Szolnok Megyei Néplap, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-09 / 236. szám

1979. október 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Győri Imre Stockholmba utazott Győri Imrének, a Közpon­ti Bizottság titkárának ve­zetésével tegnap a Svéd Bal­oldali Párt — kommunis­ták — meghívására Stock­holmba utazott a Magyar Szocialista Munkáspárt kül­A hagyományos orvos— gyógyszerész napok rendez­vénysorozatát holnap délelőtt nyitja meg Szolnokon, a Me­gyei Művelődési és Ifjúsági Központban dr. Hutás Imre, az egészségügyi miniszter he­lyettese. Az immáron huszon­egyedszer megrendezésre ke­rülő szakmai tanácskozáson a megyében dolgozó orvosok és gyógyszerészek munkájuk tapasztalatairól rövid elő­adások formájában számol­nak be egymásnak — a há­rom nap alatt 191 hangzik el Az egészségügyi integráció keretében a szülészetben, nő­gyógyászatban a szakembe­rek arra törekszenek, hogy a család- és nővédelmi ta­nácsadással kezdődően és összefogottan „egy kézben’’ legyen egészségügyileg a nőkről való gondoskodás -a serdülőkortól, az iv(arérett koron át a szülésig, és az­után is. Dr. Túri Péter szülészor­vos fogalmazta meg ezeket a gondolatokat, a fiatal szü­lészorvosok és egészségügyi szakdolgozók napokban meg­rendezett tudományos kon­ferenciája kapcsán az MTI egészségügyi tudósítójának adott nyilatkozatában. — A szülészeti gyakorlat egyik fontos feltétele a ter­hesgondozás, nem túlzás azt mondani, hogy a jó terhes­gondozás a zavartalan szü­döttsége- A delegáció tagjai Andrikó Miklós, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságá­nak első titkára és Kovács László, a KB külügyi osz­tályának alosztályvezetője. — hogy ezzel is elősegítsék e rohamosan fejlődő tudo­mányágban az információcse­rét. Holnap délelőtt a minisz­terhelyettes megnyitója után a Szegedi Orvostudományi Egyetem professzorai, dr. Petri Gábor, dr. Földes Vil­mos, dr. Zalányi Sámuel és dr. Minker Emil tanszékve­zető egyetemi tanárok tarta­nak előadásokat. Délután szekcióülésekkel folytatódik, majd a tudomá­nyos tanácskozás, amely pén­teken ér véget. lés biztosítéka. A szülészeti eredmények további javítása ma már egyre kevésbé mú­lik a szülőszobán. Jól lehet még mindig 171 intézetben — szülőotthonban — szül­hetnek a nők, a szülések több mint 80 százalékára azonban már 52 jól felsze­relt nagy intézményben ke­rül sor. A felvilágosításban még nagyon sok a tennivaló, s ez nemcsak — s elsősorban nem — az orvosok feladata! Már otthon, a családban kell kezdődnie, s az iskolá­ban kell folytatódnia. Igaz, őszinte szóval. Különösen fontos ez annál a korosz­tálynál, amelyik már nem gyermek, de még nem fel­nőtt, s így adott esetben, ha egészségügyi problémája van, tudja azt, hová fordul­jon tanácsért, segítségért­Tornaterem, politechnikai szobák A tornaterem hiánya Jász- alsószentgyörgyön is hosszú ideje nehezíti az iskolai test­nevelést, de akadályozza a tömegsport kibontakozását is. Az ideiglenes megoldás, hogy az iskolák a távoli művelő­dési ház nagytermében tart­sák meg torna óráikat, sok bonyodalmat okoz az oktatá­si intézménynek és a műve­lődési háznak is. A gondok megszűnését ígéri az a példás társadalmi összefogás, aminek segítségé­vel Jászalsószentgyörgyön az „irodás” iskolában tornate­rem épül. Az új létesítmény AGROPANEL szerkezetek­ből készül a tanács építő­részlegének kivitelezésében. A tágas, 650 négyzetméter alapterületű tornaterem eme­leti részén két, a politechni­kai oktatásra alkalmas „mű­hely” kap helyet. Létrehozá­sával 450 általános iskolás, a község sportköre és tömeg­sportja kap majd méltó ott­hont. Az idén elkészülnek a kivi­teli tervek, átadásuk után válik ismertté, hogy mibe ke­rül majd az új létesítmény. Már pontos adatok vannak viszont arról, hogy a község gazdasági szervei mivel já­rulnak hozzá a tornaterem, a gyakorlati oktatást segítő műhelytermek létrehozásá­hoz. A Petőfi Tsz egymillió fo­rint értékű munkával az ala­pozást, a betonozást a vas­szerkezetek összeszerelését a tetőfedést vállalta. A Ve­gyesipari Szövetkezet 100 ezer forint értékű fuvarozás­sal, az Egyesült Jászsági Áfész fedőlemezzel és egyéb építőanyaggal segít. A Bútorlap Szövetkezet a falburkolást, a TITÁSZ a vil­lanyhálózat építését vállalta. A vízügyesek „nehézgépei” a földmunkákkal birkóznak majd meg. A társadalmi ösz- szefogással készülő új torna­terem átadását a kivitelező az 1981—82. tanév elejére ígéri. Holnap kezdődnek Orvos—gyógyszerész napok Szolnokon Növédelem a serdülőkortól Ha ugat a beteg - már nincs veszély Minőségi vérképvizsgjálat. Az operációt az is meg­előzi M ielőtt jónéhány felhá­borodott olvasónk tol­lat ragadna az illetlen cím láttán, annyit még a fen­tiekhez fűzünk: a karcagi egészségügyi intézmény hom­lokzatán az állatkórház megnevezés díszeleg. Forgal­mára jellemző, hogy az idén már eddig 1582 beteg állatot kezeltek szakemberei, és ezekből 551-et a kórház terü­letére szállítottak be. Reggel hót óra múlt. Hó­fehér köpenyt öltünk, felhúz­zuk a fertőtlenített csizmá­kat. és máris indulunk a nagy kórterembe.. A hagyo­mányos reggeli vizit irányí­tója dr. Juhász Péter, vezető állatorvos. — Itt balra, tőgygyulladá­sos teheneket lát. El lehetett volna kerülni a bajt, ha a gépi fejés előtt kézzel fejtek volna néhány sugarat. Ugyanis a tej színe rögtön elárulja: beteg a tehén. A további boxban két ló. Már lábadoznak a kocsirúd okozta sebtől. Csendes volt az éjszaka, a jelenleg itt ápolt húsz sertés, a nagyállatok (tehén, üsző, ló. juh) túl vannak az élet­veszélyen, zömük hamarosan elhagyja a kórházat. Alig fejezzük be a szemlét, máris izgatott hölgyek to­pognak az ajtóban. Egy mord boxer szúrós szeme vizslat bennünket a szíj vé­géről. Felkerül a jószág a vizsgálóasztalra, a gyors di­agnózis eredménye: daganata van. még ma megoperálják. Kilenc óra. A műtőben egy tehén szomorkodik a kalodá­ban. Idegen testet nyelt. Az asszisztensek előkészítik az operációra, oldalát szőrtele­nítik. fertőtlenítik a bőrt, ér­zéstelenítik a területet. Ju­hász doktor átöltözik, gumi­kesztyűt húz. Egy határozott metszés — és néhány perc múlva apró acéldrótok kerül­nek napvilágra. A felelőtlen gondozás következménye va­lamennyi: ide kerül az érté­kes, törzskönyvezett állat, ha a bálatakarmány drótszöve­tét villával verik szét. * * * A .karcagi állatkórház mo­dernül felszerelt helyiségei­ben ötszáz féle gyógyszer, antibiotikum segíti a gyógyu­lást. A kezelt jószágok 80 százalékát meggyógyítják és a tizennyolc alkalmazott fá­radozása évenként mintegy tizennégy és félmillió forint hasznot hoz a termelőszö­vetkezeteknek, egyéneknek, az állami gazdaságoknak. D. Szabó Miklós Óvodások a játszótéren lói érzik magukat a jászladányi 2-es számú óvoda ki­csinyei a nemrég átadott játszótéren KIRAKATOK Moszkvai kiállításon a Hűtőgépgyár A Transelektro magyar külkereskedelmi vállalat és az érintett iparvállalatok — a jászberényi Hűtőgépgyár, a Keripar Vállalat, a Fém- feldolgozó és a Mirköz Szö­vetkezet — rendezésében hétfőn Moszkvában a ma­gyar külkereskedelmi kiren­deltség épületében vendég- l:aió és kereskedelem-ipari gépek kiállítása nyílt- A be­mutatót Federer Adolf, a moszkvai magyar nagykö­vetség kereskedelmi főtaná­csosa és Farkas Mihály, a Transelektro vezérigazgatója nyitotta meg. Több mint másfél millió hírlapot expediáinak éjsza­kánként Budapesten a Köz­ponti Hírlap Iroda üzemé­ben. Az éjszakai műszak munkájának eredménye­ként kerülnek az újságok a fővárosi és a vidéki vá­sárlókhoz és előfizetőkhöz hajnalban Amikor hazafelé jöttem iskolából, mindig megálltam a kis hentesüzlet előtt. A jó öreg mészáros déltájt kiír­ta: , .töpörtyű érkezett’ — vagy „belsőség most kap­ható”. Olykor egy jó tál friss töpörtyűt is kirakott a kis kirakatba. Pár méterre a fűszeresnél is nap mint nap változott a kirakat. Hol ezt, hol azt ajánlott a vevő­kör figyelmébe. Mostanában már ritkán állok meg az élelmiszerüzle­tek kirakatai előtt. Szíveseb­ben nézem viszont az ABC- áruházak belső kirakatát — a gazdagon rendezett pulto­kat, gondolákat. Ott bent valóban elcsábítják az áruk a vevőt. Persze, nem min­denütt egyforma gonddal- csinnal. A megyeszékhely szép ABC-jében, a Szolnok­ban, a mindig megbízható „hatvanasban”, a gazdag készletű Szövetségben sok­szor a kínálat láttán telik a vásárló kosara, kerekedik a tervezettnél nagyobbra a fizetnivalója. A minap néhány kunsági városban jártam a boltokat. Kicsit meglepődtem és ber­zenkedtem is- Az üvegfalú, korszerű üzletek ugyanis csalódást okoztak- A hatal­mas mezőtúri, tyrkevei és kisújszállási ABC-áruházak- ban mintha áruszegénység, a sokféleség tagadása, az egy- féleség lenne a jellemző. A gondolákon ugyanis — ki­váltképp a kisújszállási fő­téri nagy ABC-ben —- any- nyi egyféle áru; csokoládé­táblák halmaza, egyforma konzervek raja, száraztész­ták tömege van a gondolákon, ami lehet, hetekig se fogy el. Vagy azt sejteti: az egy­féle áruk nagy tömege azért került „placcra”, mert sok a hely és kicsi a választék. Persze, az elrendezés nem­csak a választékhiány lehe­tőségét juttatta eszembe. Azt is, hogy milyen rideg­nek, üresnek tűnik így a különben szépen megvilágí­tott, tisztán tartott üzlet. A körút régén. Tiszafüre­den mintha ismét feléledt volna vásárlói kedvem. A füredi boltok csínja, kelle­mes csábításai évek óta. ar­ra késztetnek, hogy mindig vegyek ott valamit. Vala­mit, ami csak ot kapható, ami máshol nem kínálja magát a pultokon. És akkor, azt hiszem, rájöttem, mi vonzó, s mi nem a mai ABC- áruházalc belső ..kirakatai­ban”. A mindenütt kapható áruféleségek a megszokás unalmával „küldik tovább” a vásárlót, üres kosárral. Ezért nem unalmas a Szol­nok ABC: hol Skála cikke­ket, hol kitűnő fűszereket fedezek ott fel. A Szövet­ség, amelynek hűtőjében ha­lat, vadat, libamájat lát a vásárló. A „hatvanas”, ame­lyik szebb almát ad hétért, mint bárhol máshol a me­gyeszékhelyen- Ráadásul még kiírni se restelli. az ut­cán is kínálja a gusztusos portékát­Nem' igaz, hogy a keres­let—kínálat törvényében a kínálat másodrendű. Gondo­lom, ezt nálam jobban tud­ta az a régi jó mészáros is. Talán a mai boltosok közül is többen tudják, mint amennyien számolnak is ve­le. Pedig nem ártana. A ve­A kassza is jobban telne! vő is jól járna. — sj — Hat évtized az iktatóban — Az én életem éppoly csendesen pereg, akár a homokóra. Nincsenek abban nagy cikcakkok, látvá­nyos hullámhegyek és -völgyek, mivel már hatvankét éve ugyanannak az épületnek, ugyanabban a helyisé­gében dolgozom iktatóként. Sohasem akart senki „ki­túrni”, hiszen ez a beosztás szerény kenyeret jelentett a múltban, és ma is — szabadkozik a galambősz hajú, 76 éves Juhász Bálint, a kunhegyest tanácsháza anya­könyvi hivatalában. Bálint bácsi az első világ­háború idején az iskolapad­ból került az épület komor falai közé. 1917 július 10-ét mutatott a kalendárium, és az ifjú írnok fél esztendeig egyetlen krajcár nélkül rótta a sorokat, könyvelte a petró­leum-, cukor-, és zsírjegyek szerencséseinek nevét. A lé­tesítményt még községházá­nak nevezték, amely főbejá­rata előtt éjjelente két üveg­tartályban petróleumlámpa világított, némi támponttul szolgálva a csillagtalan éj­szakákban. Szükség ig volt a kocsmák kései hazatérőinek az útbaigazításra, hiszen ak­koriban a járdát a fő utcán két szál padló, a mellékkö­zökben egyetlen sovány desz­ka jelképezte. Ez a korszak mindörökre el­tűnt, s vele együtt az embe­rei. Azóta többször változott az „elöljáróság”, sokadszor cserélődött a helybeli „vezér­kar”. Ahogy mondják: csak a falak, és az öreg iktató maradt. Egészen 1967-ig, nyugdíjaztatásig. Bálint bá­csi tudomásul vette a meg-. másíthatatlan döntést, és ahogy hajdanában kezdte: egyetlen fillér fizetés nélkül, másnap, és minden munka­nap ugyanúgy bejárt, mint eddig. Hat hónap múlt el így, és ekkor a tanácselnök „kijárt” a részére egy félállást — és ő azóta is természetesen reg­geltől estig dolgozik. Szabadságát évtizedek óta bent hagyja, nem tart rá igényt. Hiába küldik szép szóval, keményen, a sok rá­beszélésre látszólag bele­egyezik — és másnap reggel újra jön. Nőtlenül pergeti napjait, gyermekei nincse­nek, szülei, rokonai rég el­haltak. Számára a hivatal mindezekért egyféle kárpót­lás, jó szó, meleg emberi környezet. Fanatikus ragasz­kodását a Munka Érdemrend bronz fokozatával, a Kiváló Dolgozó kitüntetéssel jutal­mazták. Mivel 1922 óta a he­lyi önkéntes tűzoltóság tagja, az elmúlt hetekben megkap­ta a Tűzbiztonsági Érem aranyfokozatát is. Harminc esztendeje csak kéztörése miatt maradt pár napot távol munkahelyétől. Azóta ha fújja, ha hordja, Bálint bácsi menetrendsze­rinti pontossággal jelenik meg nyolc óra előtt, és leg­többször az este veti haza. Szeretik, tisztelik mindenfelé, és sűrűn felkeresik a főnö­kei, kikérik a véleményét a régi idők elfelejtett tanúiról, dolgairól, paragrafusairól. Ilyenkor rendszerint megiga­zítja szemüvegét és máris mondja: — A tízes, húszas években Kunhegyes elöljáróságának tagja volt. A községi elöljá­róság felét a húsz leggazda­gabb helybeli alkotta, a má­sik húszat választották, de itt sok fondorlat, csalás, csala­fintaság adódott... d. sz. m. Boxervizit. A döntés gyors: a daganat eltávolítása sebész­kést igényel

Next

/
Oldalképek
Tartalom