Szolnok Megyei Néplap, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-10 / 237. szám

I Kinek az asztala? A tanácson az ügyfelek előtt váratlanul becsukták az ajtót. A kint várakozók ta­nácstalanul nézjtek egymás­ra: vajon mi történhetett? Senki nem mozdult a helyé­ről. Majd fél óra telt el, mire újra kinyílt az ajtó. „.Sajnos, a kolléga nem érzi jól ma­gát” — közölte a várakozók­kal egy fiatalember. „Ma már nincs félfogadás, jöjje­nek holnap!” A várakozók közül a légbátrabb (megje­gyezte: Kérem, én szabad­ságot vettem ki a mai napra, hogy az ügyemet végre elin­tézhessem, holnap nem jöhe­tek újra. Talán ön is segít­hetne ...” „Az Ön ügye ké­rem, nem az én asztalom”. Más. Külkereskedelmi vál­lalat. Az exportbonyolító osztály egyik előadója sza­badságra ment. Hiába érdek­lődött két héten át a válla­lattal kapcsolatban álló gyár kereskedelmi főosztályveze­tője: megköttetett-e a szerző­dési'' a külföldi partnerrel vagy se, válaszul minden al­kalommal csak annyit klat- pott: az illetékes előadó sza­badságon van, nem intézked­het helyette érdemben más, várjanak türelemmel* amíg szabadságáról visszaérkezik az, akinek ez az asztala... Megint más. Az üzem egyik legjobbnak tartott esz­tergályosa egymás után ron­totta el a gépbe fogott mun­kadarabokat. A szomszédos gépek mellett dolgozók értet­lenül bámultak rá, időnként egymásra néztek, megvonták a vállukat, azzal ki-ki vé­gezte a maga dolgát. A mű­szak végén a művezető rá­förmedt az esztergályosra: megőrült, szaki! Máskor két hónap alatt nem csinál any- nyi selejtet, mint ma. egyet­len nap alatt! Az esztergá­lyos szégyenében úgy hebe­gett, mint a csínyen ért gye­rek: „a feleségemet az éjsza­ka kórházba vitték, s még hajnalban is eszméletlen volt...” Szónoki a kérdés, mégis fel­teszem: az emberség^ a fi­gyelmesség, . a bajba jutott ember kisegítése vajon kinek az asztala? Kinek az asztala, amikor egy kis közösség tudja, hogy a munkatársuk felesége haldoklik, már nincs segítség, és a kolléga mégis ott ül nap mint nap az író­asztala mellett? És az, ki­nek az asztala, amikor reg­gelenként hat-nyolc gép nem indul a gyárban, mert keze­lőjük megbetegedett, pedig a gépek munkájára, a rajtuk készült termékekre nemcsak a gyárnak lenne szüksége, a kooperáló vállalatnak is; miért nem osztanak be mást az álló gépek mellé? Kinek az asztala^ hogy odaszóljon a teli áruházban a pultot tá­masztva fecsegő eladóknak: nem ezért kapják a fizetésü­ket! Kinek az asztala? Fogas kérdés. Papíron minden el­mondott példának van fele­lőse. A mindennapi élet gya­korlata azonban nem ezt iga­zolja. Emberségből, felelős­ségérzetből, kötelességtudás­ból a hétköznapokon gyakran kapunk elégtelen osztályza­tot. Közömbösek vagyunk. Nem érdekel a más munká­ja, a más élete. Mitől lettünk ennyire kö­zömbösek? Miért szemléljük kívülállóként mindazt ami nem a mi asztalunk? Lehet, hogy lassan már semmi sem az? Csak a ma­gunk asztalát markolásszuk görcsösen, amíg tudjuk. P. P. Jő minőségű termékek A tervezettnél kisebb létszám Növekvő export Helyzetkép az idén befejezett nagyberuházásokról Nélkülözhetetlen vegyianyagok, élelmezési és gyógyászati cikkek, korszerű számítástechnikai eszközök és egyéb fontos termékek gyártásával megkezdték a befektetett milliárdok törlesztését az új nagyberuházások, amelyeket az idén adtak át, illetve amelyek közvetlenül befejezés előtt állnak. Az új létesítmények kol­lektívái a kongresszusi és felszabadulási munkaver­senyben fokozottan ki akar­ják használni a korszerű technika előnyeit, és arra tö­rekednek, hogy valamennyi termékük minősége kifogás­talan legyen, gazdaságos munkával segítsék a lakos­ság ellátását, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javí­tását. A vegyipar gazdaságos ter­mékstruktúrájának bővítését szolgálja a Borsodi Vegyi Kombinát PVC-gyára, ahol a beruházás befejezése no­vemberre várható, továbbá a Tiszai Vegyi Kombinát po­lipropilén gyára, amelyet már átadtak, az üzemszerű termelést már megkezdték, és a vásárlók véleménye sze­rint mindkét helyen kifogás­talan minőségű terméket ál­lítanak elő. A Borsodi Vegyi Kombi­nát az első háromnegyed év­ben több mint 90 000 tonna pvc-t állított elő, s az év vé­géig a termelés 125 ezer ton­nára növekszik. A vállalat széles körű piackutató mun­kába kezdett, s mivel a ter­mék kiváló minőségű, jó le­hetőségei vannak az export fokozására. Már a mostani termelésnek mintegy 60 szá­zalékát külföldi rendelők vá­sárolják. Hazai kooperáció­kat is létrehoztak, amelyek alapján például korszerű ab­lakokat, ajtókat gyártanak a BVK pvc-anyagából. A TVK polipropilén gyára ugyancsak a tervezettnek megfelelően dolgozik, még­pedig olymódon, hogy mun­kaerő-szükségletének nagy részét vállalaton belüli át­csoportosításokkal biztosítot­ták. Az alapanyagot a válla­lat korábban üzembe helye­zett olefingyára adja, így a munka zavartalan menete lényegében a vállalaton mú­lik. A finomfóliák, csoma­goló anyagok, műanyag zsi­negek és egyéb termékek gyártására alkalmas polipro­pilén iránt itthon is, kül­földön is nagy a kereslet. A Magyar Optikai Művek­ben a számítástechnikai be­rendezések fokozott gyártá­sát szolgálja az a csaknem egymilliárd forintos beruhá­zás, amely Budapesten be­fejeződött, a zalaegerszegi részlegen pedig a befejezés az év végére várható. Ter­mékei főként az egységes számítástechnikai rendszer­hez kapcsolódnak. A számí­tógépek kiegészítő berende­zései, az úgynevezett perifé­riák, köztük lyukszalagos egységek, mágnestárcsás és hajlékonylemezes tárolók ké­szülnek a Videoton számító­gépeihez, s szakosodási meg­állapodások alapján a többi KGST-ország mini- és kö­zepes teljesítményű számító­gépeihez, adatátviteli és szö­vegfeldolgozó, valamint könyvelő automatáihoz. A Phylaxia Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalat kar­cagi új gyárában megkezdőd­tek az üzemi próbák, s ezzel befejező szakaszába érkezett a nagyberuházás, amelyre a budapesti telephelyek re­konstrukciójával együtt kö­rülbelül 800 millió forintot költöttek. Ezzel lényegében kiépül az állattenyésztés egyik háttéripara. amely évente kétmillió állat egész­ségügyi ellátását teszi lehe­tővé új oltóanyagaival. A budapesti részlegekben beve­zetett korszerűbb technoló­gia, az új! módszerek a mun­kaerőgondokon is enyhíte­nek, mert az új berendezések kezelését a korábbinál mint­egy 25 százalékkal kevesebb dolgozó is el tudja látni. A karcagi új gyárban a jövő év elején kezdik meg az üzemszerű termelést: évente 20 000 tonna úgynevezett premix és 30 000 tonna kar- bafil takarmánykiegészítő szert állítanak elő. A karca­giak karbafil takarmányki­egészítő szerével a gazdasá­gok nagy reményeket vált­hatnak valóra: felhasználá­sával növelhetik a hizlalás hatékonyságát, s így szójá­ból vagy más növényi fehér­jéből a korábbinál 25—30 százalékkal kevesebb is ele­gendő. Általános elterjedése tehát takarmányimportunkat csökkenti. A Gyulai Húskombinát be­ruházása befejeződött, s a vállalat vezetői szerint idei termelési tervüket túlteljesí­tik. Az egész évre tervezett 532 000 sertésből az év első háromnegyedében 388 ezret dolgoztak fel. s megterem­tették a feltételeit annak, hogy az év végére elérjék az 540 ezret. Az első háromne­gyedév további eredményei: 16 000 szarvasmarhát dolgoz­tak fel, és 351 vagon gyulai kolbászt és egyéb szárazárut szállítottak a rendelőknek, többet a terv időarányos ré­szénél. Számottevő ered­ménynek számít, hogy mind­ezt a tervezett 780 helyett 750 munkás közreműködésé­vel érték. el. A Bakonyi Bauxit Bánya Vállalat Halimba III. bányaüzemé- . nek 17. sz. szocialista brigádja a XII. pártkongresszus tiszte­letére felajánlotta, hogy az év végéig ezer tonnával több bauxitot termel ki. Képünkön: a brigád egyik tagja a fej­tési kamrában a föte biztosításán dolgozik December közepén átadják az utascsarnokot Folytatódik a Nyugati pályaudvar felújítása A terveknek megfelelően halad a munka), minden elő­feltétel megvan ahhoz, hogy az ígért határidőre, decem­ber 17-én 0 órakor ismét megindulhasson a forgalom a Nyugati pályaudvar utas­csarnokában — mondották a MÁV vezérigazgatóság építési osztályán, ahol a re­konstrukció helyzetéről tájé­koztatták az MTI munkatár­sát. A vonatfogadő'utascsarnok teljes vasszerkezete — mint ismeretes — a műemlékvé­delem követelményeinek megfelelően már korábban elkészült. Kijavítva, meg­erősítve, az üvegezést pótol­va teljesen készen van a csarnok Nagykörút felőli homlokfala. A Győri Álla­mi Építőipari Vállalat dol­gozói üvegezik a tetőt, az oldalfalakat és a hátsó, úgynevezett függőfalat. Az ötezer négyzetméternyi üvegfelülettel decemberre végeznek. Októberben befejeződik a csarnokban a peronok, a felsővezetékek és a négy vá­gány építése. A csarnok hátsó kijáratá­nál ugyancsak elkészült a peronokhoz vezető és a met­ró aluljáró rendszeréhez csatlakozó gyalogos aluljá­ró szerkezete, amelynek egyelőre csak a lépcsőit ké­szítik el véglegesen. A csarnok üzembehelye­zése után jövőre kerül sor az oldalszárnyak, a pénz­tárcsarnokok újjáépítésére, az egész épület külső hely­reállítására. EGYEDÜLÁLLÓ VÁLLALKOZÁS Évente ötvenezer iskolatáskát szállítanak 1985-ig érvényes szerződést kötött a szolnoki BÖRTEX és a PIÉRT Most, amikor a vállalatok többségénél elsődleges szem­pont, hogy termékeiket ex­portálják, különös lépésre szánta el magát a szolnoki Bőr- és Textilipari Szövet­kezet. Szerződést kötött a PIÉRT Kereskedelmi Válla­lattal, méghozzá nem is akármilyet: 1985-ig szólót. A BUDAPRINT Pamutnyomóipari Vállalat az idén száznyolcvanöt-millió négyzetméter kü­lönféle terméket gyárt, ebből százmilliót a hazai vásárlóknak szántak. Köztük a köny- nyű, nem gyűrődő kelméket, ágyneműszöveteket, ballonokat, ingeknék-blűzoknak való anyagokat A partnerek tegnap írták alá a megállapodást, amely­nek lényege, hogy évente mintegy 50 ezer iskolatáskát szállít a szolnoki szövetke­zet a PIÉRT-nek. A kapcsolat egyébként nem új, mintegy 20 évre nyúlik vissza. A most meg­kötött szerződés egy ver­senypályázat és sok-sok szervezés eredménye. A PIÉRT zsűrije a BÖRTEX 'termékeit ítélte olyannak, hogy hosszú távon ^egyezsé­get” kössön vele. (Ez az idő azért is lényegest, mert van olyan gyártó, vállalat — ki­csi és nagy —, amely egy­két hónapos szállításra sem hajlandó megállapodás sze­rinti kötelezettséget vállal­ni. (Ügy tűnhet, a szövet­kezet, s a kereskedelmi vál­lalat közötti szerződés az előbbinek a fontosabb, hi­szen a szállított termékek mennyisége, illetve azok ér­téke évente eléri az árbe­vétele 15—16 százalékát. Ez a látszat. Igaz persze, hogy a több mint 5 milliárd fo­rintnyi értéket „forgalmazó” PIÉRT forgalmában az 50 ezer iskolatáska nem a leg­nagyobb tétel. Hosszú távon számíthat azonban rá, és ugyanígy a BÖRTEX produ­kálta minőségre. Pozsonyi Miklósné, a szö­vetkezet elnöke megemlítet­te tegnap, hogy nem ismer­nek kétféle — exportra me­nő és belföldre kerülő — minőséget. Helytelen szem­lélet és gyakorlat az. amely a hazai piac ellátását — le­gyen mennyiségről vagy mi­nőségről szó — másodlagos­nak tekinti. Csak akkor le­het gazdaságosan termelni, ha nem kell „átállítani” a részlegeket időről időre a belföldre szánt cikkek ter­meléséről a külföldre utazó termékek gyártására. A tegnap aláírt szerződés az első fecskék közé tartozik abból a szempontból is, hogy kereskedelmi nagyvállalat most kötött először ilyet szövetkezettel. A megálla­podás értelmében az idén az év utolsó negyedében 10 ezer iskolatáska megy a PIÉRT-hez. Ugyancsak az egyezséghez tartozik például, hogy a BÖRTEX minden év augusztus 31-ig legalább hatféle mintát küld termé­keiből a megrendelőnek, amelyek közül a kereskedők kiválaszthatják a következő esztendő gyártandó darab­jait. (Nem maradt ki tehát a dokumentumból a válasz­ték sem ...) A szövetkezet köteles betartani a szerző­dés- szerinti mennyiségeket és időpontokat, a PIÉRT vi­szont köteles minden évben legalább 50 ezer iskolatáskát megvásárolni a szövetkezet­től. A. minőség hátteréről csak annyit, hogy a BÖRTEX évek óta -jó kapcsolatban van az ÄDIDAS céggel, amelynek átvevői igencsak hozzászoktatták már a szö­vetkezet dolgozóit ahhoz, hogy csak makulátlan ter­mék hagyja el az üzemet. H. J. Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXX. évf. 237. szám, 1979. október 10., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom