Szolnok Megyei Néplap, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-07 / 235. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. október 7. AZ NDK ÜNNEPÉN Új korszak a német nép történelmében Arcé/ háttérre/ EDWRRD KENNEDY INDULÁSRA KÉSZEN Szeptember 18-án jelentet­te be a Fehér Ház szóvivő­je: Carter elnök úgy hatá­rozott, hogy újabb négyéves időszakra megpályázza az elnökséget és indul az 1980- as elnökválasztáson. E döntés azt követően szüle­tett, hogy az elnök együtt ebédelt Edward Kennedy de­mokrata szenátorral, akivel a hivatalos verzió szerint „na­pi politikai kérdésekről, fő­ként pedig az előkészítés alatt álló új energiatörvény­ről tárgyaltak”, amelyben, mint köztudott, a két poli­tikus eltérő nézeteket vall. A közösen elfogyasztott fehér házi ebéd a jelek szerint nagy jelentőséggel bírt mindkét fél számára. Car­ter arra volt kíváncsi, va­jon Kennedy végül is jelöl­tetni kívánja-e magát. A Kennedy-család jelenlegi fe­je a hozzá közelálló körök szerint értésére adta az el­nöknek, hogy pilitikai pá­lyafutását. semmilyen vonat­kozásban nem tekinti le­zártnak. Atyai ambíciók E diplomatikus válasz ar­ra enged következtetni, hogy a Kennedy-család története, amely a legújabb korban elválaszthatatlanul összefo­nódott az Egyesült Államok politikai és gazdasági éle­tével, várhatóan úi lapokkal gazdagodik. A család tekin­télyét és vagyonát Joseph P. Kennedy, egy bevándo­rolt ír katolikus család le­származottja alapozta meg. Ingatlankereskedéssel, ital­áruk és mozifilmek forgal­mazásával szerezte vagyo­nát, annak révén pedig po­litikai kapcsolatait. Londoni nagyköveti meg­bízatása nem elégítette ki ambícióit. Minthogy azon­ban nem juthatott be a Fe­hér Házba,, legidősebb fiát szemelte ki az elnöki poszt­ra. ő viszont bombázó-piló­taként életét vesztette a má­sodik világháborúban John Kennedy, a következő fiú nem akart politikai pályára lépni. Apja szavára azonban belépett az arénába, első nekifutásra nyerte a kong­resszusi választásokat, majd az elnöki tisztségért vívott csatát is. Első dolga volt. hogv öccsét, Róbertét maga mellé vegye és az egvik leg­fontosabb tárcát az igazság­ügyit bízta rá. S amikor Edward — 1962-ben elérte a szükséges korhatárt (30 évi. a családot hagyomá­nyosan támogató Massachu- settsben ő js elindult a sze­nátusi választásokon, ame­lyen azóta is minden alka­lommal avőzött. Fivéreinek megsvi’kolása (John 1963 Robert 19681 után a családi stafétabotot Teddv vette át. Mindenki tisztában volt vele. hogv a Kennedy-család nimbusza akkor is a Fehér Házba se­gítené ha nem rendelkezne az elnöki tisztség ellátásá­hoz szükséges képességek­kel. TJgvanakkor anvja. Ro­se Kennedv kijelentette: nem akar több gyilkossá­got. nem akarja elveszíteni egvetlen fiát. Hosszú ideig úgy tűnt, hogy ez a veszély nem fenye­get, a legifjabb Kennedy nem is pályázhat az elnöki tisztségre a siker reményé­ben. 1969. július 18-án ugyanis egy társasági össze­jövetel alkalmával éppen választókörzetében, Chappa- quidick Island-on kocsijával egy tóba zuhant. A baleset következtében meghalt a kocsiban ülő 28 éves Mary Jo Kopechne­Az idő azonban ez eset­ben is jó orvosnak bizo­nyult. Noha időnként még emlékeztetnek a szerencsét­lenségre, manapság mind több szó esik Teddy politi­kai képességeiről, kitartásá­ról és türelméről, továbbá a politikában tanúsított mér­sékletéről. s az utóbbi idő­ben mind többen emlegetik őt a következő elnökválasz­tás esélyeseként. Ennek szá­mos oka van. Ezek közül a legfontosabb: a legifjabb Kennedy 17 éve tagja a sze­nátusnak, számos törvény megalkotásában vett részt és tekintélyt szerzett magá­nak mind politikai körök­ben. mind az ország válasz­tópolgárai előtt. A másik, hogy Carter támogatóinak tábora az elnök következet­len és nem mindig politi­kushoz illő magatartása miatt egyre inkább össze­zsugorodik. A demokrata pártban mind többen félnek attól, hogy Carterrel kell kiállniuk a választók elé. A jelek szerint ettől egyre kevésbé kell tartaniuk. Kennedy ugyanis legutóbb már úgy nyilatkozott,, hogy „felesége és anyja hozzájá­rultak ahhoz, hogy jelöltes­se magát, ha úgy látja jó­nak”. Egyik régi barátja és támogatója pedig bizalmas baráti körben kijelentette: „Teddy november végén vagy december elején hatá­rozott választ fog adni a mindnyájunkat foglalkozta­tó kérdésre’’• Hogy e válasz milyen lesz, arra már most is következtethetünk abból, hogy ma már 19 amerikai államban működnek a Ken­nedy jelölését szorgalmazó csoportok. Mozgalom a jelölésre A „Jelöljétek Kennedy!” mozgalom tehát már orszá­gos méretűvé vált. Carter környezete a bomlási folya­mat láttán azzal érvel, hogy Carter és Kennedy együttes párharca az elnökjelölésért megosztaná a demokrata pártot szétforgácsolná az erőket és elkerülhetetlenül vereséghez vezetne. Erre azonban maga Kennedy vá­laszolt. amikor hangsúlyoz­ta hogy „a versengés nem­csak a termelési és a társa­dalmi szférában, hanem az egyének között is ösztönző lehet, erről tanúskodik az Í976-CS elnökjelölési kam­pány is. amelyben Carter győzelmet aratott.” Carter és Kennedy pár­harcának minden jel szerint qsupán egy újabb tragikus fordulat vagy Kennedy ha­tározott visszalépése vehetné elejét. Erre azonban mind kevésbé lehet számítani. Nem szabad viszont figyel­men kívül hagyni azt sem, hogy a Kennedy tábora könnyen alkotó elemeire hullhat, ha kezdetét veszi az elnökjelölésért folyó nyílt párharc. A Kennedyekkel szembenálló politikai erők és a sajtó rendelkezhet olyan ütőkártyákkal, ame­lyek kijátszása csökkentheti Kennedy évtizedek alatt ki­vívott tekintélyét és egyben esélyét az elnökké válasz­tásra. Kanyő András Adatok tükrében A Német Demokratikus Köztársaság területe 108178 négyzetkilométer. Közigaz­gatásilag 15 megyére oszlik, amelyekben 219 járás van. Fővárosa Berlin, 1,1 millió lakosú, fejlődő város. A lakosság túlnyomó ré­sze német. Alsó- és Felső- Lausitz területén, valamint Cottbus és Drezda megye tíz járásában németekkel együtt él az ország egyetlen nemzetisége, a szorb. A nyu­gati szlávokhoz tartozó száz­ezer főnyi népcsoportnak ugyanolyan jogai vannak, mint az ország többi polgá­rának. A népesség eloszlása kü­lönböző. A legsűrűbben la­kottak az ipari körzetek: Karl-Marx-Stadt, Drezda, Lipcse, Halle és Berlin, leg­ritkábban az északi ország­részek : Neubrandenburg és Schwerin. A 16,8 millió lakosságból 9 millió a nő. A 14 éven aluli gyermekek száma 3,3 millió. A munkaképes ko­rúak száma 10,4 millió, a nyugdíjasoké pedig 3,1 mil­lió. A nyugdíjkorhatár a férfiaknál a 65., illetve a nőknél a 60. év. Minden száz lakos közül 20 a 15 éven aluli, 61 a- munkaképes korú és 19 a nyugdíjas. Az ország kétharmada a Közép-európai Alföldön, egyharmada pedig a Közép- hegység vidékén terül el. Északon számtalan tó teszi vonzóvá a vidéket, délen pedig a „Szász Svájc” szebb­nél szebb tájai. Leghosszabb folyói az El­ba (NDK-részén 566 km) és az Odera (NDK-területen 162 km). Jelentős víziútjai még az Odera—Spree-csa- torna és az Elba—Havel- csatorna. Az NDK természeti kin­csekben nem túl gazdag, ezért importra szorul. Bar­naszéntelepei említésre mél­tóak; készletük még néhány évtizedre elegendő. Főleg külszíni fejtései a világ barnaszéntermelésének egy­negyedét adják. Az NDK egyetemein, fő­iskoláin jelenleg több mint 290 000-ren folytatják tanul­mányaikat. Az ejjwúlt tan­évben 85 000 új diákot vet­tek fel ezek az intézmények. A hallgatók több mint fele nő, főleg munkások és pa­rasztok gyermekei. „A szocialista német ál­lam létrejötte a népek fa­sizmus ellenes közös harcának eredménye” — fogalmazta meg »egy­szer találóan a Német Demokratikus Köztár­saság egyik vezetője. Valóban elválasztha­tatlan a kapcsolat a né­met fasizmus leverése és a német munkás-pa- raszt állam megterem­tése között. A hitleri birodalom bukása új' korszakot nyitott a német nép történelmében. Lehetőség nyílott arra, hogy a német föl­dön a dolgozók létrehozhassák saját államukat. Hogy ez csak Némeror- szág keleti részében sikerült az a vezető imperialista hatalmak politikájának kö­vetkezménye. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország vezetői 1945-től kezdve mindent megtettek azért, hogy kettésza­kítsák Németországot. Miközben nemzet­közi megállapodásokban szavatolták a né­met állam egységének megőrzését, foko­zatosan elszakították a fennhatóságuk alatt álló nyugati területeket a Szovjet­unió ellenőrizte keletiektől. Szándékuk és politikai érdekük nyilvánvaló volt: min­den eszközzel fenn akarták tartani a tőkés rendet Németországnak legalább egyik fe­lében, míg a másikban a dolgozó tömegek érdekeinek megfelelő, döntő társadalmi és gazdasági változások mentek végbe. A szerződésszegő politika bevezetéséként alakították meg a Német Szövetségi Köz­társaságot, amely hamarosan a nyugati katonai-politikai szövetség fontos tagja lett. Erre válaszul kiáltották ki 1949. októ­ber 7-én a Német Demokratikus Köztár­saságot, a világ első szocializmus útjára lépett német államát. Harminc esztendő telt el azóta, s a német munkások és pa­rasztok országa a rendkívül nehéz körül­mények ellenére is óriási eredményeket ért el az új társadalom építésében. Az egész nép áldozatkész munkája begyógyí­totta a háború okozta sebeket, s az NDK példátlanul gyors gazdasági fejlődésnek indult. A három évtizedet számoló fiatal állam ma már a világ tíz legfejlettebb gazdaságú országa közé tartozik. Ipara a vezető kapitalista országokénak is méltó versenytársa, szocialista mezőgazdasága szilárd bázisa a lakosság ellátásának. A termelési eszközök társadalmi tulajdonba vétele, a szocialista típusú politikai fel­építmény megteremtése az NDK vala­mennyi polgárának érdekében történt, s az ő életviszonyaik állandó javítását szol­gálja a megszámlálhatatlan szociális in­tézkedés és az újfajta kultúra felvirágoz­tatása. A szocialista német állam eközben meg­találta helyét a világban is. Az imperia­lista hatalmak két évtizeden keresztül mindent megtettek az NDK nemzetközi el­ismerésének megakadályozására, a német dolgozók állama azonban leküzdötte az akadályokat. Ma már több mint száz or­szág áll diplomáciai kapcsolatban azNDK- val, amely a nemzetközi politikai élet megbecsült, s következetes békepolitiká­jával nagy tekintélyt szerzett szereplője. Ugyanakkor pedig a szocialista országok katonai-politikai és gazdasági szövetsé­geinek, a Varsói Szerződésnek, és a KGST - nek aktív tagja, állandóan fejleszti, mé­lyíti a széles körű baráti kapcsolatokat. Az NDK ma hazánk egyik legfontosabb kereskedelmi-gazdasági partnere. Orszá­gaink között dinamikusan fejlődik az áru­csere, az ipari és mezőgazdasági kooperá­ció. Az együttműködés természetesen nem szorítkozik a gazdaságra: a politikai, a kulturális, és emberi kapcsolatok fejlődé­sének is megannyi példáját hozhatnánk fel. Az a több ezer magyar fiatal, aki az NDK-ban eltöltve néhány évet szakmai tapasztalatokban gazdagabban, új barátsá­gokkal tért haza a maga módján erősítet­te népeink barátságát. Születésének 30. évfordulóján az NDK népe nagy sikerek, korszakalkotó politikai és gazdasági eredmények tudatában ün­nepelhet, együtt valamennyi barátjával. Szívből kívánjuk, hogy a szocialista né­met állam tovább haladjon eddigi sikeres útján. Egy találmány sikere „A világszínvonal elérésé­ben sokszor hetek és napok is számítanak” — mondja dr. Ottmar Müller, a Berlin- Oberschöneweidei Transz­formátor Művek kutatómér­nöke. Erről, az idővel való izgalmas versenyfutásról szá­mol be, amikor az. Állam­tanácsban munkatársaival együtt átveszi az Állami Díj I. fokozatát. A 70-es évek elején vi­lágszerte valóságos forrada­lom zajlott le az energiaát­vitel technikájában: min­dent kisebbíteni, miniatü­rizálni kellett. Az üzem azt a feladatot, kapta, hogv a főváros úi. 38 000 lakásra tervezett Marzahn kerülete számára építsen transzfor­mátorállomást. Nagy nyuga­ti konszernek csak a fej­lesztés első szakaszát mint­egy tíz évben jelölték meg- A berlini transzformátor- üzem szakemberei azonban, kijelentették, hogy a meg­növekedett igényeket régi S a merész vállalkozást siker koronázta: a gyár megkezdte az építőszekré­nyekből összeállítható komp­lett kapcsolóberendezések gyártását. Az SF6 nehézgáz az építőelemek méreteinek mintegy tizedére csökkenté­II megújuló Semper Opera Az egykori drezdai udvari színház, a Semper Opera, a XIX. századi Németország egyik legjelentősebb építé­szeti alkotása, Gottfried Sem­per tervei alapján fia, Manf­red kivitelezésében, 1878-ban épült. Legendás akusztikája miatt szerzők és énekesek szívesen mutatkoztak be színpadán. A drezdai operát egyébként még Gluck és Weber tette világhírűvé, és nekik köszönhető Drezda ze­nei életének gyors felvirág­zása is. Ebben a városban és ebben az operában alapozta meg hírnevét Richard Wag­ner, s itt hódították meg elsőként a közönséget Richard Strauss operái: a Rózsalovag, a Salome és az Elektra. A Semper történetének leg­sötétebb napja 1945. február 13. Ekkor a várossal együtt áldozatául esett az angol­amerikai szőnyegbombázá­soknak. Épülete kiégett, fres­kói, domborművei, díszítmé­nyei részben elpusztultak. A helyreállítást két évvel ezelőtt kezdték meg. Az új­jáépítésre több elgondolás született. Egyes építészek például az épület belső te­reit, berendezését a mai íz­lésnek megfelelő, modern stílusban képzelték kialakí­tani. Ezt a tervet elvetették, s az eredeti stílus jegyébn láttak munkához. Ez a meg­oldás azonban nehéz feladat elé állította az építőket és a restaurátorokat. A romanti­ka irányzatát követő Sem­per ugyanis, meglehetősen önkényesen, a régi építészeti korszakok legkülönbözőbb stílusjegyeit használta fel terveihez. Ezért a helyreál­lítást a megszokottnál is ala­posabb, mélyreható kutatás és elemzés előzte meg. Fo­kozta a problémát, hogy szükség van a színpad bő­vítésére és új, korszerű szín­padtechnikai berendezéseket kell beépíteni. Miután minden akadályt elhárítottak, 1977 júniusában Drezda főpolgármestere jel­képesen lerakhatta az újjá­építés alapkövét. Az építé­szek jelenleg a megmaradt falak megerősítésével. sta­tikai munkákkal foglalkoz­nak. A restaurátorok, kezük­ben nagyítóval és. szikével, nyomoznak a sérült freskók eredeti színei után. Kiváló órások a híres „ötperces óra” felújítását végzik. (Ezen nem mutatók, hanem ötpercen­ként tovább ugró számok je­lezték az időt.) Dolgoznál- itt diszitöszobrászok. kőfaragók, akusztikusok, belsőépítés-jjc. sziwnadtechnikusok is. A kü­lönféle szakmák legjobb mes­terei keze nyomán var*zso- lódik újjá a nagynevű Sem­per Opera. Befejezés előtt a Berlin-Marzahn kerületi nagyteljesítmé­nyű áramelosztó. módon nem lehet többé ki­elégíteni. Mérnöktársaival együtt feladatul kapták az új magasfeszültségű transz­formátorállomás kifejleszté­sét. Kétségtelen, hogy a leve­gő a legmegfelelőbb szige­telő, de költséges, mert túl nagy kapcsolóberendezést igényel. Eddig ismeretlen úton kellett, elindulniok. Nemcsak az idő szorította őket, de jelentős beruházásokat kel­lett megvalósítaniok, nem­csak az üzemben (amely an- nakelőtte csupán kapcsoló­készülékeket és nem teljes transzformátorállomásokat épített), de a kooperáló partnereknél is. A gyár üze­mi és pártvezetése azonban felvette a harcot és érvek­kel igyekezett meggyőzni az illetékeseket a terv hasznos­ságáról. Az ügy a legfel­sőbb szintig jutott és a mi­nisztertanács a „gázszigete­lésű kapcsolóberendezés” ügyét központi feladattá nyilvánította és biztosította a megvalósításhoz szükséges milliókat. sét tette lehetővé. S míg régebben sok hatalmas por­celántestre, hosszú rézkábe­lekre. acéltraverzekre és más óriási részekre volt szükség, addig mindez ma feleslegessé vált: hossz- és keresztirányban összekötött csövek és három kis bádog­szekrény — ennyiből áll az egész. Az új berendezéshez egyetlen gramm porcelánt sem használnak fel, csupán kis műanyag részeket. Az egész anyagszükséglet egy­harmada az eddiginek. A rézfelhasználás egykilenced- része a korábbinak. A sze­relés is természetesen sok­kalta könnyebb. A fejlesz­tés közben 60 szabadal­mat (köztük 14-et külföl­dön) jelentettek be. Az első berendezés már működik Berlin-Marzahn- ban. Kifogástalanul. Megérte a „kockázatot” — fejezi be a beszámolót dr. Ottmar Müller, a berlini transzfor­mátorgyár kitüntetett mér­nöke. g- i­Összeállította: Hájos László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom