ily módon az első osztálytól kezdve négy éven át tanulnak fizikát és két éven át kémiát, a biológiát pedig a harmadik és a ne­gyedik osztályban sajátítják el, a korábbinál magasabb óraszámban. Néhány más tantárgy heti óraszámát is módosították. Az eredményesebb anyanyel­vi és nyelvi képzés érdekében a második osztályban heten­te eggyel több lesz a magyar óra, s ugyancsak eggyel több lesz a második idegen nyelvre fordítható óraszám. Történelmet a negyedikesek az eddigi három helyett négy órában tanulnak majd. A megújult tantervű gim­náziumban az idén — a ko­rábbi tagozatokkal ellentét­ben — minden elsős és jövő­re minden másodikos egysé­ges alapismeretek birtokába jut, a korábbinál nem maga­sabb, heti 33 órában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom